1. fejezet

A kisregény cselekménye a Hortobágyon játszódik. A pontos időpont nem derül ki, de azért következtetni lehet rá: több évtizeddel a szabadságharc után, de még a 1900 előtt.

Abban az időszakban, amikor az Alföldön még nem járt vasút, és a Hortobágyon szinte érintetlen volt a természet. A mocsarak nem voltak lecsapolva, a Hortobágy folyó még nem volt szabályozva, a környéken a természet vad törvényei uralkodtak.

A rövid első fejezetben rögtön megismerkedünk a két főszereplővel, bár a nevüket még nem tudjuk meg.

Kora hajnal van, és a zámi pusztán egy fiatal gulyásbojtár poroszkál lovával. Nem siet, és látszik rajta, hogy nagyon fáradt, gyakran elbóbiskol a nyeregben. Pedig sietnie kéne, mert a hajnali itatáskor már „munkahelyén”, a zámi puszta karámjánál kell lennie.

A haladását az is akadályozza, hogy minden alkalommal, amikor elszundít a nyeregben, elhagyja a kalapja mellé tűzött sárga rózsát. Ilyenkor megáll, visszamegy, megkeresi a rózsát, majd újra a kalapja mellé tűzi.

Látszik, hogy nagyon fontos neki az a sárga rózsa, oka van annak, hogy mindig visszamegy érte, egy számára kedves embertől, valószínűleg egy lánytól kapta.

Hamarosan látja, hogy vele szemben egy másik lovas, egy csikósbojtár közeledik. A két fiatalember ismeri, és ennek megfelelően köszönti is egymást. Megkapjuk a két bojtár leírását is:

„A gulyásbojtár széles vállú, csontos termet, vastag nyakkal, köpcös derékkal: arcvonásai duzzadók, két orcája pirospozsgás, álla, szája, szemöldöke csupa hetykeség, kis bajusza hegyesre kipödörve; gesztenyeszín haja kerekre levágva; a szemei dióbarnák, de első látásra azt hinni, hogy zöldek.

A csikósbojtár alakja pedig karcsú derékban, de vállban és csípőben kifejlett, hatalmas domború mellkassal; arcszíne olyan, mint az aranyozott bronzé, monyorú metszéssel; tökéletes szépségű száj, orr és szemöldök, ragyogó kis fekete szem; fekete bajusza magától kunkorodik fölfelé; szénfekete haja is természetes langos csigákban borul a két vállára.”

A csikósbojtár azonnal kiszúrja a sárga rózsát a gulyásbojtár kalapja mellett:

„– Ejha! De szép sárga rózsa van a süveged mellett, cimbora!

– Hát van annak, aki megszolgálja.

– No csak aztán meg ne bánja, aki megszolgálta.”

Ez tulajdonképpen egy burkolt fenyegetés a csikósbojtár részéről, úgy tűnik, hogy a csikósbojtár pontosan tudja, hogy kitől, honnan lehet olyan sárga rózsát szerezni. És nagyon nem tetszik neki, hogy azt a virágot a gulyásbojtár süvege mellett látja.

A szóbeli összezörrenésnek egyelőre nincs folytatása, a két legény megsarkantyúzza a lovát, és ellenkező irányba elvágtatnak.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Jókai Mór – Sárga rózsa – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A könnyebb kezelhetőség kedvéért a regény 50 fejezetének olvasónaplóját két bejegyzésre osztottam. Vannak olyan kiadások, amik két kötetben jelentek meg, és kötetenként előröl kezdik a számozást.

Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló – 1-25. fejezet
Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló – 26-50. fejezet

A Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A könnyebb kezelhetőség érdekében a regény olvasónaplóját 5 bejegyzésre osztottam a regény részeinek megfelelően:

Első rész – A Szent Borbála
Második rész – Timéa
Harmadik rész – A Senki szigete
Negyedik rész – Noémi
Ötödik rész – Athelie

A Jókai Mór – Az arany ember – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A regény 1822-ben a Somogy vármegyei Törikszakad csárdában kezdődik. Bús Péter, a csárda tulajdonosa/kocsmárosa a csárda előtt pipázik és a szakadó esőben figyeli, ahogy a csárda melletti gáton egy hintó küzd a sárban.

Bús Péter nem szeretne vendéget kapni aznap éjszakára, ezért megnyugodva látja, hogy a hintó végkép elakad a nagy sárban.

Közben a csárdához vezető út másik oldaláról különös társaság közeledik. 12 lovas, egy hintó és egy parasztszekér. A szekéren két ember és egy kutya ül, a hintóban két parasztlány között egy öregember.

Az öregúrról csak annyit tudunk meg, hogy Magyarország egyik legnagyobb és leggazdagabb földbirtokosa, aki híres arról, hogy mindig furcsa mulatságokat rendez, parasztlányok között érzi jól magát és különc embereket gyűjt maga köré. Aznap éjszaka nem tudott aludni kastélyában, unatkozott, ezért azt találta ki, hogy embereivel elmegy a Törikszakad csárdába és beleköt annak híresen haragos természetű kocsmárosába.

Oda is érnek a csárdához, de mikor Bús Péter uram látja, hogy kivel van dolga, akkor nem hagyja magát felmérgesíteni, hanem azonnal kinyitja a csárda legnagyobb szobáját, amit a nagy úr emberei azonnal be is rendeznek a szekéren magukkal hozott bútorokkal.

A nagy úr most azt találja ki, hogy Bús Péter süttessen meg neki egy egeret. Közben megismerjük a nagy úrral érkezett furcsa embereket is: Gyárfás, a költő, Vidra, a cigány bohóc és Matyi, az úr kedvenc agara.

Elkészül a sült egér, amit az öregúr Vidrával, a cigánnyal akar megetetni, aki ezt 100 forintért vállalja, és egészben lenyeli az egeret. A falat azonban a torkán akad és fuldoklani kezd tőle, mire az öregúr megijed és borral itatja a cigányt, aki persze megkapja a 100 forintot is.

Később kiderül, hogy a cigány csak tettette, hogy lenyeli az egeret, erre a nagy úr megharagszik és utasítja embereit, hogy akasszák fel a cigányt a keresztgerendára. Erre a cigány sértődik meg és közli, hogy ő most meghalt, és lefekszik a földre, nem mozdul többet, hiába csiklandozzák a talpát.

Közben a parasztlányok és a hajdúk felterítik az asztalokat a magukkal hozott bőséges étellel és megkezdődik a mulatság, az öregúr és emberei esznek, isznak és gátlástalanul mulatoznak.

Ezalatt a sáros gáton elakadt hintó utasa is odaér a csárdához. A hintót az inassal otthagyta a gáton, ő pedig a vadásza hátára ülve vitette magát a csárdához. Az utas fiatal ember, utolsó párrizsi divat szerint van öltözve, ami itt, a magyar pusztában elég viccesen néz ki.

Először lovakat akar bérelni Bús Pétertől, de mivel az nincs, így szobát két. Bús Péter közli vele, hogy nincs kiadó szobája, mert a csárda egyetlen szobájában Jancsi úr mulat embereivel. Innen tudjuk meg, hogy az öregúr neve Jancsi és az is kiderül, hogy hiába az ország egyik legnagyobb földesura, különcségből mindenkitől megköveteli, hogy így nevezzék.

Az új vendég elhatározza, hogy bemegy Jancsi úrhoz, Bús Péter hiába figyelmezteti, hogy Jancsi urat ilyenkor nem illik zavarni. Amint a vendég benyit a szobába, azonnal elnémul a nagy hangzavar, mindenki meglepetten néz rá. A jövevény bemutatkozik, miszerint ő Kárpáti Kárpáthy Abellinó és közli, hogy most érkezett Párizsból.

Jancsi úr igen elcsodálkozik a vendégen és a nevén is, figyelmezteti Abellinót, hogy tudomása szerint külföldön csak egy Kárpáthy él és azt Kárpáthy Bélának hívják. Abellinó közli, hogy ő az, csak nem tetszett neki a Béla név, szerinte ez nem nemesembernek való, ezért választotta az Abellinót.

Jancsi úr egy dühösebb szemmel méregeti Abellinót, aki elmondja, hogy apja korán meghalt és ő az anyjával Párizsba költözött, ahol hamar eltékozolta 400 ezer frankos apai örökségét és most nem tudja kifizetni a hitelezőit. Azonban nemrég értesítették, hogy meghalt néhai apjának testvére, Kárpáthy János, aki még gazdagabb volt, mint az apja és ő most azért érkezett, hogy ezt az örökséget átvegye.

Jancsi úr erre közli vele, hogy nyugodtan utazzon csak vissza Párizsba, mivel az ő neve Kárpáthy János, és egyáltalán nincs szándékában meghalni. Abellinó persze meglepődik ezen, és azonnal hangnemet vált, most azt akarja, hogy Jancsi úr fizesse ki az adósságait és biztosítson neki éves pénzösszeget, amiből Párizsban megélhet.

Jancsi úr azt mondja, hogy Abellinó nyugodtan lakhat nála, ha akar, de semmi pénzt nem kap, pláne arra, hogy azt külföldön költse el. Abellinó elkezdi sértegetni az öreget, hogy neki már úgysincs sok hátra, minek akarná a sok pénzét a koporsóba magával vinni.

Jancsi úr iszonyú haragra gerjed, utasítja hajdúit, hogy azonnal készítsék elő a hintóját, nem maradnak tovább a csárdában, mindent hagyjanak ahogy van, semmit sem visznek magukkal, máris indulnak. Abellinó csak nevet ezen és tovább sértegeti az öreget.

Közben Jancsi úr súg valamit Bús Péternek és odadobja neki tömött pénztárcáját, majd embereivel együtt elvágtat. Abellinó elégedetten be akar menni a szobába, de látja, hogy Bús Péter nekiáll néhány dolgot kihordani. A kocsmáros közli vele, hogy jó lesz, ha keres magának másik szállást, mert Jancsi úr az előbb vette meg a csárdát és megparancsolta Bús Péternek, hogy gyújtsa fel az egészet.

Abellinó tehát éjszaka szállás és örökség nélkül maradt.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Jókai Mór – Egy magyar nábob – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A Plankenhorst hölgyek házában látogatóban van soror Remigia és Edit. Vacsora közben az isaszegi csatáról beszélgetnek. A Plankenhorst hölgyek még úgy tudják, hogy a csatában a császári csapatok állnak nyerésre.

Editnek némán kell hallgatnia, ahogy arról beszélgetnek, hogy Richárd biztosan meg fog halni az ütközetben.

A vacsora vége felé megérkezik Rideghváry Bence, hozva a hírt, hogy az isaszegi csatát elvesztették. Ami ennél is fontosabb, azt is elmondja, hogy Baradlay Richárd és Palvicz Ottó a csata forgatagában párbajoztak és Richárd megölte Ottót.

Alfonsine teljesen kétségbe esik, kiabál, ájuldozik. Mivel dühkitörésével elárulta magát Rideghváry előtt (ne feledjük, valójában titok a viszony közte és Palvicz között, pláne, hogy ebből a kapcsolatból gyermek is született), ezért szövetséget kötnek Rideghváryval. Mindketten gyűlölik a Baradlay családot, elhatározzák, hogy mindent elkövetnek a bosszú érdekében.

Soror Remigia vissza akarja vinni a Brigitta szüzek zárdájába Editet, de Alfonsine nem engedi. Editnek ott kell laknia ezentúl a Plankenhorst házban.

Fontos mondatok a fejezetből:

• Alfonsine Editnek: „Megölte az, akit te szeretsz, azt, akit én szerettem! Megölöm én azt, akit te szeretsz!”
• Rideghváry Alfonsine-nak: „Én gyűlölöm a hazámat! Tudja ön, mit tesz az: „én gyűlölöm a hazámat”! Minden fűszálát, minden csecsszopó porontyát gyűlölöm! Most már tudhatja ön, ki vagyok, amint én is tudom, hogy ön kicsoda. Ahol egymásra szükségünk lesz, ott majd találkozunk.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – 26-50. fejezet – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A Baradlay család nemesdombi kastélyában nagy vendégsereg gyűlik össze egy értekezletre, amit Baradlay Kazimír, a Baradlay család feje hívott össze. A regény cselekménye az összejövetelt lezáró vacsora leírásával indul, melyen Baradlay Kazimir nem vesz részt, felesége Baradlay Kazimírné Marie helyettesíti. Kazimír távolmaradásának oka, hogy évtizedek óta súlyos betegségben szenved, aminek következménye, hogy lassan kővé válik a szíve, emiatt mostanra már ágyhoz van kötve. Vacsora közben az orvos elhívja Marie-t, közölve vele, hogy férjének még hatvan perce van hátra, és beszélni akar vele.

A haldokló szobájában Kazimír lediktálja feleségének a végrendeletét, aminek főbb pontjai:

• A család legidősebb fia, Baradlay Ödön (a diplomata), aki jelenleg Szentpéterváron, az orosz udvarnál követségi titkár, maradjon is ott, amíg feljebb nem emelkedik a hivatali ranglétrán. Mint kiderül, Ödönnek egy lány miatt kellett Oroszországba mennie, mert apja nem nézte jó szemmel kapcsolatukat. Kazimír utasítja feleségét, hogy adja férjhez máshoz ezt a lányt, míg Ödön külföldön van
• A középső fiú, Baradlay Richárd (a katona), aki jelenleg a királyi testőrségnél szolgál, még egy évig maradjon ott, aztán egy évre lépjen át a lovassághoz, aztán menjen a vezérkarhoz. Egész életében maradjon katona, soha nem nősülhet.
• A legfiatalabb fiú, Baradlay Jenő (a hivatalnok), aki jelenleg Bécsben dolgozik, maradjon is ott és tegyen meg mindent, hogy minél magasabbra emelkedjék a hivatalnoki ranglétrán.
• A három fiú fő feladata, hogy tovább vigyék apjuk szellemiségét és munkáját.
• Baradlay Kazimír halála után hat héttel feleségének férjhez kell mennie Rideghváry Bence vármegyei adminisztrátorhoz

Az orvos által jósolt óra leteltével Baradlay Kazimír meghal. Felesége pedig megesküszik, hogy mindent pontosan ellentétesen fog csinálni, mint ahogy azt férje meghagyta neki.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – 1-25. fejezet – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

• A
• Ali Csorbadzsi

• A Szent Borbála utasa Trikalisz Euthym álnéven, Timéa apja. Kandia kormányzója és a török kormány magas rangú hivatalnoka. Később menekülnie kell Törökországból, mert a szultán szemet vetett vagyonára és lányára.

  A Senki szigetén találkozik Krisztyán Tódorral, akiről tudja, hogy a török kormány kéme és biztos, hogy el fogja őt árulni, ezért amikor a Szent Borbála tovább indul, méreggel öngyilkosságot követ el. Előtte azonban megkéri Tímárt, hogy vigyázzon vagyonára és vigye el a lányát Brazovics Athanázhoz, aki neki rokona. Tímár először azt hiszi, hogy a hajó rakománya, a búza Csorbadzsi vagyona, később azonban a raktérben egy zsák kincset talál.

  Ez a kincs indítja el őt a végtelen gazdagság felé vezető úton. Ali Csorbadzsit a Dunába temetik.

• Almira

• Noémi és Teréza mama új-fundlandi kutyája. „A veranda előtt azonban feküdt egy nagy fekete kutya. Abból a derék newfoundlandi fajból való, amely olyan okos és tekintélyes állat, hogy az ember nem meri tegezni, hanem első találkozásra per „ön” kénytelen szólítani.” Krisztyán Tódor később agyonlövi.

• Athelie
• Főszereplő. Brazovics Athanáz és Zófia asszony lánya, a regény elején Kacsuka jegyese.

  „A leány kifejlett idomú, büszke szépség, kinek karcsúságát még előbbre segíti a vállfűző; magas cipősark és hajdísz emelik termetét, kezein félkesztyűket visel, s körmei hosszúra és hegyesre vannak eresztve. Arca a rendbe szedett báj, piros, felvetett élveteg ajkak, rózsás arcszín, szívesen mutogatott fehér fogsorok, mosolygó gödröcskék az állon és orcákon, hajlott, finom orr, fekete szemöldök és villogó szemek, amiknek ragyogását még emeli az, hogy erősen kiülnek, mintegy támadólag. A szép alak oly büszkén tudja magát tartani hátravetett fejével s dacoló keblével.”(II. rész 1. fejezet)

  Halálosan szerelmes Kacsukába, aki azonban valójában nem szereti őt viszont és apja gazdasági bukását és halálát kihasználva fel is bontja az eljegyzésüket. Ennek másik oka, hogy Kacsuka beleszeret Timéába. Athelie szerelme ekkor gyűlöletbe fordul ami a regény végén Timéa elleni merényletkísérletbe torkollik. (V. rész 11. fejezet)

  A merénylet sikertelen, csak megsebesíti Timéát, de gyilkossági kísérlet és mérgezés vádjával előbb halálra ítélik, majd életfogytiglani börtönre. Évtizedekkel túléli Timéát, de még akkor is hevesen gyűlöli, soha nem kap kegyelmet, mert mindig azt mondja, ha kiengedik, azonnal megöli Timéát. (V. rész 13. fejezet)

• B
• Bellováry

• Teréza mama férje, a keresztnevét nem tudjuk meg. Krisztyán Tódor apja, Krisztyán Maxim sikkasztása miatt öngyilkosságba menekül, vagyonát elárverezik, feleségének és lányának a Senki szigetére kell menekülnie.

• Brazovics Athanáz

• A regény elején Tímár Mihály főnöke, a Szent Borbála tulajdonosa, Athelie apja, Zófi mama férje, később Timéa gyámja. Gazdag komáromi kereskedő, akinek vagyona azonban bizonytalan alapokon áll.

  Később Tímár versenytársa lesz, aki, mivel Brazovics rosszul bánik Timéával, eldönti, hogy tönkreteszi a Brazovics családot. Belekeveri egy telekspekulációs ügybe, amelyben Brazovics tönkre megy és ennek következtében meghal, valószínűleg agyvérzésben. Elárverezett házát Tímár veszi meg.

• D
• Dódi

• Tímár Mihály és Noémi fia. Illetve fiai, mert a történet során két gyerekük születik, mindkettőt Dódinak keresztelik, de az első torokgyíkban meghal.

  A második Dódinak akkor jut fontos szerep, amikor szülei vele írtják meg azt a levelet, amiben értesítik Timéát (már Tímár álhalála után), hogy a hálószobájába vezet egy rejtekfolyosó. tulajdonképpen Dódi levelének köszönhető, hogy Athelie bűnösségét be tudják bizonyítani. (V. rész 9. fejezet)

  A regény legvégén, amikor Jókai és természettudós barátja a Senki szigetére látogat, mint 40 év körüli családfő jelenik meg Deodát néven.

• F
• Fabula János

• A Szent Borbála kormányosa. „A kormányos ölnyi termetű kemény férfi volt, erősen rezes arcszínnel, a két orcáján a pirosság vékony hajszálerek szövevényében fejezte ki magát, miktől a szeme fehére is recés volt. Hangja örökösen rekedt, s csak kétféle változatot ismert: vagy erős kiabálást, vagy kopott dörmögést. Valószínűleg ez kényszeríti, hogy torkának kettős gondját viselje: előlegesen egy vastagon átpóláló veres gyapotkendővel, utólagosan a pálinkás butykossal, ami állandó helyén van a mándlija zsebében.”

  A Szent Borbála elsüllyedése és Tímár meggazdagodása után Tímár szolgálatába áll, majd az ő segítségével egy telekspekulációs ügyleten meg is gazdagszik (II. rész 6. fejezet). A regény végén felesége halála után megkéri Athelie kezét, aki igent mód, de a házasságkötésre már nem kerül sor Athelie Timéa elleni merénylete miatt.

• G
• Galambos

• Mellékszereplő. Ő a balatoni halászok vezetője, amikor kifogják a fogaskirályt és amikor Krisztyán Tódor belefullad a jeges Balatonba. (V. rész, 7. fejezet)

• K
• Kacsuka Imre

• Főszereplő. A regény elején 30 év körüli főhadnagy.

  „A férfi pedig egy fiatal katonatiszt, a harmincas évek elején, vidám, nyílt arccal, tüzes fekete szemekkel; akkori katonai szabályzat szerint egész arca simára borotválva, egy kis félhold alakú pofaszakáll kivételével. A hadfi violaszín frakkot visel, rózsaszín bársonygallérral és karhajtókával. Ez a geniecorps egyenruhája.” (II. rész, 1. fejezet)

  A regény során többször előléptetik: főhadnagy – kapitány – őrnagy. Athelie jegyese, de később szakít vele. Reménytelenül beleszeret Timéába, aki viszonozza érzelmeit, de hűséges marad Tímárhoz.

  Tímár gyerekkori barátja. Tímár az ő segítségével (is) indul el a hatalmas gazdagság felé vezető úton. <(II. rész 2. fejezet).

  Később párbajra hívja Krisztán Tódort, hogy megvédje Timéa becsületét. <(V. rész 1. fejezet)

  A regény végén beteljesül szerelme, feleségül veszi Timéát.

• Krisztyán Maxim

• Krisztyán Tódor apja. miután sikkasztást követ, elmenekül Komáromból, hátrahagyva tartozásait és akkor 13 éves fiát, Krisztyán Tódort. A hitelezők a kezestől, Teréza mama férjétől, Bellovárytól követelik a tartozást, aki ezt nem tudja kifizetni és öngyilkos lesz.

  Miután Krisztyán Tódort Brazíliában szintén sikkasztásért 15 évi gályarabságra ítélik, véletlenül éppen az apja melletti ülésre láncolják a gályán. Apának és fiának sok év elteltével a világ másik felé kell újra találkozniuk. Maxim nem sokkal később sárgalázban meghal.

• Krisztyán Tódor

• A regény negatív főszereplője. Teréza mama egykori férje barátjának fia. Apja sikkasztása miatt lett Teréza férje öngyilkos és kellett Terézának és Noéminek a Senki szigetére menekülniük. Bűnös jellem, aki lop, csal hazudik, és évente egyszer megjelenik a Senki szigetén, hogy zsarolja az ott lakókat. Később megpróbálja lelőni Tímárt, aki ennek ellenére a szolgálatába fogadja és Brazíliába küldi.

  Ott eleinte úgy tűnik, hogy megjavult, később azonban nagy összeget sikkaszt, amiért gályarabságra ítélik, de megszökik és visszatér Komáromba. Egy kávéházban rágalmazza Tímárt, amiért Kacsuka párbajra hívja és megsebesíti. A regény egyik legfontosabb jelenete találkozása Tímárral a balatonfüredi villában, ahol megfenyegeti Tímárt, hogy leleplezi kettős életét, ha az nem adja oda neki a Senki szigetét és Noémit. Amikor Tímár nemet mond és kidobja a kastélyból, akkor a befagyott Balatonon át indul Tihany felé, de a viharban beleesik egy lékbe és megfullad.

  Mivel rajta volt Tímár ruhája, órája és pénztárcája, ezért tévedésből később Tímárként azonosítják és temetik el. Ezzel lehetőséget adva Tímárnak, hogy megszabaduljon komáromi életétől és elvonulhasson a Senki szigetére.

  Fejezetek, ahol fontos szerephez jut: I. rész, 8. fejezet, III. rész, 4. fejezet és 5. fejezet, V. rész, 4. fejezet, 5. fejezet és 7. fejezet

• N
• Narcissza

• Noémi és Teréza mama macskája

• Noémi

• Főszereplő. A Senki szigetén lakik anyjával, Teréza mamával, Almirával és Nárcisszába. Tímár az ő oldalán találja meg a boldogságot, a kedvéért feladja kettős életét és végleg a Senki szigetére költözik.

• S
• Sándorovics Ciryll

• Esperes, a regény során többször előkerül. Ő az,

  • aki Teréza mama férjét, Bellováryt, nem hajlandó eltemetni a városi temetőben, mert a férfi öngyilkos lett, ezért csak a temetőfal melletti árokban kaparják el (I. rész, 9. fejezet)
  • aki nem hajlandó Ali Csorbadzsit eltemetni, amikor Tímár partra viszi a holttestet, mert az elhunyt nem volt keresztény és nem gyónt meg a halála előtt (I. rész, 12. fejezet)
  • aki először nem akar Tímárnak gabonát adni új földjének bevetéséhez. Tímár azonban előre tudta ezt és megvesztegeti egy állami kitűntetéssel, ami régi vágy volt az esperesnek.(II. rész, 4. fejezet)
  • aki, amikor Teréza mama haldoklik, elmegy a Senki szigetére, ahol megdorgálja Teréza mamát, amiért a világtól elzárva él, nem jár templomba, a lányát sem kereszteltette meg. (IV. rész 5. fejezet)
• T
• Tereza mama

• Noémi anyja, a regény elején 35 év körüli, a regény végén 45 évesen szívbajban hal meg. Történetéről egy egész fejezet szól (I. rész 9. fejezet).

• Timéa

• Főszereplő. A regény elején a Szent Borbála utasa, Ali Csorbadzsi lánya, 13 éves török kislány. Tímár az út során háromszor is megmenti. Apja halála után a Brazovics családhoz kerül, mint gyámleány, de rosszul bánnak vele.

  Tímár beleszeret és elveszi feleségül, de Timéa Kacsuka főhadnagyot szereti Azonban hű marad férjéhez, bár nem szereti Tímárt, és annak álhalála után férjhez megy Kacsukához. Athelie vetélytársa, aki a regény végén merényletet követ el ellene.

• Tímár Mihály

• Főszereplő. A regény elején 30 év körüli férfi, aki Brazovics Athanáz szolgálatában, mint hajóbiztos irányítja a Szent Borbála nevű gabonaszállító hajót. A regény az ő kettős életét meséli el, egyrészt ő a szegény hajóbiztosból lett gazdag komáromi kereskedő, aki látszólag boldog házasságban él feleségével, másrészt ő a Senki szigetének remetéje, aki valóban boldog Noémivel Teréza mamával és fiával, Dódival. Később nemesi címet is kap: Levetinczy Tímár Mihály lesz a neve.

  Lásd: Tímár Mihály jellemzése

• Trikalisz Euthym

• Lásd Ali Csorbadzsi

• Z
• Zófia asszony

• FIGYELEM! Nem elírás, Zófia asszonynak hívják és NEM Zsófia asszonynak!

  Brazovics Athanáz felesége, Athelie anyja, később Timéa gyámanyja. Különös ismertetőjegye, hogy nem előkelő származású, korábban Brazovics Athanáz szobalánya volt, később vette csak feleségül. „Zófia asszony még úrnő korában sem bírt korábbi modorairól leszokni. A ruhája mindig úgy állt rajta, mintha az asszonyától ajándékba kapottat viselne, a hajából elöl is, hátul is lógott ki egy elszabadult tincs, a legdíszesebb ruha mellett is kellett rajta valami gyűrődöttnek lenni; s ha egyébbel nem, legalább egy pár rossz papuccsal kellett neki hajlamait kielégítve látni.” (II. rész 1. fejezet)

  Pletykás, örökké áskálódó asszony, mindig magas fejhangon beszél, akinek azonban néhány esetben fontos szerep jut a regényben.

A Az arany ember szereplői A-Z bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

Tímár Mihály és Timéa néhány órával a Szent Borbála elsüllyedése után már Komáromban vannak, Brazovics Athanáz házánál. A kétemeletes ház földszintjén kávéház működik, itt tölti legtöbb idejét Brazovics Athanáz. A felső szinten lakik a család.

Tímárt és Timéát felvezetik a felső szintre, ahol az olvasó három emberrel ismerkedik meg:

• Zófia asszonnyal, Brazovics Athanáz feleségével, akiről megtudjuk, hogy állandóan sikoltozva beszél, mindig slamposan öltözködik és valójában szobalány volt, mielőtt Athanáz úr feleségül vette
• Athelie-vel, Zófia asszony és Brazovics úr lányával
• Kacsuka főhadnaggyal, Athelie vőlegényével
• Mindhárman meglepődnek Tímár és Timéa érkezésén. Athelie ellenségesen méregeti a fiatal, sápadt és nagyon szép Timéát. Míg Kacsuka főhadnagy elámul a lány szépségén (FIGYELEM! ennek még jelentősége lesz a későbbiekben!)

Közben Brazovics úr – aki eddig a kávéházban volt – is felér az emeletre, miután olvasta az újságban, hogy Ali Csorbadzsi az ő hajóján menekült el lányával és vagyonával Törökországból.

Nagy lelkesedéssel fogadja Timéát, összecsókolja és a térdére ülteti. Hamarosan kiderül azonban, hogy nem szeretetből teszi ezt, hanem azért mert pontosan tisztában van vele, hogy Ali Csorbadzsi (aki neki nőágon rokona) hatalmas vagyonnal menekült el a szultán elől.

Azonban rögtön változik a helyzet, amikor Tímár elmondja, hogy mindössze ezer arany van Timéánál abban a kis ládában, amit Tímár megmentet az elsüllyedt hajóról.

Brazovics úr magánkívül üvöltözik, amikor kiderül, hogy a Szent Borbála elsüllyedt, rajta a tízezer aranyat érő búzával. Rögtön másképp viszonyul Timéához, sőt, megvádolja Tímárt is, hogy szándékosan süllyesztette el a hajóját és ellopta a pénzét.

Tímár nyugodtan viseli a rágalmakat, és csak egy meghatalmazást kér Brazovics úrtól, hogy az elsüllyedt búzát mihamarabb kiemelhesse a Dunától és eladhassa, ezzel is mérsékelve a kárt. Megkapja a meghatalmazást, vet egy utolsó szomorú pillantást Timéára és távozik.

Timéa egyedül marad a Brazovics családdal, ellenséges közegbe került, ahol még a nyelvet sem érti. Brazovicsék közben arról vitatkoznak, hogy mi legyen a lány sorsa. 12 ezer forintnyi vagyona kevés ahhoz, hogy úri kisasszonyt neveljenek belőle, de mivel Brazovics fogadott lányának kell tekinteni, szolgálónak mégsem nevelhetik.

Végül úgy határoznak, hogy Timéa valahol a szolgáló és a családtag között fog elhelyezkedni, nem a cselédekkel fog lakni, de gyakorlatilag olyan helyezte lesz.

Tíméa nem nagyon érti, hogy mi történik körülötte, de beletörődik sorsába.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Jókai Mór – Az arany ember – Második rész – Timéa – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A regény egy tájleíró fejezettel kezdődik, amelyben Jókai leírja a Vaskaput. A Vaskapu a Duna egy szakaszát jelöli, ahol a folyó két hatalmas sziklafal között folyik. Tájleíró fejezet, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Jókai Mór – Az arany ember – Első rész – A Szent Borbála – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

Tímár megkérte Timéa kezét. Mielőtt azonban az eljegyzést és az esküvőt megtartják, Timéának meg kell keresztelkednie. Ez is megtörténik, Timéa a keresztségben a Zsuzsánna nevet kapja.

Tímár több okból is sietteti az esküvőt. Egyrészt már a Szent Borbálán hajózva beleszeretett Timéába, másrészt saját lelkiismeretét is szeretné megnyugtatni:

„Mert attól a naptól kezdve, amidőn Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta Ali Csorbadzsi kincseit, odavolt lelkének nyugalma; minden fényes siker után, mely vállalatait kísérte, felemelte szavát a belső vádló: ez mind nem a tied! Ez egy árva leánynak a vagyona volt, amit te bitorolsz. Szerencsés ember vagy? Nem igaz! Szegények jóltevője vagy? Nem igaz! Arany ember vagy? Nem igaz! – Tolvaj vagy!”

Most, hogy Timéát feleségül veszi, a vagyon visszakerül a leányhoz és minden rendben lesz. Legalábbis Tímár ezt reméli.

Timéa keresztelője és az esküvő között két hétnek kell eltelnie. Ezalatt Tímár mindennap meglátogatja Timéát az egykori Brazovics-házban, amely most már az ő tulajdona. Mindennap találkozik Athelie-vel és Zófia mamával is.

Végül megtartják az esküvőt is, ami után Tímár a saját házába viszi haza Timéát. „Timár elhitte, hogy ő az a boldog ember, akit e nő szeretni fog.”

Az esküvő után Tímár megkérdezi Timéától, hogy az szereti-e őt. Timéa azonban csak annyit válaszol, hogy egész életében hűséges felesége lesz Tímárnak és azt teszi mindig, amit Tímár parancsol.

„Mihály most kezdé sejteni, hogy minő rossz diadalt szerzett! Nőül vett egy csodaszép alabástromszobrot.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatásoz!

A Jókai Mór – Az arany ember – Harmadik rész – A senki szigete – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.