Negyedik felvonás
A Csongor és Tünde olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:
Mirígy házánál vagyunk, amiről sem Tünde és Ilma, sem Csongor és Balga nem tudja, hogy a boszorkányé. Mindenki azt hiszi, hogy a házban egy tisztességes özvegyasszony lakik.
Az udvarra éppen beér Csongor és Balga. Balga nem nagyon akar továbbmenni, csak leül az udvaron.
A szolgának kezd elege lenni, folyton csak mennek, csak mennek, őt meg hol megverik, hol megtapossák, és mindezt egy nőért. (Vagy hát igazából kettőért, de Balga azért el lenne akkor is, ha soha többet nem látná viszont Ilma/Böskét…)
Csongor otthagyja Balgát az udvaron és bemegy a házba, hátha tud szállást, vagy legalább valami információt szerezni Tündehon vagy Tünde hollétéről.
Balga tehát egyedül marad az udvaron, a három ördögfi pedig elkezdi megdolgozni: Berreh és Duzzog mint szolgák lépnek ki a házból és úgy tesznek, mintha nem vennék észre Balgát. Berreh ráönti a szemetet, Duzzog pedig „véletlenül” leönti borral.
Érkezik Kurrah is egy utazó képében és cölöpnek nézi Balgát, kiköti hozzá a szamarát. Balga csak kapkodja a fejét, de ha már hozzá kötöttek egy szamarat, akkor fel is ül a hátára, annak nyergében mégiscsak kényelmesebb ülni, mint a földön.
Közben az udvaron kinyit Dimitri, a boltos/kocsmáros, akinél Balga inni szeretne egy kis szilvapálinkát, de mivel nincs pénze, így nem is kap semmit. (Csongor felfogadta ugyan szolgának, de fizetést még nem kapott)
Dimitri érdekes szereplő, gyakorlatilag semmi jelentősége nincs, színpadi előadásokon ki is szokták hagyni a műből, sőt, már az ősbemutatón sem szerepelt. Az irodalomtörténészek a mai napig vitatkoznak azon, hogy egyáltalán miért került bele a történetbe…
Visszatér Kurrah, és elvezeti a szamarát, nyergében Balgával. Balga hiába tiltakozik, Kurrah a szamárral együtt bevezeti egy ólba.
Kilép a házból Csongor, aki odabent megkapta Mirígytől Tünde üzenetét: délben legyen a kertben. Mivel már nem sok idő van addig, Csongor türelmetlenül szólítja Balgát, akit éppen Kurrah kötöz meg az ólban.
Kurrah előjön az ólból, immár mint Balga és csatlakozik Csongorhoz.
Közben bent a házban Mirígy Ledért öltözteti. Megtudjuk a tervet is: az álomporral elkábított Csongor majd elszalasztja a találkozót Tündével. Amikor magához tér, akkor Ledérről azt fogja hinni, hogy ő Tünde.
Ledér pedig nyilvánvalóan nem fog tudni úgy viselkedni, annyira elbűvölő lenni, mint egy tündér, Csongor tehát ki fog ábrándulni Tündéből és egyúttal a szerelemből is. (Bár azt továbbra sem tudjuk meg, hogy ez miért lesz jó Mirígynek…)
Ezalatt Berreh és Duzzog felfedezi Csongor holmija között a tőlük ellopott palástot, ostort és bocskort. Elhatározzák, hogy nem csak egyszerűen visszaveszik a dolgaikat, hanem kicserélik ugyanolyan, de „varázsmentes” holmikkal. Így is lesz.
Ezalatt Csongor és a magát Balgának álcázó Kurrah odaérnek a találka helyszínére, a kertbe. Kurrah alkalmazza az altatóport, ami hatásos is, Csongor elálmosodik. Bár maga is csodálkozik rajta, hogy hirtelen miért lett ilyen álmos, de nem bírja legyőzni a késztetés, lefekszik aludni.
Természetesen előtte felszólítja Balga/Kurrahot, hogy okvetlenül keltse fel, ha Tünde megérkezik.
Érkezik is Tünde és Ilma. Tünde egy kicsit megsértődik, amikor látja, hogy Csongor alszik. Hát ennyire fontos csak szerelmének a találka? Mennyire szeretheti őt Csongor, ha elalszik a randevún?
De persze Tünde túlságosan szereti Csongort ahhoz, hogy igazán haragudjon rá, ezért csókkal próbálja felébreszteni kedvesét. Legnagyobb megdöbbenésére azonban Csongor nem ébred fel, hiába csókolgatja.
Közben Ilma és Kurrah félrevonulnak. Ilma is azt hiszi, hogy Kurrah a vőlegénye, Balga. Kurrah pedig csak annyit tud Ilmáról, hogy Balga menyasszonya, de azt nem, hogy milyen se veled-se nélküled kapcsolatban vannak.
Ilma azonban érez valamit, valahogy ráérez, hogy Balgával valami nem stimmel, addig kérdezgeti, amíg Kurrah le nem lepleződik. Ilma arra nem jön rá, hogy Balgával pontosan mi a baj, de ijedten hallgat el, amikor az ördög megevéssel fenyegeti.
Tünde közben továbbra sem tudja felébreszteni Csongort, de nagyobb baj, hogy letelt az egy óra, amikor a Hajnal birodalmában a szerelmesek beszélgethettek volna. Tünde és Ilma távozik.
Kurrah persze a tündérek távozása után azonnal felébreszt Csongort (nyilván, ha altatópor volt nála, akkor ellenszere is van).
Csongor arra panaszkodik, hogy olyan mélyen aludt, mintha meghalt volna, és tudni akarja, hogy közben mit történt. Kurrah közli, hogy bizony itt járt Tünde és Ilma.
Csongor rögtön kiborul, hogy Kurrah miért nem ébresztette fel, de Kurrah azzal védekezik, hogy ő és a két tündér igenis mindent elkövettek annak érdekében, hogy Csongor felébredjen, de bármivel is próbálkoztak, Csongor nem mozdult.
Csongor ezt hiszi is, meg nem is, legnagyobb baja, hogy ismét elvesztette Tünde nyomát, nem tudja, merre menjen tovább.
Végül arra jut (nagyjából helyesen), hogy az álmát valamilyen varázslat okozta, és emiatt Balgát (Kurrahot) okolja, aki jobbnak látja menekülőre fogni a dolgot, Csongor pedig megfenyegeti, hogy ha még egyszer meglátja, akkor megöli.
Eközben Mirígy házában a szépen kicsinosított Ledér várja, hogy Csongor megérkezzen és elcsábíthassa, ahogy Mirígy akarja.
Csongor helyett azonban az ólból végre nagy nehezen kiszabadult Balga érkezik, aki persze elámul Ledér szépségén és rögtön udvarolni kezd neki.
Már persze csak a maga módján, Balga ugyanis mindenféle ételhez és italhoz hasonlítja Ledér szépségét.
Ledér és Balga nem ismerik egymást, soha nem találkoztak, ezért Ledér először valóban azt hiszi, hogy Csongor érkezett.
Hamar rájön azonban, hogy az otromba, csúnya, parasztosan beszélő Balga nem lehet Csongor, és hamarosan meg is bizonyosodik róla, amikor Balga elszólja magát.
Ledér úgy dönt, hogy ő nem egy szolga elcsábítására tett ígéretet, hanem egy lovagéra, azért menekülőre fogja a dolgot: amíg Balga csukott szemmel térdel előtte, és készül átölelni, addig Ledér gyorsan egy rongyos karosszéket állít oda maga helyett, majd elmegy.
Balga egy darabig csukott szemmel ölelgeti a rongyos fotelt, csak akkor tűnik fel neki, hogy átverték, amikor a karosszék felborul.
Balga azonban különösebben nincs elkeseredve azért, mert kosarat kapott (vagyis hát karosszéket…) Ledértől.
Leginkább azért, mert a közeli asztalon felfedezi a manók örökségét: a bocskort, ostort és palástot. Az olvasó persze tudja, hogy ezek nem a valódi, varázserejű holmik, hanem a manók által kicserélt tárgyak.
Balga azonban ezt nem tudja, és megörül nekik, fel is próbálja őket, de persze hiába csattogtat az ostorral, semmi sem történik.
Ekkor toppan be Csongor, aki annyit lát, hogy az általa korábban elüldözött szolgája, Balga, éppen most is menekülni akar, mégpedig a varázserejű holmikkal.
Nyakon ragadja Balgát és halállal fenyegeti, aki természetesen nem érti, hogy miért esett neki a gazdája.
Mielőtt még valóban vér folyna, a helyzetet az menti meg, hogy Balga és Csongor meglátják, ahogy nem messze tőlük a három ördögfi a valóban varázserejű, kicserélt tárgyakkal szórakoznak.
Csongor ráismer Kurrahra, aki még mindig Balgának van öltözve, így végre tisztázódik a helyzet: világossá válik, hogy Balgát Kurrah azért zárta be az ólba, hogy helyette szegődjön Csongor mellé, az varázstárgyakat pedig kicserélték.
Csongor még jobban elbúsul, de úgy dönt, hogy lesz, ami lesz, a Tünde utáni keresést nem adja fel. Felszólítja Balgát, hogy induljanak, Csongor előre is megy, de Balga éhes…
Úgy dönt, hogy szétnéz a szobába, hátha talál valami ételt. Kinyit egy szekrényt, de hirtelen Miríggyel találja szembe magát, a boszorkány tehát végig ott volt a szobában.
Balga menekülne az ajtó felé, de ott is Miríggyel találja szembe magát, végül nagy nehezen, az ablakon keresztül elmenekül.
Mirígy nem bántja Balgát, végül is nem őt akarja elveszejteni, hanem Csongort és Tündét. A boszorkány kesereg egy kicsit, amiért a Ledérre és az álomporra épített terve nem sikerült.
De nem búsul sokáig, máris kész az újabb terv: a közeli erdőben él egy jós, Mirígy annak a helyére fog lépni. Tudja, hogy a jósnál meg fog állni Tünde és Csongor is, hát majd ő jósol nekik olyat, hogy soha ne találják meg egymást!
Változik a helyszín, egy erdei barlangban vagyunk, amiben egy kút áll. Kiderül, hogy ez egy jósló kút, vagyis Mirígy korábban erre gondolt, amikor a jósról beszélt.
Mirígy különböző hókuszpókuszokkal elvarázsolja a kutat.
Érkezik Tünde és Ilma. Tünde tudja, hogy ez egy varázskút, amibe aki belenéz megtudhatja, amit akar. De Tünde óvatos, túl sokat csalódott már mostanában, ezért először Ilmát küldi a kúthoz.
Ilma pedig Balgát látja meg a kútban. Ilma szavaiból kiderül, hogy bármennyire is házsártosan viselkedett korábban a vőlegényével, valójában tiszta szívéből szereti a kicsit együgyű, de jó szándékú Balgát.
Ezután Tünde lép a kúthoz, és Mirígy gonosz varázslata elkezd dolgozni.
Tünde ugyanis azt látja a kútban, hogy egy ifjú és nagyon szép lány egy báránykával játszik. Érkezik hős lovag képében Csongor, aki éppen egy csatából tér vissza véresen, sebesülten.
A lányka a saját ruhájából szakított csíkokkal kötözi be Csongor sebeit, majd hamarosan már a fűben fekszenek, Csongor feje a lány ölében és csókolóznak.
Tünde persze azt hiszi, hogy a jövőt, vagy a jelent látja, Csongor megcsalja, vagy meg fogja csalni.
Ilma látja, hogy asszony egyre sápadtabban áll a kút mellett, és megpróbálja rávenni, hogy hagyják ott a kutat, de Tünde végig akarja nézni a látomást.
Újra belenéz a kútba, ekkor már azt látja, hogy a szép lány egy szirt tetején áll a tenger partján, és szomorúan néz Csongor után, aki hajón menekül előle. Vagyis Csongor megrontotta a lányt, majd faképnél hagyta.
Tünde hisz a kút jóslatának, megharagszik, kiábrándul Csongorból (és úgy általában a férfiakból), majd Ilmával eltűnik.
Előjön Mirígy, aki roppant elégedett az elért eredménnyel, az egyik szerelmest már sikerült elvadítania.
A boszorkány fekete fátyollal fedi be a kutat, majd újra elbújik, mert érkezik Csongor és Balga.
A kút most nem jóslatot mond az érkezőknek, hanem a vágyaikat mutatja meg:
- A kútból egy gyönyörű lányalak emelkedik ki és lebeg tova, Csongor pedig megigézetten követi.
- Utána pedig egy sült galamb és egy palack bor emelkedik ki a kútból, amit meg persze Balga kezd el követni.
Ismét előjön Mirígy, úgy tűnik, hogy minden a tervei szerint alakult.
Végre világos választ kapunk arra is, hogy miért olyan fontos Mirígy számára, hogy tönkre tegye Csongor és Tünde szerelmét:
Azt Tündétől tudjuk, hogy a csodás aranyalmafát azért ültette Csongor szüleinek kertjébe, hogy ezzel odavonzza Csongort.
Mirígy pedig úgy gondolja, hogy éjszakánként Tünde az, aki leszüreteli az aranyalmákat és elaltatja azokat, aki a közelben vannak.
Mirígy foga valójában ezekre az aranyalmákra fáj, és úgy gondolja, hogy ha Tünde kiábrándul Csongorból, akkor az ő kedvéért ültetett fával se fog többet foglalkozni, így Mirígyé lehetnek az almák.
Azt azonban – legalábbis egyelőre – nem tudjuk meg hogy Mirígynek miért kellenek az almák.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!