Az elemzést Esszina készítette, ha hasznosnak találtad, kérlek ismerd el a munkáját egy like-al!

Köszi: Zsiráf 🙂

Az elemzés vázlata:

• Bevezetés
• Hamlet, dán királyfi
• A kiinduló szituáció
• A konfliktus kibontakozása
• Tetőpont
• Késleltető jelenetek
• A végkifejlet
• A tragédia nagy kérdése
  • A gyenge Hamlet
  • Az érzékeny Hamlet
  • A bizonyítékok hiánya
  • A bizonytalan Hamlet
  • A perfekcionista Hamlet
  • „A tett halála az okoskodás”
• Befejezés

Az angol reneszánsz legkiemelkedőbb drámaírója William Shakespeare (1564-1616) az I. Erzsébet uralkodásával fémjelzett Tudor-korszak nagyhatalommá váló Angliájának sikerszerzője volt.

Nemcsak íróként, hanem színészként és rendezőként is részt vett a kor színészvilágában, sőt, saját darabjaiban is vállalt mellékszerepeket. Mint egyik művében olvasható: „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”.

Drámáit színpadi előadásra szánta, de ma már nem úgy játsszák őket a színházak, mint az ő korában.

A Hamlet például a leghosszabb darabja, és a teljes szöveg előadása hat órát venne igénybe, ezért a rendezők rövidíteni szoktak rajta.

A többi darabot is felvonásokra tagolva adják elő, ami Shakespeare idején még nem volt szokás: a reneszánsz korban egyvégtében, szünetek nélkül játszották el a darabokat. Így aztán a szerző nem is tagolta felvonásokra műveit, ezt a felosztást az utókor végezte el.

Shakespeare első sikerét Romeo és Júlia című szerelmes tragédiájával aratta, amely a mai napig közismert és népszerű darab. Életművének világirodalmi jelentősége Homérosz, Dante és Goethe nagyságával mérhető.

Hamlet, dán királyfi

Az egyik legismertebb és legtöbbet elemzett Shakespeare-dráma kétségkívül a Hamlet, mely 1600-1601 körül keletkezett.

Nyomtatásban először 1603-ban jelent meg, majd 1604-ben újra kiadták. A két kiadás szövege jelentősen eltér egymástól.

1623-ban harmadszor is megjelent a mű, ennek a szövegnek és az 1604-es kiadás szövegének kombinációját tekintik ma az elfogadott „hivatalos” szövegváltozatnak.

A Hamlet cselekményvázát Thomas Kyd egyik bosszúdrámája adta (akkoriban még nem volt követelmény, hogy a történet a szerző saját ötlete legyen).

Az eredeti műben azonban szó sincs habozásról vagy késlekedésről: a bosszú csupán a gyilkos király elővigyázatossága miatt nem következik be hamarabb.

Shakespeare ezt a történetet egész másként dolgozta fel, hiszen nála a főhős személyisége teremti meg a darab feszültségét és akadályozza a bosszú bekövetkeztét.

A történet mindent összevetve nagyjából 2-3 hónapot tesz ki (a szorosan vett cselekmény kb. 7-8 napot vesz igénybe, de a jelenetek között sokszor hetek telnek el).

A dráma valamikor a középkorban játszódik, helyszíne pedig a dániai Helsingőr (a helsingőri vár belső helyiségei, a kastély előtt tér, a temetőkert), de Shakespeare nem sokat törődött a korfestéssel és a történelmi háttérrel, így a helyet és az időt is inkább fiktív városként és korszakként érdemes elképzelni.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Shakespeare – Hamlet – Elemzés bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A A Hamlet szereplőinek egymáshoz való viszonya bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

A A Hamlet szereplői bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

Első felvonás 1. szín

A Hamlet olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A Hamlet szereplői betűrendben

A Hamlet szerelőinek viszonyrendszere – infógrafika, gondolattérkép

A történet a dániai Helsingőr városában, a királyi kastély előtti téren kezdődik. Éjszaka van és hideg.

A kastély előtt Bernardo, a katonatiszt őrködik. Az ő felváltására érkezik Francisco, a katona. Nem sokkal később érkezik a váltás többi része is, Marcellus, a katonatiszt és Horatio, Hamlet dán királyfi jó barátja.

Bernardo elköszön társaitól és pihenni megy, a három másik férfi, Marcellus, Francisco és Horatio pedig megkezdik az őrködést.

A három férfi beszélgetéséből hamar kiderül, hogy Horatio nem véletlenül csatlakozott az őrt álló katonákhoz. Az elmúlt két éjszakán ugyanis Dánia nemrég elhunyt korábbi királyának szelleme jelent meg az őrök előtt.

Ezt elmondták Horationak is, aki persze nem hitte el a dolgot, ezért csatlakozott most az őrséghez, hátha ezen az éjszakán is eljön a szellem.

És így is történik, hamarosan megjelenik a király szelleme. Az őrök megijednek, majd egymást biztatják, hogy valamelyikük szólítsa meg a szellemet.

Végül Horatio próbál beszélni vele, de a szellem nem válaszol, hanem eltűnik.

Horatiot komolyan elgondolkoztatja a dolog, eddig inkább mesének tartotta a szellemet. Most azonban saját szemével látta, hogy a meghalt király szelleme teljes harci páncélzatban kóborol a palota körül.

Horatio szerint ez túl sok jó nem jelenthet Dánia számára.

A beszélgetés innen hamar a politika felé kanyarodik. Marcellus kérdezi meg Horatiot, hogy az tud-e valamit arról a nagy készülődésről, ami az országban folyik.

Mindenhol ágyukat öntenek, fegyvereket, utánpótlást, élelmet halmoznak fel, hadihajókat építenek.

Horatio pedig elmondja a katonáknak – a nem is olyan egyszerű – okokat.

A Dániával szomszédos Norvégia egyik nagyhatalmú nemes ura, Fortinbas, párbajra hívta Dánia királyát. Azt a dán királyt, akinek szellemét az előbb Horatioék látták.

A dán király helyett azonban a fia, Hamlet állt ki Fortinbas ellen. Az életre-halálra menő párbaj tétje mindkét oldalon egy-egy birtok volt. Tehát ha Fortinbas győz, akkor kap bizonyos területeket Dániában, ha pedig a dán király diadalmaskodik, akkor ugyanekkora norvég területet kap.

A küzdelmet végül Hamlet, azaz a dánok nyerték, megölve Fortinbast.

A mostani nagy hadi készülődésnek pedig az az oka, hogy a megölt Fortinbas fia, akit szintén Fortinbasnak hívnak, nem tud belenyugodni apja vereségébe és halálába. Ezért sereget gyűjtött, amivel vissza akarja szerezni az apja által elveszített területeket.

Horatio, Marcellus és Francisco egyetértenek abban, hogy valószínűleg a közelgő háború az oka, hogy a király szelleme a palota körül kísért.

Ekkor jelenik meg újra a szellem, akit Horatio ismét megpróbál szóra bírni. Az őröknek úgy tűnik, hogy a királyi szellem már éppen válaszolna, amikor azonban felhangzik a hajnali kakasszó és a szellem eltűnik.

Hajnalodik tehát, az őrség véget ért, Horatio pedig elhatározza, hogy az éjszakai kísértetjárásról értesíti barátját, Hamletet. Horatio ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy, bár a királyi szellem velük nem állt szóba, de fiával, Hamlettel hajlandó lenne beszélni.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Shakespeare – Hamlet – Olvasónapló bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.