Az immár egyeduralkodó, legfőbb isten, Kronosz következő lépése, hogy feleségül veszi a testvérét, Rheiát. Ez ugyan nekünk furcsának tűnhet, de egyrészt egy ilyen húzás nem szokatlan a görög mitológiában, másrészt pedig, ha jobban belegondolunk, Kronosznak nem sok választási lehetősége volt, hiszen akkoriban senki más nem létezett még a földön, az általunk ismert görög istenek csak később, az emberek pedig jóval később, Zeusz főistensége alatt „születnek” meg.
Kronosz felesége tehát Rheia lett, és házasságukból születnek az Olümposz isteneinek egy része: Hesztia, Démétér, Hadész, Pozseidón és Zeusz.
Zeusz kalandos születésérőé és nevelkedéséről most nem beszélünk, az majd egy külön poszt témája lesz, a lényeg, hogy felnőve szembeszállt apjával Kronosszal.
10 éves kegyetlen harc kezdődött, Kronosz ugyanis nem hagyta magát, sőt segítségül hívta a testvéreit, a Titánokat. Zeusz pedig a saját testvéreit tudhatta maga mellett, köztük Poszeidónt és Hádészt.
Kemény küzdelem volt ez, hiszen halhatatlanok álltak szemben halhatatlanokkal. Zeusz végül nagyanyjától, Gaiától kér tanácsot, aki szerint Zeusznak jóval több esélye lenne, ha kiszabadítaná a Tartaroszban raboskodó Százkezűeket és Küklopszokat.
A három Százkezű pedig örömmel áll Zeusz oldalára, míg a Küklopszok csodás fegyvereket kovácsolnak: Poszeidón kapja a háromágú szigonyt, Hádész a láthatatlanná tevő sisakot, míg Zeusz a mindenkit megijesztő és/vagy elpusztító villámokat.
Így felfegyverkezve, a háború tizedik évében Zeusz és társai végső csatára készülnek Kronoszék ellen, megostromolják Othrüsz hegyét, ahol Kronosz székel.
Nem mellesleg az akkor még nem főisten Zeusznak és társainak központja pedig az Olümposz hófödte hegyén volt.
Zeusz dobálja a villámokat, a három Százkezű pedig nevéhez méltóan, száz kezét használva kapaszkodik fel villámgyorsan (hehe) az Othrüszre, ahol megragadják a Titánokat, összekötözik őket és a Tartaroszba dobják.
Így tehát a Százkezűeknek döntő szerepük volt abban, hogy Zeusz legyőzte apját és most már ő az ég ura, a főisten.
Nem csak a történelem, hanem a görög mitológia is ismétli önmagát, ugyanis ahogy Uranosz, majd később Kronosz, úgy Zeusz is megretten a Százkezűek erejétől és nagyságától, ismét láncra veri őket és a Tartaroszba kerülnek, ahol azt a feladatot kapják, hogy őrizzék a szintén ott raboskodó Titánokat. Nos, képzelhetjük, hogy milyen lelkesen csinálták ezt.
Tegyük hozzá, hogy egy másik változat szerint Zeusz nem láncra verve küldi őket a Tartaroszba, hanem eleve azt a feladatot kapják, hogy a Tartarosz őrei legyenek, hát, nem tudom, melyik a jobb.
A poszt végére pedig eljutunk Briareusz történetéhez is.
Zeusz ugyanis eleinte nem túl igazságosan uralkodott az Olümposzon. Annyira nem, hogy végül fellázadtak ellene az istenek. Héra, Poszeidón és Pallasz Athéné elfogják és megkötözik a főistent, akit majd a Thetisz hívására érkező Briareusz szabadít ki.
Briareusz ezen tettének jutalmául veheti feleségül Poszeidón egyik lányát, Kümopoleiát, aki a hullámok robajának megtestesítője és az alvilág határán álló palotájukban élnek.
A poszt végére marad két érdekesség, egyrészt Briareuszt, csak az istenek hívták Briareusznak, azaz Sújtónak, a halandók Aigaiónnak nevezték, másrészt a magyar fordításokban is többféle nevet kapott: a Devecseri Gábor féle Iliász-fordításban Briareusznak nevezik, de pl. a magyar Wikipedián hol Briareusz, hol Briareósz néven fut.
Thetisz tehát elraktározta azt a tényt, hogy Zeusz jön neki egy szívességgel, és ezt hajtja be rajta az Iliász első énekében: ő segített Zeuszon Briareusz, a százkezű segítségével, most neki segítsen Zeusz, hogy az Akhilleuszon esett sérelmet megbosszulják.
Mint tudjuk, hogy Zeusz végül kötélnek áll és segít Thetisznek, de ez súlyos következményekkel fog járni mind a görögökre, mind a trójaiakra nézve.
-Vége-