Dionüszosznak itt lesz a legjobb barátja Ampelosz, aki egy szatír és egy nimfa kapcsolatából született.
Barátságuk azonban nem tart túl sokáig, mert közbelép Até, a rosszra csábítás, a káröröm és az irigység istennője. Até egyrészt alapból is szívesen áll jó barátok közé, de most konkrétan Héránál akar jó pontot szerezni, hiszen tudja, hogy a főistennő még mindig keresi és üldözi Szemelé fiát, Dionüszoszt.
Ezért egy alkalommal, amikor Dionüszosz és Ampelosz közösen sétálnak az erdőben és Dionüszosz kis időre szem elől téveszti barátját, Até egy fiatal pásztor alakjában jelenik meg előtte.
A pásztor rámutat arra, hogy Dionüszosz nem kezeli egyenlő félként Ampeloszt, soha nem engedi neki, hogy pl. felüljön a páducfogatára, vagy a szelídített oroszlánjára. A pásztor szerint Ampelosz jobban jár, ha otthagyja Dionüszoszt és vele tart, neki van egy szelíd bikája, amin majd megtanítja Ampelosznak, hogy hogyan kell betörni egy ilyen állatot.
Ha ezt megtanulja, akkor biztosan kivívja majd Dionüszosz elismerését és akkor egyenlőként fogja kezelni.
Ezzel a pásztor alakját felvett Até eltűnik, de sikerült elültetnie a vágyat Ampeloszban, hogy lenyűgözze Dionüszoszt.
Éppen ekkor – micsoda véletlen – jelenik meg az erdőben egy szelíd(nek tűnő) bika. Emlékezzünk rá, az egész Thébai mondakör egy bikával indult!
Ampelosznak megtetszik a bika, reméli, hogy a segítségével lenyűgözheti majd Dionüszoszt. Sajnos fel is ül a hátára, mire a bika vadul vágtatni kezd, Ampelosz hiába akarja megállítani, nem sikerül, végül a bika egy hegytetőn leveti a hátáról Ampeloszt, aki a mélybe zuhan és halálra zúzza magát.
Dionüszosz természetesen vigasztalhatatlan, amikor tudomására jut kedves barátja halála. Napokig gyászolja Ampeloszt.
Ne feledjük, hogy Dionüszosz egy isten, tehát bánata és gyásza hatással van a környezetére is, a természet is gyászba borul, az örökzöld fenyők elhullajtják tűleveleiket, az olajfáknak leszáradnak a bogyóik.
Ha tovább bánkódik Dionüszosz, az akár komoly bajt okozhat az emberi világban is, ezt már nem hagyhatják a Moirák, a végzet istennői sem.
Ezért egyikük, Atroposz, felkeresi Dionüszoszt és közli vele, hogy bár a halálból nem tudják visszahozni Ampeloszt, de olyan ajándékot adnak cserébe/helyette Dionüszosznak, ami az egész emberiség hasznára lesz, és amiért az emberek tisztelni fogják Dionüszoszt.
Ezután Ampelosz teste, ami halála óta sem indult bomlásnak, lassan szőlőtőkévé változik, a szőlőből pedig Dionüszosz készít mámorító bort, a világon először, majd elterjeszti az isteni adományt az emberek között.
Így lett Dionüszosz a bor és a mámor istene, bár abban már az ókori görögök sem tudtak megegyezni, hogy kinek, melyik népnek tanította meg először Dionüszosz a szőlőművelést és borkészítést.
De hogy kapcsolódik Dionüszosz, pláne a bosszúja Thébaihoz azon túl, hogy a városlapító Kadmosz unokája volt?
A Thébai mondakör történetét feldolgozó 5 részes sorozatnak 2. részének még nincs vége, kattints lejjebb az oldalaknál a folytatáshoz!