Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – 26-50. fejezet – Olvasónapló

26. fejezet: Sötétség

Főbb szereplők Időpont Helyszín
A Plankenhorst hölgyek
Edit
soror Remigia
Rideghváry Bence
Az Isaszegi csata utáni napon A Plankenhorst hölgyek bécsi háza

A Plankenhorst hölgyek házában látogatóban van soror Remigia és Edit. Vacsora közben az isaszegi csatáról beszélgetnek. A Plankenhorst hölgyek még úgy tudják, hogy a csatában a császári csapatok állnak nyerésre.

Editnek némán kell hallgatnia, ahogy arról beszélgetnek, hogy Richárd biztosan meg fog halni az ütközetben.

A vacsora vége felé megérkezik Rideghváry Bence, hozva a hírt, hogy az isaszegi csatát elvesztették. Ami ennél is fontosabb, azt is elmondja, hogy Baradlay Richárd és Palvicz Ottó a csata forgatagában párbajoztak és Richárd megölte Ottót.

Alfonsine teljesen kétségbe esik, kiabál, ájuldozik. Mivel dühkitörésével elárulta magát Rideghváry előtt (ne feledjük, valójában titok a viszony közte és Palvicz között, pláne, hogy ebből a kapcsolatból gyermek is született), ezért szövetséget kötnek Rideghváryval. Mindketten gyűlölik a Baradlay családot, elhatározzák, hogy mindent elkövetnek a bosszú érdekében.

Soror Remigia vissza akarja vinni a Brigitta szüzek zárdájába Editet, de Alfonsine nem engedi. Editnek ott kell laknia ezentúl a Plankenhorst házban.

Fontos mondatok a fejezetből:

  • Alfonsine Editnek: „Megölte az, akit te szeretsz, azt, akit én szerettem! Megölöm én azt, akit te szeretsz!”
  • Rideghváry Alfonsine-nak: „Én gyűlölöm a hazámat! Tudja ön, mit tesz az: „én gyűlölöm a hazámat”! Minden fűszálát, minden csecsszopó porontyát gyűlölöm! Most már tudhatja ön, ki vagyok, amint én is tudom, hogy ön kicsoda. Ahol egymásra szükségünk lesz, ott majd találkozunk.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – 26-50. fejezet – Olvasónapló” bejegyzéshez 214 hozzászólás

    • Hello!Nem találom a 31. Fejezetben, hogy hol találkozik Richárd és ödgy az ostrom után/közben.

      Válasz
      • Kedves Dori2005!

        „Sem magyar, sem osztrák nem ügyelt arra, ki esett el. Richárd felkapta egy elbukó honvéd szuronyos fegyverét, s előrerohant a középúton.
        Azon út oly keskeny, hogy szuronyküzdéshez csak egypár embernek ád helyet; alatta, fölötte csúszós fűvel benőtt meredély, melyen nem lehet megállni a harcot. Tehát azon a keskeny téren kell végigverekedni a két csapatnak, míg az utolsó harcos túléli a másikat.
        És halálig kell verekedni, mint a rekeszbe zárt fenevadaknak, mert a falveremből menekülni nem lehet.”

        „A harmadik teraszon, mely fejük fölött uralgott, egy közeledő szuronysor villogása látszott meg.
        Új csapat közelít az oroszlánketrechez.
        Akit az a szuronysor meg fog támadni, veszve van.
        De kié hát az a szuronysor?
        A felkelő nap megfelelt rá.
        Amint keleten egy felhőhasadék alul kilövellé sugarát, ama közeledő szuronysövény közül egy lobogó nemzetiszín zászlót világíta meg.
        – Éljen a haza! – hangzott e pillanatban a harmadik teraszon.
        Az újan érkező honvédcsapat keresztülugrált a mellvédeken, s a meredélyen alá, mint a hó¬gör-geteg az ellenfélre, egy perc alatt összegomolyodott véle, s onnan lesodorták egymást egész az alsó kerítésig, ahol a minden oldalról körülfogott osztrák csapat, legyőzve, el¬nyomva, megadta magát.
        Az a búzavirágszín egyenruhás alak, ki mint mentőangyal repül alá a füves meredélyen Richárdhoz – Baradlay Ödön.
        Ott aztán egymás karjába omlanak.”

        Üdv:

        Zsiráf

        Válasz
          • Kedves Pont Ő!

            Ha nem tudod léptetni az oldalaknál, akkor frissíts egyet, és menni fog! Mostanában elég sok látogató van, néha rakoncátlankodik az oldal. 🙂

            Üdv:

            Zsiráf

    • Szia, nagyon örülök hogy a lényeg itt van köztünk mért nagyon sokat segítenek nekem az olvasónaplóid! Egyébként ha szabad kérdezném, te hogy csinálod ezeket elolvasod a könyvet, vagy hangoskönyvbe hallgatod? És ezeket a dolgokat magadtól írod vagy néha megkukkantassz más olvasónaplókat is?

      Válasz
      • Kedves Vikii!

        Örülök, hogy tetszik az oldal! 🙂
        Mindig a könyvből dolgozom, mert ott lehet oda-vissza lapozgatni, hangoskönyvnél ez egy kicsit macerás… És szándékosan soha nem nézek meg másik olvasónaplót, pont azért, hogy még csak véletlenül se legyen az enyémben olyan, mit máshonnan vettem át, akár önkéntelenül is. Persze egy elemzés az már másik kérdés, ott szoktam előtte szakirodalmat olvasgatni. 🙂

        Üdv:

        Zsiráf

        Válasz
    • Kedves Simkó Noel!

      Nem kérdeztél egyszerűt, mert nem tudom melyik fejezetre, vagy a történet melyik részére gondolsz. Ha a „Mindenváró Ádám” című fejezetről van szó, akkor Zebulon azért érkezett, hogy elbújjon a hatóságok elől. Addig akar maradni, ameddig csak lehet, akár a végtelenségig is, azonban megérkezik Szalmás Mihály is. Zebulon azt hiszi, hogy Szalmás őt akarja elfogni, Szalmás meg azt, hogy Zebulon őt keresi. Így aznap éjjel mindketten – külön-külön – elszöknek. Zebulon tehát nem volt egy egész napig Mindenváró Ádámnál.

      Remélem erre gondoltál!

      Üdv:

      Zsiráf

      P. s.: Tisztán jóindulatból javítalak csak ki: nem célal, hanem céllal, nem érkezet, hanem érkezett és nem maratt, hanem maradt… Figyelj ezekre, mert pl., ha hivatalos e-mailben vétesz ilyen hibát, az nagyon kellemetlen tud lenni…

      Válasz
      • Kedves Zsiráf!

        Szerintem nem jó szó a „megalkuvás” Zebulonnak a kocsissal való üzletelésére, mivel a megalkuvás, megalkuvó szó teljesen mást jelent. Nem szemrehányást szerettem volna tenni, csak a véleményemet mondom el. Köszönöm az olvasó naplót! Igazán sokat segít. Ezek alapján 1 nap alatt megírtam a saját olvasónaplómat
        Üdv: Attila

        Válasz
        • Kedves Attila!

          Igazad is van, meg nincs is… 🙂 A megalkuszik szó eredeti jelentése az, hogy valaki megegyezik valakivel, valamiben, lásd erre az 1862-as Magyar Nyelv szótár szerinti definíciót a szóra:

          „Általán mondjuk szerződő felekről, midőn a szerződési pontokban végképen megegyeznek, midőn mint mondani szokás, az alku áll közöttök. A lovon háromszáz forintban megalkudtunk. Bizonyos számu pénzben nagy gabonában megalkudni.”

          Az egy másik kérdés, hogy ma már van a szónak olyan jelentése is, amire Te gondolsz.

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz
          • Köszi a válaszodat! Majd, ha a tanár ezzel jön ezt elmondom neki! (Csak azért mondom, mert már egyszer elmondta azt, amit én most neked) 😉 🙂

          • Kedves Attila!

            Hát, a diákok álmoskönyve szerint általában komoly következményekkel jár, ha ellentmondasz a magyartanárnak, de azért próbálkozni lehet 🙂

            Üdv:

            Zsiráf

  1. Kedves Zsiráf!
    Köszi hogy megcsináltad ezt az oldalt de azt nem igazán értem hogy Jenő miért áldozta fel magát Richárdért?
    Válaszodat köszönöm!
    🙂

    Válasz
    • Kedves Zsuzsi Barka!

      Nos, azt kell mondjam, hogy belenyúltál a mókába, mert ez a regény egyik legbonyolultabb kérdése… 🙂
      Kezdjük talán azzal, hogy Jenő nem Richárdért „áldozta fel” magát, hanem Ödönért. Ha elolvastad a regényt – vagy csak itt az olvasónaplót 🙂 -, akkor kiderül, hogy a három Bardlay testvér közül Jenő a leggyengébb, legesendőbb jellem, akinek még szerencséje sincs. Tulajdonképpen végig csak sodródik az eseményekkel. Ödön rögtön kiáll a magyar szabadságharc mellett, Richárdnak kell egy kis rásegítés, de hamarosan ő is elkötelezi magát.
      Jenő azonban nem tud dönteni, egyik oldalra sem akar állni, ki szeretne maradni az egészből. Ráadásul még ott van Alfonsine iránti szerelme is, aki ugye a „rossz” csapatban játszik.
      Jenő tehát az egész regény folyamán semmi hősieset nem cselekszik, nem tud felnőni a két bátyjához.
      A regény végén jön Jenő számára az a lehetőség, amikor megmutathatja bátorságát, hősiességét. Ez akkor történik, amikor – már a szabadságharc leverése után – Ödön várja a hatóságok levelét, amiben felelősségre vonják. Nem az a kérdés, hogy jönni fog-e a levél, hanem az, hogy mikor.
      A levél meg is érkezik, de figyelmetlenségből Jenőnek címezik. Jenő pedig rögtön felismeri a lehetőséget. Ő eddig semmit sem tett a hazáért a szabadságharc alatt, nem harcolt. Most viszont itt a lehetőség, hogy a „jó” oldalra álljon. Ez az egyik indok. A másik pedig személyes ok, hiszen Ödönnek felesége, gyermekei vannak, akik özvegyen, árván maradnak, ha Ödönt kivégzik. Jenő döntésében – hogy Ödön helyett megy a vérpadra – tehát a testvéri szeretet is szerepet játszik.

      Így elsőre nagyjából ennyi, remélem sikerült többé-kevésbé válaszolnom 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Bocsi hogy ezt írtam a következő gombra nyomtam rá ami így át vitt a 26.fejezethez mégegyszer bocsi és az olvasónapló szuper?

    Válasz
  3. Kedves Zsiráf!

    Egy remek olvasónaplót sikerült összeállítanod. Bár én olvastam a regényt, nehéz nyelvezete miatt nem sikerült minden fejezetet megértenem. De hála neked, megtaláltam az olvasónaplód és így most már értek minden részt. Szerintem légy büszke rá, mert sok mindenkinek segített és segíthet is!

    Üdv:

    Bea :*

    Válasz
    • Kedves Bea!

      Köszönöm az elismerést!:) Örülök, ha segítségedre volt az oldal, végül is ezért készült/készül.

      Gyere máskor is! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Hello Zsiráf!

    Én mindig keverem Boksa Gergőt és Szalmás Mihályt. 🙁 Most akkor ki kicsoda?

    Válasz
    • Kedves Lady Anne!

      Mindkét figura eredetileg a „rossz” oldalon áll. Boksa Gergő és válogatott zsiványai eredetileg Rideghváry emberei, feladatuk, hogy Rideghváry érdekében csináljanak zavart, keltsenek feszültséget, verekedjenek, ha kell. Így kerül Boksa Gergő embereivel a Nemesdombi kastélyhoz Ödön és Aranka esküvőjekor (11. fejezet)

      Szalmás Mihály szintén Rideghváry embere, ő Rideghváry kéme a Baradlay házban és ő intézi a piszkos ügyeket és tartja a kapcsolatot a kétes egyénekkel, pl. Boksa Gergővel is. (11. fejezet)

      A fő különbség a két karakter között, hogy Boksa Gergő tulajdonképpen a ravasz kisember figurája, aki a jég hátán is megél. Eredendően nemes gondolkodású, bátor ember, akit a körülmények néha belevisznek néhány csínybe, de amikor igazán komoly a helyzet, vagyis dönteni kell a „jó” és a „rossz” között, akkor Boksa mindig a jó oldalra áll. Erre találhatsz példát a 22. fejezetben, ami Boksa és az ökrök kalandjáról szól. Ekkor Boksát büntetésből megverik, amiért hagyta az ellenség kezére jutni az ökörcsordát, mire Boksa furfangosan visszaszerzi az ökröket. Boksa Gergő ugyanis nemesi származású, mégha elszegényedett nemes is, nehezen viseli, hogy bárki megvesszőzze. Az életét is kockára teszi, hogy lemossa a becsületén esett foltot.

      Boksa Gergő másik nemes tette, amikor a 36. fejezetben árkon-bokron át hazavezeti Ödönt és semmilyen ellenszolgáltatást nem vár érte cserébe.

      Szalmás Mihály ezzel szemben végig megmarad a „rossz” oldalon, azaz Rideghváry oldalán. Szalmás karaktere eredendően gyáva, sunyi, erkölcstelen, akit a kapzsiság mozgat. Ő az ellenzéki verekedők vezére a 12. fejezetben. Gyávaságára pedig jó példa találkozása Tallérossy Zebulonnal az – egyébként vicces – 27. fejezetben.

      Szalmás Mihály a 30. fejezetben nyeri el méltó bünetését. Mihály polgártárs löki a tűzbe a császári csapatoknak kémkedő Szalmást.

      Tehát: Mindkét figura a rossz oldalon kezd, de Boksa Gergő a kellő időben vált oldalt és nemes cselekedeteivel kivívja a magyarok tiszteletét. Szalmás Mihály ezzel szemben végig a rossz oldalon marad, gerinctelen, erkölcstelen, gyáva, sunyi figura, aki végül megkapja a megfelelő büntetését is.

      Remélem tudtam segíteni!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Hajdesz!

      Nos, egész pontosan perihelia, és napfogyatkozást jelent. Most abba ne menjünk bele, hogy a csillagászok valószínűleg leszednék a fejem, mert maga a szó jelentése a valóságban egy kicsit más és bonyolultabb, de Jókai a napfogyatkozás értelemben használja. Ráadásul 1849-ben tényleg volt egy napfogyatkozás Mo. felett.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  5. Szia Zsiráf! Az lenne az én kérdésem, hogy a két testvér milyen hőstettet hajtott végre? Elvileg 2-t, de egyiket sem találom. Köszönöm előre is a segítséget! Zsoófi

    Válasz
    • Kedves Zsoófi!

      Hm…egyre furább kérdések kerülnek elő a hozzászólásokban! 🙂

      Egy kis pontosítást szeretnék kérni: melyik két testvérre gondolsz, és együtt végrehajtott hőstettekről van szó, vagy külön-külön?

      Ha Ödönről és Richárdról van szó, akkor mindenképpen együtt végrehajtott hőstettnek számít a híd megvédése a császári csapatok támadása ellen a Kassai csatában (Az első tandíj című fejezet) és a Buda ostromában való részvételük (Zenit című fejezet)

      Elsőre ez ugrik be. remélem tudtam segíteni…
      Üdv:

      Zsiráf

      u.i. Érdekesek ezek a kérdések a Perihéliáról, meg hogy melyik év melyik hónapjában (!) játszódik A szalmakomisszárius című fejezet. Ezek megválaszolásához olyan mélyen kell ismerni a történetet és átlátni a cselekményt, hogy nem irigyellek Titeket…! 🙂 Kitartást!

      Válasz
    • Kedves Kecske!

      „- No de most már jó helyen vagy, koma! – vigasztalá őt Ádám úr. – Itt ellehetsz az ítéletnapig; itt tudom, hogy nem keres senki; mert ez a falu, ahol én lakom, még a mappára sincs feltéve.
      – Igazán? – kapott ezen a szón Zebulon.
      – Uccse mondom. Csak azért vettem egyszer mappát, hogy megbizonyodjam felőle, hogy az én falumat még a mappacsináló sem ismerte.
      Mindjárt elő is kereste Ádám úr valahonnan a máglyára ítélt könyvek közül, mik lassú fidibuszhalállal enyésznek el csendesen, azt a sok rétbe hajtogatott térképet, melyet kiterítvén az asztalra, nagy kereséssel rátalált benne a megye székvárosára.
      – No látod; itt a város, itt a szomszéd falu, itt a másik falu, itt a harmadik falu; ez a két szőrös hernyóforma, ez a két hegy; ez a kis kukacforma, ez a patak; hanem a falu ki van felejtve belőle. Mink nem vagyunk sehol.
      Ádám úr nagy önérzettel csapott a térképre. Nagyszerű öntudat oly faluban lakhatni, aminek a létezéséről a térkép nem ád tanúságot.”

      Vagyis Mindenváró Ádámról van szó.

      Remélem tudtam segíteni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  6. Kedves Zsiráf!
    Tudom,hogy baromira nagy lustaság még egy olvasónaplót sem elolvasni,de SOS!
    Lenne néhány kérdésem:
    -Kit hív meg az esküvőjére Edit és Richárd?
    -Plankenhorst Károly Ki ő és mit csinált?
    -Plankenhorst XY-nak mi szerepel a végrendeletében?
    -Kit hívnak Öregnek?
    Ezer hálám,a válaszaidért szívélyes köszönetem! 🙂

    Válasz
  7. Nagyon köszönöm!!!
    Hihetetlenül jó ez az olvasó napló, nélküle biztosan nem sikerült volna időben „elolvasni” a könyvet.Rengeteget segített!

    Dóri

    Válasz
  8. Köszönöm szépen a segítséget remélem elfogadja majd a tanár sokat segítettél és lehet hogy az 1-est nem kapok

    Válasz
    • Kedves Salika!

      Szívesen, gyere máskor is!

      Ne legyél kishitű, bőven jobb lesz az, mint egyes! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  9. Szia Zsiráf!
    Hasznosnak találom az oldalt, viszont a 26-5O. fejezetet sehol sem találom. Olvastam a hozzászólásokban, hogy az olvasónapló menüpontban kell keresni, rá is kerestem, de a 26. fejezetnél tovább nem tudom vinni. Ha a *következő* kis nyílra megyek akkor Jókainak egy másik regénye, az Egy magyar nábob jelenik meg.
    Tudnál nekem segíteni, hogy tovább olvashassam az olvasónaplót?

    Válasz
    • Kedves Hercegnő!

      Ha a „következő” nyílra kattintasz, akkor a következő bejegyzésre ugrik az oldal, ami valóban az Egy mgyar nábob. Az oldal alján keresd, ott, hogy oldalak 1 2 3 4 stb…

      Remélem megtalálod! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  10. Kedves Juhász Fruzsina!

    Sajnos Nálad lehet a gond, nekem tökéletesen működik. Esetleg segíthet, ha megkeresed Hercegnő hozzászólását!

    Üdv:

    Zsiráf

    Válasz
  11. Kedves Senki!

    Melyiket szeretnéd törölni? Szerintem egyszerűbb lenne, ha e-mailt írnál 😀

    Üdv:

    Zsiráf

    Válasz
  12. Szia Zsiráf!
    Csak azt szeretném írni hogy találtam egy hibát!
    A 26.fejezetben a szereplőkhöz azt írtad soro Remigia de az ötödik bekezdésben azt hogy soror Remigia. 🙂
    Nem sértésből! Nagyon jó az oldal! 🙂

    Válasz
  13. Szia Zsiráf!
    Egy kérdésem lenne hozzád, a huszonkilencedik fejezetben a cím egy magános lovas vagy csak elírtad?? Előre is köszi! És ezt nem sértésből írtam! 🙂

    Válasz
  14. Szia Zsiráf!
    Értesíteni szeretnélek hogy a 43.fejezetben kormányzó helyett kormnyzót írtál. 🙂

    Válasz
    • Kedves Névtelen!

      Értesíteni szeretnélek, hogy a hiba javításra került, egyben köszönöm a helyesírási pontatlanság meglétének napvilágra hozatalát! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  15. Kedves Zsiráf!
    Segítséget szeretnék kérni a 47.fejezet comedy of error miatt. Ugyanis tíz mondatban kéne megfogalmazni viszont fogalmam sincs mit írhatnék.Úgy hogy jó lenne ha le írnád miről is szól ez a fejezet.

    Előre is köszönöm!

    Válasz
  16. Kedves Zsiráf!

    Már többször kimentettél engem az olvasónaplóiddal. Nagyon jól megvannak írva és nagyon sok segítség az is, hogy kiírod a szereplőket, a helyszíneket és az időpontot. Örök hálám mindenért! 🙂 Gratulálok

    Bármennyire is jól megírtad az egészet, még mindig nem világos egy-két dolog 🙁 (az én fura agyam ami nem fog fel mindent)
    Valamiért nem áll össze,hogy Zebulon miért is humoros? Szerintem inkább szánalmas, mint humoros, de lehe megint rosszul gondolom 😛
    Azt sem értem, hogy egyáltalán mi tehette őt nevetségessé?

    U.i.: Érdekelne a véleményed, hogy szerinted érdemes-e ezt a könyvet elolvasni még manapság is. 🙂
    Szerintem nagyon sok rész nagyon hosszan el van nyújtva, ami unalmassá teszi egy kicsit ezt a regényt. Ráadásul a politika, az emberek magánélete és a harcok sem egyeznek meg a mai és az akkori időkben.
    Viszont talán azért érdemes, mert megismerhetjük az akkori emberek felfogását.
    Te mit gondolsz erről?

    Válasz
    • Kedves BeBe!

      Nos, érdekes kérdéseket feszegetsz, amikben valóban van vitaanyag bőven 🙂 A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg, tehát lassan-lassan 150 éves lesz. Jókai abban az időben a legnépszerűbb magyar író volt, könyvei annyira ismertek voltak, mint manapság Harry Potter vagy a Star Wars univerzum.

      150 év azonban nagyon hosszú idő és ma már elavultnak tűnik a nyelvezete, idejétmúltnak a cselekményvezetés és néhol szánalmasnak a humoros részek. Ez azonban szerintem nem Jókai hibája, hanem egyszerűen csak felgyorsult az életünk. 150 éve még évente alig pár könyv jelent meg, nem volt internet, Facebook, vagy moly.hu. Az embereknek sokkal több idejük volt mindenre, így az olvasásra is.

      Vagyis szerintem a Jókai-könyveket nem szabad a mai kor követelményeihez mérni, hanem a helyükön – és idejükön – kell kezelni őket. És igen, szerintem mindenképpen érdemes még ma is olvasni őket, habár az is igaz, hogy nem általános iskolában. (De ugye a Pál utcai fiúk és a Légy jó mindhalálig sem ifjúsági regények, legalábbis az íróik nem annak szánták őket – sőt Golding kifejezetten meg volt sértődve, amikor oda sorolták – mégis általános iskolában tanuljuk őket.

      Jókai legnagyobb erénye a hihetetlen emberismeret, amivel rendelkezik, ahogy ábrázolja a hőseit, az arisztokratáktól kezdve az egyszerű napszámosokig.

      Az pedig, hogy Zebulon szánalmas-e, vagy humoros szerintem egyéni megítélés kérdése. Azt hiszem, lényegében mindkettő, és ez is volt Jókai célja vele.

      Ha viszont esetleg komolyabban is elmerülsz a témában és írsz róla egy posztot, szívesen kirakom az oldalra, mert úgy látom jó dolgokat tudsz kérdezni, kérdés, hogy válaszokat is találsz-e rájuk! 😀

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  17. Kedves Zsiráf.
    Köszi hogy megcsináltad ezt az olvasónaplót,mert nagyon kellett nekem hogy ne kapjak egy tripla egyest.

    Válasz
  18. Kedves Zsiráf!
    Lenne egy kérdésem. Ez nagyon piszkálja a csőrömet, még a könyvben is megnéztem és soror Remigiának nem tudom értelmezni a nevét, hogy miért kis betű a soror.
    Válaszodat előre is köszönöm.

    Válasz
    • Kedves Kozsav!

      A soror jelentése latinul az, hogy nővér. Vagyis Remigia nővér, ami érthető, hiszen a Brigitta szüzek nevű apácarend főnökasszonyáról van szó.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  19. Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy akkor most a Baradlay-családból ki maradt életben? Baradlayné, Ödön és Richárd?

    Válasz
    • Kedves Xenon!

      Nem. Vagy egy rövidített verzió akadt a kezedbe, vagy egy kétkötetes kiadás egyik kötete. Eredetileg 50 fejezet, általában két kötetre bontva.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  20. Szia.
    Biztos,hogy nagy munka volt ezt megcsinálni és köszönöm,hogy ezzel is segítesz!

    Üdv:

    Panda

    Válasz
  21. szia zsiráf
    Azt szeretném kérdezni ,hogy a Rómeó és Júliából fogsz e csinálni olvasónaplót?

    Válasz
    • Kedves $…………$!

      Ááááááá! Használjátok már az oldalt úgy, hogy figyeltek is egy kicsit! 🙂
      Javaslom az olvasónaplók menüpont közelebbi vizsgálatát…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
        • Kedves §’”+!%/=(!

          Inkább úgy fogalmaznék, hogy hajlamosak vagytok a könnyebb utat választani, vagyis hamarabb kérdeztek, mint hogy szétnéznétek az oldalon. De ez persze nem vonatkozik mindenkire! 🙂

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz
    • Kedves Dorka!

      Szándékosan, mert Jókai is ezt a címet adta, vagyis magános, és nem magányos. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Boti!

      Immár Te vagy a sokadik, aki felfedezi ezt a „hibát” és Te vagy a sokadik, akinek leírom, hogy nem hiba, hanem Jókai ezt a címet és így adta, tehát magános, és nem magányos.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  22. Kedves Zsiráf!
    Milyen újság ír a debreceni eseményekről?
    Kik találkoznak éjjel a hegyen?
    Mi lesz a hajóhíd sorsa?
    Előre köszönöm válaszaid.

    Válasz
    • Kedves Vidéki Blanka!

      Ezek azért kemény kérdések 🙂

      „- Mi ez? Újság?
      – Az hát. A Március! Most Debrecenben nyomják, onnan kapjuk.”

      Szerintem Richárd és Ödön találkoznak éjjel a hegyen az ostrom során.

      „Amint az utolsó lovascsapat áthaladt a hajóhídon, egyszerre kigyulladt annak a budai partot érő vége. Nyugoti szél fútt, a híd kátrányos szalmával volt meghordva; öt perc alatt lángba borult az egész, s lobogott egyik parttól a másikig. A kék Duna, mint egy vonagló óriáskígyó, derekán tűzövvel átszorítva.
      Most azután tudta mindenki, hogy mi történik.
      A császári hadvezér elégeti a háta mögött a hidat.”

      Remélem jók a válaszok 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  23. Csak egy kis javítás:

    A 28. fejezet, második bekezdésben az ijed-et nem ly-vel írjuk ;). Egyébként kiváló ez az olvasó napló, segítségével jobban megértettem a könyvnek a bonyolultabb részeit.

    Válasz
  24. Kedves Zsiráf!
    Először is szeretném megköszönni neked hogy megcsinálták eme oldalt mert sok résznél én ezt használtam alapnak. Másodszor pedig szeretném megkérdezni azt, amit eddig sem értettem, hogy honnan jött a”Zsiráf” név? ( Renélem nem bántanak meg! )

    Válasz
    • Kedves Tóth Balázs!

      Örülök, hogy használni tudtad az oldalt! 🙂 A névnek eredete pedig hadd maradjon az én titkom! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i.: Ha Te is szeretnél írni az oldalra, keress meg levélben!

      Válasz
  25. Kedves Zsiráf!

    Hol találom meg a folytatást vagy a 49. fejezetet?
    Kérlek szépen segíts nagyon kellene a 49. fejezet! Kérlek ha tudod segíts!
    És lenne egy kérdésem még.
    Arra a kérdésre hogy Ki és miért akarja megölni Baradlay Richárdot ott is ugye kéne a 48-es fejezet és az a kérdésem igazából, hogy elolvastam annal a 15. fejezetet és nem annyira tudtam kivenni, hogy ki akarta halva látni! Könyörgök segíts vagy írd le kérlek mert nem tudom ezt se!😣🙏🙏🙏🙏

    Válasz
    • Kedves Lau!

      Nem igazán értem a problémát… Az összes válaszhoz belinkeltem a fejezetet is, kattints rá és kész. Ennél több segítséget nem tudok adni, a házidat nem oldom meg helyetted, Te kaptad, muszáj lesz egy kicsit küzdened! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  26. Szia Zsiráf!😃
    Ez egyébként engem is érdekelne, hogy orosz vagy osztrák, mert én úgy tudom osztrák, de Te mégis oroszt írtál. Javíts ki ha nem jól tudom
    Válaszod előre is köszönöm!!!

    Válasz
    • Kedves Hanna!

      „A hegytetőn mulatozó társaság elragadtatva nézi e látványt.
      Mind férfiak. Mind katonák. Az orenburgi ezred tisztei, orosz testőrlovagok; cserkesz és muzulmán előkelő vitézek.*
      Van közöttük két polgári férfi is, két magyar ember.*
      Az egyik Rideghváry Bence; a másik Tallérossy Zebulon.
      A társalgás németül folyik. Az orosz tiszteknek éppen úgy obligát tantárgyuk a német nyelv, mint a burkusoknak* a francia:
      – Nézzétek – szól Rideghváry Bence, miután sorba elszámlálta a városok, a faluk neveit+, mik ott lábaik előtt el vannak szórva. – Nézzétek; ez az út Konstantinápolyba!
      „Hurrá!” – Magas kiáltás üdvözli szavait. – „Éljen a cár!”
      S az összecsördülő pohárcsengés után rákezdi a társaság az orosz néphimnuszt.
      Rideghváry együtt énekel velük. Már megtanulta az orosz himnuszt.
      Mindenki leveszi a fövegét az ének alatt.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  27. köszönöm szépen. neked hála békésen telt a nyaram. neked és mindenkinek az kivánom,hogy ne rontsák el a nyarát : – )

    Válasz
  28. Kedves Zsiráf!

    Már tavaly is ámultam – bámultam amikor megtaláltuk az oldaladat az Egri csillagok kapcsán.
    Az idén A kőszívű ember fiainál meg aztán pláne………..
    Nehéz nyelvezete miatt a gyerkőc sok mindent nem ért de azért olvassa, küzd vele, és utána a Te összefoglalód alapján átbeszéljük miről is olvasott.
    Hatalmas segítség ez nekünk!
    Köszönjük!!!

    Válasz
    • Kedves Ági!

      Szívesen, örülök, hogy használni tudjátok az oldalt! Hm…Jókai valóban nem könnyű, de megéri vele harcolni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  29. Lenne egy kérésem hogy letudnád nekem urnu a követ kető kérdésre a válasz nagyon fintos lenne. A levél elolvasása utáb Jenő indulnia készül Azt hiszik hogy Alphinsine hoz megy vissza csaj Aranka bizik benne .Mi a félre értés lényege. Előre is nagyon köszönön a választ

    Válasz
    • Kedves vivi!

      Na, akkor kérlek szaladj neki még egyszer, mert a két és fél soros hozzászólásodban legalább 11 helyesírási hiba és elütés van…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  30. Szia!
    Nagyon köszönöm, hogy megcsináltad ezt a kis „iránymutató” olvasónaplót. Hihetetlenül sokat segített és hozzásegített a jó jegyhez. Jókainak sajnos eléggé nehéz a nyelvezete és számomra (illetve a korosztályomban a legtöbbek számára is) eléggé unalmas könyvnek számít ne meg nem is értettem egy csomó részt. De az olvasónaplóddal és egy kis átfogalmazással „tökéletes” olvasónaplót tudtam beadni. Szóval köszönöm.
    -Remélem érthető voltam 🙂

    Válasz
    • Kedves Kiss Kata!

      Szívesen, örülök, hogy jól sikerült a naplód! 🙂 Jókai talán valóban nem legkönnyebben olvasható szerző, de szerintem megéri szenvedni vele! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  31. Nem tudom eldönteni, hogy a regény 25, 48 vagy 50 fejezetből áll. Egyik helyen azt írják 25 stb..
    Tudnátok ebben segíteni?

    Válasz
    • Kedves Matyi!

      Hát, ez bizony attól a kiadástól függ, amit éppen a kezedbe veszel… Ha jól tudom, akkor eredetileg a regény két kötetben jelent meg és kötetenként kezdődött elölről a fejezetek számozása, tehát kétszer huszonöt fejezet. Persze, mivel számtalanszor kiadták, ezért előfordulhat, hogy némelyik kiadásból kimaradt egy-két fejezet, de az biztos, hogy olyat nem találsz, ami 25 fejezetes.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  32. Kedves Zsiráf!
    Azt szeretném közleni,hogy a 28.fejezet(Sorsát senki sem kerülheti el),7.bekezdése,4.sorába a 7.szava:”cspatok”-elírtad…a „csapatok” szó helyett.
    Üdvözlettel Eszter!
    U.i.:A tartalmad nagyon jó!Így tovább!Már elolvastam,és nagyon tetszett!

    Válasz
  33. Kedves Zsiráf!
    A 36.fejezet(Nadír)második bekezdésében Rideghváry nevét rosszul írtad Rideghvari-t írtál.További szép napot kívánok!
    Üdv:Eszter

    Válasz
  34. Szia!
    Nem találom a 26.-50. részeket
    Láttam, hogy írtad az olvasónaplók menüpont alatt lehet elérni de még úgy sem sikerült
    Tudnál segíteni?

    Válasz
  35. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm, hogy megcsináltad ezt az oldalt!
    Nagyon sokat segítettél vele!
    Sajnos én is azok köze tartozom akik nem nagyon olvassák el a kötelező olvasmányokat. Csak én pont az a típus vagyok aki nem tud koncentrálni olyanra ami nem feltétlenül érdekli. Mégegyszer nagyon köszönöm🙂

    Válasz
  36. Kedves Zsiráf!
    Lenne egy kérdésem:
    Hogyan lepleződött le a pesti áruló és mi lett a sorsa?
    Válaszodat előre is köszönöm!

    Válasz
  37. Kedves Zsiráf!
    Az iskolába azt a feladatot kaptuk, hogy fogalmazást kell írni Baradlay Ödönről mint az én hősőm. Szeretnék segítséget kérni, nem várom el, hogy leírd az egész fogalmazást, mert biztos van más dolgod is. Mikről kell írni ebben a jellemzésben?
    Válaszodat és ötleteidet előre köszönöm

    Válasz
    • Kedves Beke Béla!

      Lássuk csak… Ödönnel kapcsolatban talán az a legfontosabb, hogy a három testvér közül ő az egyetlen, aki azonnal, feltétel nélkül, a saját döntése alapján áll a szabadságharc oldalára. Két testvéréről ez nem mondható el, Richárd csak az anyjuk nyomására dönt így, míg Jenő, mint leggyengébb jellem, tulajdonképpen sehogy sem dönt, nem kar dönteni, hiszen az Alfonsine iránti szerelem húzza az egyik oldal felé, a család pedig a másik felé.
      Ödön a klasszikus romantikus nagyregény figurája, minden ehhez szükséges tulajdonsága és jellemvonása meg van: okos, bátor, jóképű, nem esik kétségbe, ha a vármegyei gyűlésen kell szónokolnia, de akkor se, ha hadsereget kell szervezni, vagy éppen konkrétan harcolni kell.
      Modern, haladó szellem, aki látja országa elmaradottságát, és mindent megtesz, hogy ezen változtasson.
      A történelmi helyzet azonban nem kedve neki, a szabadságharc elbukik, neki pedig felelnie kell(ene) a tetteiért, és erre természetesen hajlandó is lenne. Törvényszerű lenne, hogy valamilyen formában hősi halált haljon a regény végén, de itt jön be ugye Jenő önfeláldozása, aki az összekevert címzés miatt lehetőséget kap arra, hogy megmentse Ödönt és helyette halljon meg.
      Ödön tehát életben marad és megkapja az esélyt, hogy tovább küzdjön (immár a szab.harc bukása után/miatt nem feltétlenül fegyveres eszközökkel) az országáért, a nemzetért.
      Külső tulajdonságairól találsz infót a negyedik fejezetben, amikor Szentpéterváron van.
      További tulajdonságok: Büszke, megfontolt, tudatosan és óvatosan politizáló, rettenthetetlen, megvesztegethetetlen, tipikus képviselője a reformkori magyar nemességnek.

      Remélem valami ilyesmire gondoltál!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Viktor!

      Köszönöm, hogy köszöntél és kértél…

      Tévedések vígjátéka.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  38. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm szépen a sok munkáddal létrehozott olvasónaplót és weboldalt, sokat segítettél a regény megértésében.
    Még egyszer köszönöm!
    Üdvözlettel: Ildi

    Válasz
  39. Kedves Zsiráf!
    Azt szeretném kérdezni,hogy a 29.fejezetben mi van Zebulon által aláírt folyamodványban?

    Válasz
    • Kedves Vadas Márk Dávid!

      „Az a papír pedig, amelyre felírta akkor a nevét, az volt ama históriai okirat, melyben magyar előkelő urak esedeznek a minden oroszok cárjának, hogy kegyeskedjék hazájuk négy fehér folyamának vizét hatalmas seregeivel pirosra festeni.”

      És a 28. fejezetben van 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  40. Tisztelt Zsiráf!
    Tudna segíteni? Elakadtam. Mi a második lépcsőfok ama magaslathoz? Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz
    • Kedves Linda!

      Ezt egyszer már megkérdezted, akkor is azt írtam, hogy már rengetegszer megválaszoltam ezt a kérdést, ha visszapörgeted a kommenteket, akkor megtalálod! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  41. Kedves Zsiráf!
    Nekem az lenne a kérdésem, hogy amikor Tallérossy és Rideghváry négy hadosztályt vezetett a Kárpátoktól mitől és hogyan szabadult meg Tallérossy?

    Válasz
    • Kedves Zsófi!

      Fura a kérdés megfogalmazása, ha jól sejtem, akkor becsapósnak szánhatta a tanerő. Tallérossy Zebulon Rideghvárytól szabadul meg úgy, hogy úgy tesz, mintha elkapta volna a kolerát, mert tudja, hogy ez az egyetlen dolog, amitől Rideghváry retteg. Az sereg orvosától szerez tartarus emeticus-t (hánytató borkövet), ami olyan tüneteket produkál, mint a kolera. Így aztán hátrahagyják őt.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  42. Nagyon szuper ez az oldal,örülök hogy van,és látom más könyvek is le vannak írva.Jövőre a Légy jó mindhalálig-ot is innen másolom.Elképesztő hogy annyira le van rövidítve hogy két nap alatt kiírtam.Az Egri csillagokat egy hét alatt.Köszönöm

    Válasz
  43. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm a segítséget, amit ezzel az oldallal nyújtasz!
    Egy kérdésem lenne: Honnan értesülhetett Jenő az Ödönnel történt eseményekről?
    Köszönöm, ha válaszolsz!

    Üdv,
    asd

    Válasz
    • Kedves asd!

      „Még azután sok apró részletet kérdeztek tőle. Meg tudott mindenre felelni. Ödönnek anyjához írt leveleiből ismerte bátyja szerepét.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  44. Kedves Zsiráf! A fejgörcsök napján c. fejezetben nem Ridegváry Bence a kormányzó. A Brescia ostroma alatt kapta azokat mondat teljesen egyértelművé teszi, hogy Haynauról van szó.
    Üdv: Zsuzsa

    Válasz
    • Kedves Zsuzsa!

      Igen, igazad van, erre már más is rámutatott, csak a táblázatból elfelejtettem kitörölni! Köszi!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  45. Szia, jó az oldal, szerintem sok gyereknek segitett. Viszont ez az állandóan felugró popup ablak igazán igénytelen és zavaró megoldás.

    Válasz
    • Kedves DIABOLIC!

      Örülök, hogy tetszik. A felugró ablak zavargása nézőpont kérdése… Lehet, hogy sokkal zavaróbb lenne, ha mondjuk fizetős lenne az oldal. Valamit valamiért 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  46. Szia Segítesz nekem nem tudok az olvasónapló egy kérdésére válaszolni…
    mikor volt az ostrom utolsó napja 1849 május ?

    Válasz
    • Kedves Zsike!

      „A rendelet ki lett adva az általános rohamra.
      Május 21-én éjfélkor áltámadás lesz intézve a bástyák ellen, mely után a csapatok mind visszavonulnak.
      Mikor aztán az ellenfél azt hiendi, hogy ismét megnyert egy napot, hajnal három órakor az ágyújelszóra megindul az általános ostrom szuronnyal, lábtókkal; minden bástya, minden kapu ellen.”

      Vagyis a kérdés becsapós, mert május 21-én éjfélkor van az áltámadás, és másnap, azaz május 22-én hajnalban indul meg a végső roham.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  47. Szia Zsiráf!
    Az lenne a kérdésem hogy a Kaszáné az miért beszélő név? Sehol sem találom…(nagyon sürgős:( )
    Válaszodat előre is köszönöm♡

    Válasz
    • Kedves Csenge!

      Kaszáné – Kaszás – A halál. Kaszáné nyerészkedik a gondjaira bízott gyerekeken, felveszi az értük járó pénzt, de abból csak keveset fordít a kicsik ellátására. Azok alig kapnak enni, inni, orvosi ellátást, ezzel tulajdonképpen „elkaszálja” az életüket, hiszen akik nem halnak bele a „gondoskodásába”, azok sem fognak tudni tisztességes életet élni, karriert befutni, hiszen elégtelen mind a szellemi, mind a fizikai táplálásuk.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  48. Kedves Zsiráf!
    Nagyon sokat segített az olvasónaplód, nélküle nem tudtam volna megírni a sajátomat! Köszönöm a segítséget! 🙂

    Válasz
  49. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm, hogy létrehoztad eme csodálatos oldalt!
    Az osztálytársammal az egészet ebből csináltuk!
    Egy kérdés: Leírtad a szereplők jellemzőit?
    Valaszod előre is köszönöm!
    Szép napot: Bende 🙂

    Válasz
    • Kedves Bende!

      Nagyon szívesen! 🙂 A kőszívűhöz sajnos nincsenek jellemzések…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  50. Kedves Zsiráf!
    7. osztályos tanuló vagyok, és most vesszük a Kőszivű ember fiait.
    A kérő című fejezetben szerepel, és be kell fejezni a mondatot: Baradlayné azért nem volt ott Edit és Richárd esküvőjén, mert…
    Tudna nekem segíteni? 🙂

    Válasz
    • Kedves NagyPetra!

      „Azután elmondá a tiszttartó az otthoni állapotokat. Az özvegy asszonyság maga akart feljönni Bécsbe Richárd menyegzőjére; de mikor útlevelet kért (mert most a szomszéd faluba is útlevél kell), tudatták vele, hogy internálva van Nemesdombra, s onnan kimozdulnia nem szabad. ”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  51. Kedves Zsiráf!
    Én immár második éve használom az olvasónaplódat. Tavaj mikor az egri csillagokat kellett kiolvasni, nyáron elolvastam a könyvet, de mire elérkezett a tanév, teljesen elfelejtettem a könyv első felét. Gyakorlatilag az egész feladatlatot a veboldalad segítségével töltöttem ki. Ez idén is így van, és valószínüleg jövőre is így lesz. És szerintem sok ember nevében mondhatom, hogy örülünk hogy ilyen odaadóan dolgozol azon, hogy segíts nekünk az olvasónaplóink elkészítésével!
    Üdv.: Csenge T.

    Válasz
    • Kedves Csenge T.!

      Örülök neki, hogy visszatérő vendég vagy, és köszönöm az elismerést, mindig jól esik a visszajelzés! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  52. Kedves Zsiráf!

    Nagyon tetszik az olvasónaplód, remek munkát végeztél!
    De szomorú vagyok, mert a 26. fejezet utáni részeket nem találom. Látom, hogy 2 részbe töltötted fel, de hiába klikkelek a 26-50-ig fejezetre, csak 25-ig adja fel. Már frissítettem, látom, hogy másnak is volt ilyen baja, az olvasónaplók menüponton belül is megnyitottam…. teljesen tanácstalan vagyok:(

    Válasz
    • Kedves forlay andi!

      Fura ez, mert a link él, semmilyen elemzés nem mutat hibát… Próbáld meg itt!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  53. Kedves Zsiráf!

    Túl kevés idő állt rendelkezésemre a könyv elolvasására.
    A Te olvasónaplód segítségével megértettem a történetet,
    nagyon szépen köszönöm ezt az oldalt!
    Nagyon jó ember vagy, amiért ilyen sok időt és energiát fektetsz mások segítésébe!
    Köszönöm az összes olvasó nevében!

    Üdv.: Xénia

    Válasz
  54. Szia! Nagyon hasznos volt ez az oldal! Nagyon jó a megfogalmazás! Le a kalappal! szerintem mindenki nevében nagyon köszönöm

    Üdv:Borcsa

    Válasz
  55. nekünk olyan feladatot adtak hogy:
    1. A regényben több helyen olvashatunk olyan szövegrészleteket, amelyek többnyire efféle módon kezdődnek: “Akkoriban az volt a szokás, hogy…”
    Ezekből a szövegrészekből általában társadalmi szokásokat, vagy egy-egy embercsoportra jellemző viselkedésformákat ismerünk meg.
    Írj 2 ilyen szokást a regényből úgy, hogy LEMÁSOLOD az író szavait! A lányok a nőkre jellemzőket keressenek, a fiúk pedig a férfiakra jellemző szokásokat!
    Ebben tudna valaki segíteni!!!

    Válasz
    • Kedves eniko!

      „- Szokás szerint. A kérő násznagy felszólítja a kiadó násznagyot; arra a kiadó násznagy választ ád; akkor az igent mondó válasz után megnyílnak a szemközti szárnyajtók, s a meny¬asszonnyal az élén belép a hölgyi kör. Aztán következik a többi.”

      „A kézfogót a szokásos lakoma követte a kastély éttermében. Az üléssor berendezésében már sok szimbolisztika volt kifejezve. Az asztalfőnél az elnöki kettős helyet a vőlegény és meny¬-asszony foglalták el. Ödön mellett ült Lánghy Bertalan, Aranka mellett Baradlayné, a pap után a főtisztelendő, és Baradlaynén túl Gálfalvy gróf, s így váltakozva az adminisztrátor és Zebulon és a többi ismerős delnők és uraságok, kiknek mindegyike jól tudta a különbséget, ami a vélt és való sorozat között előállt.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  56. Kedves Zsiráf!
    Szeretném a segítséged kérni! A feladatomban ki kell térnem 5 dologra, amit Baradlayné másképp tesz, mint ahogy azt a férje a végakaratában meghagyta. Ebből kettőre emlékszem, az egyik, hogy Ödön fiát nem tiltja el végül Arankától, a másik, hogy nem megy feleségül Rideghváryhoz.
    Tudnál abban segíteni, hogy mi volt a többi 3?
    Az például jó szerinted, hogy Baradlay Jenő végül főispán lett és ebben az anyja nem akadályozta meg férje végakarata ellenére? Vagy ami eszembe jutott még, ha jól emlékszem Richárd elhagyta az osztrák sereget anyja buzdítására, pedig apja azt akarta, hogy akár az életét is áldozza fel a császárért? És 5.-re ötletem sincs. 🙁 Előre is nagyon köszönöm a segítséged!

    TV Maci

    Válasz
    • Kedves TV Maci!

      Nem teljesen jól emlékszel, bár az irány helyes! 🙂
      1. Ödönt már korábban, még az öreg Baradlay tiltotta el Arankától, és azért, hogy el is felejtse a lányt, Ödönt elküldte Szentpétervárra. A végrendeletben azt akarja, hogy Ödön maradjon is ott, amíg feljebb nem emelkedik a ranglétrán. Baradlayné azonban hazahívja Ödönt.
      2. Baradlay azt akarja, hogy Arankát adja férjhez valaki máshoz Baradlayné, aki ezt sem teszi meg.
      3. Richárd soha ne nősüljön meg, ami megint csak nem így történt.
      4. Jenő maradjon Bécsben, de végül őt is hazacsábítja Baradlayné
      5. És végül, hogy menjen hozzá Ridegháryhoz, amit nem tett meg.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  57. jegyezd le azt is, kihez szóltak, illetve milyen körülmények, események kapcsán keletkeztek! Ez a feladat most leírom a szöveget:
    ,,Én elmegyek most a világba,bujdosom,vándorlok,kergetnek. De bárhova hányjon is el a sors,e pont körül forgok,mint a bolygó napja körül.Itt maradj, hozzád térek” ez volt az első
    mÁsodik:,,Én mindenkivel kibékülve válok meg innen, s hiszem hogy nekem is megbocsát mindenki ideát. Egy óra múlva odafenn vagyok az atyámmal. Ti ketten engem szerettetek legjobban valamennyiünk közül” kérlek röviden írd el ide kérlek kevés helyem van a munkafüzetben.
    Második feladat: Fűzz kiegészítést a szereplők jellemhéhez! Emeld ki, hogyan változtak meg a történet során! Említsd közülük rokonszenves ellenszenves alakokat!( Választásodat cselekedeteikkel is indokold meg!) első személy: Baradlay Kazimirné Második személy :Plankenhorst Alfonsine kérlek ide írd le mert nincs kedvem olyan sokat olvasni. Mindent ide írj kérlek ne a fejezet nevét. Imádlak ha segítesz

    Válasz
    • Kedves egy kétségbe esett tanuló!

      Ez nem így működik. Az oldalon jelen pillanatban 4433 komment van, és talán észrevetted, hogy mindegyikben betartunk bizonyos udvariassági formulákat, egyrészt mert úgy illik, másrészt mert ezzel megtiszteljük a másikat. Ehhez képest te mindenféle köszönés vagy kérés nélkül felszólítasz arra, hogy csináljam meg a házidat, mert nincs kedved sokat olvasni. Nekem meg nincs kedvem a te problémáddal foglalkozni.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  58. Szia!Én most témazárót írok,tudnál nekem erre válaszolni???
    -Ödön a szabadságharc bukása után fogságba esik, mert egykori barátja, Leonin leleplezi kilétét. Nem barátja többé? Vagy mégis az, s csak azért tartja fogságban, nehogy ráleljen a Nagyváradon tartózkodó Rideghváry?

    Válasz
  59. Kedves Zsiráf! Holnap írok 10 kérdésből A kőszívű ember fiaiból, és azt szeretném megkérdezni, hogy szerinted milyen kérdéseket tehet fel a tanárnő? Előre is köszönöm szépen válaszodat:

    Üdv: Csabi

    Válasz
    • Kedves Csabi!

      Sajnos a jósgömböm működése mostanában akadozik, ezért nem tudok neked válaszolni… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  60. Nekem az lenne a kérdésem ,hogy Richard nevét h-val vagy cs-vel ejtjük? Szerintem jók az olvasónaplóid és sokat segítettél nekem Köszi:Viki

    Válasz
  61. Szia Zsiráf!

    Miután írtam neked dolgokat, vettem csak észre a kommentelési szabályokat, így ha mindenféle dolog miatt elfelejtek köszönni az elején, akkor bocsi… 😅
    Nagyon tetszik ez az oldal. Mindenkinek kéne tudnia róla! Mindenféle könyv van itt, és érthetően, választékos szókinccsel! Ha ezt előbb tudtam volna, megkíméltem volna a tesómat az éjfélekig tartó Egri Csillagok olvasásával, mert elfelejtette nyáron elolvasni… 🙃
    Majd hirdetem amúgy majd osztálytársaim körében is ezt. Amint visszaértünk a suliba. 😋

    Menő vagy az én szememben. 😎 Ezt mind leírni… Az egy halál. De ez egyre vonatkozik a halál szó. Mire a többit is leírod?! A pokolbul (Jókaisan írva 😊) is visszaleheled még a lelked, hogy leírd az utolsó betűt. Egyszerűen nekem ez lehetetlen lenne… 😫 Bár írónak készülök, emiatt ezt vehetnénk (amit te csinálsz) az én hétköznapi rutinomnak is (mikor már legalább egy könyvet megírok 😂 Az egy évezred…)… 😑

    Folytatsd ezt, ne hagyd abba, mindenki nagy örömmel fogja fogadni, az biztos! 🤩

    Üdv.: DorkaKatinka

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .