A szelek királyának szigete
A szelek királyának, Aiolosznak a szigetén végre megpihenhetnek egy kicsit hőseink. Hosszú idő óta ez az első hely, ahol senki sem akarja megölni, felfalni, vagy lótusszal etetni őket.
Mit lehet tudni Aioloszról, a szelek királyáról? Nos, a helyzet nem is olyan egyszerű, mondhatni a görög mitológiához méltóan bonyolult.
Adott ugyanis két Aiolosz nevű mitológiai alak is. Az egyik Aiolosz Thesszália legendás királya volt, az aiol nép alapítója, akinek több gyermeke is született, köztük egy lánya, Melanippé.
A források nem értenek egyet abban, hogy Melanippé Aiolosz törvényes feleségétől, Enaretétől született-e, vagy a legendás kentaur, Kheirón lányától, Theiától.
A végeredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy is, a lényeg, hogy Melanippé Poszeidón szeretője lett, akitől ikreket szült: (a második) Aioloszt és Boiótoszt.
Ez a második Aiolosz lesz majd a szelek királya (istene).
Van azonban egy másik változat is, amely szerint Aiolosz, a szelek istene bizonyos Hippotésznek a fia (unokája) volt. Ezt a változatot követi Homérosz is az Odüsszeiában, ezért nevezi Aioloszt Hippotadésznek, azaz Hippotész fiának.
A két különböző verzió azonban tulajdonképpen nem is áll olyan távol egymástól, sőt vannak olyan értelmezések, amelyek szerint Hippotész nem volt más, mint az első Aiolosz, azaz Thesszália királya.
Vagyis két Aiolosz van, de ezek apa és fia (unoka, mikor hogy, mondom, kicsit zavaros a történet). Ezt látszik alátámasztani az a tény – már amennyire a mitológiában beszélhetünk egyáltalán tényekről –, hogy a hippotész szó lovast jelent, a Melanippé pedig fekete kancát. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Melanippé csikóként jött a világra (elvégre a nagyapja kentaur volt), és csak később változtatta Poszeidón lánygyermekké, akkor már egész elfogadható magyarázatot kapunk.
Lényeg a lényeg, hogy a második Aiolosz sok viszontagság után végül Aiolié szigetén telepedett le és alapított királyságot.
Hat fia és hat lánya született, akik nem túl átgondolt módon egymással házasodtak össze. Aiolosz persze tombolt, amikor a dolog kiderült, mert a testvérházasság csak az istenek kiváltsága.
Büntetésként az egyik pár csecsemőjét a kutyák elé vetette, lányának pedig küldött egy kardot, hogy azzal ölje meg magát. A többi vérfertőző pár megúszta annyival, hogy Aiolosz érvénytelenítette a házasságukat.
Ez az erélyes fellépés elnyerte az istenek tetszését és Aioloszra bízták a szelek őrzését, amiket egy barlangban tart bezárva és tetszése, illetve az istenek kívánsága szerint engedi ki őket.
Aiolosz – bonyolult családi kapcsolatai ellenére – kedvesen fogadja Odüsszeuszt és megpróbál neki segíteni, hogy hamarabb hazajusson – tömlőbe zárt szelek –, az már egy másik kérdés, hogy a siker nem rajta múlt.
Végezetül említsük meg, hogy van olyan ókori vélemény is, miszerint Aiolosznak, a szelek királyának sem Thesszália királyához, sem Hippotészhez nincs semmi köze, hanem egy ezektől független, teljesen más személy volt, de ebben már tényleg ne menjünk bele…
Az emberevő óriások szigete (a laisztrügónok)
Amilyen kidolgozott a küklopszok háttértörténete, annyira keveset lehet tudni a laisztrügónokról, az emberevő óriásokról.
Gyakorlatilag csak minimál infók vannak róluk: Lámosz szigetén élnek, fővárosuk Települosz, királyuk Antiphatész. Ja, és embereket esznek.
Az Odüsszeiából ezen kívül még annyit lehet megtudni, hogy a szigetüknek kiváló kikötője van, ez vonzotta be Odüsszeuszékat is.
Nagyjából ennyi, amit tudni lehet róluk, esetleg még annyit, hogy az Odüsszeia szerint a küklopszoknál is hatalmasabb termetűek voltak.
Érdemes továbbá azt is megjegyezni, hogy a kalandok során Odüsszeuszt itt éri a elgnagyobb veszteség, hiszen 12 hajójából 11-et veszít el emberekkel együtt az óriások kődobálásának következményeként, csak a saját vezérhajója marad sértetlen.
Kirké szigete
Kirkét szokás a görög mitológia legnagyobb varázslónőjeként emlegetni. Egyébként istennő volt, Heliosz, a napisten és Perszéisz lánya.
Nem tudni, hogy miért, de kedvenc hobbija az volt, hogy a szigetére tévedő idegenek különböző állatokká változtatta, mint ahogy Odüsszeusz társait disznóvá.
Mint tudjuk Pallasz Athéné közbenjárására Hermész olyan varázsfüveket ad Odüsszeusznak, amiknek hatásaként Odüsszeuszon nem fog Kirké varázsereje.
Ez annyira meglepi Kirkét, hogy rögtön kedvesebb lesz hősünkkel, megígéri, hogy segít neki hazajutni, persze csak akkor, ha Odüsszeusz legalább egy éjszakát vele tölt… Odüsszeusz pedig feláldozza magát a jó úgy érdekében, sőt annyira megtetszik neki a sziget (vagy Kirké), hogy kerek egy évig maradnak.
Ami ennél kicsit fontosabb, és amivel tényleg segít Kirké, azok a tanácsai, amik az utolsó négy kalandra vonatkoznak: az alvilágra, a szirénekre, a Szküllára és a Kharübdiszra, illetve Heliosz marháira.
Nem mellékesen egyébként az Odüsszeusszal töltött egy vagy több éjszaka eredményeként Kirkének fia születik Odüsszeusztól, akit Telegonosznak hívnak.
Itt érdemes megjegyezni, hogy Odüsszeusznak majd azt jósolja az alvilágban Teiresziasz, a vak jós, hogy Odüsszeusz hosszú ideig fog élni, és békés öregkor után a tenger felől érkezik a halála.
Ehhez képest a homéroszi történetnek van egy másik változata is. Eszerint a Kirkétől született fiú, Telegononosz – aki egyébként Odüsszeusznak a szigetről való távozása után született, tehát Odüsszeusz nem is tud a létezéséről – felnőve legendás apja keresésére indul.
El is jut Ithaka partjaihoz, de nem ismeri fel a szigetet és úgy dönt, hogy kifosztja. Odüsszeusz pedig a sziget védelmében, a saját fia kezétől – lándzsájától – esik el.
Telegonosz ezután egy évet tölt száműzetésben az apagyilkosság miatt, majd feleségül veszi Pénelopét (!) és Itáliába költöznek.
Hogy még szebb legyen ez a verzió, Odüsszeusz törvényes fia, Télemakhosz pedig feleségül veszi Telegonsoz anyját, Kirkét. Ez azért egy kicsit szappanoperás változat szerintem.
Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!