Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés

A bejegyzést Esszina készítette, ha hasznosnak, érdekesnek találtad, nyomj egy lájkot a poszt alatt. Köszönöm: Zsiráf

Az európai irodalom kezdetét két olyan hatalmas epikai mű – az Iliász és az Odüsszeia – keletkezésétől számítjuk, amelyek szerzőjének az ókori hagyomány egy Homérosz nevű költőt tartott.

Homéroszról gyakorlatilag semmi biztosat nem tudunk: már az antik görögök is sok mítoszt költöttek alakja köré, csupa mesés, fantasztikus elemmel tarkítva, ugyanis valósággal szentként tisztelték őt. Már az ókorban epigrammák születtek életéről.

Egyesek szerint vak énekes volt, és az ókorban készült szobrokon is vak aggastyánnak ábrázolják. Ez azért fontos, mert úgy tartották: a vakság különleges bölcsesség birtoklására utal, ugyanis egyfajta belső látás kialakulásához vezet: olyan igazságok megismeréséhez, amelyekről a fizikai értelemben vett látás eltereli az emberek figyelmét.

Ez az oka, hogy a görög mitológiának rengeteg vak szereplője van, mint amilyen a vak jós, Teiresziász is például. Mindazonáltal nincs megbízható bizonyíték arra, hogy Homérosz tényleg vak volt.

Összesen hét életrajzáról tudunk, de azok mind a római császárkorban születtek, ezért hitelük erősen kérdéses.

A legrégibb életrajz legelső adata például, mely szerint a költő édesapja foglalkozását tekintve folyamisten volt, nem tűnik megbízhatónak…

A két eposzban nem található olyan önéletrajzi ihletésű elem, melyből a költő személyét meg lehetne ismerni, a korszakból pedig nem maradt fenn olyan írásos mű, amely tartalmazná Homérosz személyleírását.

Ki volt Homérosz?

Szemben Tzetzész bizánci tudós állításával, aki szerint Homérosz a trójai háború (i. e. 1194-1184) előtt élt, Hérodotosz görög történetíró azt mondja: Homérosz az i. e. 8. században élő vak énekmondó (rapszódosz, azaz ünnepi alkalmakkor az egybegyűlteket szórakoztató, hősökről szóló ismert történeteket vagy a házigazda dicséretét zengő hivatásos görög énekmondó) volt.

Állítására bizonyítéknak tűnhet, hogy az Iliász 6. énekének 302-303. sora Pallasz Athéné ülő szobrát említi, amely az i. e. 8. században keletkezett.

Ám ha arra gondolunk, hogy a phalanx nevű tömör katonai alakzatot, amelyet a türannoszok használtak először az i. e. 7. században, szintén megemlíti a mű (13/131), akkor a keletkezési időt későbbre kell tennünk.

Figyelembe véve azonban azt, hogy az Iliász szájhagyomány útján terjedt, és minden kor modernizált rajta egy kicsit, érthetővé válnak ezek az ellentmondások. Csak annyi tűnik valószínűnek, hogy Homérosz az i. e. 7. század előtt élt.

Születési helyét nem ismerjük, így az ókorban hét görög város is versengett azért a megtiszteltetésért, hogy Homérosz szülővárosának mondhassa magát: Szmürna, Rhodosz, Kolophón, Szalamisz, Khiosz, Argosz és Athén.

Egyik se nyert bizonyítást, de a legvalószínűbb Szmürna, mely eredetileg aiol város volt, de korán ión befolyás alá került (mivel az eposzok ión nyelvjárásban íródtak, bizonyosnak tűnik, hogy a költő a kis-ázsiai partvidéken született vagy élt huzamosabb ideig, ahol ezt a dialektust beszélték).

Az is valószínű, hogy Homérosz hosszú időt töltött Khiosz szigetén, mert ott éltek a homeridáknak nevezett költő-énekesek, akik egy iskolát vagy papi testületet alkotva továbbvitték Homérosz nevét és mesterségét. Az is lehetséges, hogy Iosz szigetén halt meg, ahol hónapot neveztek el róla, és sírját kultikus tisztelettel övezték.

A két mű, amelyet Homérosznak tulajdonítunk, az Iliász és az Odüsszeia c. eposzok feltehetőleg az i. e. 8. században keletkeztek.

Az Iliász olvasónaplóját itt, az Odüsszeiáét pedig itt találjátok!

Bár innen számítjuk az európai irodalom kezdetét, ez nem jelenti, hogy Homérosz előtt ne létezett volna görög epika: szájhagyomány útján már évezredek óta megőrződtek mítoszok, melyeket sok-sok ma ismeretlen vándor énekmondó tartott fenn és adott tovább.

Ezek a mítoszok arisztokrata családok őseiről szóló, ún. genealógiai énekek voltak, és ezeket tartjuk a homéroszi eposzok legfontosabb előzményének.

Mi a homéroszi kérdés?

Az ún. „homéroszi kérdés” az i. e. 4-3. század óta foglalkoztatja a kutatókat. E kérdésnek két fő tárgya van: egyrészt hogy saját szerzői lelemény volt-e a két eposz, vagy csak a szóban terjedő hősmondákat jegyezte le a szerző, másrészt hogy ugyanaz a személy alkotta-e mindkét eposzt, vagy csak az egyiket írta ő, és ha igen, melyiket.

A homéroszi kérdés kapcsán még olyan kérdéseket is feltettek, hogy vajon élt-e egyáltalán egy Homérosz nevű ember, és lehetséges-e, hogy kettő vagy annál is több szerző műve legyen a két eposz?

Vajon mennyi ismerete lehetett Homérosznak a trójai háborúról, és úgy írta-e meg, ahogy történt? Tarthatott-e a háború tíz évig? Egyáltalán valóban volt-e ilyen háború?

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..