Ha megkérdezünk 10 „utca emberét”, hogy mit tud az Iliászról, akkor heten a görögök falovas cselét fogják kiemelni. A maradék háromból ketten közlik, hogy Brad Pitt, a harmadik meg bután fog nézni és max. kér egy cigit, de ebbe most ne menjünk bele…

Ez azért érdekes, mert a trójai falóról mindenki hallott már, és annak ellenére kapcsolják az Iliászhoz, hogy abban nincs konkrét leírás a falóról és a görögök cseléről.

Az Iliász története ugyanis – bár Trója ostromát írja le – még a görög győzelem előtt befejeződik azzal, hogy Akhilleusz kiadja Hektór holttestét az apjának, Priamosz trójai királynak.

Az Iliász cselekménye tehát a falovas csel előtt játszódik, a történetben csak néhány utalás van a görögök majdani győzelmére, amit a falónak köszönhetnek.

A Homérosznak tulajdonított másik nagy eposz, az Odüsszeia pedig már bőven a görögök Trója felett aratott győzelme után játszódik. Viszont ebben a műben már van két komolyabb utalás is a falóra.

Az egyik a negyedik énekben található, amikor Szép Heléna elmeséli a látogatóba érkezett Télemakhosznak, Odüsszeusz fiának, hogy a trójai ostrom alatt neki, mármint Szép Helénának is volt köze a görögökhöz.

Egyszer akkor, amikor Odüsszeusz kilopta a várból a Palladiont (erről később még lesz szó), egyszer pedig akkor, amikor a trójaiak már bevontatták a falovat a várba, és Szép Heléna majdnem leleplezte a ló belsejében ücsörgő Odüsszeuszéket (erről is).

A másik utalás pedig a nyolcadik énekben van, amikor Odüsszeusz Alkinoosznál időzik és az ottani dalnok, Démodokosz énekli meg a történetnek azt a részét, amikor a trójaiak bevontatják a falovat a várba.

Tehát a trójai faló legendáját mindenki ismeri, csak éppen azt nem tudják, hogy honnan ismerik. Ahhoz, hogy megfelelő forrást is találjunk a történethez, Vergilius Aeneisét kell kézbe vennünk, aminek második énekében egészen korrekt leírást találunk a falóról.

Lássuk akkor kicsit részletesebben ezt a falovas dolgot.

Tudjuk, hogy a görögök 10 évig ostromolták Tróját. Más kérdés, hogy ezt valószínűleg rosszul tudjuk, nem maga az ostrom tartott 10 évig, hanem a trójai hadjárat.

Vagyis az Agamemnón vezérlete alatt egyesült görög seregek 9 évig Trója szövetségi rendszerét és hátországát zargatták és csak a 10. évben fordultak Trója városa ellen.

Ettől azonban még nem volt könnyebb dolguk, Trója ostroma kemény diónak bizonyult. Eleinte nem is bírtak vele a görögök, tehát kénytelenek voltak cselhez folyamodni. Ez a csel lett a faló.

A faló ötlete Odüsszeusz fejéből pattant ki, de ne szaladjunk ennyire előre, ugyanis a trójaiak birtokában volt valami, ami bevehetetlenné tette Trója várát/városát, legalábbis addig, amíg a trójaiak birtokolták.

Ez a valami pedig az Odüsszeia negyedik énekében is előkerülő Palladión volt.

A Palladión egy Pallasz Athénét ábrázoló szobor, amely az istennőt az egyik kezében lándzsával, a másikban pedig orsóval ábrázolja. A trójaiak hittek abban, hogy amíg a Palladión náluk van, addig a városuk bevehetetlen.

A trójai faló történetének még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A A trójai faló története bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.

Ha egyetlen szóban kellene válaszolni, akkor az valószínűleg az lenne, hogy: nem. Ha kicsit bővebben akarjuk kifejteni, akkor azt mondhatjuk, hogy: aligha, esetleg azt, hogy: nem valószínű.

Ha viszont már elhatároztuk, hogy írunk erről a témáról, akkor nyilván nem ér lerendezni az egészet egy-két szóval, vizsgáljunk meg legalább néhány lehetőséget a falóval kapcsolatban.

A trójai faló a nyugati kultúrkörnek egy olyan megkerülhetetlen motívuma, amit mindenki ismer.

A fogalom átkerült a mindennapi beszédbe, sőt, tovább is fejlődött, újabb jelentést is kapott, elég, ha csak a trójai (azaz álcázott) vírusokra gondolunk. Nem beszélve a majd’ minden városban megtalálható „Trójai faló” nevű kajáldákról, ehhez jön még a nem túl bonyolult lelkű embertársaink „Valóban? Görög van a falóban! Hehehe” megnyilvánulása.

Próbáljuk meg magunkat a görögök és/vagy a trójaiak helyébe képzelni, milyen érveik és ellenérveik lehettek a támadóknak és a védőknek, hogy kitalálják, illetve, hogy elhiggyék a falovas cselt.

Nyilván egy ilyen eszmefuttatás csak elméleti lehet, hiszen itt nagyrészt mitológiáról van szó. Azt pedig tudjuk, hogy a görög mitológiában minden lehetséges és annak az ellenkezője is.

A trójai faló egykori létezésének legfőbb kritikusai éppen ezt az érvet szokták hangsúlyozni. Vagyis, hogy ez csak mitológia, mítosz, mese, kitaláció, esetleg, hogy ez csak allegória, metafora, utalás.

Ha elhinnénk azt, hogy a faló történelmi tény, akkor ennyi erővel hihetnék az alakváltó istenekben, Odüsszeusz kalandjaiban, Briareuszban, a százkarú óriásban, vagy az al- esetleg a túlvilágban.

Ezzel a gondolatmenettel az a baj, hogy egyrészt nem nagyon lehet vitatkozni vele, másrészt pedig Trója városáról is sokáig azt gondolták, hogy mitológiai hely, aztán jött Heinrich Schliemann német régész a XIX. században és bebizonyította, hogy Trója igenis létezett.

Tételezzük fel, hogy a faló valóban létezett. Mi vihette rá a görögöket arra, hogy elkészítsék a lovat?

Tudjuk, az oldalon is sokszor volt már szó róla, hogy a görögök trójai hadjárata 10 évig tartott, magának a városnak az ostromára pedig valószínűleg az utolsó évben került sor.

Ezalatt a 10 év alatt a görögöket érték sikerek és kudarcok bőven. A modern XX., XXI. századi háborúkat már olyan hadseregek vívták/vívják, ahol a katonák rendszeresen időközönként eltávozást kapnak, tehát hazamehetnek szeretteikhez pihenni, regenerálódni.

Az ókorban erről szó sem lehetett, tehát a támadó görög sereg katonái között bizonyára jócskán voltak olyanok, akik a trójai ostromkor már 9-10 éve távol voltak az otthonuktól. Természetesen nem mindenki, hiszen a görögöknek is kellett utánpótlást, friss csapatokat kapniuk a hátországból.

Ha már eljátszunk azzal a gondolattal, hogy a trójai háború és faló létezett, akkor a korabeli logisztikát és távolságokat is figyelembe kell vennünk.

Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

A Létezhetett-e a trójai faló? bejegyzés először a Olvasónaplopó jelent meg.