A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Kicsit hosszúra nyúlt bevezető után jutunk el a poszt lényegéhez, az almához.

Thetisz és Péleusz esküvőjét a bölcs kentaur, Kheirón barlangja előtt tartják. Az eseményre az összes isten és istennő is hivatalos, egyetlen kivétellel. Eriszt ugyanis nem szívesen látják az eseményen.

Nem véletlenül, mivel Erisz a viszály és a veszekedés istennője, aki pillanatok alatt tudott balhét teremteni akár emberek, akár istenek között. Árésznek, a háború istenének jó barátja és állandó kísérője. (Ugyanakkor a nem túl jóhírű isten védelmében jegyezzük meg azt is, hogy nem mindig volt rossz, ugyanis ő felelt a gazdaságban támasztott egészséges versenyért is, ami a fejlődést szolgálta.)

Így talán érthető, hogy miért nem hívták meg a lagziba. Erisz azonban mégiscsak egy istennő, sokáig nem maradhatott titokban előtte az esküvő, valamint az, hogy ki akarták hagyni a mulatságból.

Ekkor úgy dönt, hogy bosszúból azt teszi, amihez a legjobban ért: viszályt fog szítani. Ehhez pedig a viszály szításának állandó eszközét, az aranyalmát használja.

Egy aranyalmát gurít be az esküvőn megjelenő istennők közé, egy felirattal: „A legszebbnek”.

Piros pont jár annak, aki felfigyel a tényre, miszerint sok-sok-sok évvel később is születik egy teremtés történet, amiben szintén fontos szerepet kap egy alma, és amit egy bizonyos Biblia nevű bestseller örökít meg. Bizony, Ádám, Éva, a kígyó, és az ALMA, ami ott is csak problémát okoz.

Erisz úgy látszik nem csak viszályt tudott szítani, hanem a(z isten) nők lelkét is ismerte, a hiúságukra játszott rá.

Az istennők természetesen pillanatok alatt összevesznek azon, hogy kit illet az aranyalma, vagyis ki a legszebb. A vita annyira eldurvul, hogy Zeusznak kell rendet tennie, de a vitát ő sem dönti el véglegesen, csak megnevezi azt a három istennőt, aki szerinte méltó lehet az almára: Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité.

Hérát azért nevezi meg, mert a felesége és nem mer ujjat húzni vele, Pallasz Athénét azért, mert ő a kedvenc lánya, Aphroditét pedig azért, mert valóban ő legszebb az istennők közül.

Zeusz tehát leszűkítette a lehetőségeket, de valakinek még választania kéne a három istennő közül: ki kapja az almát, vagyis ki a legszebb.

Zeusz pedig eltolván magától a felelősséget, a világ legszebb (halandó) férfiját, Parisz trójai királyfit bízza meg a döntéssel: válassza ki, hogy Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité közül ki a legszebb, kit illet az alma.

Zeusz döntése után rögtön beindul az isteni korrupció és megvesztegetés, mindhárom istennő titokban kínál valamit Parisznak az almáért cserébe: Héra az Ázsia feletti uralmat, azaz hatalmat kínál Parisznak, Pallasz Athéné bölcsességet, míg Aphrodité a világ legszebb asszonyának szerelmét.

Az egyébként nem túl bonyolult személyiségű Parisz pedig természetesen Aphrodité ajánlatát fogadja el és neki ítéli az almát.

Döntése szinte beláthatatlan következményekkel jár rá és népére nézve, hiszen ezzel a húzásával az ellenségéve tette Hérát, a főistennőt és Pallasz Athénét, Zeusz lányát. Nem véletlen, hogy az Iliászban ez a két istennő végig a görögök oldalán áll.

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!