A regény címének értelmezése – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Debrecen világából magával ragadja Csokonai személyisége, elsőként vesz is egy Csokonai kötetet. De elvarázsolja a színház világa is, habár a hőn áhított „ A piros bugyelláris” című darab helyett csak a Fenegyerek címűt látja.

Elvarázsolja a Csokonai- szobor, a Rákóczi domb, és Simónyi óbester szobra is. Utóbbiról verset is ír.

Mikor távozik Debrecenből azt tervezi, hogy a vásárolt 50 ív fehér lapra majd talán beleírja ezt a verset. Bár megjegyzi, hogy kollégiumi riválisának, Orczynak már jelent meg nyomtatásban műve, de azt nem is önállóan, hanem segítséggel írta.

Simonyi óbester, azaz Simonyi József ezredes izgalmas és fordulatos életéről itt olvashattok bővebben! (Had)történelem iránt érdeklődő fiúknak és lányoknak kötelező, a többieknek csak ajánlott 🙂

Azt mondhatjuk, hogy ez a Móricz mű is koncentrikusan épül fel, a történet folyamatosan bontakozik ki. Többféle embertípussal, többféle sorssal találkozunk, és ki-ki eldöntheti, melyikkel szimpatizál vagy melyiket utasítja el.

A bibliai címmel Móricz az emberiség örökségével, a Bibiliával hozza közelebb az olvasónak a mögöttes tartalmat. Arra mutat rá, hogy az emberi lélek gyerekként tiszta, akár Misi 50 ív fehér lapja, és rajtunk múlik, mit írunk rá, mivel töltjük meg.

Az ember ugyanakkor nemcsak magát formálja, de a külvilág is hatással van rá. Misi nem hagyja magát legyőzni, jobb ember akar lenni társainál, ő akar lenni a fény a sötétségben. Lelkét az emberek közül csak Bellának nyitotta meg:

„én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem”.

Az irodalomban nem szokatlan a próféta szerep, számos költőnk, például Petőfi vagy Vörösmarty azzal a céllal írt, hogy az embereknek utat mutassanak.

Ha megnézzük a bibliai vonatkozást, akkor belátható, hogy az embereknek csak olyan lelki vezető hiteles, aki őszinte, aki maga is példás életet él. Misi ilyen alak szeretne lenni.

Hiányzik belőle a rosszindulat vagy a kegyetlenség. Megedződik, felnő a regény végére, de nem törik meg őt. Nem töri őt meg a felnőttek és gyerekek gonoszsága, a pénz kapzsi világa. Ő csak a tudásnak és a tudásért akar élni.

A műben a pénznek központi szerepe van, a könyv megvásárlásától kezdve a reskontón át minden a pénzről szól. Ezzel a pénzközpontú világgal áll szemben egyedül Nyilas Misi.

Nekünk olvasóknak pedig el kell gondolkoznunk, mi is a fontos számunkra? Tudunk-e magunkhoz, az elveinkhez hűek lenni mindhalálig?

-Vége-