Hegedüs István (Az áruló Hegedüs) jellemzése

Érdemes megfigyelni Gergely reakcióját is Hegedüs kétségeire, tépelődésére. Gergely ugyanis eleinte nem is nagyon érti, mi baja a kassai hadnagynak. Ennek persze az az oka, hogy Gergelyben megvan az a tulajdonság, ami Hegedüsből hiányzik: a bátorság. Gergely mégis megpróbál segíteni Hegedüsnek, egy darabig elvitatkozgatnak a bátorságról, mint elvont fogalomról.

Kiderül azonban, hogy Hegedüs valójában nem is vitatkozni akart, vagyis nem segítséget kért Gergelytől, nem akarja, hogy meggyőzzék, hanem valójában csak kinyilatkoztatta, hogy ő mit gondol a bátorságról.

Végül aztán Gergely is elunja a meddő vitát: „No de, a Ponciusodat, engedj már aludnom! Ilyenkor filozofálsz? Mindjárt hozzád vágom ezt a rossz pajzsot.”

Az V. rész 4. fejezetében érünk el Hegedüs viselkedésének fordulópontjához. Mint ahogy korábban már volt szó róla, eddig a pontig Hegedüs csak tépelődő, bizonytalan alak, aki azonban még semmi olyat nem tett, ami kárt okozott volna a várnak, vagy ami miatt elítélhettük volna. Az egy dolog, hogy mi a véleménye a bátorságról, vagy a pogányok elleni harcról, de ez csak elmélet, a gyakorlatban ugyanolyan hősiesen harcolt, mint a többi vérvédő.

Most azonban változik a helyzet, a kellemetlen filozofálgatóból egyértelműen negatív figurává válik. Ez akkor történik, amikor Paksy Jób és társai várból való szerencsétlen kicsapása után a törökök újra mindenféle hazugságokat kiabálnak be a várba.

„- Hazudnak az alávalók! – szólt Gergely a körülötte álló katonáknak. – Úgy hazudnak, mint ahogy nekünk kiabálják minden éjszakán, hogy a feleségünk, menyasszonyunk, gyermekünk fogva van. A király hada jön. Minden órában várhatjuk.

– De hátha nem hazudnak? – szólt egy nyers hang a háta mögött.”

Persze hogy Hegedüs a közbeszóló. Vegyük észre, hogy Hegedüsnek ez az egyszerű, már-már költői kérdése mekkora fordulópont, ugyanis:

  • Hegedüs ezzel megszegte esküjét. Burkoltan ugyanis a vár feladásának lehetőségére utal, mivel, ha a törökök igazat mondanak, vagyis valóban szétverték a vár felmentésére érkező királyi sereget, akkor nincs értelme védeni tovább a várat.
  • Gergely persze nem hagyja annyiban a dolgot, kirobban a vita közöttük, ami majdnem párbajjal végződik. Egyedül Dobó erélyes közbelépése menti meg a helyzetet. Ezzel azonban feszültség keletkezett a két tiszt között, vagyis megtört az egység a vár védői között.

Ettől a ponttól kezdve bizonyossá válik, hogy be fog következni a katasztrófa. Hegedüst ugyanis most már a becsületében is megsértették, Gergely nyilvánosan vitába szállt vele. Ezt természetesen egy olyan gyenge jellemű, de a végletekig büszke ember, mint Hegedüs nem tűrheti el.

Innentől pedig felgyorsulnak az események. A következő fejezetben a mindenhol jelen lévő és mindent halló cigány súgja meg Gergelynek, hogy hallotta, ahogy Hegedüs a kassai katonákat lázítja. Hegedüs azonban bár gyáva, de nem buta ember. Azzal próbálja meg lázadásra bírni a katonákat, ami a legjobban érdekli őket, vagyis a pénzzel (zsolddal).

„Hegedüs hadnagy úr arról beszélt, hogy mikor ostrom van, duplán járna a fizetség. A katonák morognak Dobó nagyságos úrra. Azt mondják, hogy a török minden jót ígér, ő meg semmit. Választani kell.” Mondja a cigány Gergelynek.

A kassai hadnagy azonban nem áll meg itt. Másnap (V. rész 6. fejezet) Dobónál is jelentkezik kihallgatásra.

„- Sajnos – folytatta Hegedüs, kerülve a Dobó tekintetét -, vannak öreg katonák köztük, akik ismerik az izét… az ostrompénzt. Tegnap egész nap azt várták, hogy megkapják, mint máskor, máshol szokás volt. Este már duzzogtak. Gondoltam: tovább mérgesedik a baj, ha leszidom őket. Hát engedtem, hogy beszéljenek. Arra kértek: mondjam meg a kapitány úrnak, hogy mi a kívánságuk.”

A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Hegedüs István (Az áruló Hegedüs) jellemzése” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!
    Észrevételem lenne!
    Mikor Gergellyel ,,filozofál”, nekem úgy tűnik, mintha azt akarná mondani, hogy lehet, hogy ő gyáva, de azért elég okos, és ezt megpróbálja példákkal alátámasztani. Érdekelne, hogy ez így is van-e, vagy valami felett elsiklottam? Egyébként viszont nagyon tetszik az oldal. Válaszodat köszönöm!
    Tamás

    Válasz
    • Kedves KissTomi!

      Simán igazad lehet! A gyávaság nem zárja ki azt, hogy valaki okos legyen, vagy éppen fordítva. Az már egy másik kérdés, hogyha valaki az okosság, vagy az okoskodás álcája mögé bújtatja azt, hogy gyáva. Ha megfelelően, a saját szavaiddal meg tudod indokolni, akkor kikapni bitos nem fogsz érte! 🙂
      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
      • Szerintem a 2. opció lesz az. Ugyanis Hegedüs szerint egy hatalmas ésszel/okossággal rendelkező ember nem lenne bátor. Talán azt akarja mondani, hogy ez fordítva is igaz, így ha felmerült róla, hogy gyáva, hát terjedjen, hogy okos is legalább ugyan ennyire.
        Válaszod köszönöm!

        Válasz
  2. Velem is sokszor élcelődtek , hogy nem rokonom-e ?
    Nos ő HEGEDÜS , én viszont HEGEDŰS vagyok , a két névnek nincs köze egymáshoz .
    A hegedűs ( hegedős) ősi magyar főnév , már Kálti Marknál szerepel . Jelentése : énekmondó , igric . A hangszer csak a 15. században keletkezett , a VIOLA DA GAMBA átalakításával.
    A hegedüs főnév tulajdonnév alakja a német GEIGER magyarítása , és mivel a német nyelvben nincs “ű” , ezért rövidült . Kassát nagyrészt szászok lakták a 16. században , tehát , ha valós alak lenne , nyilván HEGEDÜS lenne a neve.

    Válasz
  3. Kedves Zsiráf!
    Feltehetek pár kérdést
    A következő anagrammák a regényhez kötődnek. Kire gondoltunk?
    Rizses bagoly mereng …………………………………………….
    Óvást dobni ……………………………………………..
    Börtönt kiált………………………………………………….
    Sanyi vár…………………………………………………
    üdv:Soma

    Válasz
    • Kedves Soma!

      Na, úgy látom idén egészen kreatív kérdések is vannak! 🙂
      Bornemissza Gergely
      Dobó István
      Török Bálint
      Varsányi

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .