A két koldusdiák Archívum - Olvasónaplopó

Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – A két koldusdiák

Zsiráf — Fri, 10 Apr 2020 07:44:05 +0000

Régi, régies és idegen szavak és jelentésük Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényében – Szószedet

A bejegyzéshez kapcsolódó, ajánlott posztok:

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák – Olvasónapló

A regény szereplői betűrendben

Absentia	Egy személy hiánya ott, ahol meg kellett volna jelennie. Eredetileg jogi szakszó. „A diákok közül persze csak az marad el, aki halálra készülő beteg. Nagy szégyen itt az absentia.” (3. fejezet)
Akceptál	Tényként elismer, elfogad „-Ugyan, ugyan! – vágott közbe az udvari bolond – hiszen éppen azt mondta, amit a tudós. A tudóst kinevették vele, a tudatlantól akceptálják.” (8. fejezet)
Almárium	Polcos szekrény „A piktor odaát van a másik szárnyban, a fejedelemasszonynak fest valami almáriumot.” (8. fejezet)
Ámbitus	Oszlopos tornác „A plébános az utolsó vendéget is látván kihajtani a kapuból, befordult az ambitusról, elimádkozta ott bent az esti imáját, és lefeküdt.” (8. fejezet)
Amice	Barát, barátocska, koma (latin) „-Hová való, amice? – kérdé őkegyelme, a főbíró uram. -Kabára.” (3. fejezet)
Argumentum	Érv „Egyszer a plébánosnál disznótor volt, a vendégek közt ott volt a kálvinista pap, s mint egyébkor, ma is a másvilágról disputáltak, de a vendégek, kik már könyv nélkül tudták a két pap minden körömnyi állítását, argumentumát, meglehetősen unták a dolgot, mit észrevett a házigazda” (8. fejezet)
Ártány	Hízásra fogott herélt kan disznó „-Most pedig mondja meg kegyelmed a legutolsó árat, amit az ártányokért* adhat, mert nagyon fel vagyok indulva.”* (2. fejezet)
Attramentum	Helyesen: atramentum, fekete tinta „Egy öregember, aki testvére lehetett a haldoklónak, valami attramentum-félét* hozott elő és gyűrött papirost, melynek az egyik oldala már tele volt írva.”* (6. fejezet)
Asszentál	Toboroz, besoroz „Fölvetnek egy ércpénzt a levegőbe, s ha a SzűzMáriás oldala fordul alulra, akkor a török választ legelőbb egy legényt, s csak azután a magyar, megint fölvetik a pénzt, s a kocka fordulása szerinti elsőséggel asszentálják össze a két tábort mindaddig, míg a diákokból telik;” (3. fejezet)
Audiencia	Kihallgatás, meghallgatás „-Hogy legalább azt mondja meg kegyelmed, mi módon lehetne a fejedelemhez jutni. -Csak egy módja van. Teleki Mihály uramnál kell feliratkozni audienciára.” (9. fejezet)
Bandérista	Lovas díszcsapat tagja „Négyszáz bandérista* lovának patkói dübörögtek a kövezeten, de a leányka szeme csukva maradt.”* (10. fejezet)
Bilikom	Serleg „Szétnézett a nagy boltíves teremben, szeme átfutotta az ezüstbilikomokat az asztalon, az aranyzsinóros, bársonyruhás apródokat, majd a falra tévedt, hol az asztalfőn ülő sovány embernek az ábrázata volt lefestve… szakasztott az az arc, csakhogy zöld bársony mente van rajta s aranyos drágaköves jogar a kezében.” (7. fejezet)
Brigadéros	A kuruc hadsereg tábornoki rangú vezetője „[…]legtöbbre vitte Ocskay László brigadéros uram, aki az ünnepelt hősök közé küzdötte fel magát.” (13. fejezet)
Bulletin	Hivatalos jelentés „Veres István lassankint egyike lett a legjobb császári csapatvezéreknek, akit sűrűn és dicsérőleg emlegettek a Bécsbe küldözött bulletinek.” (13. fejezet)
Cantus praeses	Az énekkar vezetője „A »cantus praeses«, aki különben torokbeli kincsekkel lévén megáldva, lenézte a testi erőt, egy sípot vett most elő és belefújt… Ez volt a jel az összecsapásra.” (4. fejezet)

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – A két koldusdiák bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A két koldusdiák szereplői betűrendben

Zsiráf — Fri, 10 Apr 2020 07:42:59 +0000

Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének összes szereplője betűrendben

A bejegyzéshez kapcsolódó, ajánlott posztok:

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák – Olvasónapló

Idegen, régi és régies szavak és jelentésük a regényben – szószedet

Ágnes	A végrendelkező öregasszony unokahúga a 6. fejezetben. A vezetéknevét nem tudjuk meg, az asszony rá hagyja a házát. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik a nevét.
Apafi Mihály	Erdély fejedelme, valós történelmi személyiség, bár Mikszáth nem fest róla túl hízelgő képet. A 7. fejezetben ő adományoz szép ruhát, nemességet és kardot Lacinak.
Apor István	Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem környezetéből. A 7. fejezetben ő és Boér Kristóf vitatkoznak össze azon, hogy vajon milyen lehet a túlvilág. Ez a vita vezet oda, hogy Veres Laci végül nemességet kap.
Babó János	Pesti szabó. Amikor I. Lipót császár pesti látogatásakor épített ünnepi emelvény összeomlik, és Nesselroth Ágnest megmenti Laci, akkor az ő házába kopogtat be, hogy segítsenek ápolni Ágnest. Mellékszereplő.
Baló Mihály	Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari hadagya. Mellékszereplő, csak a 7. fejezetben kap minimális szerepet.
Bánffy Dénes	Erdélyi főúr Apafi Mihály fejedelem udvarában Gyulafehérváron. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer jelenik meg a 7. fejezetben, amikor az erdélyi urak a túlvilágról vitatkoznak.
Beke Miklós	Az előző évi nagyerdei csata győztesse, azaz a „fortissimus”, a legerősebb. Őt hívja ki, és győzi le Veres Pista, így megszerezve a csata fődíját, a Szilágyi Magda által készített kardkötőt. Kabáról származik. „Nagy, hórihorgas fickó volt, felgyűrt öklein pipaszárnyi vastagságban tündököltek az erek. Az inge szét volt szakítva a mellén a mai viaskodás folytán, s olyan nyakat láttatott, mint a bikáé, olyant, ami még Debrecenben is túlságig vastag.” (3. fejezet)
Béldi György	Erdélyi főúr Apafi Mihály fejedelem udvarában Gyulafehérváron. Mellékszereplő, egyszer említik csak a nevét, amikor az urak a túlvilágról vitáznak a 7. fejezetben.
Bercsényi Miklós	Gróf, főszereplő, Rákóczi fejedelem bizalmasa, egyébként valós történelmi személyiség. Többször keresztezi a fiúk útját, hol grófként, hol Rozsomák Jánosként.
Beta	Pizsera apónak, a szegények fuvarosának egyik lova. A másik Fecske.
Bethlen	Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem udvarában Gyulafehérváron. A keresztnevét nem tudjuk meg. Mellékszereplő, csak a 7. fejezetben jelenik meg, amikor az urak a túlvilágról vitatkoznak.
Birliné asszony	Dobosék szomszédja a Csapó utcában. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik futólag a nevét.
Bodri	Fekete kuvasz, amit Pista kap a végrendelkező öregasszonytól a 6. fejezetben, és mellé még 3 tallért. Kevésbé fontos szereplő, mint a fehér kutya, Dráva.
Boér Kristóf	Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem környezetében. A 7. fejezetben ős és Apor István vitatkoznak össze azon, hogy vajon milyen lehet a túlvilág. Ez a vita vezet oda, hogy Veres Laci végül nemességet kap.
Boglányi József	Debreceni úr, akinek rossz pillanatban elejtett megjegyzése a 4. fejezetben komoly hatással lesz Veres Pista életére, mert azután akar mindenáron nemes lenni. Ő mutat rá ugyanis arra, hogy bár Pista megnyerte a nagyerdei csata fődíját, a Szilágyi Magda által készített kardkötőt, csak éppen soha nem hordhatja. Veres Pista ugyanis egy jobbágy fia, vagyis nem nemes, tehát nem hordhat kardot, azaz kardkötőre sincs szüksége. Egyébként mellékszereplő, ezen a megjegyzésen kívül nincs szerepe a regényben.
Boncz Márton	Veres Laci legénye, akit Pesten fogadott fel, amikor még gazdag volt. „Marci víg fickó volt, mindenféle zsírral megkenekezett, roppant svádával és furfanggal megáldva, a amellett olyan ostoba arca volt, mint egy birkának” (10. fejezet) Márton azonban közel sem volt ostoba: „Boncz Márton regényes hajlamú fickó volt, ki két év előtt még ott molnárkodott a tallósi malomban, melyet a Dudvág vize hajt; ábrándos lelke fölkergette Budára szerencsét keresni, s itt találkozott Lacival elzüllötten; az szolgálatába vette az öreget. Nagy színészi tehetség volt benne, bámulatosan tudott utánozni másokat s tettetni magát.” (12. fejezet) Ezt a tulajdonságát használja ki, amikor „Habakuk prófétaként” beáll Bercsényi gróf szolgálatába, mint jós. Laci és Marci így tudják meg, hogy Pista miért raboskodik a sárospataki vári börtönében. Marci jóságát mutatja, hogy akkor is Laci mellett marad, amikor annak elfogy a pénze, és nem tudja tovább fizetni. Később mégis elválnak útjaik, mert Marci olyan jól játssza a jóst, hogy Bercsényi magával viszi.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A A két koldusdiák szereplői betűrendben bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

Mikszáth Kálmán – A két koldusdiák – Olvasónapló

Zsiráf — Fri, 10 Apr 2020 07:25:37 +0000

Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének részletes olvasónaplója fejezetenként

Első fejezet: Dobos néni és diákjai

Főbb szereplők	Időpont	Helyszín
Dobos néni Dobos bácsi	1885-höz képest „valami kétszáz vagy háromszáz esztendővel” korábban	Debrecen Csapó utca Dobos ház

Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

Idegen, régi és régies szavak és jelentésük a regényben – Szószedet

A regény szereplői betűrendben

A történet Debrecenben kezdődik, de a pontos időpontot eleinte nem tudjuk meg, csak következtetni lehet rá. A kisregény 1885-ben jelent meg, és az első fejezet ehhez képest „valami kétszáz vagy háromszáz esztendővel” korábban játszódik.

Rögtön megismerkedünk az egyik főszereplővel, Dobosné asszonyommal, aki a debreceni kollégiumtól nem messze, „egy alacsony földszintes házban” lakik a Csapó utcában.

Dobosné asszonyomnak két fő pénzkereseti forrása van: malacokat hizlal és diákoknak ad szállást.

Dobosnénak egyébként van férje is, de az ő keresztnevét nem tudjuk meg (egyelőre), mindenki csak úgy emlegeti, hogy „ a Dobos néni férje”. Ez nem véletlen, Dobosné asszonyom ugyanis igen határozott személyiség, nagy hangú, testes asszonyság, aki mindig a saját feje után megy, és ebben a férje sem tudja megakadályozni.

Dobos néni férje hentes, de csak azért végzi ezt a munkát, mert az apjától rámaradt a műhely, egyébként nem csak, hogy nem szereti a hentes munkát, de nem is igazán ért hozzá.

Dobos néniék háza tehát úgy néz ki, hogy az utca részre néz a hentes üzlet, bent az udvaron pedig a néniék lakása és a kosztos diákok szállása van.

Dobos néni egyszerre általában negyven-ötven malacot tart, és tíz olyan diákot, aki fizet a szállásért és a kosztért. Illetve ezeken felül van még két olyan diák is, akiket ingyen szállásol el és etet. Róluk a későbbiekben még lesz szó.

A diákok nyolc pengőt fizetnek havonta az ellátásért. Az ellátást pedig Dobos néni széleskörűen értelmezi: nem csak szállást és ételt jelent, hanem a néni ennél jóval többet foglalkozik a diákokkal. Leszidja őket, ha kell, tanácsot ad nekik, ha arra van szükségük, a gyengébbektől még a leckét is kikérdezi.

Dobos néni tehát alapvetően egy áldott jó természet, bár ezt gyakran sikerül neki eltitkolnia. A napok a Dobos házban meghatározott rendben zajlanak: a délelőtt azzal telik, hogy Dobos néni mindenkivel kiabál, beleköt a cselédek munkájába, mindenkit megsért, összeveszik a férjével. A délután pedig azzal, hogy a néni megpróbál mindenkit kiengesztelni.

Ettől függetlenül, vagy éppen ezért Dobos néni háza híres a debreceni diákok között, mindig telt ház van nála, bejutni hozzá szinte lehetetlen.

Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy Dobos néni a korabeli szokásnál jobban tartja a kosztos diákjait. Erre jegyzi meg Perecz István, Dobos néni rosszindulatú szomszédja, hogy:

„- Ej, ej, komámasszony, nem jó rendszer ez, nem jó! Adjon a diákoknak kevesebb húst és több hátba ütést! Majd meglássa, hogy jobban kijön velök!”

A fejezetben előforduló régi, régies és idegen szavak: koszt, nebuló, kolláció, patália

Jelentésüket itt találod.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Mikszáth Kálmán – A két koldusdiák – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.