Hetedik fejezet – Magas fák és árnyékok
A fiúk elindulnak fel a hegyre. Út közben azonban Jack friss malaccsapást vesz észre. Elhatározzák, hogy megpróbálják elejteni a malacot, hiszen húsra akkor is szükségük van, ha most éppen a szörnyre vadásznak.
Követik a malac nyomait, amiről kiderül, hogy valójában egy vadkan, ami rájuk támad. Ralph hidegvérűen kivárja, amíg közel ér, aztán rádobja kezdetleges lándzsáját. A lándzsa eltalálja ugyan a vadkant, meg is sebesíti, de az állat elmenekül.
Jack szerint Ralph várhatott volna még a dobással, de mindenki lelkes, a fiúk újra eljátsszák a vadászatot. Roger a malac, de a játék eldurvul, erőszakossá válik. Még Ralphot is elönti a várszomj.
„Ralph is ököllel igyekezett utat törni magának, hogy közelebb kerülhessen, s belemarkolhasson abba a barna, esendő húsba. Nem bírt ellenállni annak a mindent lenyűgöző vágynak, hogy tépjen, facsarjon, fájdalmat okozzon.”
A fiúk majdnem komoly sérülést okoznak Rogernek, mire magukhoz térnek. Roger szerint jobb lenne, ha inkább egy igazi malaccal csinálnák ezt.
„– Vagy valami, ami a malacot helyettesítené – mondta Jack. – Valakit fel kellene öltöztetni malacnak, aki aztán úgy is viselkednék… értitek, úgy tenne, mintha feldöntene engem, meg…
– Egy igazi malac kellene – mondta Róbert, aki még mindig a hátát tapogatta –, amelyet meg lehetne ölni.
– Vegyünk egy “apróságot” – mondta Jack, és mindenki nevetett.”
Senkinek nem tűnik fel, hogy már nem arról beszélgetnek, hogy a hússzerzés érdekében vadásznak. Már nem a létfenntartás a céljuk, hanem az üldözés izgalma, az ölés, a vérontás gyönyöre hajtja őket. A fiúk lassan, de megállíthatatlanul haladnak a káosz felé, a magukkal hozott civilizációs korlátok egyre gyorsabban omlanak le.
A fiúk továbbindulnak a hegyre, a többség számára ismeretlen területen járnak, csak Jack kóborolt el ennyire messzire. Vita támad, hogy tulajdonképpen miért is kéne felmenniük a hegyre. Hamarosan besötétedik, nincs náluk Röfi szemüvege, tehát nem tudnak tüzet gyújtani, és ha nem érnek vissza időben, Röfi és az „apróságok” aggódni fognak.
Simon ekkor ajánlkozik, hogy egyedül visszamegy a partra Röfihez.
A többiek az erdőn keresztül elérnek a hegyhez. Ralph úgy dönt, hogy aznap már nincs értelme felmászni, menjenek inkább vissza a partra. Jack azonban azzal vádolja, hogy gyáva, és Jack akár egyedül is felmegy.
Ralph ezt, mint vezér nem hagyhatja, végül hárman – Jack, Ralph és Roger – vágnak neki a hegytetőnek. Hamarosan már azon a részen járnak, ahol az első fejezetben leégették a hegyoldalt. Már teljesen besötétedett, csak botorkálnak.
Ralph hirtelen kijózanodik.
„– . Bolondok vagyunk.
Sötétből főtt a felelet.
– Be vagy gyulladva?
Ralph ingerülten megrázta magát. Minderről Jack tehet.
– Természetesen – mondta. – S kötözni való bolondok vagyunk.
– Ha nem akarsz továbbmenni – mondta a gúnyos hang-, megyek én magam is.
Ralph érezte a gúnyt, és utálta Jacket. A hamu csípte a szemét, a fáradtság, a félelem feldühítette.
– Hát akkor eriggy! Majd itt megvárunk. Csönd.
– No miért nem indulsz? Megijedtél?
A sötétségből kivált egy folt, Jack, s lassan elhúzott.
– Helyes. Viszontlátásra.”
Jack egyedül megy tovább, Ralph és Roger leülnek a kiégett fatörzsek közé, hogy megvárják. Jack hamarosan visszatér, nagyon meg van ijedve.
„Aztán Jack rájuk talált; egész testében reszketett, a hangja olyan károgóan rekedt volt, hogy alig ismertek rá.
– Láttam valamit fent a csúcson.
Nekiesett a rönknek, amely hevesen megbillent. Néhány pillanatig mozdulatlanul feküdt.
– Figyeljetek – dadogta. – Hátha utánam jön! Hamu permetezett rájuk. Jack felült.
– Láttam valamit, ami felfújta magát, és megdagadt.
– Azt csak képzelted – mondta Ralph idegesen –, mert semmi… semmiféle élőlény nem dagad meg.”
Vagyis Jack tényleg felment a hegytetőre, ahol a sötétben észrevette az halott ejtőernyős ernyőjét, ahogy a szél fújja.
Ralph úgy viselkedik, mint egy igazi vezér. Úgy dönt, hogy most van lehetőségük elkapni a szörnyet, vagy legalábbis közelről megnézni. Elhatározza, hogy mindhárman felmennek a hegytetőre.
Négykézláb, óvatosan kúsznak felfelé.
„– Látsz valamit?
– Ott…
Szemben velük, mindössze három-négy méternyire egy púp alakú szikla sötétedett ott, ahol nem kellett volna sziklának lennie. […]
Hátuk mögött a holdkaréj most már a látóhatár fölé emelkedett. Előttük valamilyen óriási majomféle ült, mély álomba merülve, fejét térdére hajtva. Aztán az erdőben újra felbődült a szél, sötétség kavargott, és a majom felemelte fejét, feléjük fordítva összeroncsolt arcát.”
A fiúk ordítva dobálják el lándzsáikat és rettegve menekülnek lefelé a hegyoldalon.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Köszönöm!
Kedves Névtelen!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Ez a könyv szörnyü gyerekènt olvasok és félek szörnyü mi az hogy megölik a fiut mi van
Nagyon Köszönöm sokat segítettél
Kedves Afkadam!
Kétségtelen, hogy nem könnyű olvasmány, de azért ne add fel! 🙂
Üdv:
Zsiráf
KOszonom nagyon szepen, sokat segitett. Bar a helyesirasod nem a legjobb, itt-ott hibakra lehetunk figyelmesek, reszletezeseiddel es konkret magyarazataiddal nagyon jol megoldottad ezt! Gratulalok hozza!
Kedves VALAKI VALAHOL!
Köszönöm az elismerést! Örülök, ha használni tudtad!
Üdv:
Zsiráf
u.i. Mindig mélyen elcsodálkozom azokon a kommenteken, amik számon kérik rajtam a hibákat ( természetesen egyet sem megnevezve, hogy javíthassam), miközben a kb. két soros kommentben (leszámítva a köszönés, megszólítás, aláírás apróságokat) legalább három nyelvhelyességi, stilisztikai hiba van és itt nem az ékezetek hiányára gondolok… Óvatosabban és kicsit több alázattal!
Nagyon szépen köszönöm!!! :)) Óriási segítség volt!
Kedves Porcica!
Nagyon szívesen, gyere máskor is! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm ! Rengeteget segítettél ! 🙂
Kedves Márk!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Üdv Zsiráf!
Nagyon sokat segítettél,azzal hogy nem csak a cselekmény,hanem a következtetéseket is beletetted az olvasónaplóba.Az olvasónaplót hogyan írod meg?Úgy értem pl., ebből a könyvből elolvasol egy fejezetet és utána leírod hozzá a fejezethez az információkat?
Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv:Egy ismeretlen
Kedves Egy ismeretlen!
Örülök, hogy használni tudod az oldalt! 🙂 Először elolvasom az egész könyvet, és csak utána kezdek neki fejezetenként megírni a naplót. Először szerintem mindenképpen át kell látni az egész történetet, mert ha rögtön első olvasásra írod a fejezetek tartalmát, akkor később lényegessé váló dolgok kimaradhatnak, tök feleslegesek meg belekerülnek.
Üdv:
Zsiráf
Nagyon tetszett, olvasmányos, megkapó, jól követhető !
Kedves Margitka!
Örülök, hogy használni tudtad! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon-nagyon köszönöm, és igazából a történet nagyon megrázó volt, nagyon sokat segítettél vele!
Kedves Kinga!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
azta, neked aztán van kitartásod!
egyébként köszönöm, megmentettél. olvastam a könyvet, de semmi sem maradt meg, most viszont sokkal jobban… hát, megértettem. brutális amiket ezek a gyerekek műveltek, látszik hogy gyerekek. nem tudom, a szüleik hogy nevelték őket, de egyedül ralph-ban volt annyi hogy egyenrangúként tekintsen az akár fiatalabbakra is. mindeneserte a könyv tanulságos, a legjobb talán az volt, amikor simon az őrület szélére sodródott. valójában nekem ő volt a kedvenc szereplőm, és a kezdetekkori jack. ralph és merridew barátsága rettenetesen tetszett, szomorú voltam amiért jack vérszemet kapott.
mégegyszer köszönöm a segítséget, csak így tovább!!
Kedves nemtudom::)
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Köszi szépen, sokat segítettél! Kicsit furcsállom, hogy egy csomó gyerekkel már általánosban elolvastatják ezt a könyvet. Nekünk gimiben már lehet, hogy nem olyan durva… 😊
Kedves Blablabla!
Szívesen! Tény, hogy nem egy könnyű móka, mint ahogy az is, hogy egyébként meg egy zseniális könyv! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Köszönöm az összefoglalót.Egy nyelvhelyességi megjegyzésem lenne: az „egyelőre” helyesen „n” nélkül írandó.
Üdvözlettel
Krisztina
Kedves Krisztina!
Szívesen! 🙂 Igen, az N-manó néha megtréfál… Köszi a jelzést, javítva!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! Az elemzést nagyon jónak találtam. Ettől függetlenül nem értek
egyet azzal, hogy ezt a szörnyű, nehéz könyvet hetedikes gyerekeknek kötelező olvasmányként feladják. Nekem a legújabb forditás, Gy Horváth Lászlóé került a kezembe. Ilyen pontatlan, értelmetlen, csapnivaló fordítást még életemben nem olvastam. Nincs az Európa Könyvkiadónál egy lektor, aki elolvasta volna ezt a sok .badarságot? Hát, mint mondtam, vegyes érzelmekkel olvastam ezt a könyvet.Üdvözlettel: egy nagymama
Kedves Borsodi Jánosné!
Teljesen egyetértek, bár ettől még maga a könyv jó. Bár tényleg nem a legjobbkor olvastatják a diákokkal… Ami az Európát illeti… Hát, nos igen…
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf, Köszi a feltöltést!
Ez most lehet, hogy egy buta kérdés de én a „vörösöket” úgy értelmeztem, mint a Pál Utcai Fiukban lévő vörösingeseket. Ez egyeltalán lehetséges?
Kedves Névtelen!
Hát, nem egészen…mint ahogy az olvasónaplóban is írom, a vörösök a szovjeteket jelentették. Ehhez egy kicsit képben kell lenni történelemből, leginkább a Második Világháború utániból. Ez a Hidegháború időszaka, a két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió szembenállásának időszaka. A Szovjetunió és a kommunizmus jelképe volt a vörös szín, ezért nevezték a szovjeteket gyakran vörösöknek.
Ralph kijelentése, miszerint „De hátha foglyul ejtenek a vörösök” arra a hisztériára utal, ami ebben az időben kialakult az USA-ban, amikor mindenhol kommunistákat véltek felfedezni.
Üdv:
Zsiráf
Szia, Zsiráf!
Köszönöm, az olvasónaplót. Még nem olvastam el a könyvet, de egy beszélgetésben felmerült. Utánanézve akadtam rá az oldalra, és végigolvastam a naplódat.
Nagyon jó volt, még egyszer köszönöm. 🙂
Üdv, Zsolt
Kedves Zsolt!
Örülök, hogy tetszett, nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nagyon köszönöm minden olvasó nevében, hogy ennyi könyvet elemzel ki és töltesz fel nekünk, szerintem nem csak nekem hatalmas segítség. Örülök, hogy vannak ilyen emberek! 😀
Üdv.:
Levente
u.i.: nem ez az első, hogy ehhez az oldalhoz fordultam, ha nem értettem valamit egy könyvben, most idós sokat segített. Ezer hála!
Kedves Levente!
Nagyon szívesen, örülök, hogy visszajáró vendég vagy! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Én is nagyon szépen köszönöm nekemis nagyon sokat segít/segített, de esetleg ha van rá mód akkor nem lehetne külön a karakterekről is írni? Simonnal kezdve?
Kedves Pásztor Panna!
Nagyon szívesen! 🙂 Sajnos mostanában nincs tervben A Legyek ura szereplőinek jellemzése.
Üdv:
Zsiráf
Köszi Zsiráf az olvasó naplóért! Ja és ésszre vettem a második fejezet első sorában, hogy „visszér”-t irtál „visszaér” helyett.
Kedves Marcelló!
Köszi, hoba javítva!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Én most vagyok hetedikes és idén ez a kötelező olvasmányunk, így került a kezembe ez a könyv. Számomra kissé megrázó, de szerintem néhány év múlva újra el fogom olvssni, mivel maga a koncepció nagyon tetszik.
Nekünk az órán kérdésekkel tesztelik, hogy elolvastuk-e a könyvet. De itt nagyon részletes kérdésekre kell gondolni, ezért ellátogattam az oldaladra, hogy a lényeg megmaradjon. Nagon hasznis volt, így ötöst is kaptam rá!
Köszönöm szépen a munkádat!
Üdv.: Nóri
Kedves Nóri!
Nagyon szívesen, örülök, hogy tetszett! 🙂
Üdv:
Zsiráf