Dobó István élete

Az egri vár fontossága ekkorra – a korábbi évek török hadjáratai során elfoglalt területek miatt – igen megnövekedett, gyakorlatilag Felső-Magyarország védelmének legfontosabb és addig is legtöbbet erősített vára volt. Problémát jelentett viszont, hogy a vár Perényi Péternek, az ország egyik legnagyobb földesurának volt a birtoka. Ez több okból is szívás volt, egyrészt a Perényi családnak immár évtizedes birtokpere volt a Dobókkal, másrészt Perényi Péter hűtlenség vádjával éppen Habsburg Ferdinánd börtönében raboskodott. Az egri vár akkori várnagya Varkocs Tamás – Perényi hű embere – pedig egész egyszerűen nem volt hajlandó addig átadni a várat, amíg urát szabadon nem engedik. Nem egyszerű ugye?

A részletekbe most nem megyünk bele, az a lényeg, hogy hosszas tárgyalások után az uralkodó végül szabadon engedte Perényi Pétert – aki nem sokkal ezután bele is halt a nem éppen szanatóriumi körülményeket biztosító börtönben szerzett betegségeibe –, Dobó pedig végre birtokba vehette a várat, ahova 1548. augusztus 15-én nevezték ki várkapitánynak (helyettese Zay Ferenc lett).

Dobó folytatta a vár további erősítését, minek érdekében könyörtelenül beszedte a várhoz tartozó földek tizedét, eközben nem egyszer összecsapva a törökkel, akik már ekkor uralták az egri püspökség nagy részét. Mindenki tudta – Dobó is –, hogy nem az a kérdés, lesz-e török támadás, pusztán csak az, hogy mikor.

Térjünk ki most kicsit Dobó magánéletére is. Történt ugyanis, hogy az egri vár megerősítési munkálatai során megismerkedett Sulyok Sárával, Sulyok Balázs királyi főkamarás lányával. Az ekkor már bőven negyven év fölött járó Dobó nem sokat vacillált és 1550. október 17-én feleségül vette a fiatal lányt. Házasságukból két gyermek született, Dobó Krisztina, aki később Balassi Bálint (igen, az a Balassi Bálint!) felesége lett és Dobó Ferenc, aki viszont majd örökösök nélkül fog meghalni.

És akkor elérkezünk a híres-neves 1552. évi esztendőhöz és a hatalmas török hadjárathoz, majd egri vereséghez. Az előzményekhez elég most annyi, hogy Habsburg Ferdinánd és Fráter György (aki Szapolyai János özvegye, Izabella királyné és fia, a kiskorú János Zsigmond nevében irányította az erdélyi politikát) addig-addig mesterkedtek az ország egyesítésén, míg csak sikerült kihúzniuk a gyufát Szulejmán szultánnál. Gyakorlatilag ennek köszönhető az 1552-es török hadjárat.

Magával a hadjárattal, az egri várostrommal és a törökök kudarcával most nem foglalkozunk részletesen, azt nagyjából mindenki ismeri. Talán annyit fontos megjegyezni, hogy 1552 nem csak az egri győzelem miatt volt fontos, egyébként is fordulatot jelentett a török-magyar háborúk történetében, ugyanis addig a törökök mindig minden hadjárat során elérték azt, amit előzőleg célul tűztek ki maguk elé. Ez persze azt is jelenti, hogy soha egyetlen magyar haderőnek sem sikerült addig megállítani őket, így lassan-lassan a korabeli emberekben kialakult az a nézet, hogy a törököt nem is lehet megállítani. Ennek mondott most ellen Dobó István és 2000 főnyi kis csapata.

Természetesen hősünk sorsára is nagy hatással volt a győzelem, neve országosan, sőt nemzetközileg is ismert lett. Gyakorlatilag egy korabeli rocksztár lett belőle. Ennek ellenére azonban nem kapta meg a királytól a meggyötört vár felújításához szükséges összeget, ezért 1552 novemberében kérvényezte a királynál, hogy mentsék fel őt tisztségéből. Ez meg is történik, ezután azonban Dobó nem sokáig játszhatja ruszkai várában a sértett egri győzőt, Ferdinánd király ugyanis erdélyi vajdává nevezi ki.

Ez a cím egyfelől az akkori magyar királyság legtekintélyesebb méltósága volt, másfelől viszont elképesztően nagy szívás. Erdély akkori hihetetlenül bonyolult és szövevényes viszonyainak lefestésére most nincs helyünk, elégedjetek meg annyival, hogy erdélyi vajdának lenni akkoriban inkább nyűg volt, mint öröm. Dobó ennek ellenére elvállalta a tisztséget, meg is lett az eredménye, ugyanis 1556 tavaszán egész Erdélyre kiterjedő lázadás tört ki. Egész pontosan a János Zsigmond párti főurak támadták meg a Ferdinánd híveket és várakat.

Dobó kénytelen volt embereivel a szamosújvári várba zárkózni, onnan próbált meg segítséget kérni Ferdinándtól. Micsoda meglepetés: Ferdinánd nem küldött segítséget, ezért Dobó 1556 novemberében szabad, fegyvertelen elvonulás fejében feladta a várat. Dobó (és vele felesége, Sára) egészen Kolozsvárig jutott, ahol azonban megállították őket és átvizsgálták szekereiket, amelyeken fegyvereket is találtak, ami a vár feladására vonatkozó szerződés megszegését jelentette. Dobót a bíróság bűnösnek találta és visszavitette a szamosújvári vár börtönébe.

Felesége, Sulyok Sára azonban becsempészte neki a meneküléshez szükséges eszközöket, így 1557 novemberének egyik sötét éjszakáján sikerült megszöknie. Ezzel azonban még nem volt kinn a bajból, ugyanis tudomására jutott, hogy ellenségei Ferdinánd udvarában azt terjesztik róla, hogy időközben hűségesküt tett az erdélyi fejedelemnek.

Ez körülbelül akkora bűnt lett volna, mintha Luke Skywalker átállna a sötét oldalra. Dobó tehát sietett Ferdinándhoz Augsburgba, hogy kimagyarázza magát, ami úgy tűnik sikerült is neki, tekintve, hogy Ferdinánd nem marasztalta el, sőt hatalmas jutalmakat is kapott, további fontos tisztségeket töltött be és kivette részét az 1562. évi törökellenes harcokból is, amiért ismét gazdagon megjutalmazták. Ennek eredményeként immár az ország első főurai közé tartozott.

És most egy kicsit ugrani fogunk az időben, tekintve, hogy nem doktori értekezést írunk, hanem egy ismeretterjesztő írást, na meg azért is, nehogy elunjátok a dolgot. A következő években sok minden történt, amiket most csak megemlítünk: Habsburg Ferdinándot halála után fia, Miksa követi a trónon, akinek nem nagyon sikerült megtalálnia az összhangot a magyar rendekkel, Szulejmán szultánt pedig 1566-os szigetvári halála (emlékezzünk: Zrínyi Miklós, szigeti veszedelem, ilyesmi!) után fia, II. Szelim követte a trónon, aminek eredménye az 1567-es drinápolyi béke volt. Átalakulóban volt tehát a politikai helyzet.

Az életrajznak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!