A regény és részei címeinek értelmezése – Egri csillagok

A kommentek között gyakran felmerülő kérdés az Egri csillagok címének és a részek címeinek jelentése, értelmezése. Mivel pedig az Olvasónaplopó igyekszik reagálni az igényekre, ezért a mostani bejegyzésben ezt a témakört fogjuk egy kicsit körbejárni.

A tankönyv(ek) vonatkozó fejezeteinek áttanulmányozása után azt mindenki tudja, hogy Gárdonyi Géza 1897-ben költözött Egerbe, mintegy menekülésként a budapesti zsúfoltság és nyüzsgés elől. Ezt nem is igen titkolta – mármint a menekülést –, ezért már a hozzá látogatóba érkező barátai, kortársai ráragasztották az „egri remete” nevet.

Ez azért nem teljesen volt igaz, mert Gárdonyi nem szakított meg minden kapcsolatot a pesti irodalmi körökkel és úgy általában a külvilággal, nagyon is követte az eseményeket, bár tény, hogy a név jól hangzott.

Az életrajzból azt is tudni lehet, hogy az egri évek végül az író legtermékenyebb időszakának bizonyultak, és itt született az Egri csillagok című regénye is, ami először 1899-ben jelent meg, akkor még folytatásokban, majd pedig 1901-ben könyv alakban.

Gárdonyi nagyon komolyan készült és felkészült a regény írására. Aprólékos kutatásokat végzett mind a XVI. századi magyar történelemmel kapcsolatban, mint a korszak török világára vonatkozóan, sőt, még egy törökországi körutat is tett, hogy minél hitelesebben tudja ábrázolni a regény helyszíneit, az embereket, épületeket, szokásokat.

Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Gárdonyinak komoly fejtörést okozott nem csak a regény címének kitalálása, de a cselekmény elindítása is. Mindkettőre több változata is született, sőt, ami a kezdést illeti, eleinte annyira nem tudott mit kezdeni a problémával – Hogyan kezdődjön a regény? –, hogy egy kis időre félre is rakta a készülő kéziratot, hátha akkor kicsit leülepednek a dolgok.

Az eredeti kezdés szerint egyébként a regény azzal indult volna, hogy Jumurdzsák elrabolja Bornemissza Jancsit, Gergő és Vicuska fiát. Azaz igazi in medias res, a dolgok közepébe vágó kezdés lett volna, de Gárdonyi sehogy sem tudott ezzel kibékülni.

Végül rájött, hogy célszerűbb, ha Bornemissza Gergely egész életét írja meg a kisgyermekkortól Eger ostromáig, így végül a szerkezet lineáris lett, azaz időben egyenesen halad előre.

Ugyanígy a regény végső címének kitalálása is sok időt vett igénybe, és a különböző címváltozatok jól mutatják azt a fejlődési ívet, ahogy Gárdonyi végül eljutott az Egri csillagokig. A regénycímeken való agyalás egyébként nem volt hiábavaló, mert a lehetséges változatok közül kettő is bekerült végül a könyvbe, egy-egy rész címeként.

Gárdonyi eredetileg a következő regénycímeken gondolkozott: Gergő diák, Holdfogyatkozás, Hol terem a magyar vitéz?, Török gyűrű, Hold és csillagok.

A második és harmadik változat került be végül az elkészült műbe, mint az ötödik és első rész címe.

A regény címének értelmezése

Gárdonyi zsenije villan meg abban, hogy művének végül egyszerű, de mégis sokatmondó címet adott: Egri csillagok

Gondolom az „Egri” túlságosan sok magyarázatra nem szorul, hiszen a regény legfontosabb része az 1552-es egri török ostrom leírása, elmesélése. A regény szinte minden korábbi eseménye erre szolgál, ezt készíti elő, a cselekményszálak úgy bonyolódnak, hogy minden fontosabb szereplő végül Egerben, az ostrom alatt gyűljön össze.

A csillag pedig mindig is kedvelt jelképe volt a magyar irodalomnak, és hát úgy általában a költészetnek. Általánosan elfogadott nézet, hogy a címben szereplő csillagok az egri várvédő hősökre utalnak, akiknek emléke tetteiknek köszönhetően fényesen ragyognak az égen.

Mármint átvitt értelemben persze, és innentől tulajdonképpen beindulhat az ember fantáziája, ezt a jelképet/metaforát elég szépen és sokféleképpen ki lehet fejteni.

A fenyegető török vészt, a török hódítást, az iszlám erőszakos terjesztését tekinthetjük a fekete, sötét égboltnak, amin fényesen ragyognak a csillagok, vagyis az egri várvédők, akik végül minden előzetes esélytelenségük ellenére állították meg a török sereget.

Minél sötétebb az ég, azaz minél fenyegetőbb a török veszedelem, annál fényesebben ragyognak a csillagok, tehát annál nagyobb hősiesség, bátorság, kitartás kell(ett) a győzelemhez.

A csillagok az egri hősök, akik tetteikkel, győzelmükkel kiérdemelték, hogy a magyar történelem egén ragyogjanak.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a csillag szót tulajdonképpen ma is használjuk, csak éppen „angolosítottuk” egy kicsit. A csillag angolul star, amit mi is használunk sztár-ként: mozisztár, címlapsztár, szárszakács stb.

Ebben az értelemben a sztár olyan valaki, aki kiemelkedőt alkotott, vagy kiemelkedően népszerű, bár manapság a kettő nem feltétlenül fedi egymást.

A csillag motívum egyébként több helyen is megjelenik a regényben, Jumurdzsák talizmánján ugyanúgy megtalálható, mint Beske, a cigányasszony, Dobónak és Gergelynek mondott jóslataiban.

A részek címeinek értelmezése:

Első rész: Hol terem a magyar vitéz?

Ez a cím egyértelműen Gergelyre utal, akinek sorsát gyermekkorától egészen az egri ostrom végéig követhetjük nyomon.

És zárójelben jegyezzük meg, hogy Gárdonyi kegyesen bánik Gergellyel – és a mindig pozitív végkifejletre számító Olvasóval is –, mert az már nem derül ki a regényből, hogy Gergely végül pár évvel később török fogságba esik, és bizony felakasztják. Ugyanakkor Gárdonyi zsenije megint megcsillan, amikor Gergely későbbi sorsát mégis beleszövi a regénybe a korábban már említett jóslatok formájában, amiből az élesebb szemű Olvasó azért kitalálhatja, hogy mi fog Gergellyel történni.

Az első rész címe tehát Bornemissza Gergely, a kis jobbágyfiú vitézzé válására utal, de magát a címet lehet tágabban is értelmezni.

Azaz nem csak és kimondottan Gergelyről van itt szó, a cím arra is utal, hogy bárkiből lehet vitéz, ha jó helyen van jókor és kellően bátor.

Vagyis a vitézség, a hősiesség nem kötődik egy bizonyos társadalmi réteghez, tehát nem lehet azt mondani, hogy pl. csak nemesi származási fiúkból lehetnek vitézek és hősök.

A cím azt sugallja, hogy a hősök bárhol és mindenhol „megteremnek”, és „csak” lehetőség, bátorság, kitartás és kis szerencse kell ahhoz, hogy valaki hősség, vitézzé váljon.

Hiszen Gergely túlságosan sok izgalomra nem számíthatott az életében a Jumurdzsákkal és Dobóval való találkozás előtt.

Egy eldugott zsákfaluban élő jobbágyfiú, aki jó eséllyel az egész életét ebben a minőségben élte volna le, a földeken való mindennapi munkával és a megélhetésért való küzdéssel teltek volna a napjai.

Ez azonban egy pillanat alatt változott meg, amikor Gergelynek volt kellő bátorsága megszökni a töröktől. Ezzel a tettével több fontos ember figyelmét is felhívta magára: Dobóét, Cecey-ét, Gábor papét, sőt később Török Bálintét is.

Ezzel pedig Gergely esélyt kapott egy jobb életre, hogy tanulhasson, fejleszthesse magát, világot láthasson, vitéz lehessen. Persze ehhez az is kellett, hogy Gergely felismerje ezt az esélyt és élni is tudjon vele.

Az első rész címe tehát arra utal, hogy vitéz bárhol teremhet, akár még egy Mecsekben eldugott kis faluban, egy parasztfiú személyében is.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok

 Idegen, régi és régies szavak és jelentésük Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében – Szószedet

Aga Török rang. A regényben leginkább, mint katonai rang jelenik, de a valóságban ennél sokrétűbb volt. Az aga – a katonai rang mellett – közigazgatási tisztviselő is volt, sőt az udvari hivatalnokok egy részét is így hívták.

„Vele együtt tíz apródféle, citromszín ruhás, cirkászi barna fiú. Azok is úgy siettek be, mint az agájuk. Ketten-ketten egy-egy violaszín bársonnyal borított ládát cipeltek. Letették a ládákat kétfelől az aga mellé. S ők is a szőnyegre borultak.

– Isten hozott, Ali aga – szólalt meg ekkor a királyné latin nyelven.” (II. rész 16. fejezet)

„Az aga is vacsorázik már. A rizskásás ürüt ezüsttálban tette eléje a szőnyegre a szakácsa. Csak az ujjával eszik, mert hát késsel és villával enni fölösleges is, illetlen is. Csak a tisztátalan, kutyahitű gyaurok esznek szerszámmal és asztalról.” (III. rész 5. fejezet)

Akindizsi Török könnyűlovas katona, harcértéke nem túl magas, de jó lovasnak számított. Az aszabokkal együtt ők alkották a török hadsereg irreguláris, azaz nem hivatásos katonákból álló részét, akik csak háború, hadjárat esetén álltak szolgálatba.
Alabárd A lándzsa és a bárd „keresztezéséből” létrejött szálfegyver, amit a gyalogosok használtak. Később a különböző testőrségek díszfegyvere lett.

„A kapun alabárdos őr állott, de a fejét se mozdította Gergely felé.” (II. rész 12. fejezet)

Almárium Edények, ruhák tárolására használt fiókos vagy ajtós szekrény.

„Ceceyék az emeleten laktak, s Gergely ahogy benyitott, az öregurat reggeli köntösben, papucsban találta, amint egy hosszú nyelű légycsapóval az almárium oldalán csattogott.” (II. rész 12. fejezet)

Angyalbőr Katonaruha.

„- Jó napot, atyámuram! – mondotta vígan. – Hogyan nem láttam előbb kegyelmedet?

– Csak itt csatlakoztam a menethez – felelte az öreg bámulva. – Hát te micsoda angyalbőrben vagy?

Gergely gyönyörű, vörös és kék atlaszból való apródruháját és drága, gyöngyházas kardját kérdezte ezzel a szavával.” (II. rész 19. fejezet)

Arasz Régi népi hosszmérték, kb. 22. centi.

„Ugyancsak a sekrestye mellett János tűzmester cserépből készült golyókat tömet puskaporral. Azok a labdák. Arasznyi puskaporos kanóc fityeg ki belőlük.” (IV. rész 3. fejezet)

Aszab Török könnyűfegyverzetű gyalogos katona, harcértéke csekély, csak minimális kiképzést kaptak. Az akindzsikkel (könnyűlovas katona) együtt ők alkották a török hadsereg irreguláris, azaz nem hivatásos katonákból álló részét, akik csak háború, hadjárat esetén álltak szolgálatba.
Árkus Az írásra használt papír régies megnevezése.

„- Hát, testvéreim – mondotta egy árkus papirost véve a kezébe -, most még azt beszéljük meg, hogy a falak őrségét hogyan helyezzük el.” (IV. rész 4. fejezet)

Árnika Sebfertőtlenítésre használt gyógynövény.

„A borbélyok és asszonyok ott forgolódnak valamennyien vizes tállal, gyolccsal, tépéssel, timsóval és árnikával a sebesültek körül.” (IV. rész 17. fejezet)

Baksis Több jelentése is van: adomány, jutalom, lefizetés, megvesztegetés.

„A mi öt lovasunk érkezett oda fáradtan, a lovat kantáron vezetve. A purdésereg éktelen nagy csicsergéssel rajozta őket körül. Baksisért nyújtották a tenyérkéjüket.

– Hol a vajda? – kérdezte Gergely törökül. – Kaptok baksist valamennyien, de csak a vajdának adom oda.” (III. rész 7. fejezet)

Békó Bilincs, vagy lánc, amit a rabok kezére, lábára, esetleg nyakára raktak.

„Mikor elvégezik a vacsorát a rabok, idejön az a török, aki engemet megfogott. Idejön, hogy a kezünkre zárja a békót.” (I. rész 4. fejezet)

Bélpoklos Leprás, fekélyes.

„Mi az ott az erdőn? Tábor-e vagy falu? Rablótanya-e vagy bélpoklosok községe? Temetés van-e benne vagy lakodalom?” (III. rész 7. fejezet)

Bocskor Egy darabból szabott, sarkatlan, kerek vagy hegyes orrú, könnyű, olcsó cipőféle. Két fajtája volt: az „egylábast” bármelyik lábra fel lehetett venni, a „féllábast” csak a jobb, vagy csak a bal lábra.

„- Hátha bocskornyom volt?” (I. rész 6. fejezet)

Boncsok Lófarkas török zászló.

„Hát, mint egy világot elnyelő tarka vízáradat, omlik a török a völgyből. Jön nagy csengéssel-bongással, dobpergéssel, trombitamuzsikával. A vörös, fehér és kék színek egymásba hullámozva hordják az óriási boncsokokat.” (IV. rész 8. fejezet)

 

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Gárdonyi Géza: Egri csillagok: A film és a regény összhasonlítása

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

A kommentek között és privát üzenetekben is gyakran előkerülnek, az „Elég, csak a filmet megnézni?” vagy a „Mi a különbség a film és a könyv között?” típusú kérdések.

Mivel pedig az olvasonaplopo.eu azért van, hogy Nektek jó legyen, és próbálunk lépést tartani az igényekkel, ezért következzen legújabb vendégbloggerünk, Augusta von Hózentróger (a barátainak csak Guszti) három részes sorozata, ami az Egri csillagok film-regény témát járja körül.

Ha tetszettek az írások, akkor kérlek lákjold őket, ezzel is elismerve a szerző munkáját! Köszi: Zsiráf 🙂

A szó Augusta von Hózentrógeré (a barátainak csak Guszti):

 

Biztosan sokan eljátszottatok már a gondolattal, mennyi időt és energiát spórolhatna az egyszeri diák azzal, ha az Egri csillagok elolvasása helyett az irodalomóra előtt egyszerűen megnézné a regényből készült filmet…

Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírem.

Kezdjük mindjárt a rosszal: A film megtekintése nem helyettesíti a regény elolvasását, sokkal inkább kiegészíti azt.

Sok helyen olvasni, hogy a film hűen követi a regény cselekményét, ez azért pontosításra szorul…

A film egy ifjúság számára készült történelmi kalandfilm, ami magát a történelmi kort próbálja már-már dokumentarista módon ábrázolni.

A történelmi korhűségre való törekvésnek esnek áldozatul a kidolgozatlan karakterek, a hiányzó színes magánéleti szálak, a sorsfordító találkozások, amik a regény „ízét” adják.

A teljes regény cselekményhű feldolgozására inkább egy sorozat lenne alkalmas, egy „egyestés” bár „kétrészes” film egyszerűen nem ad ilyen összetett, izgalmas és szövevényes történet bemutatására lehetőséget.

Nézd el a filmnek, hogy az 1960-as évek végén készült, és ne várj tőle Harry Potter-látványvilágot, vagy Gyűrűk urás csatajelenetet…

Többek között azért se, mert a török seregeket alakító statisztákat a Magyar Néphadsereg kivezényelt ötezer sorkatonája alkotta, a díszletvár Pilisborosjenőn készült, semmi számítógépes látványeffekt, a pirotechnika pedig egyszerű puskapor, és gyanítom, a forgatás büdzséje egyébként is messze elmarad egy hollywoodi produkciótól…

(Itt most engedtessék meg nekem egy rövid személyes kitérő: szerény véleményem szerint, ha a HBO sorozatkészítői még a Trónok harca forgatókönyve előtt/mellett elolvashatták volna az Egri csillagokat, a sztoriban rejlő karakterek, fordulatok, csatajelenetek, ármány és szerelmi szál hatására simán becserélték volna a fantasy világára… hasonló költségvetéssel ugyanis ebből a regényből világsikerű filmsorozat lenne!!! Igen, most megkövezhettek… de csak ha előbb elolvastátok a regényt!!! 😊 )

Nos, jöjjön a jó hír: A fim megtekintését mindenképpen ajánlom, mert rendkívül hasznos segítséget nyújt a regény szövevényes szálainak megértéséhez, a karakterek „arcot kapnak”, és kevésbé megerőltető, hogy el is tudd képzelni az egészet!

Olyan, mint valami szuper audiovizuális összefoglaló, amit mindenképp a regény elolvasását követően tanácsolok megnézni.

Leginkább azért utána, mert nyilván gyorsabban rögzülnek a film képkockái, mint a regény szövege, és olvasónapló vagy dolgozat írásakor könnyen abba a hibába eshetsz, hogy először a filmbéli jelenet jut eszedbe… Pedig – mint azt a következőkben látni fogod – a regény több ponton is eltér a forgatókönyvtől!

A következő gyűjtemény – vagy ha úgy tetszik, összehasonlítás – éppen ahhoz nyújt Neked segítséget, hogy ezeket az eltéréseket felismerd, és még csak véletlenül se keverd össze a szezont a fazonnal:

 1. rész: Filmben van, regényben nincs

 2. rész: Regényben van, filmből kimaradt

3. rész: Máshogy van a filmen és a regényben




Gárdonyi Géza: Egri csillagok: Máshogy van a regényben és filmben

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

3. rész: Máshogy van a filmen és a regényben

Nnnnna, ez a leghuncutabb rész, ugyanis az ember sokszor hajlamos nem emlékezni arra, hogy ezt a jelenetet a filmben látta, a regényben olvasta, vagy netán a könyvből készült hangoskönyv hallgatása közben „videózta be” magának.

(Jajj, ha már itt tartunk: ha nem magával a regénnyel, hanem az olvasással vannak gondjaid, egészen szívből tudom ajánlani a könyv audio változatát, amit Homonai István zseniális interpretációjában tudsz az elejétől a végéig egyszerűen meghallgatni, a Te dolgod itt csupán a képzeleted beindítása!)

De vissza a fősodorba: itt a legnagyobb a rizikója egy tárgyi tévedésnek, így egy (természetesen nem teljes, de egészen jó) lista a legfeltűnőbb eltérésekről a hasznodra válhat:

  • Gergő és Vica szökése a töröktől

A filmben egy török kisfiú segít Gergőnek és Vicuskának a szökésben, úgy, hogy nem bilincseli le Gergőt a többi rabhoz hasonlóan éjszakára, így a fiú sötétedés után el tud surranni a kisleánnyal.

Ezzel a jelenettel talán azt akarták a film készítői sugallni, hogy nem minden török egyformán rossz és gonosz – gyerekként még legalábbis van bennük némi együttérzés.

De a segítőkész török fiú csak a forgatókönyvíró fantáziájában létezett, a regényben Gergőnek senki sem segít a szökésben.

  • Az öreg Cecey élete – halála

Akit „kispóroltak” a filmben az egri várvédő viadalból, az az öreg Cecey, aki kora és fakeze-lába ellenére is hősiesen ott forgott a várfalon és aktívan részt vett a csatában.

Érzékletes jelenet, amikor a nagy hadakozásban tüzet is fog a fakéz, amit az öreg a csata hevében észre sem vesz.

Ezzel ellentétben a filmben Cecey élete fonalát rövidebbre vágják: az elrabolt gyermeke után az egri várba készülő Vicának édesanyja a következőt mondja: „ha élne szegény uram, most biztos azt mondaná, a szentségit”

  • Dobó István várkapitány „bejárónője”, Baloghné

A filmben Baloghnét, mint valami zsörtölődő, öregedő bejárónőt ismerhetjük meg, miközben a regényben ő valójában nemesasszony, aki az éppen Dobónál apródkodó egyetlen fiát, Balázst  próbálná az egri várból kimenekíteni, még mielőtt azt török körülzárja… de később ez több szempontból is rossz döntésnek bizonyul: fiát nem találja ott.

Dobó már egy tisztje kíséretében hazaküldte a zsenge korú apródot, aki aztán levelet hagyott hátra, hogy visszaszökik a várba, de anyjával, aki hamarabb ért oda, elkerülték egymást.

Másrészt Balogné a várból való kijutással is elkésik, hiszen a török addigra teljesen körülzárja azt, így  a várban kénytelen maradni.

  • Török Jancsi a várban

Dobó és Bornemissza párbeszédéből tudjuk meg, hogy bár a várkapitány nagyon várná őket, a Török fiúk mégsem vesznek részt a várvédelemben.

Félrevezető, hogy a filmben Török Jancsi ezzel ellentétben ott vitézkedik a várfalon.

  • Jumurdzsák – Éva harca életre-halálra

A jelenet egészen a végéig elég „könyvhűre” sikeredett, kivéve a csattanót, a párbaj végkimenetelét.

Jumurdzsák tehát feltűnik a falon, ahol Éva a halott Balázs apród páncélját magára öltve vitézkedik. Éva megpróbálja leszúrni, de a törököt megvédi a páncélinge, és hatalmasat sújt Vica fejére – DE! Jumurdzsák számára egyáltalán nem világos, hogy éppen Bornemissza feleségével harcol, és NEM IS HAL MEG a jelenet végén!

Későbbi sorsáról csak annyit tudunk meg, hogy félholtra verve vitték el Dervis béget a várfalak alól.

Nos, fiatalok, reményeim szerint elég átfogóra sikeredett a kis összehasonlításom, és hasznotokra válik a felkészülés során! Ha valamit kifelejtettem volna a szórásból, szívesen várom kiegészítő ötleteiteket, észrevételeiteket, érdemleges hozzászólásaitokat!

Akinek meg nem tetszett, annak joga van megtartani a véleményét! 😀 Csak vicceltem…

-Vége-

 A sorozat első részét itt találod, a második részét pedig itt.

Vissza a bevezetőhöz.




Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A regényben van, a filmből kimaradt

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

2. rész: A regényben van, a filmből kimaradt:

Ez egy nagyon FONTOS felsorolás abból a szempontból, hogy az emberben lelkifurkát, de legalább kíváncsiságot ébresszen azzal kapcsolatban, mit is hagy ki, ha nem olvassa el a regényt… Bár, remélem, ez még csak meg sem fordult senki fejében sem! 😊

Ha netán, egészen véletlenül éppen akkor dőlt össze a világ, sodort el a cunami, nyílt meg a föld és ezzel egy időben kapta ki egy hurrikán a könyvet a kezedből, mikor ezen részeket olvastad volna, segítek őket megtalálni az oldalon található olvasónaplóban… nehogy a jó jegy múljon rajta… és, mert eszméletlen jófej vagyok…

  • Gábor pap és Gergő (Gergő ifjúkora, a merényletkísérlet, seregszemle)

Gábor pap az a rendkívül jelentős figura, akit személy szerint nagyon hiányolok a filmből. Egyrészt, mert a regény cselekményének alakulásában/alakításában rendkívül jelentős szerepet játszik, aktív, elhivatott, kezdeményező, pap létére már-már harcos egyéniség.

Kulcsjelenetekben van döntő szerepe: el tudjuk képzelni, mi történt volna, ha nem engedi el a rabok kiszabadítása után az ő belátására bízott és vele sorsára hagyott félszemű törököt?

Vagy, hogy mennyire szükséges volt a történet szempontjából, hogy valami kósza ötlettől vezérelve a török élete helyett mindössze talizmánját vette el?  – ugye, hogy ugye!

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a seregével Buda felé menetelő török szultán ellen tervezett – aztán sajnos öngyilkosra sikeredett – merénylet értelmi szerzője és kivitelezője is egy személyben ő, Gábor pap.

Ezekről bővebben itt: I. rész 34. fejezet, 10-17. fejezet, valamint II. rész 1-7. fejezet

Másrészt elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy az árván maradt, mezítlábas, eszes parasztgyerekből az a Bornemissza Gergő válhatott, akit felnőttként úgy ismerünk, mint nagy tudású, több nyelven beszélő, magát minden szorult helyzetből kivágni tudó, harcművészetekhez értő rettenthetetlen polihisztort. Oktatója, példaképe, gyámolítója és férfimintája egyben ő Gergőnek, nélküle nem lenne hősünk valódi hős.

  • Tulipán, a Cecey törökje

A számunkra szokatlan, megmosolyogtató név valóban egy színes és érdekes személyiséget takar.

Az identitászavarában (és vehemens felesége elől) alkoholfogyasztásba menekülő szolgáló azt bizonyítja, lehet a török is „rendes ember”, feltéve, ha magyarrá lesz…

Zseniális meglátásai, mint például, hogy Allah sem tiltaná a sertéshús fogyasztását, ha lett volna lehetősége megkóstolni a paprikás szalonnát, vagy hogy mindenki bolond, aki nem magyar, véleményem szerint igenis gazdagítaná a filmet is… sajnos onnan kimaradt, de szerepéről és Gergővel átélt kalandjairól itt olvashatsz: II. rész 2-7. fejezet

  • Török Bálint udvara, a török „átka”

Török Bálint udvarában egy valódi lovagi tornának, vívójelenetnek lehetünk tanúi… sajnos, csak a regényt olvasva…

A rettenthetetlen Bálint úr ugyanis minden nála raboskodó töröknek megadja a lehetőséget a szabadulásra, egy feltétellel: őt kell legyőzni.

Jelzem, nem kell Isztambulba különjáratos pótló buszt indítani a tülekedő hazautazók számára, ugyanis ez senkinek sem sikerül.

Az egyik, saját kudarcától keserűvé és kétségbeesetté vált török tehetetlen haragjában megátkozza a fizikailag sérthetetlennek tűnő Török Bálintot, akin a kard éle nem, de az átok sajnos később fog. Erről bővebben itt: Török Bálint átka

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!