Előversengés (Prológus)

A dráma egy rövid prológussal kezdődik, amiben Ottó és Biberach beszélgetnek.

Biberach Ottó bizalmasa, akinek Ottó lelkesen meséli, hogy mennyire szerelmes Melindába, Bánk bán feleségébe.

Ottó minden vágya, hogy meghódíthassa Melindát, tervei szerint aznap este ez sikerülni is fog neki. Az sem zavarja, hogy Melinda egyszer már visszautasította. Biberach gúnyosan figyeli Ottó lelkesedését és hidegen figyelmezteti Ottót: Melinda férje, Bánk bán, veszélyes ember, Ottónak vigyáznia kéne vele, aligha fogja bosszú nélkül hagyni, ha Ottó elcsábítja a feleségét.

Ottó azonban nem kér Biberach kioktatásából, szerinte Bánk bánt lefoglalja országos hivatalának ügyei, biztos a sikerben, vagyis Melinda elcsábításában. Bánk egyébként sincs a királyi udvarban.

Ekkor érkezik Gertrudis, Magyarország királynéja, aki közli Ottóval, hogy elege van Ottó udvari kicsapongásaiból. A királyné parancsára Ottónak másnap el kell hagynia az udvart, bár az aznap esti bálon még részt vehet.

Ottó erre csak annyit dörmög halkan, hogyha eléri célját – azaz aznap este sikerül elcsábítania Melindát –, akkor mindegy neki, el fogja hagyni a királyi udvart.

Ottó és Gertrudis távozása után Biberach megjegyzi:

„Ej, ej, kegyelmes úr, vigyázz, vigyázz; mert
Egy ily keszeg, sovány fiút az izmos
Bánk bán – bajúsza egy végére tűz.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Katona József – Bánk bán – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.