Tímár Mihály jellemzése

Tímár életének első fordulópontja: a kincs megtalálása

Tímár élete csendes mederben csordogál, biztos megélhetése van hajóbiztosként, egész addigi életét nyugalmasan, különösebben nagy változások nélkül éli le. Most azonban hirtelen két nagy változás is bekövetkezik sorsában:

  • Megtalálja Ali Csorbadzsi kincsét
  • Beleszeret Timéába
A kincs

Tímárt már a Szent Borbálán való utazás alatt, azután, hogy Ali Csorbadzsi elárulta neki titkát, foglalkoztatja az a kérdés, hogyha a török valóban olyan gazdag, mint ahogy állítja, akkor miért búzába fektette a vagyonát és vállalta a hosszú hajóutat Magyarországra.

Tímár szerint a rakomány búza nem olyan értékes, hogy azért a török kormány még egy gályát is a menekülő után küldjön. Mivel azonban nem talál választ a kérdésre, nem foglalkozik vele tovább. Hasonlóan nem tud mit kezdeni azzal, amikor Ali Csorbadzsi haldoklása közben a vörös félholdat emlegeti. Tímár azt hiszi, hogy a török az ablakon besütő holdra gondol.

Azonban ezek a kérdések egyszeriben megoldásra találnak, amikor Tímár elkezdi kiemelni a félig elsüllyedt Szent Borbála elázott búzászsákjait. Minden zsákra egy ötküllős kerék van festve, Tímár azonban talál egyet, amin egy vörös félhold van, benne pedig mesés vagyon. Rögtön érthetővé válik, hogy Ali Csorbadzsi a búzászsákok közé rejtette hatalmas vagyonát, és hogy zavaros haláltusájában miért emlegette a vörös félholdat.

A kincs megtalálásával azonban Tímár erkölcsi dilemma elé kerül. Két egymásnak ellentmondó „hang” beszél benne:

  • Az egyik szerint a kincs valójában nem az övé, hanem Timéáé. Ha most elveszi a kincseket rejtő zsákot, akkor valójában tolvaj, ellopja a lánytól jogos örökségét.
  • A másik hang szerint viszont Tímár nem tudhatta előre, hogy mit talál a raktérben. Ő megvette a Szent Borbála rakományát, tehát minden az övé, ami a rakományhoz tartozik, köztük a kincses zsák is. Ráadásul, ismerve Brazovicsot, hiába adná most vissza a zsákot Timéának, az úgyis Brazovicshoz kerülne, aki azt beolvasztaná a vagyonába, Timéa semmit sem kapna belőle.
Timéa iránti szerelme

Tímárnak már a hajóúton megtetszik a török lány és a vonzalom egyre mélyül. Tímár elkeseredetten figyeli, hogy Timéával hogyan bánnak gyámszülei, Brazovicsék és Athelie. Timéa ugyanis nem kapja meg – a Tímár szerint – őt megillető helyet a családban. Alig valamivel magasabb szinten áll, mint a cselédek, folyamatosan ugráltatják, nevetségessé teszik. Tímár ezt rosszul viseli, hiszen most már önmaga előtt sem tudja tagadni, hogy szerelmes a lányba.

A Tímár életében változást okozó két fordulat – a kincs és szerelme Timéa iránt – összekapcsolódik. Tímár ugyanis azzal – is – mentegeti magát, hogyha feleségül veszi Timéát, akkor tulajdonképpen a lány öröksége is visszakerül hozzá, ő addig csak megőrzi a vagyont. Kétségtelenül nyakatekert érvelés, de Tímár ebbe kapaszkodik.

Tímár tehát megtartja a kincset, amivel azonban újabb problémába ütközik. Gazdag ember ugyan, de hogy lépjen ezzel a vagyonnal az emberek elé. Nem mondhatja egyszerűen az igazságot, vagyis hogy a kincset találta a hajóban, mert akkor Brazovics azonnal elperelné tőle. Ennek a problémának a megoldása során jön elő Tímárból az a furfang és ravaszság, ami már korábban is ott lappangott bene – lsd. az orsovai vesztegetés esetét – de most teljesedik ki igazán.

Tímárnak van vagyona, most már csak jogcímeket kell találnia, hogy ezzel a vagyonnal elő is tudjon jönni. Ezen jogcímek egyike lesz a komáromi hadsereg összpontosítás során véghezvitt kenyérüzlete. Tímár valójában nem nyert az üzleten, sőt valószínűleg veszített rajta, hiszen nem az elázott búzát használta kenyérsütésre. Az emberek viszont azt hiszik, hogy sok pénzt nyert vele. És Tímárnak valóban sok pénze van, mégha nem is a kenyér üzletből.

Ezzel az első cseles üzleti lépéssel Tímár elindul a végtelen gazdagság felé vezető úton. Egyre gazdagabb lesz, bármihez nyúl is, abban sikeres, sőt, végül eléri másik célját is. Tönkreteszi Brazovics Athanázt, belerántva őt egy telekspekulációs ügybe, amibe Brazovics belebukik és belehal. (II. rész, 6. fejezet) Tímár ekkor megveszi Brazovics házát, Timéa nevére íratja és megkéri a lány kezét. Timéa igent mond.

„Háromszor… háromszor…” rebegék ajkai, [Emlékezzünk, Tímár háromszor mentette meg Timéa életét] de hangtalanul, csak belül értették meg azt a visszhangzó idegek, mit mondott magában. Ez az ember volt annyiszor megszabadítója. Ez mindig olyan jó volt hozzá. Ez nem űzött belőle csúfot soha. Nem is hízelgett soha. És most mindent odaád neki, amit a szív óhajt.” (II. rész, 8. fejezet)

Tímár elérte amit akart, vagyis most már elméletileg boldognak kéne lennie, révbe ért az élete:

„Most végre eljutott vágyai céljához. A szép leány az övé. Neje lesz. És még egy nagy tehertől menekül meg lelke: az önvádtól.” (III. rész 1. fejezet) Most már nem kell vádolnia magát azzal, hogy ellopta a lány örökségét, hiszen az visszakerült hozzá, azzal, hogy elveszi feleségül.

Tímár azonban nem számolt azzal, hogy Timéa nem szerelemből ment hozzá, hanem hálából. A lány ugyanis mást szeret reménytelenül, mégpedig Kacsuka hadnagyot. Tímár boldogsága hamarosan keserűségbe csap át, ő is észreveszi, hogy felesége nem szereti. Timéa ugyan hűséges hozzá, kedves, lesi minden kívánságát, semmi rosszat nem lehet mondani róla, de hideg marad férje irányába.

Tímár egy idő után már nem érzi jól magát felesége társaságában, már menekülne tőle és előle.

Beleveti magát a munkába, hogy minél levesebb időt kelljen otthon tölteni. Ennek köszönhetően – bár házassága nem boldog – az üzleti életben sikert sikerre halmoz, vagyona egyre nő.

A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Tímár Mihály jellemzése” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .