Bevezetőként talán annyit érdemes megjegyezni – mint ahogy arról már más írásokban is volt szó –, hogy Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye két szálon indul el (I. és II. rész), majd a III. részben kapcsolódik össze az addigi két eseménysor:

• Az első rész foglalkozik Bélyi János, az új pap megérkezésével Glogovára, Veronka „csodás” megmenekülésével az esernyő által és a falusiak babonás képzeletével, ami Szent Péternek tulajdonítja a kislány megmenekülését.
• A második rész – és innen fogunk indítani mi is – meséli el a Gregorics család történettét, illetve Wibra Gyuri nevelkedését.

Azért, hogy némi rendszert vigyünk a dologba, Gregorics Pált három fő dolog (tulajdonság) mentén fogjuk jellemezni, ezek pedig a következők:

• A tapintatlanság
• Szeretete fia iránt
• Az esernyő

Nézzük először a jellemzés vázlatát, aztán majd bővebben nekiesünk a dolognak:

A tapintatlanság:

Gregorics Pál különös ismertetőjegye – alapvetően jó ember – minden cselekedete a visszájára fordul – szélsőséges természet – eltúlozva jelennek meg benne az emberi tulajdonságok: kém-bátorság, testvérei-félelem, fia-szeretet

Szeretete fia iránt:

Ezt is szélsőségesen csinálja – gondoskodni akar fiáról, de olyan furfangosan teszi, hogy végül nem ér célt – nem törvényesíti a gyereket – Szegedre küldi tanulni – úgy próbálja megmenteni, hogy úgy tesz, mintha nem szeretné

Az esernyő

Az eredeti tulajdonosa Gregorics – kém korában az álruhája része – nem lehet tudni, hogy van-e titkos rekesze – Gregorics később is ragaszkodik hozzá – bármit megtenne érte (lásd: „Sárga”) – Gyurinak sem árulja el az esernyő titkát – nem tudjuk, valóban benne volt-e az utalvány – az esernyő az események mozgatórugója lesz, de Gregorics akaratán kívül

Fejtsük ki ezeket kicsit bővebben!

Gregorics Pál jellemzésének még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Gregorics Pál jellemzése bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.