Homérosz – Odüsszeia – Olvasónapló

Negyedik ének: Lakedaimónban.

Az Odüsszeia olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

• Odüsszeusz 10 kalandja
• Odüsszeusz ellenfelei a kalandok során
• Hány Homérosz létezett? – A homéroszi kérdés
• A trójai faló története
• Létezhetett-e a trójai faló?
• Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

 

Meneláosz palotájában éppen dupla lakodalmat tartanak: egyszerre megy férjhez Menelaosz lánya és nősül meg a fia.

Télemakhosz és Peiszisztratosz érkezését először Meneláosz fegyvernöke, Eteóneusz veszi észre, aki azonnal jelenti is urának, hogy két ismeretlen érkezett.

Menelaosz természetesen azonnal parancsot ad, hogy vezessék be a vendégeket. Télemakhoszék tökéletes ellátásban részesülnek, megfürdeti őket, tiszta ruhát kapnak, majd leültetik őket Meneláosz asztalához, aki csak a pompás étkezés után kérdezi meg, hogy ki is ők valójában és miért jöttek.

Télemakhoszt elbűvöli Menelaosz palotájának és életvitelének gazdagsága és suttogva mondja Peiszisztratosznak, hogy bizonyára Zeusznak is hasonló lehet a lakhelye.

Hiába suttog azonban Télemakhosz, Meneláosz így is meghallja és szerényen megjegyzi, hogy természetesen Zeusszal nem kelhet versenyre, de az könnyen előfordulhat, hogy a halandók között ő a leggazdagabb.

Meneláosz szerint ezt meg is érdemli, ha már egyszer hét évig bolyongott a világban és olyan csodás helyeken járt.

Meneláosz azonban azt is megjegyzi, hogy a kincsei, gazdagsága nagy részét odaadná azért, hogy vele legyenek olyan társai, akik a trójai hadjárat során meghaltak, vagy eltűntek.

Különösen Odüsszeusz hiányát fájlalja, aki kedves barátja volt, és akiről semmit sem tud.

Menelaosz tehát önkéntelenül is megválaszolja Télemakhosz kérdését, hiszen még nem tudja, hogy éppen Odüsszeusz fiát, Télemakhoszt látja vendégül.

Télemakhosznak pedig könnyek gyűlnek a szemébe apja említésére, amit megpróbál észrevétlenül letörölni, de persze Meneláosz kiszúrja a dolgot és már éppen megkérdezni, hogy mi az oka a sírásnak, amikor megjelenik Meneláosz felesége, Szép Heléna.

A csodálatos szépségű Heléna csatlakozása a társasághoz persze megakasztja a beszélgetést, végül maga Heléna az, aki megkérdezi, hogy ki a két ifjú vendég. Heléna megjegyzi, hogy egyikük nagyon hasonlít Odüsszeuszra, csak nem a fia az, Télemakhosz?

Télemakhosz és Peiszisztratosz nem is titkolják tovább, hogy kik ők és közösen emlékeznek meg azután a trójai háborúban elesett nagy görög hősökről.

A vacsora szomorú hangulatban folytatódik, míg végül Meneláosz kap észbe, hogy vendégeit valami vidámabb témával szórakoztassa. Ebben segítéségére van Helené is, aki titokban „varázsos szert” hint a borba, „fájdalom- és haragűzőt”.

A beszélgetés ismét visszatér Trója ostromához, de most már vidámabb hangulatban folytatódik.

Szép Heléna elmeséli a történetet, amikor Trójában találkozott Odüsszeusszal.

Ne feledjük, Szép Heléna az, aki miatt kirobbant a háború.

Trójában őriztek egy Palladion nevű szobrot, ami Pallasz Athénét ábrázolta, és amit még Priamosz trójai király nagyapja idején dobott le Zeusz Trójába. A trójaiak úgy tartották, hogy amíg az a szobor náluk van, addig Tróját nem lehet bevenni, ezért egy templomot építettek a szobornak és ott őrizték.

Odüsszeusz azonban ravaszul belopózott Trójába, hogy ellopja a szobrot. Arcát és egész testét sebhelyek borították és rongyos ruhákban, mint egy koldus jutott be Trójába, ahol senki sem ismerte fel, kivéve Szép Helénát.

Heléna azonban nem leplezte Odüsszeuszt, mert addigra már ő is rájött, hogy hibát követett el, amikor Parisszal elszökött Menelaosztól.

Odüsszeusz így el tudta lopni a Palladiont, vagyis Trója bevehetővé vált. Ezután következett Odüsszeusz másik nagy ötlete, a trójai faló építése, amivel a görögöknek végül sikerült bevenniük Tróját.

De ez már egy másik történet, amit félig-meddig Meneláosz beszél el. Nem mesél ugyan a faló építéséről és hogy hogyan vitték be végül a lovat a trójaiak a várba, de megemlíti, hogy ott is szerephez jutott Heléna.

Amikor ugyanis a trójaiak bevitték a falovat a várba, akkor Helené sejtette, hogy az görög csel. Meg is akart azonban győződni igazáról és ezzel majdnem lebuktatta a görögöket. Éjszaka ugyanis odament a falóhoz és a benne rejtőző harcosok feleségeinek hangját hívta őket.

Szerencsére a falóban volt Odüsszeusz is, aki megakadályozta, hogy a harcosok idő előtt, Heléna hívására kijöjjenek a falóból.

A vacsora békés hangulatban, Odüsszeuszra emlékezve ér véget, mindenki nyugovóra tér.

Másnap aztán maga Meneláosz kérdezi meg Télemakhosztól, hogy mi célból érkezett hozzá.

Télemakhosz pedig végre elmondhatja, hogy miért is jött valójában: Odüsszeuszról szeretne minél többet megtudni, arra kéri Menelaoszt, hogy bármilyen infója is van az apjáról, mindenképpen mondja el.

Meneláosz pedig elmeséli, hogy mit mondott neki a tengeri vén, Próteusz:

Amikor Trójából hazafelé hajózva az istenek elszakították Meneláosz hajóit Nesztórétól, akkor Meneláosz Egyiptomba került.

20 napig egy Pharosz nevű szigeten vesztegelt a szélcsend miatt, ahol már majdnem elfogyott Meneláosz és társai élelme.

Ekkor Eidotheának, a tengeri isten, Próteusz lányának megesett a szíve Meneláoszon és megjelent előtte, hogy segítsen neki.

Meneláosz megörült Eidotheának, mert azt maga is sejtette, hogy egy isten sértett meg, azért bocsátottak rá az istenek szélcsendet. Eidothea pedig azt is elmondja, hogy hogyan tudhatja meg azt, hogy melyik istent sértette meg.

Eidothea elmondja, hogy ő a tengeri isten Próteusz lánya. Próteusz híres arról, hogy mindent tud és el is mondja, de csak akkor, ha sikerül valakinek az eredeti alakjában fogságba ejteni.

Vagyis, ha Meneláosznak sikerülne elfognia Próteuszt, akkor az elmondaná neki, hogy melyik istennek kell áldozatot bemutatnia a szél érdekében, meddig fog tartania a hazaútja, illetve mi várja őt otthon, azaz bármit, amit Meneláosz kérdez tőle.

Próteuszt azonban nem olyan könnyű elfogni, mert védik őt a tengeri fókák.

Viszont Eidothea felajánlja a segítségét Meneláosznak és kitervelnek egy cselt, amivel fogságba ejthetik Próteuszt.

Próteusz minden délben kijön a tengerből Pharosz szigetére, hogy ott a parton aludjon. Pihenését fókák őrzik. Ha a fókákat sikerül valahogy átvernie Meneláosznak, akkor elkaphatja Próteuszt. Vigyáznia kell azonban, mert ahogy lefogja a tengeri istent, az megpróbál majd menekülni, mindenféle alakot vesz fel, addig Meneláosznak nem szabad elengednie, bármilyen félelmetes is a felvett alak.

Eidothea felhoz a tenger mélyéről négy fókabőrt, amit Meneláosz és három társa magára ölthet. Ezután belefekszenek az Eidothea által ásott sekély gödrökbe a parton és úgy várják, hogy Próteusz megjelenjen.

Meneláoszéknak nem túl kényelmes a helyzetük, mert a fókabőrök rettentően büdösek, de Eidothea erre is tud megoldást, orruk alá ambróziát ken, így bár elviselhető a fókaszag.

Meneláosz és három társa órákig vár a parton, míg egyszercsak fókák özönlenek ki a vízből, majd megjelenik maga Próteusz is. A tengeri isten megszámlálja a fókákat, szerencsére nem veszi észre Menelláoszékat, majd lefekszik aludni.

Meneláosz és három társa ekkor felugrik és lefogja Próteszt, aki persze nem hagyja magát, egymás után változik oroszlánná, sárkánnyá, párduccá, vadkanná, folyékony vízzé, majd lombos fává.

De Meneláoszék nem engedik el, végül Próteusz belefárad az átváltozásokba és hajlandó válaszolni Meneláosz kérdéseire.

Meneláosz első kérdése persze az, hogy melyik istennek kell áldozatot bemutatnia, hogy végre hazajuthasson.

Próteusz szerint Zeusznak kell áldozatot bemutatnia az Aigüptosz nevű szent folyónál, csak akkor térhet haza.

Meneláosz ezután azt kérdezi, hogy mi van a trójai vezérekkel, akiktől ő és Nesztór Trója alatt elváltak?

Próteusz azt válaszolja, hogy a trójai vezérek közül csak kettő halt meg, egy pedig valahol a nagy óceánon bolyong.

A két halott Nagy Aiász és Agamemnón. Nagy Aiászt Poszeidón ölte meg, mert túlságosan elbízta magát, Agamemnón halálról pedig már volt szó.

Meneláosz elszomorodik, amikor meghallja testvére, Agamemnón halálhírét, de azt is tudni akarja, hogy ki a harmadik görög vezér, akiről Próteusz azt mondta, hogy az óceán foglya.

Ez a harmadik vezér pedig nem más, mint Odüsszeusz, akit Próteusz Kalüpszó nimfa szigetén látott, ahonnan Odüsszeusz nem tud hazajutni, mert nincs hajója.

Miután Próteusz Meneláosz minden kérdésére válaszolt, visszatért a tengerbe.

Meneláosz másnap embereivel hajóra szállt és keservesen eleveztek az Aigüptosz folyóhoz, ahol bemutatták a tökéletes áldozatot, mire Zeusz jó szelet adott nekik, amivel szerencsésen hazatértek.

Meneláosz bő lére eresztett történetéből tehát Télemakhosz megtudja, hogy apja él, vagy legalábbis akkor még élt, amikor Meneláosz beszélt Próteusszal és Kalüpszó nimfa szigetén van.

Azért ez is több mint a semmit, Télemakhosz gyorsan búcsút is vesz Meneláosztól, az hiába akarja marasztalni.

Az ének végén a történet visszaugrik Ithakába, ahol Odüsszeusz házában továbbra is mulatoznak a kérők.

Ekkor érkezik a kérőkhöz Noémón, annak a hajónak a tulajdonosa, amit Pallasz Athéné kibérelt Télemakhosz számára a Püloszba vezető útra.

Noémón azt kérdezi a kérők két vezetőjétől, Antinoosztól és Eurómakhosztól, hogy nem tudják-e mikor tér vissza Télemakhosz Püloszból, mert Noémónnak szüksége lenne már a hajójára.

Noémón akaratlanul bár, de rosszat tett, mivel a kérők eddig nem tudták, hogy Télemakhosz Püloszba utazott.

A kérők számára ez nem jó hír, hiszen ők abban érdekeltek, hogy Odüsszeusz minél később, vagy egyáltalán ne térjen haza, hiszen addig az ő vagyonán élősködhetnek.

Antinoosz össze is hívja a kérőket és megállapodnak abban, hogy egy hajót küldenek ki az Ithaka melletti tengerszorosba, megvárják, amíg Télemakhosz hazafelé jön és megölik a fiút.

A terv nem marad titokban az anya, Pénelopé előtt sem, mert egy hű embere, Medón kihallgatja a kérőket és a hírt megviszi neki.

Természetesen Pénelopé is kiborul, hiszen Télemakhosz neki sem szólt, hogy útrakel. Mondjuk jó oka is volt rá, hiszen most Pénelopé fennhangon mondja, hogy ha tud a fia tervéről, akkor megakadályozza azt.

Pénelopé azonban most már nem tehet mást, mint hogy imádkozik Pallasz Athénéhoz, hogy mentse meg a fiát, és álomba sírja magát.

Pallasz Athéné azonban megjelenik álmában a testvére,  Iphthímé alakjában és megnyugtatja Pénelopét, hogy Télemakhosznak nem lesz semmi baja, hiszen egy isten – ő maga – van vele és vigyáz rá.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!