Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok

A kerekeken guruló ágyú

Az előző, újrahasznosított ágyú konstrukcióját aztán Gergely nem sokkal később továbbfejleszti, ez lesz a kerekeken guruló ágyú:

„Rozsdás és tört puskacső volt a várban bőven. Azokat tömette újra. Belekötöztette dróttal a kerékbe, úgy, hogy véggel kifelé álljanak. A csövek közeit megtömette forgáccsal, kénnel, faggyúval, szurokkal. Kétoldalt beszögeztette deszkával. Végül széles deszkatalpat csináltatott a keréknek körös-körül, hogy el ne dőljön.

Csodájára járt annak a pokolgépnek az egész vár népe.

Maga Dobó is megnézte egynéhányszor. A közepébe egy mozsarat adott.

– Ezt úgy igazítsd belé, Gergely, hogy legislegutoljára süljön el.”

Később kiderül, hogy ez egy nagyon hatékony és elképesztően pusztító fegyver:

„De íme, megnyílik a bástyán a palánk, s egy óriási, füstös deszkakerék jelenik meg a magasban.

A kerék közepe füstöl; füstöl és sistereg. Lefordul, lezuhan a kőfalról. Megindul a tömött ezerek seregének. […]

Még oda se ért jóformán közéjük, kidurran belőle az első villám s egy ötvenöles tűzfecskendés, amelynek minden cseppje kék lánggal ég tovább a kilövellés után, akár élőre, akár holtra esett.[…]

A török had eleje rémülten vágódik arcra, hogy azt az ördögkereket a hátán engedje legurulni. De az már szikrás tűzkerékké változik közöttük. Lángot lő, égő olajat pökdös, violaszínű tűztulipánokat szór a tar fejekre, harci köntösökre. Sisteregve, pattogva, dirregve-durrogva ugrál rajtuk tovább. Küllőiből kígyózó sugarakban szórja, fecskendezi, lövi a vörös, kék és sárga csillagokat.[…]

S a keréknek mintha esze és akarata volna, nyomon követi a futókat, leüti lábukról, befecskendezi őket eleven tűzzel: égő olajjal, égő kénnel. Elsüti a puskájukat úgy, hogy egymást lövik. Telepöki tűzzel szemüket, szájukat, fülüket, nyakukat, úgy, hogy bukfencet vet tőle még a haldokló is. S gurul a tűzkerék tovább. Hosszú, tüzes mennykövek szállnak belőle, s leütik a jaszaulokat a lovukkal együtt. A hosszú lángok csontig égetnek, a füstje fojt. A durrogás megsüketít. Lángokba öltözteti a csapatokat, amelyek mellett elrohan. S nyomában nem maradnak mások, csak tűzkínban fetrengő, égő halottak, őrültként ugrándozó, égő elevenek.

S immár felhőbe öltözötten gurul a kerék tovább, százával lövellve a villámokat.” (V. rész 16. fejezet)

Robbanó hordó

Gergely legalább ötvenet készít belőle, ugyanakkor, amikor a kerekeken guruló ágyút csinálja, a cél is ugyanaz, begurítani a hordókat a támadók közé, hogy ott robbanjanak. Hatása is hasonlóan pusztító

A teljesség kedvéért még érdemes megemlékeznünk Gergelynek egy olyan cseléről is, ami ugyan nem jár fizikai pusztítással a törökök között és nem nevezhető egyértelműen fegyvernek, mégis javítja a védők harci kedvét.

Ez pedig az a jelenet, amikor a törökök mindenféle bekiabálása ellen munkába állítja a dobosait:

„- Dobó megbolondult! – hangzott ismét másik oldalról a kiáltás. – Ti ne legyetek bolondok! Az első, aki kijön a várból, száz aranyat kap, az utána való húsz kijövő tíz-tíz aranyat, s békén elmehettek!

A magyarul tudó öreg katonák kiáltoztak így az ellenséges táborból. De kiáltoztak tótul is, németül is, spanyolul, olaszul is.

A várbeliek pedig nem feleltek nekik se magyarul, se tótul, se németül, se spanyolul, se pedig olaszul.

A kiáltozás mindinkább megújult. Az ígéret egyre biztatóbb, a fenyegetés egyre borzalmasabb. Végre Gergely a maga falán nekiállította a maga dobosait, trombitásait, kürtöseit, s valahányszor lenn valamelyik török kiáltozásba kezdett, megperdült a dob, és gúnyosan rikoltozott a kürt vagy leharsogta a trombita.

A vár népe ezen földerült. A többi oldalon is kiállították a dobosokat, kürtösöket, a három várbeli sípos is megtalálta a maga dolgát. A vitézek közül meg akinek vaspajzsa volt, azt csattogtatta. Pokoli lárma fojtott el minden további bekiáltást.”

-Vége-







“Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf,
    Szuper az oldal, de sajnos az alábbi kérdésekre nem találtam választ.
    Tudnál abban segíteni, hogy:
    “Idézd fel, honnan támad Gergelyben a tüzes kerék ötlete?”
    “Miért volt szükségük a törököknek zenekarra az ostromhoz?”
    Átböngésztem a hozzászólásokat is, hátha már valaki kérdezte, de ott sem találtam, vagy átsiklottam rajta.
    Nagyon szépen köszönöm, ha segítesz, és további jó munkát!
    HurKrisz

    Válasz
    • Kedves HurKisz!

      Idézd fel, honnan támad Gergelyben a tüzes kerék ötlete!
      “A sekrestye romjai között is megfordult. Végre a lakatosok zugánál állt meg. Ott a halomra hányt tömérdek magyar és török fegyver előtt egy nagy kerék feketéllett. Gergely megismerte, hogy az egyik szétvetett malomnak a kereke az.
      A cigány a keréken ült, s egy nagy cseréptálból főtt húst evett. Rettenetesen fel volt fegy¬ver-kezve. A lábán piros karmazsin janicsárcsizma. Az övében fényes jatagánok. A fején lyukas rézsisak, amely szintén töröké lehetett.
      A cigány, hogy katonának érezte magát, fölkelt. A tálat a bal karja alá fogta. A jobbjával szalutált.
      Aztán újra nekiült a húsevésnek.
      – Kelj fel csak, koma – mondotta Gergely. – Hadd lássam azt a kereket.
      A cigány felállt.
      A kerék meglehetősen ép volt. Két küllője volt csupán megtörve. Gergely ráállt, és egyenként megnyomogatta a küllőket. Csak egy mozgott.
      – Hm – mondotta Gergely, az ujját az állára téve.
      A cigány megszólalt:
      – Tán tereket őrletünk, nagyságos hadnagy uram?
      – Azt – felelte Gergely. – Szegezzétek meg szaporán, ahol laza.”

      Miért volt szükségük a törököknek zenekarra az ostromhoz?
      “- Jó füle lehet a szultánnak, ha ezt a zenebonát napestig hallgatja.
      – Hát biz az pokoli harsogás. Mikor pihennek, akkor hallgatnak csak el. De kell ez a töröknek, kivált csatában. Ha nincs muzsika, a török nem csatázik.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf! Az lenne a kérdésem, hogy mikor és hogyan álcázta magát Bornemissza Gergely?
    Előre is köszönöm.
    Zsófi

    Válasz
    • Kedves Zsófi!

      A harmadik részben a konstantinápolyi kaland során először delinek (török katonának), utána pedig olasz énekesnek álcázza magát.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Kedves Zsiráf! Az lenne még a kérdésem, hogy Török Bálint kapott-e kegyelmet, vagy nem? Ha nem akkor hogyhogy nem?
    Előre is köszönöm a válaszát.
    Zsófi

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..