Jumurdzsák jellemzése

Miután egy másik írásban röviden áttekintettük Jumurdzsák amulettjének, vagyis a gyűrűnek a sorsát, foglalkozzunk most egy kicsit a tulajdonosával is.

9 pontban áttekintjük gaz (?) törökünk szereplését a regényben, majd egy 10. pontban összegezzük az előző 9-et. Nyilván, akit csak az összegzés érdekel, mert siet, vagy lusta, az ugorjon a végére, de remélem többen lesznek, akik egy kicsit hajlandóak elmerülni a témában!

Fiúk, lányok, következzék tehát a gyűrű fura urának, Jumurdzsáknak a jellemzése!

Az egri csillagoknak vitathatatlanul legfontosabb negatív főszereplője Jumurdzsák, a janicsár (dervis, álruhás magyar nemes stb.). Gárdonyi meglepően összetett jellemet alkotott antihősének, aki gyakorlatilag a regény minden jelentős szereplőjének életére és magára a cselekményre is nagy hatással van. Többször neki, illetve gyűrűjének köszönhetőek a regénybeli fordulatok és változások, mint ahogy ő maga is többször, többféle álruhában, szerepben kerül elénk a történet folyamán.

1. Jumurdzsák, a hazafelé tartó török katona:

Jumurdzsák a főszereplővel, Bornemissza Gergellyel egyidőben, az 1. rész 1. fejezetében jelenik meg először. Ő az, akitől Gergő és Vicuska a patakbeli fürdés alkalmával megijednek és aki elől elbújnak.

„Egynéhány perc múlva ropogás hallatszik a harasztban, és mindjárt rá egy strucctollas, fehér török süveg meg egy barna lófej jelenik meg a fák alatt.

A török ide-oda forgatja a fejét. Ránéz a szürkére. A maga sötét pej kis lovát kantáron vezeti.

Most már látni, hogy a török csontos arcú, barna ember. A vállán diószínbarna köpönyeg. A fején tornyos, fehér süveg. A fél szeme be van kötve fehér kendővel. A másik szeme immáron a fa mellé kötött szürkét vizsgálja. Nem tetszik neki, az látszik az arca fintorgásán. De azért eloldja.

Jobban tetszene neki a gyerek, akit a lovon látott. A gyerek jobban kél, mint a ló. A konstantinápolyi rabvásáron háromszor annyit is adnak érte. De a gyerek nincsen sehol.”

Megtudjuk tehát, hogyan néz ki Jumurdzsák, hogyan van felöltözve, értesülünk testi fogyatékosságáról is. A fejezet további részéből azt is megtudjuk, hogy Jumurdzsák társaival együtt magyarországi portyájukról tartanak hazafelé, zsákmánnyal megrakodva és számos magyar fogollyal.

Az 1. rész 4. fejezetében további leírást kapunk emberünkről. Emlékezzünk ez az a rész, amikor a törökök letáboroznak foglyaikkal az erdőben, osztozkodnak a zsákmányon, bort isznak, mulatnak.

„Gergő álmos volt, de nem tudta levenni a szemét az ő törökjéről. Félelmetes, különös arc volt neki az a csupa bőr fej. Mert ahogy a süvegét letette, egybeolvadt a feje csupaszsága az arcának a csupaszságával. És furcsán nevetett. A foga ínye is kilátszott, mikor nevetett.”

Gergő az este folyamán azt is megfigyeli, hogy Jumurdzsák gazdag, látja, amikor aranyait az övébe, majd lova nyergébe rejti.

Kiderül azonban az is, hogy emberünk kapzsi is, ugyanis Móré Lászlónak egyáltalán nem esik nehezére rávenni Jumurdzsákot Keresztesfalva megtámadására. Jumurdzsáknak legfeljebb az okoz problémát, hogy nem tudja, milyen fegyveres erővel rendelkezik a falu. Vagyis nincsenek lelkiismereti aggályai, hogy megtámadjon és kifosszon egy falut, ezáltal még nagyobb zsákmányt ejtve.

Térjünk ki egy kicsit a borozós jelentre is, ugyanis Jumurdzsák és társai annak ellenére isznak bort, hogy maga az iszlám vallás tiltja az alkoholfogyasztást. Ráadásul ízlésük is van, mert külön megörülnek, amikor a rablott boroshordók között aszúbort találnak.

„A janicsárok között nagy örömordítás támadt. Az egyik hordóban aszúbort találtak. Azon ujjongtak. A hordót odagurították a tűz közelébe, és szürcsölgetve, csemcsegetve itták.

Éljen Magyarország! – kiáltott Jumurdzsák, a rabok felé emelve kupáját. – Éljen Magyarország, hogy ihasson a török, ameddig meg nem hal!”

Vagyis elmondhatjuk, hogy Jumurdzsák és társai pontos úgy viselkednek, mint a történelem folyamán bármely megszálló hadsereg katonai, mindent összerabolnak, amit csak lehet, féktelenül mulatoznak, még annak ellenére is alkoholt fogyasztanak, hogy saját vallásuk ezt tiltja. Ebből következik, hogy Jumurdzsákot nem tekinthetjük túlzottan vallásosnak, annak ellenére, hogy természetesen a napi többszöri imádkozás kötelességét társaival együtt betartja.

FIGYELEM! Ez, mármint a vallásosság és az iszlám hit szabályainak betartása, még elő fog kerülni a továbbiakban!

2. Jumurdzsák, Keresztesfalva megtámadója

Gergő és Vicuska az éjszaka leple alatt hazaszöknek a török táborból, ahol elmesélik – többek között azt is –, hogy Jumurdzsák másnap meg fogja támadni embereivel a falut. Gergőnek köszönhetően Dobónak és Ceceynek van ideje felkészülni a támadásra, sőt Dobó még segítséget is tud hozni a közeli Pécsről. A támadás be is következik.

„Akkor előbukkant az úton a félszemű janicsár. A derekán páncél. Az övében tőrök és pisztolyok.”

Jumurdzsák tehát felkészült a portyára, páncélt öltött, felfegyverkezett.

A fejezetből az is kiderül, hogy Dobó István és Jumurdzsák ismerik egymást néhány nappal korábbról, amikor is közösen vettek részt Várpalota ostromában. Dobó Jumurdzsák szemére is veti, hogy milyen katona az, aki most az ellen akar harcolni, aki nem sokkal korábban még a szövetségese volt. Jumurdzsákot itt tehát tekinthetjük árulónak, aki – bár tulajdonképpen a véletlennek köszönhetően – szembekerült korábbi harcostársával. Jumurdzsákot viszont ez láthatólag a legkevésbé sem zavarja.

A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Jumurdzsák jellemzése” bejegyzéshez 26 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!
    Nem tudom,hogy ehhez hogyan volt türelmed,de nekem nagyon jól jött.
    Köszönöm(Szerintem mindenki nevében)!

    Válasz
  2. Hogyan jellemzi az író Jumurdzsakot szemének, tekintetének kovetesevel ? miért engedi el a pápa Jumurdzsakot?(3pelda)???????? Amellett.gyár Korán szó jelentese

    Válasz
  3. Szuper oldal! Az én kérdésem az lenne,hogy hànyszor,mikor és hol talàlkozott Gergő Jumurdzsàkkal?
    Csak hogy ne hagyjak ki egyet sem… ?

    Köszi!

    Bejja

    Válasz
    • Kedves Bejja!

      Huh, azért e combos kérdés, Gergő és Jumurdzsák kapcsolata végighúzódik a regényen…
      Először akkor találkoznak, amikor Gergő még gyerek és Jumurdzsák foglyul ejti őt és Vicuskát az erdőben.
      A második találkozás akkor történik, amikor Gergely és Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, és Gergő török fogságba esik. Fogolyként, a török táborban találkoznak.
      Harmadszor a Konstantinápolyba vezető úton futnak össze, a karavánszerájban, amikor Gergőék török deliknek álcázzák magukat, Jumurdzsák pedig dervisként járja zarándokútját.
      Később már nem találkoznak, mert Gergő addigra már eljön Sopronból, mire Jumurdzsák magát magyar nemesnek álcázva tudakozódik utána Évánál, és később az ostrom során sem futnak össze. Csak Éva találkozik vele személyesen.

      Hirtelen ennyi jut eszembe, remélem nem maradt ki semmi! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Bence!

      Tényleg felteszel egy ilyen kérdést éppen a Jumurdzsák jellemzése című írás alá???

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Zsófi!

      Jumurdzsák elrabolta Gergőt gyermekkorában, Gábor pap pedig elvette Jumurdzsák gyűrűjét. A gyűrűt később Gábor pap Gergelynek adja. Jumurdzsák az egész regényen kutat a gyűrűje után. Ezzel kapcsolatban találsz anyagot a Jumurdzsák gyűrűje, az amulett sorsa című írásban.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Szia! Tegnap irodalom órán azt a kérdést kaptam a tanártól, hogy mi Jumurdzsák legfőbb mozgató rugója/miért tevékenykedik?

    Válasz
  5. Szia nagyon sokat segít ez az oldal nekem mivel nem kell elolvasnom mégegyszer az egész regényt hanem itt van a kis összefoglalás köszönöm❤️😀😀

    Válasz
  6. Kedves Zsiráf!
    Rengeteget segített ez az oldal,de ha lehet lenne még egy kérdésem!
    Miért fontos az egész regényben Jumurdzsák kapcsolata Gergővel és Évával az egész könyv során?

    Válasz
    • Kedves Skub69!

      Azért, mert sokszor Jumurdzsák személye és szenvedélye a gyűrűje iránt jelenti a kapcsolatot helyek és személyek között. Ha Jumurdzsák nem ejti fogságba Gergelyt és Vicuskát, akkor Gergely soha nem találkozik Gábor pappal, és Jumurdzsák gyűrűje sem kerül a paphoz, tőle pedig Gergelyhez. Ha Jmurdzsák nem keresi olyan megszállottan a gyűrűjét, akkor soha nem megy el Sopronba Évához, nm rabolja el Jancsit, és akkor Éva sem kerül az ostromlott Egerbe.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  7. Kedves Zsiráf!
    Valami masik oldalon kérdeztem tőled, nem tudom, hogy elküldte-e, szoval inkább mégegyszer leírom itt.
    Azt kéne megmagyaráznom az olvasónaplómban, hogy miért lett az 5. résznek Holdfogyatkozás a címe. Tudnál segíteni? Előre is köszi.
    Üdvözlettel: Nati

    Válasz
    • Kedves Nati!

      Igen, a Kommentelési Szabályokhoz írtál először, amik között egyébként az is le van írva, hogy az oldalon előmoderáció van, tehát a kommented addig nem jelenik meg, amíg én nem engedélyezem, azaz nem kell többször elküldeni ugyanazt a kommentet.

      Ugyancsak a Kommentelési Szabályokban kérek mindenkit, hogy mielőtt írna, nézzen szét az oldalon, mert jó eséllyel meg fogja találni a választ a kérdésére. Ha esetleg Te is ezt tetted volna, akkor az Olvasónapló kérdések menüpont alatt valószínűleg rábukkantál volna a A Regény és részei címeinek értelmezése című posztra, és hopp, már meg is van a válasz!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  8. Kedves Zsiráf!
    Figyelj, nem akarlak megbántani de a címben a “ Jumudzsák jellemzése
    Egri csillagok”
    alatt a weboldal neve fejjel lefelé van. Direkt? Mert ha igen ne haragudj. 🥺

    Mary

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .