Szkülla és Kharübdisz
Szkülla származása ugyanúgy homályos, mint a sziréneké. Egyes szerzők szerint Phorküsz, egy tengeri isten és Kétó lánya, mások szerint viszont Tüphon és Ekhidna gyermeke.
Az biztos, hogy eredetileg csinos fiatal lány volt, akit – mint olyan sok mindenkit a görög mitológiában – a szerelem sodort bajba, de ennek a történetnek is több változata van.
Az egyik szerint Szkülla egy tengeri nimfa volt, akibe beleszeretett Glaukosz tengeristen. Szkülla azonban nem akart engedni neki és menekült előle, végül Kirkétől kért (volna) segítséget. A probléma az volt, hogy Kirké maga is szerelmes volt Glaukoszba, ezért féltékenységében megmérgezte a vizet, ahol Szkülla fürdött, akinek így az ágyékából kutyafejek nőttek ki.
A történet egy másik változata szerint Poszeidón lett szerelmes a lányba, akit a tengeri főisten féltékeny felesége, Amphitrité változtatott szörnnyé.
Lényeg a lényeg, a szerencsétlen Szkülla hatfejű, tizenkét lábú szörnnyé változott, aki egy sziklaüregben él és az arra tartó hajósok felfalásával tölti a napjait.
Vele szemben áll egy másik szikla, ami a Kharübdisz.
Kharübdisz eredetileg szintén nimfa volt, aki a Szküllát rejtő barlanggal szemben lakott, Zeusz változtatta őt tengeri örvénnyé, mert ellopott egy Gérüón marhái közül.
Kharübdisz azóta naponta háromszor beszívja a tengervizet, majd hatalmas erővel kilöki magával, elsüllyesztve minden hajót, ami a közelbe merészkedik.
Szkülla és Kharübdisz túlélésének nehézségét ugye az okozza, hogyha valaki el akarja kerülni az egyiket, akkor pont a másikba fut bele és fordítva. Ezért használjuk még napjaikban is a nehézségek közötti egyensúlyozásra/lavírozásra a Szküllák és Kharübdiszek között kifejezést.
Mint tudjuk Odüsszeusz sem úszta meg veszteség nélkül a dolgot, bár Kirké tanácsát követve inkább a Szkülla melletti elhajózást választotta. Abban a biztos tudatban, hogy a szörny hat feje mindenképpen meg fog enni hatot az emberi közül. így is történt.
Heliosz szigete
Helioszt gyakran szokás összekeverni Apollónnal, de ez több okból is hiba. Egyrészt Heliosz a Nap istene, míg Apollón a Fényé, másrészt pedig Apollón olümposzi isten, míg Heliosz második generációs titán, ja és Kirké apja.
Heliosz személyesen ugyan nem bántja Odüsszeuszékat, de azért bőven tesz róla, hogy megnehezítse a hazatérésüket. Sőt, neki köszönhető, hogy csak Odüsszeusz marad életben.
A kaland hátterét ismerjük: Kirké kifejezetten felhívta Odüsszeusz figyelmét, hogyha partra szálnak Heliosz szigetén, akkor bármit tehetnek, csak ne egyenek a napisten marháiból.
Ha Odüsszeuszon múlik a dolog, akkor így is lett volna, de emberei túl éhesek voltak ahhoz, hogy engedelmeskedjenek, és levágtak néhány marhát.
Heliosz pedig Zeuszhoz ment panaszra és azzal fenyegetette meg a főistent, hogyha nem ad elégtételt, akkor a nap nem fog sütni többet.
Zeusz pedig kénytelen volt figyelembe venni a sértett napisten követelését, ezért a szigetről való távozás után elsüllyesztette Odüsszeusz utolsó hajóját is. A katasztrófát csak Odüsszeusz élte túl.
-Vége-