Hegedüs István (Az áruló Hegedüs) jellemzése

Szerző:

A IV. rész 12. fejezetében aztán fény derül Hegedűs legfontosabb és meghatározó tulajdonságára: gyáva. Ez az a fejezet, amelyben parasztok a pataknál foglyul ejtenek egy török (kurd) katonát. Dobó a vártisztek jelenlétében hallgatja ki a törököt, közben azonban folamatosan ágyúzzák a palotát és néhány golyó beszakítja a tetőt és Dobó és a török közé zuhan.

„Az ülők mindnyájan fölkeltek. Hegedüs elment. A többi, hogy Dobó ülve maradt, várakozott.”

Hegedüs tehát gyáva, de ez szinte csak véletlenül derül ki. Fontos dolog, hogy nem az derül ki, hogy mindenki más bátor, ugyanis a többiek sem bátorságból maradtak, hanem azért, mert Dobó is maradt. Ettől a többi tisztet nem tekintjük bátornak, Hegedüst viszont egyértelműen gyávának tartjuk.

Emberünk folyamatosan kellemetlen, már-már kínos helyzetekbe kerül. Van, amiről nem tehet – mint a katonái szökéséről – van, azonban, amikor ő hoz rossz döntés: nem kellett volna beleszólnia az eskübe és célszerű lett volna a többiekkel maradni. Így viszont az Olvasóban egyre mélyül az az érzés, hogy Hegedüs István nem jó ember.

Az V. rész 3. fejezetében kerül sor arra a beszélgetésre a bátorságról Gergely és Hegedüs között, ami sok mindenre rávilágít a kassai hadnaggyal kapcsolatban. Ekkor Gergely és Hegedüs kint alszanak az egyik bástyán a tűz mellett.

„- Te tudós ember vagy, Gergely. Én is papnak készültem, de elcsaptak. Negyven törököt vertem le ma evvel az egy kezemmel. Közöttük volt egy, amelyik kétszer rám csapott. Hát nem mondhatod azt, hogy nincs bennem bátorság.”

Újabb fontos információ Hegedüsről: pap volt, de kirúgták, bá azt nem tudjuk meg, hogy miért. Figyeljük meg azt is, hogy mennyire hangsúlyozza bátorságát. Azt pedig tudjuk, hogyha valaki valamit nagyon bizonygat, azzal általában bibi van.

Ezután Hegedüs olyan dolgokról beszél, amik akár még szimpatikusak is lehetnek az Olvasó számára:

  • „- Mégis sokszor eltűnődöm, hogy az ember csak ember, akár le van borotválva a feje, akár nincs. És hát mink tulajdonképpen gyilkolunk.”
  • „- Ha egy olyan okos ember volna közöttünk, akinek annyi esze volna, mint nekünk mind-nyájunknak, vagy mondjuk, annyi esze volna, mint minden embernek egybefogva a világon, azt hiszem, az nem volna bátor.”
  • „- Arról, hogy jobban meg tudná becsülni az életnek az értékét. Mert hogy mink itt vagyunk ezen a földön, az bizonyos, de hogyha fejünket veszi a török, nem bizonyos, hogy élünk-e tovább.”

Ezek a gondolatok nyilvánvalóan Hegedüs papi múltjából származnak. Filozófiai és teológiai eszmefuttatás ez, nem katonának való. Hegedüs túlkomplikálja a dolgokat, de ez még nem lenne olyan nagy baj. Elhangzik azonban még egy fontos mondat:

„De ennek a földi életnek bizonyára van értéke, s nem arra való, hogy egy-egy gyöttment pogánynak legyen kit levágnia.”

Ebből a mondatból derül ki, hogy Hegedüs valójában fél. Fél a haláltól, ami természetes dolog, a vár összes katonája fél a haláltól. Ő azonban megpróbálja (önmagának is) megmagyarázni, hogy nem fél, csak nem akarja, hogy esetleg egy tanulatlan pogány ölje őt meg.

A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5

“Hegedüs István (Az áruló Hegedüs) jellemzése” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!
    Észrevételem lenne!
    Mikor Gergellyel ,,filozofál”, nekem úgy tűnik, mintha azt akarná mondani, hogy lehet, hogy ő gyáva, de azért elég okos, és ezt megpróbálja példákkal alátámasztani. Érdekelne, hogy ez így is van-e, vagy valami felett elsiklottam? Egyébként viszont nagyon tetszik az oldal. Válaszodat köszönöm!
    Tamás

    Válasz

    • Kedves KissTomi!

      Simán igazad lehet! A gyávaság nem zárja ki azt, hogy valaki okos legyen, vagy éppen fordítva. Az már egy másik kérdés, hogyha valaki az okosság, vagy az okoskodás álcája mögé bújtatja azt, hogy gyáva. Ha megfelelően, a saját szavaiddal meg tudod indokolni, akkor kikapni bitos nem fogsz érte! 🙂
      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

      • Szerintem a 2. opció lesz az. Ugyanis Hegedüs szerint egy hatalmas ésszel/okossággal rendelkező ember nem lenne bátor. Talán azt akarja mondani, hogy ez fordítva is igaz, így ha felmerült róla, hogy gyáva, hát terjedjen, hogy okos is legalább ugyan ennyire.
        Válaszod köszönöm!

        Válasz

  2. Velem is sokszor élcelődtek , hogy nem rokonom-e ?
    Nos ő HEGEDÜS , én viszont HEGEDŰS vagyok , a két névnek nincs köze egymáshoz .
    A hegedűs ( hegedős) ősi magyar főnév , már Kálti Marknál szerepel . Jelentése : énekmondó , igric . A hangszer csak a 15. században keletkezett , a VIOLA DA GAMBA átalakításával.
    A hegedüs főnév tulajdonnév alakja a német GEIGER magyarítása , és mivel a német nyelvben nincs „ű” , ezért rövidült . Kassát nagyrészt szászok lakták a 16. században , tehát , ha valós alak lenne , nyilván HEGEDÜS lenne a neve.

    Válasz

  6. Kedves Zsiráf!
    Feltehetek pár kérdést
    A következő anagrammák a regényhez kötődnek. Kire gondoltunk?
    Rizses bagoly mereng …………………………………………….
    Óvást dobni ……………………………………………..
    Börtönt kiált………………………………………………….
    Sanyi vár…………………………………………………
    üdv:Soma

    Válasz

    • Kedves Soma!

      Na, úgy látom idén egészen kreatív kérdések is vannak! 🙂
      Bornemissza Gergely
      Dobó István
      Török Bálint
      Varsányi

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  7. Köszönet a tartalomért! Nagyon jól összeszedted.

    Vannak ilyen finomságok, hogy Gárdonyi alkalom adtán olyan regényeiben is, mint az Isten rabjai eretnek filozófiát is tud a szereplők szájába adni, például Julianus baráttal beszélő szerzetesek esetén. Ebből gondolhatjuk, hogy volt füle a szerzőnek hozzá. Ezért kicsit ebből a szempontból észrevételezem:

    Sokkal sötétebb ez a „filozófia”, mint azt leírod. Tulajdonképpen leleplező.

    Papnak tanult volna, de elcsapták. Eleve botrány, de hogyan is mondhatna ilyet, hogy „ha fejünket veszi a török, nem bizonyos, hogy élünk-e tovább”? Ez nyers és egyenes hittagadás.
    Ne felejtsük el, hogy az 1950-es évekig nem voltak szekuláris iskolák, így Gárdonyi idejében ez teljesen nyilvánvaló botrány.
    Az érvelés is meglehetősen primitív, így nem lehet mondani, hogy valóban okos/bölcs lenne, bár mégis bennfoglaltan annak mondja magát. Így amit látunk az a kevélység – az igazságosság és alázat erényeivel ellentétes. S lám, nem tűri a kapitányt sem maga fölött, hanem vörös fejjel szól közbe, hogy mellőzik.

    Ha a bátorság hiányáról sokat beszélsz érdekes azt meggondolni, hogy a bátorság erényével ellentétes vícium a félénkség, és a vakmerőség. Hegedüs esetén mindkettőt láttuk.
    A bátorság összefüggésben áll a reménnyel, ami az isteni erények egyike. Hegedüs esetén a reménytelenség nyilvánvaló. Következménye a véges javakhoz való vétkes ragaszkodás. (lásd ostrompénz, a vár pénzért feladása, és persze az életének vétkes módon való mentése)

    Tehát lépésről lépésre nyilvánvalóvá válik, hogy Hegedüs minden erényt nélkülöz ami a hivatása gyakorlásához szükséges. A gondolatot szó és tett követi. És végül teljesen kiütközik az egyénben végbemenő változás a bűn közösségére gyakorolt romboló hatása.

    Válasz

  8. Kedves Zsiráf!
    Tinódi Hegedős Istvánként említi.
    Lehet tudni, hogy valós történelmi személy volt-e?
    Köszönöm

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .