Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A filmben van, a regényben nincs

  • Sárközy rituális temetése búcsútánc-jelenete

A Török Bálint kiszabadítására induló önkéntes kis csapat vezetőt keres magának, aki elnavigálja őket a konstantinápolyi forgatagban.

Útjuk során találkoznak egy cigánykaravánnal, aminek vajdája Sárközit ajánlja erre a megtisztelő posztra, aki a beígért busás jutalomért cserébe hajlandó is elhagyni a karavánt.

A cigány hagyomány szerint viszont, aki elmegy, meg is hal, így Sárközinek búcsúznia kell. Annak rendje-módja szerint el is járja a ragyás cigány saját halotti táncát, koponyával a kezében, miközben a sámán mágikus jelképes temetési szertartást végez.

A regényben egyszerűen búcsút int a karavánnak, ami persze kevésbé látványos.

  • A követ Ferdinánd király udvarában

A regényben nem szereplő jelenetek sorát gazdagítja az a kép, melyben a Dobó által küldött követ Ferdinánd király udvarában segítséget kér az egri vár védelméhez.

Ebből a képsorból a korabeli bécsi királyi udvari életből kapunk némi ízelítőt.

A puccos, a király szórakoztatására tenisz-szerű labdajátékot játszó udvari kegyencek, a több nyelven beszélő tolmács arroganciája, a király lekezelő pökhendisége mind éles kontrasztban áll a várvédők kétségbeesett segélykiáltásával. Életszerű „kórkép”.

  • Dobó lerészegedése

Az alkotói szabadság mellékterméke az a jelenet, amelyben a saját bástyáját – benne saját embereivel – szétlövetni kényszerülő Dobó nem bírja tovább a küzdelmet saját lelkiismeretével, és úgy dönt, a boros kancsót meghúzva lerészegedik, majd másnap a szőnyegen fekve ébred.

A regényben éppen Dobó az, aki a kor szokásainak ellenére saját bevallása szerint sosem iszik alkoholt.

„Vizet iszom, ha szomjazom!” – hárítja az öreg Cecey ajánlatát is, mikor borral kínálná vendégét.

A sorozat 2. részét (regényben van, filmből kimaradt) itt olvashatod.

Vissza a bevezetőhöz.




Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .