A Thébai mondakör: 5. rész: Antigoné

A Thébai mondakört feldolgozó írások előző részében beteljesült Pelopsz átka és a delphoi jóslat, amik hatására Oidipuszt száműzték Thébaiból, vagyis újra megürült a királyi trón.

Ne feledkezzünk el azonban arról, hogy van egy új átkunk, amit Oidipusz mondott a két fiára, Eteoklészra és Polüneikészre.

Érdekes, hogy a mondakör visszatérő eleme – a bika mellett – az átok, és egyetlen szereplő sem elég okos/érett/előrelátó ahhoz, hogy rájöjjön, csak baj származhat abból, ha megátkoz valakit.

A Thébai trónutódlás látszólag kérdéses, hiszen Oidipusznak két fia is van. Polüneikész és Eteoklész azonban szem előtt tartják apjuk átkát és úgy döntenek, hogy közösen, illetve évenként felváltva fognak uralkodni a városban.

Ez eleinte működik is, az első év Polüneikészé, aki az idő lejártával át is adja a trónt Eteoklésznek és türelmes várja, hogy megint rákerüljön a sor. Oidipusz testvérviszályt ígérő átka azonban beteljesedik, mert Eteoklésznak túlságosan megtetszik az uralkodás ahhoz, hogy újra átadja a trónt bátyjának.

Vagyis, amikor letelik az év, és Polüneikész visszatér Thébaiba, hogy újra elfoglalja a trónt, akkor csak zárt kapukat talál, nem engedik be a városba.

A hazátlanná és trónfosztottá vált Polüneikész kénytelen elhagyni Thébai-t, de a hatalomról persze nem mond le, elhatározza, hogy mindenáron visszaszerzi örökségét.

Bolyongása során jut el Argoszba, Adrasztosz király udvarába. Polüneikésszel egy időben érkezik egy másik száműzött királyfi, Tüdeusz is, aki Kalüdónból menekül. A történet további alakulása szempontjából fontos lesz, hogy Polüneikész oroszlánbundát, míg Tüdeusz vadkanbőrt visel a vállán.

Argoszban szívesen látják a két királyfit, akik azonban nem hazudtolják meg nemesi vérüket, pillanatokon belül összevesznek, hogy kit illet a kényelmesebb éjszakai hálóhely. Balhézásuk nem hagyja aludni Adrasztoszt, a királyt sem, ezért maga elé rendeli a két heves ifjút.

Adrasztosz persze helyre akarja egy kicsit tenni Polüneikészt és Tüdeuszt, de amikor megpillantja őket és az rajtuk lévő két állatbőrt, akkor egész más irányt vesznek a gondolatai.

Adrasztosz királynak ugyanis van két lánya és korábban egy jövendőmondótól kapott egy jóslatot – megint egy jóslat…! –, miszerint a két lányt egy oroszlánhoz és egy vadkanhoz fogja feleségül adni.

A király akkor persze nem tulajdonított túl nagy jelentőséget a nagyon is homályos jóslatnak, amikor viszont meglátja a két állatbőrbe öltözött fiatalembert, ráadásként pedig még azt is megtudja, hogy királyfik, akkor rögtön új értelmet nyer a dolog.

Mivel arrafelé nem szaladgál túl sok száműzött trónörökös, ezért Adrasztosz megragadja az alkalmat és gyorsan Polüneikészhesz és Tüdeuszhoz adja két lányát, ráadásként pedig ígéretet tesz nekik, hogy segít visszaszerezni a trónjukat.

Mivel Thébai van közelebb, ezért először az ellen vonulnak nagy sereggel.

Itt a történet egész komoly erkölcsi kérdéseket feszeget, hiszen Thébai ostromával két testvér kerül szembe egymással: Polüneikész, aki támad, és Eteoklész, aki védekezik. A kérdés az, hogy kinek van igaza?

Eteoklésznek, aki a hazáját védi a támadókkal szemben, de a trónhoz jogosulatlanul jutott, vagy Polüneikésznek, akié jog szerint abban az évben a trón lenne, de ennek megszerzése érdekében fegyverrel támad a szülőhazája ellen?

Akárhogy is, Thébai végül visszaveri az ostromot, de a harcban a két testvér egymás kezétől esik el, ezzel betelesítve Oidipusz átkát és ismét üresen hagyva Thébai trónját.

A Thébai mondakör történetét feldolgozó 5 részes sorozatnak 5. részének még nincs vége, kattints lejjebb az oldalaknál a folytatáshoz!