Dobó István és a várvédők esküje

Nézzük most meg az eskü pontjait külön-külön, illetve azt, sikerült-e betartani őket, vagy van olyan, amelyiket megszegtek.

1. pont

„- Először: akármiféle levél jön ezentúl a töröktől, el nem fogadjuk, hanem a község előtt olvasatlanul megégetjük.”

Ez elég egyértelmű rendelkezés, mint ahogy a célja is világos. Dobó tudja, hogy a török leveleknek két sajátosságuk van: fenyegetést és ígéreteket tartalmaznak. A kapitány nem akarja, hogy az ostrom közben esetleg érkező török levelek tartalma befolyásolhassa a védőket.

Ami az eskü ezen részének betartását illeti, Dobó következetesen tartja magát hozzá. Az ostrom alatt ugyanis két további levél is érkezik a töröktől:

1. török levél (összességében a második!)

A IV. rész 14. fejezetében egy török fogságba esett csábrági paraszt hoz levelet. Dobó természetes lehordja, amiért a török levelét kézbesíti, majd hozat egy fazék parazsat, rádobatja a levelet és a parasztot arra kényszeríti, hogy hajoljon a füstölgő levél fölé.

„- Fogjátok meg ezt a vén hazaárulót, és tartsátok a füstjébe. Szagold, hitvány, ha olvasni nem tudod!” (A paraszt ugyanis nem tud olvasni)

Ennek a levélnek azonban van egy érdekessége is! A parázson lassan elszenesedő levélbe véletlenül belepillant Gergely és el tud olvasni egy sort

„A levél hol vörös, hol fekete lemezekre bomlott a parázson. Mikor vörös volt, a betűsorok fekete cifraságokként jelentek meg rajta. Mikor meg elszenesedtek a lapok, akkor a betűk egy percig izzó vörösen kacskaringóztak rajtuk.

Gergely is ott állt. […]

– Kapitány uram – mondotta Gergely, mikor kiléptek a csoportból -, én akaratlanul is elolvastam egy sort a levélből.”

Ez a sor így hangzott: „Vagy pedig kész-e a koporsód, Dobó István?”

Dobó végül úgy dönt, hogy válaszol a kérdésre, és egy koporsót rakat a várfalra, jelezve a töröknek, hogy kész a halálra, nem adja fel a várat.

Azt mondhatjuk, hogy ez határeset… Ha szigorúan vesszük, akkor Gergely megszegte az eskü első pontját, beleolvasott a levélbe. A másik oldalról viszont nyilvánvaló, hogy ez az egy sor nem befolyásolta Gergelyt, nem bizonytalanította el hitét a vér védelmében. Valójában tehát nem beszélhetünk esküszegésről.

2. török levél (összességében a 3.)

Az ostrom alatti második török levelet egy Sári András nevű székesfehérvári paraszt hozza. Ő sem jár jobban.

„A levelet, anélkül hogy elolvasták volna, kétfelé szakították. Felét a tűzre dobták, felét a szájába nyomták:

– Edd meg, amit hoztál, kutya!” (V. rész 3. fejezet)

Van azonban egy ennél érdekesebb probléma is. Az eskü szövege úgy hangzik, hogy ha levél érkezik a töröktől, azt nem olvassák el. Azt nem mondja ki, hogy a magyar sem írhat levelet a töröknek. Azonban Dobó, még az ostrom előtt érkező első török levélnél, amikor összehívatja a vár népét és felolvassa előttük a levelet, azt mondja:

„- Azért hívattam össze a vár népét, mert a török levelet küldött. Én az ellenséggel nem levelezek.”

Ez a kijelentés az V. rész 10. fejezetében válik érdekessé. Ebben a fejezetben Dobó már értesült arról, hogy Gergely fia Jumurdzsák fogságában, a török táborban van, és ekkorra már Vicuska is bejutott a várba a gyűrűvel együtt.

Dobó ekkor szokatlan lépésre szánja el magát, levelet ír a töröknek!

„Hallod-e, Dervis bég! A Bornemissza gyerekét mihelyt megtalálod, tudasd kék-vörös zászlóval azon a jegenyefán, amelyik a patak mellett, a vártól északra áll. Gyűrűd lenyomata a levélen van. A gyermeket fehér zászlós küldött hozhatja. Nemcsak a gyűrűt adom ki érte, hanem egy nálunk rab török gyermeket is.”

Azt kell, hogy mondjuk, ez is egy határeset:

  • Dobó, ha szigorúan vesszük, megszegte esküjét. DE! Az eskü első pontja csak azt mondja ki, hogy a töröktől érkezett levelet nem olvassák el, azt nem, hogy nem írhatnak a töröknek.
  • Dobó ugyan azt mondja, hogy „én az ellenséggel nem levelezek”, de ezt nem az eskünél mondja, hanem korábban.
  • Dobó a Jumurdzsáknak írott levéllel Gergelynek akar segíteni és nem veszélyezteti vele a vár védelmét.

Tehát, ha szigorúan vesszük, akkor történt esküszegés, ha szabadabban értelmezzük az eskü szövegét, akkor nem. Fura dolog ez, nem?!

Összességében a védők betartják az eskü első pontját, a két határesetnél pedig van mentségük.

Még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Dobó István és a várvédők esküje” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Sziasztok’
    Kérlek benneteket segítsetek,mert nem találom,hogy ki mondta a regényben ” A szeretet isteni törvény ”
    Előre is köszi a segítséget ‘
    Bogi

    Válasz
    • Kedves Bogi!

      „A tűz pattogva égett, s arannyá változtatta a szalmazsák mellett heverő vérteket és kardokat. Gergelynek egy bőrpajzs volt a párnája. Visszadőlt, és álmosan felelte:
      – Bolondokat beszélsz, jó Hegedüs. Az állati ember vakon cselekszi néha a jót, az értelmi ember mindig tudva. Tudod te azt, hogy nagy és szent dolog a haza védelme, éppolyan, mint mikor az édesanyját védi a gyermeke.
      S a köpönyeget a fülére vonta. […]
      – Isteni törvény mozgatja néha az akaratot. A szeretet isteni törvény. Az anyaszeretet, a hazaszeretet egy. A lelket nem ölheti meg a török. No de, a Ponciusodat, engedj már aludnom! Ilyenkor filozofálsz? Mindjárt hozzád vágom ezt a rossz pajzsot.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .