Hogyan írjunk olvasónaplót?

Ebben az írásban kicsit eltérünk az oldal profiljától és nem egy mű olvasónaplóját, vagy egy szereplő jellemzését olvashatjátok. Viszonylag sok emailt kaptam ugyanis, amikben arról érdeklődtök, hogy is kell jó olvasónaplót írni. Nyilván a hangsúly a „jó”-n van, hiszen innen-onnan összebuherált, lopkodott, se eleje, se vége naplót bárki tud írni.

A cél természetesen egy olyan olvasmánynapló elkészítése, amire jó jegyet kapsz. Nos, most ennek fogunk utána járni.

A cím kicsit talán megtévesztő, helyesebb lett volna azt írni, „Hogyan ne írjunk olvasónaplót?”, vagy még inkább „Én hogyan írok olvasónaplót?”.

Ne feledjétek, ami most következik, az nem egy kötelező érvényű, atombiztos leírás, amit ha követsz, akkor tuti százezer százalék, hogy csillagos ötös fölét fogsz kapni rá. Ezek csak az én meglátásaim, illetve módszerem, amik alapján az olvasónaplóim készülnek. Az már egy másik kérdés, hogy a közvetlen visszajelzések és az oldalletöltési statisztikák alapján szeretni szoktátok és hasznosnak találjátok az itteni cuccokat.

Az első és legfontosabb dolog, hogy azokat a szempontokat vedd figyelembe, amiket a tanárod megadott. Nyílván nem véletlenül tette, vagyis elsősorban a tanerő elvárásainak kell megfelelnie a munkádnak. Ezen túl azonban, illetve, ha egyáltalán nem kaptál útmutatást az olvasónapló elkészítéséhez, hasznos lehet, amit itt olvasol.

Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat!

Mi az olvasónapló?

Az olvasónapló egy irodalmi műnek az olvasó által történő rövidítése, a tartalom saját szavakkal történő leírása. Ez egy elég egyszerű alaptétel, nem is igényel sok magyarázatot.

Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a rövidítés óhatatlanul azzal jár, hogy egyben értelmezed is a művet. Vagyis olvasónaplódba azok a dolgok kerülnek be, amiket Te fontosnak tartasz a regénnyel, drámával, stb. illetve annak cselekményével, szereplőivel kapcsolatban. Természetesen optimális esetben az általad fontosnak tartott dolgok egybe esnek a tanár (és így tágabb értelemben az iskolai elvárások, tanrend, sőt az irodalomtudomány) által fontosnak tartott dolgokkal.

Az olvasónapló írásának nagy művészete és szent grálja, hogy meg tudd találni, ki tudd szűrni az esetenként több tucat oldalas fejezetekből azt a maximum néhány (tétel)mondatban elmondható lényeget, ami az egészből fontos. Tudom, ez így bonyolultan hangzott, de hidd el, nem kell rögtön a Tiszának (Dunának, Körösnek, Berettyónak) szaladnod, nem olyan vészes!

Mikor írunk olvasónaplót?

Olvasónapló általában két esetben készül:

  • Önszorgalomból:
    • Ekkor elolvasod a kötelező olvasmányt szabadidődben és azt akarod, hogy tanév közben is emlékezzél rá. Ebben az esetben, bár nem kötelező a napló írása, Te azonban előrelátó módon írsz egyet belőle. A cél az, hogy hónapokkal később, amikor órán feldolgozzátok az adott kötelezőt, akkor ne kelljen újra elolvasnod, elég csak fellapoznod a naplót és minden szép.
    • Lássuk be azonban, hogy ez az az eset, ami nem igazán életszerű, a gyakorlatban a legtöbb diák nem azzal tölti a nyári (téli, őszi) szünetet, hogy kötelezőket olvasson és jegyzetelgessen. Vagyis a legtöbben – ne aggódj, annak idején én is – seggel állunk neki az ilyen feladatoknak, lévén, hogy nem kötelező, hobbiból meg egészséges tizenéves nem csinál olyat, amiért sem jutalom, sem büntetés nem jár. Legalábbis nem rögtön. Azt viszont halkan bár, de megjegyzem, hogy rendkívül hasznos tud lenni a későbbiekben, ha mégis megcsinálod!
  • Iskolai kötelezettségből
    • Na, ez az, ami jóval gyakoribb. Vagyis amikor konkrétan megkapod házi feladatnak, hogy írj egy olvasónaplót valamelyik kötelező olvasmányból. A legtöbben ezt is nehezen viselik, de nincs mese meg kell csinálni. Ilyenkor azért általában órán kapsz valamilyen iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan is kezdj neki, mire kell figyelni, mik az elvárások. Vagy nem kapsz.

Még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Idézetek keresése a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Elismerem, hogy a poszt címe nem túlságosan izgalmas, nem kelti fel a többség figyelmét, hiszen eleve olyan szavak vannak benne, amitől menekül a diákság: idézet meg könyvtár. Mivel azonban az olvasottság növelése érdekében kismacskás videóval mégsem nyithatok, így csak remélni merem, hogy így is sokakhoz eljut a bejegyzés!

Az utóbbi időben megszaporodtak az olyan kommentek és e-mailek, amikben arra kértek, hogy segítsek kiegészíteni egy- egy idézetet, vagy mondjam meg, hogy egy idézet melyik szereplőhöz köthető, ki mondja kiről, stb.

Mivel úgy gondolom, hogy egy idézet kikeresése egy kötelező olvasmányból alapvetően csak türelem kérdése, különösebb agymunkát nem igényel, max. időt kell rá szánni, ezért mutatok Nektek egy módszert, amivel ezt jelentősen fel lehet gyorsítani és nem kell átnyálazni az egész művet.

Ehhez pedig ismerjétek meg a Magyar Elektronikus Könyvtárat! Aki eddig ugye még nem ismerte volna.

A MEK egy iszonyúan hasznos kezdeményezés, ami magyar nyelvű szöveges dokumentumokat gyűjt össze és tesz elérhetővé, ingyen.

Na, hát ez eddig nem tűnik olyan hű de nagy valaminek, de mindjárt más a helyzet, amikor kiderül, hogy bizony a kötelező olvasmányok többsége is megtalálható itt különböző formátumokban.

Mutatok példát.

Tegyük fel, hogy megkapod a következő kérdést Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéhez kapcsolódóan:

Fejezd be a következő idézetet: “Az egri kerület annak van ígérve….”

Jó esetben ilyenkor a diákok többségének beugrik – mert ugye elolvasta a kötelező olvasmányt 🙂 -, hogy körülbelül hol kell keresni a könyvben az idézetet.

Van persze néhány olyan versenyző is, akinek halvány fogalma sincs az egészről és kétségbe esik.

Ilyenkor szoktam kapni az ilyen típusú kérdéseket: “Este hétig kell elküldenem az olvasónaplót és nem találom a választ ezekre a kérdésekre, lécci segíts!”  Ezzel egyébként nem is lenne gond, ha nem háromnegyed hétkor jönne a kérés…

Szóval, ha csak annyi a feladat, hogy idézetet kell kiegészíteni, megkeresni, vagy megmondani, hogy kiről szól, akkor első lépésként felkeresed a MEK honlapját, aminek kezdőoldala így néz ki:

Jobb oldalt, felül látszik, hogy milyen méltatlanul kevesen lájkolták eddig az oldalt, Ti ne legyetek restek és nyomjatok egy lájkolt, mert megérdemli!

A feladat szempontjából nekünk a jobboldali, “Keresés a gyűjteményben” doboz fontos, ahová a címhez beírjuk, hogy Egri csillagok, majd enter. Ezt kapjuk:

Ha végigböngészed a 7 találatot, akkor láthatod, hogy van lehetőség bőven:

  • Az Egri csillagokat letöltheted és meghallgathatod hangoskönyv formában ( a kettő közül én mindenképpen azt ajánlom, amit Homonnai István olvas fel, mert olyan hangja van, hogy tőle még a telefonkönyvet vagy a vízállás jelentést is simán elhallgatnám…)
  • Elolvashatod a rovásírással készült verziót (arról most ne nyissunk vitát, hogy ez mennyire hasznos)
  • Idegen nyelven is nekieshetsz.

A lehetőségek közül neked nyilván az kell, amelyik elektronikus formában teszi elérhetővé a könyvet, vagyis a listából az első két találat. Én a másodikat javaslom, ha rákattintasz, akkor ezt kapod:

Itt látod, hogy további lehetőségeid vannak:

  • A megtekinthető verziók között azokat a formátumokat találod, amiket nem kell letölteni, hanem rögtön megnyitja őket a böngésződ, vagy az erre alkalmas program. (Ez mondjuk nem teljesen igaz, mert ha a word-, vagy rtf-formátumot választod, akkor letöltöd a gépre.)
  • A ZIP-pel csomagolt verziók pedig azok, amiket le tudsz tölteni, aztán ki kell csomagolni és úgy tudod megnézni.
  • A prc. és epub. formátum azoknak hasznos, akiknek van e-könyv olvasójuk, vagy telefonon akarnak ügyködni a könyvvel.

Válaszd a megtekinthető verziók közül a html-t, ha rákattintasz, akkor rögtön a böngésződben egy új lapon nyílik meg Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének teljes szövege.

És innen már csak egy lépés. Megnyomod a ctrl + f billentyűkombót, ekkor Chrome-ban a képernyő jobb felső sarkában megnyílik egy kis ablak, Firefoxban pedig a képernyő alján. (Ezt a kettőt próbáltam, explorert, vagy ahogy manapság hívják edge-t szerintem a kutya nem használ, operám meg nincs, de ha valaki kipróbálja és megírja, hogy működik-e, annak jár a piros pont!)

Ez egy keresőablak, amivel az adott oldalon, jelen esetben az Egri csillagok teljes szövegét tartalmazó oldalon tudsz keresni.

A kis keresőmezőbe beírod az idézetnek azt a részét, amit tudsz: Az egri kerület annak van ígérve… Ahogy írod a szöveget, automatikus indul a keresés is, és így táááádáááám, megkapod az eredményt, az oldalon a szöveg rögtön a keresett idézethez ugrik:

Innen pedig már csak ki kell egészítened az idézetet: “Az egri kerület annak van ígérve, aki elsőül tüzi ki a diadal zászlaját.”

Ennyi.

Leírva bonyolultabbnak tűnik, mint a valóságban, néhány próba után gyorsan lehet vele haladni, legyetek kreatívak keresgéljetek, próbálkozzatok, ismerjétek ki a rendszert!

És hogy mire jó még a MEK?

A legtöbb kötelező olvasmány szövege valamilyen formátumban fenn van, tehát ha nem akarod megvenni a könyveket, neten keresztül is elolvashatod, számítógépen, e-könyvön, telefonon.

A legtöbb esetben valamilyen Word- formátum is elérhető, és letölthető, és ha megnyitod a Wordben a dokumentumot, a ctrl+f kombó ott is ugyanígy működik, annyi a különbség, hogy a keresőmezőbe való beíráskor nem indul azonnal a keresés, hanem nyomni kell egy entert is.

A MEK állományai között rengeteg egyéb izgalmas olvasmányt is találhatsz, érdemes böngészgetni, mert minden korosztálynak hasznos lehet!

Remélem tudtam Nektek segíteni, használjátok a MEK-et, mert megéri!

Zsiráf

u.i.: És aki ezentúl idézetes kérdést tesz fel, annak automatikus belinkelem ennek a posztnak a helyét! 🙂 Jó, tudom, ezt pont azok nem fogják olvasni, akik a kérdést felteszik…

 




Van egy jó fogalmazásod? Küld el, és kirakom az oldalra!

Nemrég turkálgattam a gépemen és találtam egy mappát, amiben befejezetlen olvasónaplópós írások vannak. Ehhez jött még, hogy nemrég kapta meg az oldal az ezredik lájkot – amit ezúton is köszönök Nektek! (Update: 2200!! 🙂 )

Ezekről jutott eszembe, hogy egyrészt valószínűleg Nektek is van egy csomó olyan fogalmazásotok, amibe egy marék munkát fektettetek, dolgoztatok vele, aztán – optimális esetben – jó jegyet kaptatok rá és bekerült a fiókba…

Arra gondoltam, hogy ezek akár a honlapra is kikerülhetnének, hiszen majdnem biztos, hogy egy jó írás másnak is hasznos lehet, ötletet, infót meríthet belőle. Lehet, hogy pont a te fogalmazásod segít valaki másnak elindulni a saját feladatában.

Másrészt pedig most már van olyan nagy és ismert az oldal, hogy esetleg néhányan tényleg küldtök is anyagot…

Tehát:

Ha van egy jó fogalmazásod, jellemzésed, elemzésed, kidolgozott olvasónapló kérdésed esetleg egy történelmi hátteres írásod, és úgy gondolod, hogy szívesen megosztanád másokkal, mert annyira jól sikerült, mert ötöst kaptál rá, mert meg akarod mutatni a világnak egy napi több ezer látogatót fogadó oldalon, hogy milyen jól írsz, mert király gyerek vagy, stb., akkor küld el az

olvasonaplopo[kukac]gmail[pont]com

címre és – ha megüti a minőségi mércét –, szívesen kirakom az oldalra!

Van azért néhány további infó is:

  • Nem – ismétlem: nem, azaz: nem! – olvasónaplókat várok, hanem azokhoz kapcsolódó írásokat, tehát: jellemzés, elemzés, fogalmazás, gondolattérkép, kidolgozott olvasónapló kérdés, zsírkréta rajz, rézkarc stb., de nem olvasónapló!
  • Az írások az oldalon eddig megjelent olvasónaplókhoz kapcsolódjanak, azért, mert ennek van értelme…
  • Az írásokat lehetőleg word dokumentumban várom, mert egy iskolai füzetlapról készített homályos fotó nem túl nagy segítség.
  • Attól, hogy elküldöd az írásodat, az még nem biztos, hogy azonnal meg is jelenik, vagy egyáltalán megjelenik az oldalon.
  • Az oldal non-profit, azaz nem kerül semmibe a használata, ezzel együtt a megjelent írásokért is csak egy meleg és baráti köszönömöt tudok felajánlani!
  • Az elküldött írás mellé – amit ugye word doksiban csatolsz 🙂 – írd meg azt is, hogy milyen infókat szeretnél tudatni magadról az olvasónaplopós közösséggel és a világgal. Természetesen azt is lehet, hogy – Zsiráfhoz hasonlóan – csak bece- vagy álnévvel jelenjen meg az írásod!

 

Remélem minél többen megmozdultok erre a lehetőségre, vagy felhívásra, vagy minek is nevezzük. Ne felejtsétek el, hogy Ti is az olvasonaplopo.eu-ról merítettetek ötleteket, most itt a lehetőség, hogy segítsetek egymásnak is!

Megosztásokért jár a köszönet! 🙂