Mekkora volt valójában az egri várat ostromló török sereg?

„- Hát azt tetszik-e tudni, hogy kétszázezer a török?” (IV. rész 2. fejezet)

„Százötvenezernyi emberarcú fenevad.” (IV. rész 3. fejezet)

Miközben az Egri csillagok IV. és V. részét, azaz Eger várának ostromát olvassuk, hajlamosak vagyunk elgondolkozni azon, hogy vajon tényleg ilyen sokan voltak a török? Ezen gondolatmenet mentén hamarosan eljutunk ahhoz a kérdéshez is, hogy akkor most hányan is voltak valójában? Nos, ismeretterjesztő jelleggel most ennek fogunk egy kicsit utána járni. Érdekes lesz, meglátjátok!

Az az Egri csillagokból is kiderül, hogy az Eger vára alá 1552 szeptember elején megérkező egyesített török sereg nagy volt. Nagyon nagy.

A Dobó István és tisztjei által a török elvonulása után írt és Nádasdy Tamás nádornak küldött jelentésükben 150 ezresre becsülték a török hadat.

Ezt a számot vette át Tinódi Lantos Sebestyén is, aki 1552 végén érkezett a várba tájékozódni és adatokat gyűjteni későbbi művéhez, az Eger vár viadaljáról szóló ének-hez. Nyilvánvaló, hogy a 150 ezres adatot Tinódi Dobóéktól kapta.

A török sereg valós számának kérdése később is foglalkoztatta a történetírókat. Forgách Ferenc például 180 ezerben adta meg számukat, míg Istvánffy Miklós „csak” 130 ezerre tette őket. Utóbbi figura egyébként nagy arc lehetett, ugyanis elmés jegyzetekkel látta el Forgách munkáját, a 180 ezres szám mellé például odaírta, hogy „Higgye a kutya.” Valamint saját, 130 ezres adatában sem volt biztos, ugyanis korrekt módon megjegyezi: „…azt hiszem, hogy az állított számnak a valóságban alig a fele volt.”

A kezdeti 150 ezer tehát elkezdett lemorzsolódni, de még a 130 ezer „alig fele”, vagyis 65 ezer körüli létszámnál sem állt meg. A külföldi történetírók ugyanis még kevesebbre becsülték a törököket: a legtöbben 60 ezerre. Ezt a számot vallja az olasz Ascanio Centorio 1566-ban, a szintén olasz Natalis 1581-ben, a francia Thuanus 1625-ben, sőt a magyarok közül Friedrich 1759-ben és Gorové 1876-ban.

Az újkori történészek közül Soós Imre és Szántó Imre 1952-ben 50-60 ezer főre becsülték a sereget, míg később Szántó Imre 1971-ben lement egészen 40 ezerig. Sugár István pedig 1971-ben megjelent Az egri vár és viadala című szakmunkájában 75 ezret ír ugyan, de megjegyzi, hogy „A harcosok erős alakulatait csekély katonai értékű kísérettel: martalóccal, tábori szolgákkal és munkásokkal duzzasztották tömeggé.”

Napjainkra tehát általánosan elfogadottá vált, hogy az Egri várat 1552-ben ostromló török haderő nagyjából 30-40 ezer fős lehetett.

Érdekes megfigyelni, hogy ahogy telik az idő, úgy csökkent fokozatosan a sereg létszáma. Ennek nyilván az az oka, hogy Dobóéknak is érdekük volt egy kicsit eltúlozni saját teljesítményüket és valószínűleg a szájhagyomány útján terjedő történetek is jócskán megnövelték a számot.

És tulajdonképpen, ha egy kicsit logikusan gondolkodunk, saját magunktól is rájöhetünk, hogy miért nem lehetek a török 200 ezren, vagy 150 ezren, de még 100 ezren sem. Nézzük az érveket!

Tény, hogy a korabeli Oszmán Birodalom a világ egyik legnagyobb hadseregével rendelkezett, azonban ennek a hadseregnek a létszáma összességében lehetett 150-180 ezer fő. Az összességében itt azt jelenti, hogy a teljes birodalom minden katonáját beleszámítjuk. Ha tehát a törökök valóban 150 ezer fegyveressel képviseltették volna magukat Egernél, akkor a gyakorlatilag védtelenül hagyták volna birodalmukat.

Ne felejtsük el, hogy az 1552-es hadjáratot csak mi magyarok tartjuk rettentően nagy jelentőségűnek (főként persze az egri diadal miatt), a török számára azonban csak egy rutin meccs volt, ráadásul nem is a legfontosabb. Az Oszmán Birodalom ugyanis ekkortájt másfelé is hadakozott (főleg a rendetlenkedő perzsákkal voltak bajok, akik miatt végül nem is a szultán vezette a hadjáratot, mint ahogy eleinte tervezte), nem beszélve a már megszállt területeken a rend és a török hatalom fenntartásához szükséges erőkről. Aligha hihető, hogy a teljes hadsereget kivezényelték volna Eger alá.

Még nincs vége, kattints a folytatáshoz!