A Thébai mondakör: 5. rész: Antigoné

Az új király Oidipusz sógora, a már korábban is szerepet kapó Kreón lesz, aki azzal kezdi uralkodását, hogy szigorú parancsba adja: Polünikészt, aki hazájára támadt, tilos eltemetni, ezzel szemben Eteoklész, aki a hazáját védte, díszes állami temetést kap.

Ez az a pont, ahol Szophoklész Antigonéja felveszi a fonalat.

Azon lehet vitatkozni, hogy Kreón parancsa mennyire erkölcsös és jogos, de azt sem szabad elfelejteni, hogy Kreón személyesen is komoly áldozatot hozott Thébai védelmében. Ugyanis amikor Polüneikész közeledett seregével, akkor megkérdezték Teiresziászt, a vak jóst, hogy hogyan lehetne elhárítania a veszélyt.

Teiresziász pedig kegyetlen tanácsot adott: amennyiben feláldozzák Kreón fiát, Megareuszt, akkor Polüneikész nem fogja tudni bevenni a várost.

Kreón persze hevesen tiltakozott az ötlet ellen, de amikor Megareusz meghallotta, hogy halála árán megmenekülhet a városa, akkor önként vállalta az áldozatot.

És innentől már mindenki ismeri Antigoné klasszikus történetét: a lány ugyanis ellenszegül Kreón, azaz a király parancsának és ha csak jelképesen is, de eltemeti bátyját, Polüneikészt – vékony porréteget szór rá.

Hogy miért volt fontos a görög számára a halottak eltemetése, Esszina remek Antigoné-elemzésében olvashattok bővebben.

Antigoné ugyanis nem a Kreón által képviselt emberi hatalom parancsának engedelmeskedik, hanem az ennél sokkal ősibb, isteni parancsnak. Őt nem érdekli, hogy Polüneikész a hazája ellen támadt, csak arra figyel, hogy a férfi a testvére volt.

Amikor kiderül a temetés, Kreón őrjöng, és parancsot ad a tettes kézre kerítésére. Még nagyobb a dühe, amikor kiderül, hogy Antigoné volt az, aki ellenszegült a királyi parancsnak, ráadásul nem is tagadja tettét, sőt, büszke rá.

Kreón hatalmi tébolyában halálra ítéli Antigoné, még azzal sem törődik, hogy a lány a fia, Haimón jegyese.

Sem Haimón, sem a vak jós, Teiresziász nem tudja megváltoztatni Kreón parancsát, bár Teiresziász legalább annyit elér, hogy Kreón még egyszer átgondolja tettét.

Addigra azonban már bekövetkezik a tragédia: a barlangba zárt és ezzel éhhalálra ítélt Antigoné felakasztja magát, majd őt követi bánatában Haimón is.

Kreón ekkor már persze bánja elhamarkodott parancsát, de a csapásoknak még nincs vége: Kreón felesége, Eurüdiké, miután értesül arról, hogy a város érdekében feláldozott fia, Megareusz után elvesztette Haimónt is, bánatában öngyilkos lesz.

Kreón tehát mindenkit elveszít, aki fontos számára, az ő büntetése pedig éppen az, hogy életben kell maradnia.

Az Antigoné története, és a mi sorozatunk is véget ér itt. A Thébai mondakör ugyan még folytatódik, 10 évvel később a Thébai-t ostromló sereg hét vezérének fiai (az epigonok) megismétlik a támadást, ami már jóval sikeresebbnek bizonyul, mint apáik vállalkozása

Az új uralkodó Polüneikész fia, Therszandrosz lesz, aki viszont nem sokáig örülhet vér szerinti örökségének, mert csatlakozik a Trója ellen vonuló görög sereghez.

De már nem ér oda, mert elesik a kisázsiai előcsatározások során.

A Thébai mondakört bemutató sorozatunk elején már volt szó arról, hogy a mondakörben sok történet keveredik, ér össze, távolodik el egymástól, metszi egymást. Ebben a néhány posztban csak a legfontosabbakat vettük át, sem hely, sem idő nem volt minden történet és szereplő bemutatására.

Remélem azért élveztétek a mondákat és fel tudjátok használni az Oidipusz király és az Antigoné tanulása közben!

A Thébai mondakörrel foglalkozó összes posztot itt találod.

-Vége-