Hajván (Hasszán, Manda bég) jellemzése

Az olvasó nem tudja meg azonnal, hogy miről is szólnak a papírok, de Gergely reakciója nem sok jót ígér.

„A diák nézte az írást meg a rajzokat figyelmesen és komoran. A tűz meleget langallt az arcára, de ő alig érezte.”

Később persze azt is megtudjuk mi van a papírokon. Magyarországi várak rajzai, gondosan megjelölve a várak leggyengébb és aláaknázásra leginkább alkalmas helyei. A halott dervis tehát kém volt és Hajván tudtán kívül elképesztően értékes anyag birtokába jutott. Ezzel együtt hatalmas akadály elé is került, hiszen ha hozzá hasonlóan „intelligens” társainak mutatja meg a papírokat, azok nem tudnak mit kezdeni vele, ha viszont olyannak (pl egy tisztnek), aki el tudja olvasni, az majdnem bizonyosan – erővel vagy hatalommal – el is veszi tőle. Sejtheti ezt Hajván is, különben nem magyar fogollyal akarná lefordíttatni az iratokat.

Dilemma előtt áll azonban Gergely is. Ha nem mondja meg a töröknek, hogy miről szólnak a papírok, akkor Hajván agyonüti és keres magának más fordítót. Ha megmondja, akkor Hajván számára is kiderül, mekkora értékkel bírnak a rajzok, ráadásul ha – így vagy úgy – de hozzáértő törökökhöz kerülnek, abból katasztrófa származhat a magyar várakra nézve.

Kis kitérő, ami nem tartozik szorosan Hajvánhoz. Gergely elteszi az egyik vár alaprajzát, konkrétan az egri várét. Évekkel később felesége Éva találja meg a rajzot, aminek segítségével majd Réz Miklós diákkal bejutnak Egerbe. Figyeljük meg a véletlen szerepét! Ha Gergely nem találkozik Hajvánnal, soha nem kerül hozzá, majd Vicuskához a rajz…

Gergely végül hazafiként – és főhőshöz méltóan – viselkedik. Amikor kis időre magára marad, akkor kitörli a leggyengébb és aknázásra alkalmas jelöléseket a lapokról és máshová rajzolja őket. Ennyivel azonban nem elégszik meg, üzletet ajánl Hajvánnak, aminek kiindulópontja az, hogy Hajván egy marha…

Cserébe a fordításért azt akarja, hogy Hajván szabadítsa ki őt a fogságból, sőt, szerezzen neki lovat, álruhát és fegyvert is. Közben azonban azt is elhinti a török előtt, hogy a papírok komoly értéket képviselnek, varázspapírok, amik meghozzák a török szerencséjét.

Hajván első reakciója a kivételes testi erővel rendelkező, de buta ember reakciója: elkezdi fojtogatni Gergelyt, hogy erővel szedje ki belőle a papírok tartalmát. De még időben észbe kap. Hajván ugyanis buta, de nem bolond, főleg akkor, ha a saját érdekeiről van szó.

„Ha megfojtja a diákot, megfojtja vele talán a maga szerencséjét is. És Hajván nem azért indult a hadba, hogy beveresse a fejét. Úr akart lenni, mint minden közkatona.

Ujjai eltágultak a diák nyakán.„

Az üzlet tehát megköttetett. Hajván hatalmas erejével eltöri Gergely lábbilincseit, majd szerez neki álruhát, sőt még egy lovat is vesz neki és Gergelynek adja egyik jatagánját is.

Cserébe megkapja a papírok jelentését. Már persze nem azt, hogy valójában mi van az iratokban, hanem egy másik verziót, azonban ez is nagy hatással lesz későbbi életére.

„- Ha jobban megnézed – szólt a diák vállal a nyereghez támaszkodva -, látni fogod, hogy egy-egy csillagnak a képe. A szent dervis imádsággal írt körül minden jó csillagot. […]

– Ezek a képek – folytatta – arra valók, hogy a tested körül hordozd. Hétfelé kell metszened mindeniket, s bele kell varrnod a ruhád bélésébe. A turbánod belsejébe is tégy. Ahol ez a szent pergamen takar, ott nem ér a golyó. […]
– De még ez nem minden. Az egyik papiros azt mondja, hogy gyermeket és nőt ne illess addig se kezeddel, se fegyvereddel, míg nagyúr nem leszel. Minden gondod a vitézség legyen. […]
– Mert nagyúr leszel ám: belőled Magyarország beglerbégje lesz.”

Figyeljük meg, hogy Gergely valójában csak azt mondta, amit Hajván hallani akart. Hiszen Hajván becsvágyó, jobb életet akar, amit Gergely remekül felismert és kihasznált. Ezzel az ügylettel mindkét fél jól járt:

• • Gergely kiszabadult a fogságból ráadásul a papírok problémáját is elegánsan megoldotta. Hajván most még jobban fog vigyázni rájuk, hiszen hite szerint a szerencséje függ tőlük. Márpedig a török erejét ismerve el tudjuk hinni, hogy amit ő nem akar odaadni, azt aligha veszik el tőle.
  • Hajván lehetőséget, esélyt kapott a jobb életre, a felemelkedésre. Gergely ravaszul ráerősített saját hitére, amely szerint többre hivatott, minthogy egyszerű csordás, vagy szabadkatona legyen: „- Álmodtam sokszor – mondotta -, hogy úr leszek. Megálmodtam én azt.” – mondja és el is hiszi. Gergelynek tehát nem egy ismeretlen mesét kellett beadnia a töröknek, a mese már ott volt Hajván fejében, Gergely csak kihasználta és felerősítette.