Ezzel azonban nagy hibát követett el Hegedüs, elszámolta magát. Figyeljük meg, hogy milyen ostoba lépés is volt ez valójában. Dobó szigorúsága, sőt, akár kegyetlensége, ellentmondást nem tűrő személyisége közismert, ha a vár védelméről van szó. Mégis mire számított Hegedűs?
Dobó reakciója kiszámítható:
„- Hát először is – felelte Dobó – nem lett volna szabad elfelejtenie, hadnagy úr, hogy a várban semmiféle settegésnek-sugdosódásnak helye nincsen. Másodszor, ami az ostrompénzt illeti, aki nem a hazáért harcol itten, hanem az ostrompénzért, hát csak jelentkezzék: megkapja.
S ellépett a hadnagytól. Áthajolt a palánkon.”
Hegedüsnek az a próbálkozása, hogy a katonák elégedetlenkedése mögé bújtassa el saját gyávaságát tehát sikertelen volt. Úgy is mondhatjuk, hogy a passzív próbálkozás után most már az aktív cselekvésnek kell következnie.
Így is történik. Még ugyanebben a fejezetben, éjszaka, a cigány jelenti Mekcseynek, hogy látta a kassai hadnagyot három katonájával lemászni a víztározóba. Mekcsey azonnal odamegy az embereivel, hamarosan érkezik Dobó is és tetten érik Hegedüst és a három kassai katonát, ahogy a törököket próbálják meg bevezetni a várba a víztározón keresztül. Dobóék ejtenek egy török foglyot is.
Hegedüs István kassai hadnagy története itt akár véget is érhetne. Elárulta a várat, megszegte esküjét, nem lehet kétséges halálbüntetése. Emberünknek itt még lenne esélye arra, hogy elvesztett becsületéből legalább egy darabot visszaszerezzen. Vagyis mindent bevalljon és emelt fővel fogadja a büntetését.
Mivel azonban tudjuk, hogy Hegedüs alapvetően gyáva, így természetesen nem ez történik. Hegedüs az utolsó pillanatig megpróbálja védeni magát, kibúvókat keres. A három kassai katonára akarja fogni az egészet, de szerencsétlenségére a foglyul ejtett török katona mindent elmond: Hegedüs a falon át tárgyalt Arszlán béggel és 100 arany fejében vállalta, hogy beengedi a törököket a várba.
Hegedüs sorsa megpecsételődött, büntetése sem lehet kétséges: felakasztják. Három kassai társának pedig levágják a fülét
Itt ér – most már tényleg – véget az áruló Hegedüs István kassai hadnagy története. Zárásként foglaljuk össze néhány gondolatban személyiségét, jellemét:
- Kezdettől fogva kellemetlen figura, de eleinte még nem egyértelműen negatív szereplő. Sorra követ el azonban olyan hibákat, amik végül megpecsételik a sorsát.
- Gyáva, de ezt eleinte saját magának sem akarja/tudja bevallani. Ha nem kezdené el bizonygatni bátorságát, soha senkinek sem jutna eszébe kétségbe vonni azt. A bátorságról értekezve valójában gyávaságát próbálja filozófiai eszmefuttatásokkal takargatni.
- Rendkívül büszke jellem, azonban nála a büszkeség inkább negatív jellemvonás, ami fölényeskedéssel párosul.
Jellemének ezek az összetevői előre vetítik tragikus sorsát, sajnálni azonban nem tudjuk. A tépelődő, bizonytalankodó (valójában nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező) egykori papnövendék végül saját elhatározásából jut el a vár elárulásáig, amiért meg is kapja méltó büntetését.
-Vége-
Kedves Zsiráf!
Észrevételem lenne!
Mikor Gergellyel ,,filozofál”, nekem úgy tűnik, mintha azt akarná mondani, hogy lehet, hogy ő gyáva, de azért elég okos, és ezt megpróbálja példákkal alátámasztani. Érdekelne, hogy ez így is van-e, vagy valami felett elsiklottam? Egyébként viszont nagyon tetszik az oldal. Válaszodat köszönöm!
Tamás
Kedves KissTomi!
Simán igazad lehet! A gyávaság nem zárja ki azt, hogy valaki okos legyen, vagy éppen fordítva. Az már egy másik kérdés, hogyha valaki az okosság, vagy az okoskodás álcája mögé bújtatja azt, hogy gyáva. Ha megfelelően, a saját szavaiddal meg tudod indokolni, akkor kikapni bitos nem fogsz érte! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szerintem a 2. opció lesz az. Ugyanis Hegedüs szerint egy hatalmas ésszel/okossággal rendelkező ember nem lenne bátor. Talán azt akarja mondani, hogy ez fordítva is igaz, így ha felmerült róla, hogy gyáva, hát terjedjen, hogy okos is legalább ugyan ennyire.
Válaszod köszönöm!
Szívesen! 🙂
Zs.
Velem is sokszor élcelődtek , hogy nem rokonom-e ?
Nos ő HEGEDÜS , én viszont HEGEDŰS vagyok , a két névnek nincs köze egymáshoz .
A hegedűs ( hegedős) ősi magyar főnév , már Kálti Marknál szerepel . Jelentése : énekmondó , igric . A hangszer csak a 15. században keletkezett , a VIOLA DA GAMBA átalakításával.
A hegedüs főnév tulajdonnév alakja a német GEIGER magyarítása , és mivel a német nyelvben nincs „ű” , ezért rövidült . Kassát nagyrészt szászok lakták a 16. században , tehát , ha valós alak lenne , nyilván HEGEDÜS lenne a neve.
Kedves Hegedűs András!
Köszönöm a hasznos kiegészítést! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nem írtad mi a szerepe a történetben és hogy miért van benne
Kedves bana12!
Igen, ez szerintem is felháborító…
Üdv:
Zsiráf
Nagyon sokat segített!
Köszönöm.
Kedves Péter!
Szívesen!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Köszönöm sokat segítettél az irodalom fogalmazásban.
Kedves Jázmin Brieber!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Feltehetek pár kérdést
A következő anagrammák a regényhez kötődnek. Kire gondoltunk?
Rizses bagoly mereng …………………………………………….
Óvást dobni ……………………………………………..
Börtönt kiált………………………………………………….
Sanyi vár…………………………………………………
üdv:Soma
Kedves Soma!
Na, úgy látom idén egészen kreatív kérdések is vannak! 🙂
Bornemissza Gergely
Dobó István
Török Bálint
Varsányi
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf !
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat
sok egészséget és kitartást a jövőre nézve .
üdv:Soma
Kedves Soma!
Köszönöm, és Neked is! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Köszönet a tartalomért! Nagyon jól összeszedted.
Vannak ilyen finomságok, hogy Gárdonyi alkalom adtán olyan regényeiben is, mint az Isten rabjai eretnek filozófiát is tud a szereplők szájába adni, például Julianus baráttal beszélő szerzetesek esetén. Ebből gondolhatjuk, hogy volt füle a szerzőnek hozzá. Ezért kicsit ebből a szempontból észrevételezem:
Sokkal sötétebb ez a „filozófia”, mint azt leírod. Tulajdonképpen leleplező.
Papnak tanult volna, de elcsapták. Eleve botrány, de hogyan is mondhatna ilyet, hogy „ha fejünket veszi a török, nem bizonyos, hogy élünk-e tovább”? Ez nyers és egyenes hittagadás.
Ne felejtsük el, hogy az 1950-es évekig nem voltak szekuláris iskolák, így Gárdonyi idejében ez teljesen nyilvánvaló botrány.
Az érvelés is meglehetősen primitív, így nem lehet mondani, hogy valóban okos/bölcs lenne, bár mégis bennfoglaltan annak mondja magát. Így amit látunk az a kevélység – az igazságosság és alázat erényeivel ellentétes. S lám, nem tűri a kapitányt sem maga fölött, hanem vörös fejjel szól közbe, hogy mellőzik.
Ha a bátorság hiányáról sokat beszélsz érdekes azt meggondolni, hogy a bátorság erényével ellentétes vícium a félénkség, és a vakmerőség. Hegedüs esetén mindkettőt láttuk.
A bátorság összefüggésben áll a reménnyel, ami az isteni erények egyike. Hegedüs esetén a reménytelenség nyilvánvaló. Következménye a véges javakhoz való vétkes ragaszkodás. (lásd ostrompénz, a vár pénzért feladása, és persze az életének vétkes módon való mentése)
Tehát lépésről lépésre nyilvánvalóvá válik, hogy Hegedüs minden erényt nélkülöz ami a hivatása gyakorlásához szükséges. A gondolatot szó és tett követi. És végül teljesen kiütközik az egyénben végbemenő változás a bűn közösségére gyakorolt romboló hatása.
Kedves I László!
Köszönöm a kiegészítést!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Tinódi Hegedős Istvánként említi.
Lehet tudni, hogy valós történelmi személy volt-e?
Köszönöm
Kedves Hanabi!
Bizony, létező személy volt!
Üdv:
Zsiráf