Hogyan írjunk olvasónaplót?

Az olvasónapló írás lépései

1. A mű elolvasása

Nos, lehet, hogy most mindannyian elátkoztok, de sajnos azt kell hogy mondjam, ahhoz, hogy olvasónaplót tudj írni, bizony el kell olvasnod az adott művet. Méghozzá legalább kétszer. Nem vicc, tényleg….

Az első és leggyakoribb hibát ugyanis ott szoktátok elkövetni, hogy a regény első olvasásakor rögtön írjátok az olvasónaplót is. Hiba.

Azért hibás ez a módszer – főleg nagy terjedelmű regényeknél, pl. Az Egri csillagoknál – mert ha rögtön a fejezet elolvasása után megírod az adott fejezet naplóját is, akkor konkrétan kitoszol magaddal. Mégpedig azért, mert még nem ismered a regény egész cselekményét, tehát nem tudod, merre kanyarog majd a történet, ebből következőleg:

  • Olyan dolgokat is beleveszel a naplóba, amik fontosnak tűnnek ugyan az adott fejezetben, de a cselekmény egésze, így a történet lényege, a mű mondani valója szempontjából lényegtelenek.
  • Kimaradhatnak olyan – sokszor az adott fejezetben lényegtelennek tűnő, apró – események, amelyek viszont komoly hatással lesznek a későbbiekben a cselekményre, a szereplők jellemfejlődésére.

Nézzünk erre példákat is!

  • Az Egri csillagokból:
    • A regény I. részének 5. fejezetében Gergő és Vicuska Jumurdzsák fogságában vannak és a Keresztesfalva közelében lévő erdei tisztáson táboroznak, vacsoráznak. Vacsora közben kiderül, hogy az egyik magyar fogoly már korábban is volt török rabságban, majd sikeresen megszökött onnan, vagyis egyszer már megjárta azt az utat, amin valószínűleg most is terelni fogják a rabokat. Ismeri az egymást követő városok neveit. A fejezet fontos(nak tűnő) része, amikor Gábor pap a bilincsébe karcolt városneveket olvassa fel és a régi rab mindegyikhez fűz egy-egy rövid megjegyzést.
    • Valójában azonban ez a jelenet semmilyen hatással sincs a szereplőkre, vagy a cselekményre, egész nyugodtan ki lehet hagyni az olvasónaplóból. Amikor először olvasod, akkor fontosnak tűnik, de nem az.
    • Ezzel szemben elsőre nem tűnik olyan fontosnak az, hogy amikor Gergő és Vicuska megszöknek a török táborból, akkor kénytelenek magukkal vinni Jumurdzsák lovát is, mert Gergő nem tudja kibogozni a saját lovukat és a törökét összekötő kötelet. Ez egy sima életképnek tűnik, csak egy kis nehézségnek, amivel Gergőnek meg kell(ene) küzdenie, ezért könnyen átlépsz felette, amikor először olvasod. Valójában pedig egy olyan esemény elindítója, ami Gergő egész életét meghatározza majd, hiszen a török ló nyergében sok-sok arany van, ám ez csak a későbbi fejezetekben derül ki.
  • Az arany emberből
    • A regény egy hosszú-hosszú tájleíró fejezettel kezdődik. Sokan esnek abba a hibába, hogy elkezdik kijegyzetelni ezt a részt is. Felesleges! Egy tájleíró részt nem tudsz lerövidíteni, tömöríteni, a tájleírás sajátossága éppen az, hogy leírja a tájat. Teljesen elég annyi, hogy „A fejezet elején a Duna egy szakaszának leírását olvashatjuk. A folyón a Szent Borbála nevű gabonaszállító hajó halad, amelynek utasai….”

Összegezve tehát, fontos, hogy az egész regényt elolvasd legalább egyszer, még azelőtt, hogy nekiugranál a naplóírásnak. Így fogod tudni átlátni a cselekmény összefüggéseit, kiszűrni a lényeget, elválasztani a fontosat, a kevésbé fontostól.

Ellenkező esetben sokszor kell majd újraírnod a korábban már kijegyzetelt fejezeteket, mert kimaradtak belőle olyan események, amelyek megemlítése nélkül az olvasónaplód összefüggéstelen és értelmetlen lesz. Persze egy így összecsapott olvasónaplót is be lehet adni, de egyrészt, ha már csinálod akkor csináld jól, másrészt ne csodálkozz, ha így nem a szerinted Téged megillető jegyet fogod kapni…

2. A naplóírás

Oké, elolvastad a művet, most akkor neki kéne kezdeni az írásnak. De mégis, mit írjak le és mit ne írjak le?

Talán ez az olvasónapló írásának legnehezebb része, hiszen ekkor kell önálló döntést hoznod, mi az, amit Te fontosnak tartasz. Néhány tipp:




Figyelj arra, hogy a saját szavaiddal írd le a történéseket.

Sokan követik el ugyanis azt a hibát, hogy elkezdenek az író stílusában, az ő szófordulataival, mondatszerkesztésével élni. Ez persze természetes is, hiszen óhatatlanul a szöveg hatása alá kerülsz, és könnyebb „másolni” mint önállót írni.

Jókai mondatszerkesztése például gyakran terjengős, sokszor használ többszörösen összetett, hosszú mondatokat, sok jelzővel. Figyelj arra, hogy ne vedd át ezt a stílust! Az olvasónapló lényege a tömörítés! Én sokszor csinálom azt, hogy a már kész olvasónaplót újraolvasom és kiszedem belőle a felesleges dolgokat, jelzőket, stb., vigyázva persze arra, hogy azért értelmes maradjon a szöveg.

Kerüld az idézeteket!

Nincs rájuk szükség, a tanár a e fogalmazásodra kíváncsi, arra, hogy hogyan tömörítesz. Ha idézeteket szeretne olvasni, akkor elolvassa saját maga a művet. Tudom, most kicsit hátba szúrtam saját magam, hiszen az oldal olvasónaplóiban sok idézet van, ezek azonban a művek könnyebb megértését szolgálják, na meg engem nem osztályoznak.

Még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Hogyan írjunk olvasónaplót?” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!

    Véletlenül bukkantam a honlapodra, rövid tartalomismertetőt kerestem A kőszívű ember fiai-ról (milyen meglepő, igaz?), mert nyomtatott könyv hiányában monitorról olvastam, és az számomra mindig nehézkes.
    A XXI. század gyermekeinek ezért javaslom az epub vagy mobi formátumot, amely szépen összeboronálja a hagyományos könyvformátumot a modern technikával.
    Nagyon örültem, hogy részletes, mégis követhető tartalomismertetőt írtál, fejezetenként lebontva, kiemelve a szereplőket, az időpontot és a helyszíneket. Ráadásul nem is csak egy műről, hanem nagyon sokról, amelyeket rettenetes régen olvastam már, többeket örömmel, míg másokat csak ímmel-ámmal.
    Minden elismerésem a tied, hogy a szabadidődet nem kímélve segítesz másoknak.
    További munkáidhoz sok sikert és hálás olvasótábort kívánok.

    Nosztalgia

    • Kedves Nosztalgia!

      Örülök, hogy tetszik az oldal és hasznos találtad! 🙂 Köszönöm a megerősítést is, mindig jól esik, ha elismerik a munkám!

      Üdv:

      Zsiráf

  2. Szia, Zsiráf! 🙂
    Nem tudom, hogy szabad-e tegezni, úgyhogy elnézést kérek ezért.

    Nagyon hasznosnak találtam az itt leírtakat, viszont egy két dolog nem igazán érthető nekem.

    Az egyik, hogy miután elolvastam egyszer-kétszer a könyvet. Utána ahogy elkezdem írni fel kell írni, hogy hanyadik fejezetről írok?

    És, ha fel kell írni a fejezet számát akkor honnan tudom, hogy éppen hanyadik fejezetet írom?
    Vagy magam mellett nyitva lehet a könyv? Ezt én nem annyira értem. Kicsit zavaros.

    Válaszodat előre is köszönöm szépen.

    • Kedves Végi Gyopárka!

      Azért ajánlott először végigolvasni a könyvet, hogy képben legyél az egész cselekményről, és tudd, hogy mi az ami tényleg fontos a cselekmény szempontjából és mi az, ami nem. Utána meg érdemes fejezetenként haladni, tehát elolvasol egy fejezetet, és megírod az olvasónaplóját. Nem kell fejből írnod a naplót! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..