Hogyan írjunk olvasónaplót?

Ebben az írásban kicsit eltérünk az oldal profiljától és nem egy mű olvasónaplóját, vagy egy szereplő jellemzését olvashatjátok. Viszonylag sok emailt kaptam ugyanis, amikben arról érdeklődtök, hogy is kell jó olvasónaplót írni. Nyilván a hangsúly a „jó”-n van, hiszen innen-onnan összebuherált, lopkodott, se eleje, se vége naplót bárki tud írni.

A cél természetesen egy olyan olvasmánynapló elkészítése, amire jó jegyet kapsz. Nos, most ennek fogunk utána járni.

A cím kicsit talán megtévesztő, helyesebb lett volna azt írni, „Hogyan ne írjunk olvasónaplót?”, vagy még inkább „Én hogyan írok olvasónaplót?”.

Ne feledjétek, ami most következik, az nem egy kötelező érvényű, atombiztos leírás, amit ha követsz, akkor tuti százezer százalék, hogy csillagos ötös fölét fogsz kapni rá. Ezek csak az én meglátásaim, illetve módszerem, amik alapján az olvasónaplóim készülnek. Az már egy másik kérdés, hogy a közvetlen visszajelzések és az oldalletöltési statisztikák alapján szeretni szoktátok és hasznosnak találjátok az itteni cuccokat.

Az első és legfontosabb dolog, hogy azokat a szempontokat vedd figyelembe, amiket a tanárod megadott. Nyílván nem véletlenül tette, vagyis elsősorban a tanerő elvárásainak kell megfelelnie a munkádnak. Ezen túl azonban, illetve, ha egyáltalán nem kaptál útmutatást az olvasónapló elkészítéséhez, hasznos lehet, amit itt olvasol.

Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat!

Mi az olvasónapló?

Az olvasónapló egy irodalmi műnek az olvasó által történő rövidítése, a tartalom saját szavakkal történő leírása. Ez egy elég egyszerű alaptétel, nem is igényel sok magyarázatot.

Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a rövidítés óhatatlanul azzal jár, hogy egyben értelmezed is a művet. Vagyis olvasónaplódba azok a dolgok kerülnek be, amiket Te fontosnak tartasz a regénnyel, drámával, stb. illetve annak cselekményével, szereplőivel kapcsolatban. Természetesen optimális esetben az általad fontosnak tartott dolgok egybe esnek a tanár (és így tágabb értelemben az iskolai elvárások, tanrend, sőt az irodalomtudomány) által fontosnak tartott dolgokkal.

Az olvasónapló írásának nagy művészete és szent grálja, hogy meg tudd találni, ki tudd szűrni az esetenként több tucat oldalas fejezetekből azt a maximum néhány (tétel)mondatban elmondható lényeget, ami az egészből fontos. Tudom, ez így bonyolultan hangzott, de hidd el, nem kell rögtön a Tiszának (Dunának, Körösnek, Berettyónak) szaladnod, nem olyan vészes!

Mikor írunk olvasónaplót?

Olvasónapló általában két esetben készül:

  • Önszorgalomból:
    • Ekkor elolvasod a kötelező olvasmányt szabadidődben és azt akarod, hogy tanév közben is emlékezzél rá. Ebben az esetben, bár nem kötelező a napló írása, Te azonban előrelátó módon írsz egyet belőle. A cél az, hogy hónapokkal később, amikor órán feldolgozzátok az adott kötelezőt, akkor ne kelljen újra elolvasnod, elég csak fellapoznod a naplót és minden szép.
    • Lássuk be azonban, hogy ez az az eset, ami nem igazán életszerű, a gyakorlatban a legtöbb diák nem azzal tölti a nyári (téli, őszi) szünetet, hogy kötelezőket olvasson és jegyzetelgessen. Vagyis a legtöbben – ne aggódj, annak idején én is – seggel állunk neki az ilyen feladatoknak, lévén, hogy nem kötelező, hobbiból meg egészséges tizenéves nem csinál olyat, amiért sem jutalom, sem büntetés nem jár. Legalábbis nem rögtön. Azt viszont halkan bár, de megjegyzem, hogy rendkívül hasznos tud lenni a későbbiekben, ha mégis megcsinálod!
  • Iskolai kötelezettségből
    • Na, ez az, ami jóval gyakoribb. Vagyis amikor konkrétan megkapod házi feladatnak, hogy írj egy olvasónaplót valamelyik kötelező olvasmányból. A legtöbben ezt is nehezen viselik, de nincs mese meg kell csinálni. Ilyenkor azért általában órán kapsz valamilyen iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan is kezdj neki, mire kell figyelni, mik az elvárások. Vagy nem kapsz.

Még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Hogyan írjunk olvasónaplót?” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!

    Véletlenül bukkantam a honlapodra, rövid tartalomismertetőt kerestem A kőszívű ember fiai-ról (milyen meglepő, igaz?), mert nyomtatott könyv hiányában monitorról olvastam, és az számomra mindig nehézkes.
    A XXI. század gyermekeinek ezért javaslom az epub vagy mobi formátumot, amely szépen összeboronálja a hagyományos könyvformátumot a modern technikával.
    Nagyon örültem, hogy részletes, mégis követhető tartalomismertetőt írtál, fejezetenként lebontva, kiemelve a szereplőket, az időpontot és a helyszíneket. Ráadásul nem is csak egy műről, hanem nagyon sokról, amelyeket rettenetes régen olvastam már, többeket örömmel, míg másokat csak ímmel-ámmal.
    Minden elismerésem a tied, hogy a szabadidődet nem kímélve segítesz másoknak.
    További munkáidhoz sok sikert és hálás olvasótábort kívánok.

    Nosztalgia

    Válasz
    • Kedves Nosztalgia!

      Örülök, hogy tetszik az oldal és hasznos találtad! 🙂 Köszönöm a megerősítést is, mindig jól esik, ha elismerik a munkám!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Szia, Zsiráf! 🙂
    Nem tudom, hogy szabad-e tegezni, úgyhogy elnézést kérek ezért.

    Nagyon hasznosnak találtam az itt leírtakat, viszont egy két dolog nem igazán érthető nekem.

    Az egyik, hogy miután elolvastam egyszer-kétszer a könyvet. Utána ahogy elkezdem írni fel kell írni, hogy hanyadik fejezetről írok?

    És, ha fel kell írni a fejezet számát akkor honnan tudom, hogy éppen hanyadik fejezetet írom?
    Vagy magam mellett nyitva lehet a könyv? Ezt én nem annyira értem. Kicsit zavaros.

    Válaszodat előre is köszönöm szépen.

    Válasz
    • Kedves Végi Gyopárka!

      Azért ajánlott először végigolvasni a könyvet, hogy képben legyél az egész cselekményről, és tudd, hogy mi az ami tényleg fontos a cselekmény szempontjából és mi az, ami nem. Utána meg érdemes fejezetenként haladni, tehát elolvasol egy fejezetet, és megírod az olvasónaplóját. Nem kell fejből írnod a naplót! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Kedves Zsiráf!

    Már 2 éve elmentettem a honlapot, mert gondoltam egyszer még szükség lehet rá. És most eljött a pillanat. A fiam 7. osztályos, most írja az első olvasónaplóját. Köszi az összefoglalót, nekem sosem kellett írnom. 🙂 Nagyon parázott, de egy kicsit megnyugodott a szavaidtól. Jó, hogy mástól is hallja, hogy nem úgy születik az ember, hogy tökéletes olvasónaplót tud írni. A beszélő köntöst kell felfolgoznia, és ki van kötve, hogy szülő nem segíthet, ezért mutattam meg neki az oldaladat. Mert te nem vagy a szülője, ezért nem csalás. 🙂

    Köszi a segítséget, Anna

    Válasz
    • Kedves Anna!

      Valóban, nem tudok róla, hogy lenne egy 7. osztályos fiam 😀 😀 Örülök, hogy segített Nektek a bejegyzés! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Kedves Zsiráf!

    Nekem most kell írnom olvasónaplót.
    És ez az oldal amit írtál. Nekem nagyon sokat
    segített.

    Köszönöm szépen, Hanna
    Ui. Így tovább.

    Válasz
  5. Kedves Zsiráf!

    Közel 55 évesen „ültem be újra az iskolapadba”. Olvasónaplót kell írnunk.Régen, nagyon régen írtam olvasónaplót, ezért rákerestem, hogy hogy is kell. Köszönöm a feladat összefoglalását, sokat segített, hogy hogy kezdjek hozzá és majd hogy írjam meg.
    Köszönettel: Ildikó

    Válasz
    • Kedves Ildikó!

      Egészen váratlan korosztályhoz is elér az oldal! 🙂 Örülök, hogy hasznosnak találtad, és sok sikert újra a suliban, felnézek Rád!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  6. Kedves Zsiráf!

    5. osztályos vagyok, és két hét múlva be kell adni az olvasónaplómat, amit még el se kezdtem. Viccesnek találom hogy szerinted pont a Pál utcai fiúkból lehet gyorsan naplót írni.
    Persze ez nem jelenti azt hogy el is kapkodom. Nagyon nagy segítség volt a bejegyzésed, köszönöm!

    Kab51 Kabulo, a youtuber

    Válasz
    • Kedves Kab51!

      Szerintem nem azt írtam, hogy A Pál utcai fiúkból lehet gyorsan írni… De két hét bőven elég rá, feltéve, hogy tényleg foglalkozol is vele két hétig! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .