Shakespeare – Hamlet – Elemzés

Shakespeare Hamlet című tragédiájának részletes elemzése

Az elemzést Esszina készítette, ha hasznosnak találtad, kérlek ismerd el a munkáját egy like-al!

Köszi: Zsiráf 🙂

Az elemzés vázlata:

  • Bevezetés
  • Hamlet, dán királyfi
  • A kiinduló szituáció
  • A konfliktus kibontakozása
  • Tetőpont
  • Késleltető jelenetek
  • A végkifejlet
  • A tragédia nagy kérdése
    • A gyenge Hamlet
    • Az érzékeny Hamlet
    • A bizonyítékok hiánya
    • A bizonytalan Hamlet
    • A perfekcionista Hamlet
    • „A tett halála az okoskodás”
  • Befejezés

 

Az angol reneszánsz legkiemelkedőbb drámaírója William Shakespeare (1564-1616) az I. Erzsébet uralkodásával fémjelzett Tudor-korszak nagyhatalommá váló Angliájának sikerszerzője volt.

Nemcsak íróként, hanem színészként és rendezőként is részt vett a kor színészvilágában, sőt, saját darabjaiban is vállalt mellékszerepeket. Mint egyik művében olvasható: „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”.

Drámáit színpadi előadásra szánta, de ma már nem úgy játsszák őket a színházak, mint az ő korában.

A Hamlet például a leghosszabb darabja, és a teljes szöveg előadása hat órát venne igénybe, ezért a rendezők rövidíteni szoktak rajta.

A többi darabot is felvonásokra tagolva adják elő, ami Shakespeare idején még nem volt szokás: a reneszánsz korban egyvégtében, szünetek nélkül játszották el a darabokat. Így aztán a szerző nem is tagolta felvonásokra műveit, ezt a felosztást az utókor végezte el.

Shakespeare első sikerét Romeo és Júlia című szerelmes tragédiájával aratta, amely a mai napig közismert és népszerű darab. Életművének világirodalmi jelentősége Homérosz, Dante és Goethe nagyságával mérhető.

Hamlet, dán királyfi

Az egyik legismertebb és legtöbbet elemzett Shakespeare-dráma kétségkívül a Hamlet, mely 1600-1601 körül keletkezett.

Nyomtatásban először 1603-ban jelent meg, majd 1604-ben újra kiadták. A két kiadás szövege jelentősen eltér egymástól.

1623-ban harmadszor is megjelent a mű, ennek a szövegnek és az 1604-es kiadás szövegének kombinációját tekintik ma az elfogadott „hivatalos” szövegváltozatnak.

A Hamlet cselekményvázát Thomas Kyd egyik bosszúdrámája adta (akkoriban még nem volt követelmény, hogy a történet a szerző saját ötlete legyen).

Az eredeti műben azonban szó sincs habozásról vagy késlekedésről: a bosszú csupán a gyilkos király elővigyázatossága miatt nem következik be hamarabb.

Shakespeare ezt a történetet egész másként dolgozta fel, hiszen nála a főhős személyisége teremti meg a darab feszültségét és akadályozza a bosszú bekövetkeztét.

A történet mindent összevetve nagyjából 2-3 hónapot tesz ki (a szorosan vett cselekmény kb. 7-8 napot vesz igénybe, de a jelenetek között sokszor hetek telnek el).

A dráma valamikor a középkorban játszódik, helyszíne pedig a dániai Helsingőr (a helsingőri vár belső helyiségei, a kastély előtt tér, a temetőkert), de Shakespeare nem sokat törődött a korfestéssel és a történelmi háttérrel, így a helyet és az időt is inkább fiktív városként és korszakként érdemes elképzelni.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Shakespeare – Hamlet – Elemzés” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Szerintem amikor Hamlet felteszi a kérdést Opheliának, hogy „Hol az apád?”, akkor igenis őt is vizsgáztatja. Hamlet ekkor már tudja, hogy kihallgatják őket, és a hallgatózó nem lehet más, mint Polonius, megspékelve Claudiussal (és tényleg így van, a néző tudja). Opheliának ekkor lenne rá lehetősége, hogy Hamlet pártjára álljon, de ő azt válaszolja, hogy „Otthon, uram” tehát falaz az apjának – és ezzel valóban elárulja Hamletet.

    Válasz
    • Kedves Kocsis Katalin!

      Igazad lehet…! 🙂 Illetve Neked is igazad lehet! 🙂 Ettől igazán szép Shakespeare, van egy csomó értelmezési lehetőség. Meg azért ez egy elég gyilkos választási helyzet, hiszen Ophelia akármit is válaszol, valakit elárul…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .