I. rész 9. fejezet: A szigetlakók története
| Főbb szereplők | Időpont | Helyszín |
|---|---|---|
| Tímár Mihály Teréza mama |
1828 | A Senki szigete |
Teréza mama elkezdi mesélni történetüket: 12 évvel korábban még Pancsovában laktak, férjével Bellováryval, aki városi hivatalnok volt. Becsületes, nem gazdag, de jómódú család voltak, egy kislányt neveltek (Noémit). Férjének volt egy barátja Krisztyán Maxim (Tódor apja), aki gabonával kereskedett. Krisztyán Maximnak volt egy gazdag komáromi megrendelője, Brazovics Athanáz.
Brazovics Athanáz minden tavasszal nagy összeget kölcsönzött Krisztyán Maximnak, amit annak ősszel búzában kellett visszafizetni. Az összeg akkora volt, hogy arra már kezest is kellett állítani, ez a kezes pedig Teréza mama férje, Bellováry lett. Az egyik évben – 1816-ban, innen tudjuk meg, hogy mikor játszódik a regény cselekménye – aztán a rossz időjárás elvitte a búzatermést és Krisztyán Maxim nem tudta teljesíteni kötelezettségeit Brazovics Athanáz felé. Ekkor Maxim pénzzé tette mindenét, sőt még kölcsönt is vette fel, majd egy éjszaka nyomtalanul eltűnt, hátrahagyva adósságait és fiát is.
Adósságai nagy részének Bellováry volt a kezese, akin Brazovics Athanáz elkezdte követelni Maxim adósságát, ami akkor összeg volt, hogy Bellováryékat teljesen nyomorba döntötte, esélyük sem volt a törlesztésre. Minden vagyonukat, házukat zálog alá vették.
Bellováry ezt már nem bírta elviselni és szíven lőtte magát.
Teréza mama ott maradt egyedül, férj nélkül, pici lányával, adósságokkal telve, ráadásul férjét sem tudta a temetőben eltemettetni, mert a pap nem hagyta, hogy egy öngyilkost temessenek a megszentelt földbe.
Teréza mama végső elkeseredésében kiment a Duna partjára és vízbe akarta fojtani magát és kislányát, de ekkor egy nagy fekete kutya (Almira) elkapta hátulról a köpenyét. Teréza mama elgondolkodott és végül úgy döntött, hogy nem öli meg magukat, hanem csak azért is új életet kezdenek.
Férjétől korábban hallott a Duna közepén egy kis szigetről, amit a Duna épített hordalékból. Az a kis sziget se Magyarországhoz, se Törökországhoz nem tartozott. Összeszedte azt a kis holmijukat, ami még megmaradt és egy éjszaka átevezett a szigetre, ahol a két kezével teremtett maguknak kis Paradicsomot. De a pénzt egy életre meggyűlölte, hiszen amiatt jutott nyomorba, vesztette el férjét, házát, korábbi életét.
12 éve élnek a Senki szigetén, sokan tudnak arról, hogy ott laknak, de senki sem árulja el őket. A szigeten gyakran kikötnek csempészek, akikkel cserekereskedelmet folytat.
Teréza mama mesél Krisztyán Tódorrol is, akit az apja magára hagyott. A fiúból nagy csibész lett, aki mindig hazudik, mindenkit megcsal, valószínűleg több országnak is kémkedik, soha nincs pénze, de mindig szerez valahonnan. Teréza mamát és Noémit azzal zsarolja, hogy ha nem adnak neki pénzt és élelmet, akkor bejelenti vagy a magyar, vagy a török parton, hogy a Duna közepén van egy új sziget, ami egyetlen térképen sincs rajta. Ha ezt megtenné, akkor mind a két ország igényt tartana az új földre, de addig is, amíg eldöntik, hogy kié, Teréza mamát és Noémit biztos, hogy kitelepítenék a szigetről, ezzel ismét koldussá lennének.
Tímár szótlanul hallgatja végig Teréza mama történetét, szívesen segítene nekik, de nem tud, nincs hozzá se hatalma, se pénze.
Másnap reggelre a Dunán csendesedik a szél, a Szent Borbála tovább tud hajózni, Tímárék elbúcsúznak Teréza mamáéktól, de Tímár megígéri, hogy visszatér még.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Kedves Zsiráf!
Ebben a fejezetben lemaradt a táblázat (szereplők,időpont,helyszín).
Csak annyit szeretnék kérdezni hogy direkt van ez így, és hogy mi az időpont.
Válaszod előre is köszönöm: Kristóf
Kedves Kristóf!
Melyik fejezetre gondolsz? Csak azt látom, hogy melyik bejegyzéshez írsz kommentet, de hogy azon belül melyik oldalhoz, azt nem…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Kristóf szerintem a 14. fejezetre gondolt,mert ott valóban lemaradt a táblázat.
Üdvözlettel:Butyka
Kedves Butkya és Kristóf!
Oké, köszi, most már van! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nem tudom megnyitni a többit a kattins a folytatásértra kattintok de semmi valaki Segítsen
Kedves Kpri Csll!
Mert nem arra kell kattintani… Kicsit lejjebb találsz olyat, hogy oldalak 1 2 3…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
A hetedik felyezetben a harmadik mondatban ott,hogy Tímárék minden kaptak ott véletlenül kihagytál egy T betűt. Gondoltam szólok ha nem probléma.
Üdv:
Dániel
UI:Boldog új évet!
Kedves Dániel!
Dehogy probléma, köszönöm, hogy szóltál, az olvasónapló ettől csak jobb lesz! 🙂 Hiba javítva!
Üdv:
Zsiráf
ui.: Neked is boldogságosat! 🙂
Kedves Zsiráf!
Az első rész 12. fejezetében lemaradt a táblázat. Direkt nincs vagy csak elfelejtetted?
Válaszod előre is köszönöm😊
Üdv: Anna
Kedves Anna!
Az a fejezet olyan sok szereplőt mozgat, hogy nem volt értelme táblázatot csinálni hozzá.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! Ez az olvasónaló nagyon jó lett, köszönöm hogy ezzel is segítettél 🙂
Kedves Soma!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Jesszus, baromi jó ez az olvasó napló!!
Látszik hogy nagyon sok energiát fektettél bele. Nagyon sok információ van benne, teljesen hasznos.
Minden olvasó névében nagyon köszönjük!!!❤
Kedves Bogi!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Szeretném megtudni hogyan tölthetem le az olvasónaplót.
Köszönöm válaszodat üdvözlettel
Demeter Gyöngyi
Kedves Demeter Gyöngyi!
Sehogy. Az oldal anyaga nem tölthető le.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Sajnálom hogy ezt írom remélem nem néztek maximalistának de majd kiütötte a szememet.
Ennél a fejezetnél azt írtátok hogy: „apja halál óta” lemaradt egy a betű : apja halála óta
Üdv Ricsi
Kedves Ricsi!
Köszi, hiba javítva!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Azt szeretném kérdezni hogy nekünk először a tavaszvirány c.fejezet végéig kell elolvasni de nem találom hogy melyik az?Megmondanád hogy pontosan meddig kell elolvasni?
Kedves Bence!
A Tavaszvirány című fejezet a harmadik rész harmadik fejezete, ez egyébként majdnem pontosan a könyv fele! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf!
nagyon jó lett az olvasónapló annyi lenne az időpontok egy picit lehtnének pontosabbak pl amikor a hivatalos könyvbe azt írja hogy Szent Patrik napja ilyenekkel lehetett volna színesíteni
Kedves Barkó Sándor!
Tényleg lehetett volna.
Üdv:
Zsiráf