Gergely és Vicuska kapcsolatának alakulása a regényben

Nem hoz szégyent férje fejére, Gergelyhez hasonló okossággal, fondorlatossággal terveli ki, hogyan fognak bejutni az egri várba. Az alagútban férfi módjára ássa az utat Miklóssal felváltva a vár titkos bejáratáig.

Végül Miklós önfeláldozása segíti hozzá a bejutáshoz. Varsányi, aki királyi követnek hiszi, rögtön a palotába viteti Dobó elé.

Mikor Éva felébred ájultából, bevallja Dobónak, hogy ő valójában nem királyi követ, hanem Gergely felesége. Dobó kedvesen, udvariasan fogadja, együtt érez vele, amikor gyermeke elrablásáról mesél, de megkéri és megesketi, hogy Gergellyel nem találkozik, amíg az ostrom tart.

Hisz, mint mondja, ő a „várnak az esze. Az ő elméjét nem szabad elvonni a vár védelmétől egy percre se.”

Elkéri tőle a gyűrűt, hogy maga intézkedjen az ügyben.

Éva – bár azonnal rohanna férjéhez – tiszteletben tartja Dobó kérését és megköszöni jóságát.

Apródruhát is csak akkor húz, amikor már a vár összes asszonya egyként harcol. Ekkor ő is kimegy a bástyákra. Álruhája miatt azonban senki nem ismeri föl. Gergely is csak akkor, amikor leveszik róla a sisakot.

Ekkorra már vége az ostromnak, a törökök feladták a küzdelmet, elvonultak.

Gergely, bár meglepődik, hogy mit keres ott felesége, amint belenéz Éva szomorú macskaszemébe, azonnal tudja, miért van itt.

Szerencsére hamarosan megoldódik az ügy, Dobó korábbi intézkedésére a törökök visszahozzák Jancsikát, hogy cserébe elvigyék a török kisfiút.

A jelenetben csak Évát láthatjuk, Gergely, az apa már nem jelenik meg többször a színen.

Valójában őt egyszer sem láthatjuk apaszerepében. Ismerjük őt gyermekként, ifjúként, fiatal várvédő hősként, de a szerelmes férj és apaszerepe a háttérben marad.

Mégis úgy képzelhetjük, amilyen gondoskodó, óvó társa Évának kisgyermekkoruk óta, olyan lehet férjként és apaként is.

A regénynek nem fő célja az ideális párkapcsolat, házasság bemutatása, mégis sokakat ez a vonulat ragad meg benne.

Főként kislányok ábrándoznak arról, hogy a gyermekkorukban megismert első fiú fogja őket egyszer az oltár elé vezetni. Gárdonyi regényében ez az álom valósággá lett.

Tetézve még azzal a ténnyel, hogy a királylányként ábrándozó Vicuska egy szegény fiúba szeret bele, aki végül kiállja a próbákat, és valóságos királyfivá válik számára.

Ha a realitásokat nézzük, kevés esély van arra, hogy a valóságban ez megtörténhessen, de Gárdonyi, a meseszövés nagy mestere így írta ezt meg nekünk – nagy örömünkre.

Tudjuk, hogy az ő életében a szerelem és a házasság nem a sikerességről és a boldogságról szólt. Első feleségét kényszer hatására vette el. Noha négy (vagy három) közös gyermekük született, a köztük lévő harmónia meg sem közelítette Gergelyét és Vicuskáét.

Elképzelése volt arról, milyennek kell lennie az igaz szerelemnek, hisz szülei őt szerelmi házasságban, szeretetkapcsolatban nevelték föl, de saját életében ezt nem volt lehetősége megélni.

Élete vége felé aztán ő is megismerte a szerelmet, de az sem volt felhőtlen kapcsolat a hölgy fennálló házassága miatt.

Gergelyt ideális gyermeknek, ifjúnak és férfinak ábrázolta, akiből ideális hazafi, várvédő hős lett. Ennek megfelelően ideális társat is szánt neki a regényben.

Idealizmusa más írásaiban is megmutatkozik.

„A szülők szeretik a gyermeküket. A gyermek a szülőket. Az emberek milliói mint méhsejtek egymás mellett családokra vannak aprózva és a szeretet aranyhálója tartja össze az emberiséget.

Az egész élet szeretet. Még a gyűlölet is. Ezt leheljük be, ezt leheljük ki. Ebben élünk öntudatlanul, akaratlanul is s mikor azt mondjuk:

– Rideg ez a világ!

Csak nézzünk belé mélyebben és meglátjuk, hogy az emberek egymás szívénél melegszenek benne.

Nincs földi boldogság a szeretet határain kívül. Ez minden. Ami ezen kivül van és értéknek látszik, az mind csak délibáb.” (Hallatlan kíváncsiság)

Mint tudjuk, vonzódott a keleti filozófiához, mely a képzelet teremtő erejében hisz.

Talán azzal, hogy írásában olyan személyeket, olyan kapcsolatokat formált meg, és olyan gondolatokat írt le, amilyenekre ő is vágyott, titkon abban hitt, egy idő után ezek a valóságban is megadatnak számára.

-Vége-