24. fejezet: Kívül fény, belül éj
| Főbb szereplők | Időpont | Helyszín |
|---|---|---|
| Fanny Flóra Rudolf Kecskerey úr |
1825 | Szentirma |
Fannynak viszonylag sokáig sikerül elérnie, hogy ne találkozzon Flórával és Rudolffal. Azonban korábban (lsd 19. fejezet) megígérte barátnőjének, hogy cserébe, amiért Flóra segített neki az agarász ünnepség szervezésében, ő is segíteni fok Flórának, amikor Rudolf főispáni beiktatását kell megszervezni.
Most eljött ez az esemény, Fanny egy hétig vendégeskedik a Szentirmay kastélyban. Fanny előre retteg ettől az időszaktól, hiszen minden nap találkozni fog Rudolffal.
Végül azonban az egy hét nem is lesz olyan vészes, mint ahogy azt Fanny gondolta. Rudolf udvariasan bánik vele, de semmi több (Ne feledjük, senki sem tudja, hogy Fanny titokban szerelmes Rudolfba!), sőt a beiktatás előtti pár napban nincs is otthon.
Eljön a beiktatási ünnepség, Rudolf megyei főispán lesz. Megtartják az ilyenkor szokásos felvonulást, beszédeket, majd a nap végén az estélyt, amelyre minden fontos ember hivatalos.
Ott van többek között Kecsekerey úr is, akiről kiderül, hogy valójában Abellinó kéme, azt akarja kideríteni, hogy Fanny hűtlen-e János úrhoz, illetve, hogy ha igen, akkor kibe szerelmes.
Beszélgetésbe elegyedik Fannyval, és beszéd közben megemlíti egy csomó olyan ember nevét, aki meg szokott fordulni János úrnál, közben figyeli a fiatal lány reakcióit. Fanny minden névre közömbös marad, egyedül Rudolfé elhangzásakor pirul el. Kecskerey megsejt valamit, de nem lehet biztos a dologban.
Most Rudolffal kezd el beszélgetni, és mint a legtöbb ügyes cselszövő, úgy hazudik Rudolfnak, mintha az igazságot mondaná. Elmesélni neki, hogy Fannyt valójában már „megvette” Abellinó 60 ezer forintért, amikor a lány váratlanul hozzáment János úrhoz. Ez persze nem igaz, emlékezzünk rá, hogy Fanny csak látszólag fogadta el Abellinónak Fanny anyján keresztül közvetített ajánlatát. Csak azért tette, hogy bosszút állhasson Abellinón.
Rudolf ezt persze nem tudja, számára csak annyi derül ki Kecsekrey történetéből, hogy „– Ezt az asszonyt már hatvanezer forintért meg lehetett volna venni.”
Fontos észrevenni, hogy Rudolfot valójában kicsit sem érdekli Fanny, nem érez semmit irányában. Közömbös számára a lány, neki csak az a fontos, hogyha Fannynak ilyen foltok vannak a múltján és az ő imádott felesége Flóra az ő társaságában mutatkozik, akkor Fanny rossz híréből Flórára is vetülni fog.
Este, amikor vége az ünnepségnek, Flóra és Rudolf kettesben maradnak. Flóra hamar észreveszi, hogy Rudolfot bántja valami, addig nem nyugszik, míg meg nem tudja, mi az. Végül Rudolf elárulja:
„Nekem nem tetszik, engem nyugtalanít, hogy te Kárpáthynéval oly mély barátságban vagy. […]Ez a Kárpáthyné egy nagyon kétséges hírben álló asszony. […] A világ előtt ő igen könnyelmű nőnek tartatik.”
Flóra először nem veszi komolyan Rudolfot, azt hiszi, a férfi csak viccel.
„E nő jelleme tiszteletre méltó.”
Kiderül azonban, hogy Rudolf komolyan gondolta, amit mondott, fél attól, hogy Flórát is könnyelmű nőnek fogják tartani a Fannyval való barátsága miatt. Végül odáig fajul a dolog, hogy akaratlanul bár, de sikerül komolyan megsértenie feleségét.
„Flóra egy percig gondolkozott, azután határozottan mondta:
– Jól van Rudolf. Én bebizonyítom előtted, hogy nem vagyok könnyelmű, nem vagyok gyönge – még irányodban sem vagyok gyönge.”
Rudolf sértésnek következménye az lesz, hogy felesége megsértődik és Rudolf „száműzetésbe” kényszerül, azaz külön szobában kell aludnia.
„Rudolf csodálkozva tekinte nejére.
– Ez számkivetés?
– Az.
– Soká fog tartani?
– Mindaddig, amíg ön e szavát vissza nem vonja.”
Rudolf beletörődik a dologba. Valójában még most is csak félig veszi komolyan a dolgot, úgy gondolja, ez csak felesége futó szeszélye, másnapra minden rendben jön. Téved.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!