Sárközi, a ragyás cigány jellemzése

A komoly, pozitív és negatív szereplők (Dobó István, Hegedüs István, Jumurdzsák) jellemzése után következzék most a regény egyik legkomikusabb és leginkább szerethető alakja, Sárközi, a ragyás cigány jellemzése.

Sárközi – akinek a regény folyamán egyáltalán nem tudjuk meg a keresztnevét – testesíti meg a regényben a „kisembert”. Ő az, aki mindig az események sűrűjében van, anélkül azonban, hogy ezért bármit tenne. Mindig véletlenül, rajta kívül álló körülmények miatt kerül a középpontba, mégis fontos szereplője az eseményeknek, a regény minden fordulópontjánál jelen van. Sőt, gyakran (véletlenül) alakítója is az eseményeknek (lásd pl. Hegedüs árulásának leleplezése).

Alapvető tulajdonsága neki is ugyanúgy a gyávaság, mint Hegedüs Istvánnak, azonban nála ezt nem tartjuk negatív tulajdonságnak, mert nem is várjuk el tőle, hogy bátor legyen (ellentétben a kassai hadnaggyal).

Vicces, esendő figura, akinek azonban nagyon is megvan a magához való esze, szükség esetén nagyon jól tudja képviselni a saját érdekeit. Sokszor kerül választás elé, és legtöbbször a jó oldalt választja, azonban jellemének összetettségét jelzi, hogy az esetek többségében nem az elvek döntenek nála (azaz nem azért áll a „jó” oldalra, mert alapvetően „jó”), hanem valamilyen jutalmat vár, valamit szeretne kapni érte.

Nézzük őt most egy kicsit bővebben.

1. Török fogságban

Sárközi rögtön az első részben megjelenik. A 3. fejezetben találkozunk vele először, ő is ott van Jumurdzsák foglyai között a mecseki erdőben, amikor Gergely és Vicuska török fogságba kerül.

„A kocsi mellett egy széles mellű parasztlegény ballag, meg egy ragyás cigány. A cigányon sokszorosan foltozott kék nadrág és ugyanolyan dolmány van. A dolmánya belső zsebéből egy fasíp tölcsére áll ki.”

Megismerjük Sárközi legfontosabb külső tulajdonságát: ragyás. Gyakorlatilag a regény folyamán ez helyettesíti a keresztnevét, állandó jelzőjévé válik.

Sárközit különösebben nem zavarja a fogság. A többiek sírnak, átkozódnak, apátiába süllyednek, de a cigánynak az a legnagyobb problémája, hogy éhes.

„- Hej, de ihes vágyok – fakadt szóra a cigány, ahogy ott ült mellettük a porban. – Három kenyeret megennék egymágám, meg két oldal salonnát.”

Ezzel megismerjük második fontos jellemzőjét: érdekes beszédét. Nem lehet ezt tájszólásnak nevezni, egész egyszerűen csak nem tud tisztességesen magyarul.

Sárközi ezután is szeretne az események sűrűjében lenni. Amikor a törökök megállnak éjszakára, felajánlja, hogy tüzet rak, majd később zenélni szeretne a törököknek.

„[…]- Nagyságos méltóságos terek úr, csókolom kezsit-lábát, hadd rakjak én tüzset, nekem azs a mesterségem!”

„- Nagyságos, méltóságos Gyamarzsák úr, csókolom kezsit-lábát, hadd pikulázzsak egyet a tistelt vendégség eremére!”

Mindkétszer elutasítják, de a két eset mutatja, hogy Sárközi nem tekinti tragédiának a fogságot. Úgy van vele, hogy ezt hozta az élet, ezt dobta a gép, most ebből a helyzetből kell a legtöbbet kihoznia. Sőt, a zenélős esetnél Jumurdzsák még meg is vádolja:

„- Idekukorikolnád a magyart, ugye?”

Vagyis Jumurdzsák úgy gondolja, Sárközi azért akar fasípján furulyázni, hogy ezzel jelezzen a magyaroknak. Természetesen Sárközinek eszébe se jutott ilyesmi, ő csak a lehetőséget látta meg, abban bízott, hogyha sikeresen elszórakoztatja a törököket, akkor kap valamiféle könnyítést.

A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Sárközi, a ragyás cigány jellemzése” bejegyzéshez 22 hozzászólás

    • Kedves Zoltán!

      Nos, csak a nagy bölcseket tudom idézni: az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen.. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  1. Volt egy magyar házim és abban ez az olvasónapló nagyon sokat segített!
    Köszönöm! ☺️❤️☺️

    Válasz
  2. Kedves Zsiráf!
    A múltkor segítettét a Toldi átírásában, most pedig ennek az olvasónaplónak vettem hasznát.
    A Toldi természetesen 5* lett.
    Nem tudom szavakba önteni a hálám, amivel tartozom neked, ezért a csodás munkáért!
    Nagy-nagy köszönet, egy anyukától, aki a kislányát segíti a tanulásban.
    Köszönöm

    Válasz
    • Kedves Éva!

      Emlékszem, a Toldi Györgyös fogalmazás volt az! 🙂 Örülök, hogy jól sikerült! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Kedves Zsiráf! Lehet hogy leírtad de én nem találom sehol,hogy kinél szolgált korábban Sárközi?

    Válasz
  4. Hogy van az hogy egyik jellemzésnél sem tudom megnyitni a folytatást???????????????¿¿¿¿¿??????¿¿¿¿¿??????¿¿¿¿¿¿

    Válasz
  5. Szia Zsiráf!
    Lehet hogy benne van a írásodban de nem találtam,ha nem nagy udvariatlanság akkor elárulod ki volt Sárközi felesége ha volt?
    Előre is köszönöm

    Válasz
  6. Kedves Zsiráf!

    A fiamnak most az online oktatás alatt 2 olvasónaplót is el kellett készítenie, a Toldi és az Egri csillagokat.
    A Toldinál még nem akadtunk az oldaladra, de most az Egri csillagoknál hatalmas segítség volt. Egy 12 éves alapvetően szerintem még nem tud úgy elolvasni ég regényt, hogy minden apró kis részletet utána fel tudjon idézni. Nagyon sok mindenre megtaláltuk Nálad a választ, köszönet érte.

    Üdv: Éva és Ádám

    Válasz
    • Kedves Év és Ádám!

      Örülök, hogy rátaláltatok az oldalra és segített nektek. Nos, a kötelező olvasmányokkal kapcsolatos vita messzire vezet, ne is menjünk bele! 🙂 Gyertek máskor is!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .