Úranosz megbilincselt gyermekei, a százkarú Hekatonkheirek, a barátságtalan Óriások, a föld alatt várnak jobb sorukra. Az apjuk fél tőlük, mert hatalmasak és erősek.
Gaia tanácsára Zeusz szabadon engedi őket, de Gaia beígérte nekik a nagy jutalmat, miszerint övék lesz a hatalom. Ezt a kis részletet természetesen nem mondta el Zeusznak, és ez a ’félreértés’ vezetett a Titánok harcához. Mert a Titánok hatalmat akartak – és Zeusz, a nagyravágyó unokaöccsük is.
Itt gyakorlatilag mindenki felvonul, akit ezidáig megismerhettünk. Véres, cafatolós-nyaszatolós részletekkel zajló csata leírását olvashatjuk, a lapokról szó szerint csöpög a vér, akarom mondani az ikhór. A csatának az vet véget, hogy Zeusz leigázza Tüphóneuszt, a legerősebbet, a leghatalmasabbat. Az Etna alá zárja – nem öli meg.
Ezért ha reng az Etna és füstöl, azt mondják, Tüphóneusz próbál kiszabadulni. Gaia beleremeg a legerősebb gyermeke vereségébe, ám az ő javaslatára lesz Zeusz ezek után az istenek királya.
A csata a létező világ mindhárom szintjén zajlik: a földön, az égen és az alvilágban (Tartarosz). Egy hosszú leírásban megismerhetjük a világ, különösen az alvilág szerkezetét.
Ha az égből ledobnak egy üllőt, az kilenc napon át zuhan lefele míg földet ér. És ha a földről eldobnak egy üllőt (nem tudom kinek jutott eszébe üllőket dobálni), az kilenc nap alatt ér le a Tartaroszba.
Tehát: van átjárás és a földről le lehet dobni valamit, plusz a tény, hogy az ég van fent, alatta a föld, és legalul az alvilág. Itt teljesen sötét van és a szellőztetetlen helyek büdös dohszaga. Itt áll Nüx palotája és itt áll Atlasz, nyilván, hiszen alulról tartja a Földet. Ám Tartarosz is hasonlít a földre: van égboltja. És néha üllők repülnek le az égből.
Zeusz első felesége Métisz. Pallasz Athénéval volt várandós, amikor is Zeusznál bölcsebb gyermeket ígért neki a Végzet. És mi történik? Ismét a féltékeny apa: lenyeli Métiszt úgy, ahogy van. Amikor eljött a szülés ideje, Pallasz Athéné egyszerűen kipattan az apja fejéből. Ám Métisz egy kis darabja ott marad Zeuszban: adja a jó tanácsokat és véleményezi Zeusz cselekedeteit. Persze némán hallgat Zeusz nőügyei kapcsán. Lássuk!
Második felesége Themisz, aki megszüli a Hórákat (Törvényesség, Jog és virágzó Béke) és a Moirákat.
Eurünomé a Khariszok, a kellem istennőinek anyja (a három Kharisz: Aglaié, Euphroszűné és Thalié).
Démétérrel is cicázott, gyermekük Perszephoné, akit Hádész rabol el erőszakkal, és Zeusz még csak fel sem háborodik.
Mnémoszüné szülte Zeusztól a kilenc Múzsát.
Létó Apollónt és Artemiszt hozta világra.
Maiától (Atlasz lánya) születik Hermész, az istenek hírnöke.
Szemelétől (Kadmosz lánya, lejjebb látjuk, hogy anyja Harmonia) Dionüszosz születik.
Alkménétől Héraklész születik, a legendás és forrófejű hős.
Hérát harmadikként feleségül is vette, ő az utolsó felesége. Persze ezzel a szoknyavadászatnak koránt sincs vége! Héra Hébét és Eileithüiát szülte.
Zeusz és Héra között amolyan rivalizálás alakult ki, hogy ki meddig mehet el. Zeusz fejéből kipattant Pallasz Athéné, Héra és más nő szülése nélkül. Héra vérszemet kapott és megszülte Héphaisztoszt – Zeusz és más férfi közreműködése nélkül. Később Zeusz a combjában bevarrva fogja kihordani a csecsemő Dionüszoszt, de ez a történet nem szerepel Hésziodosz munkájában.
Poszeidón gyermeke Tritón Amphitritétől. Árész gyermekei a Félelem és a Rettegés Kütherreiától, és Harmonia, aki Kadmosz felesége lesz.
Az istenek hősökkel, félistenekkel, majd emberekkel ’keverednek szerelembe’, így az isteni vér, az ikhór folyamatosan hígul.
Végigtekintve a több évadnyi isteni szappanoperán, kérdések özöne zúdulhat ránk, melyre sem szorgos tudósok élete, sem a könyvtárnyi irodalom nem adhat választ.
Ha valami halhatatlan, tényleg szükséges, hogy megszülessen? És ha halhatatlanok, hol vannak most? Az emlékezetük él, hisz elneveztek róluk kémiai elemeket, nagyra nőtt vállalatokat, még fűtőtestet is. De véget ért-e a történetük, vagy várnak valahol a folytatásra, mondjuk az Olümposz felhővel borított csúcsán?
-Vége-