A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története

Parisznak tehát Aphrodité odaígérte a világ legszebb asszonyának szerelmét. Ez az asszony pedig Helené, azaz Szép Heléna volt.

Helené történetében is van csavar bőven, ugyanis ő Zeusz és Léda lánya, azaz félistennő. Léda már Tündareósz spártai király felesége volt, amikor Zeusz szemet vetett rá és hattyú alakjában (!) elcsábította.

Hát, nem tudom, hogy egy nő mennyire találhat vonzónak egy hattyút, amint éppen úszóhártyás lábakkal csámpázik felé, miközben kiflicsücskök hullanak a csőréből, de hát tudjuk, hogy a görög mitológiában bármi megtörténhet.

Léda megijedt tettétől és még aznap éjszaka együtt hált a férjével is. Hamarosan meg is lett az eredmény: Léda két hattyútojást szült, amiből két fiú és két lány kelt ki, az egyikből Zeusz gyermekei, a másikból pedig Tündareószé.

Zeusz és Léda gyerekei Helené és Polüdeukész, ők halhatatlanok, míg Tündareószé Klütaimnesztra (később Agamemnón felesége) és Kasztór, ők halandók.

Helené (Aphrodité segítségével) gyönyörű nővé serdült, a világ legszebb nőjévé, akinek rengeteg kérője volt, végül Menelaosz spártai király lett a befutó, de a többi kérő esküt tett, hogy amennyiben Helené férjét bármilyen sérelem éri, kötelesek segíteni.

Parisznak tehát már egy férjes asszony szerelmét ígérte meg Aphrodité, aki ráadásul Agamemnón mükénéi király öccse, komoly katonai, gazdasági és politikai hatalommal és széles szövetségi körrel a háta mögött…

Parisz ezután diplomáciai küldetésben Spártába utazik, ahol kihasználva Menelaosz távollétét, megszökteti Helenét és Trójába viszi.

Menelaosz persze rögtön fut a bátyjához, Agamemnónhoz, aki meglátja a lehetőséget az esetben: a Menelaosznak tett eskü alapján hadba hívja a görög törzseket, hogy Trója ellen vonuljanak.

A hadjárat hivatalos indoka, hogy bosszút álljanak a Menelaoszon esett sérelmen és visszaszerezzék törvényes feleségét, valójában viszont Parisz felelőtlen húzása tökéletes ürügy a görögöknek arra, hogy a Fekete-tengeri felé irányuló kereskedelmet ellenőrző és adóztató Tróját legyőzzék.

Nagyjából így lehet összefoglalni a trójai háború mitológiai előzményeit, de a rend kedvéért azt még jegyezzük meg, hogy nem Trója ostroma tartott tíz évig, hanem maga a háború. A görög seregek 9 évig Trója hátországát pusztították és csak a tizedik évben estek neki magának a megerősített városnak.

Újabb piros pont jár annak, aki felfigyelt az ellentmondásra: Parisz annak a Péleusznak és Thetisznek az esküvőjén ítél az aranyalmáról, akik Akhilleusz szülei lesznek. Aphrodité pedig akkor ígéri meg Helené szerelmét Parisznak, amikor Akhilleusz még meg sem született.

Vagyis a Parisznak ígért szerelem és Helené elrablása között jó sok időnek kellett eltelnie, hiszen a Helené kiszabadítására induló görög seregben már ott van Akhilleusz.

Vagyis egy kicsit necces az időtényező, ami Helenénél még nem is vészes, hiszen istennő, vagyis halhatatlan, de Parisz halandó…

-Vége-