Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – 1-25. fejezet – Olvasónapló

Szerző:

4. fejezet: Két jó barát

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Baradlay Ödön
Remiroff Leonin, fiatal orosz nemes
Jéza, a cserkesz táncoslány, Leonin szeretője
Az orosz imsik		 Oroszország, a szentpétervári „márványpalota”
A téli orosz puszta
A befagyott Dnyeper

A fejezet a szentpétervári márványpalota termeinek leírásával kezdődik. A palotában éppen estélyt tartanak, ahol minden fontos személyiség jelen van, aki számít az orosz fővárosban. Közöttük találjuk Baradlay Ödönt is, Baradlay Kazimír legidősebb fiát, akivel most találkozunk először a regényben. Jókai a fiatalember külső leírását is megadja:

„Szép, méltóságteljes arc, az ifjúkor teljében, az érzületnek még szűzies virághamvával minden vonásain. Szemeivel, mik nagyok és kékek, sötét, hosszú pilláktól árnyazva, egy hajadon is hódítani indulhatna, míg nemes arcéle, gyönyörű metszésű ajkai a korát megelőzött férfit hirdetik benne. Termete karcsú, de ruganyos és izomtelt.”

Ödön jól viseli az estély „megpróbáltatásait”, táncol azzal akivel kell, semmitmondó beszélgetéseket folytat, de látszik rajta, hogy különösebben nem hatja meg a hatalmas pompa, rengeteg csillogó ékszer és gazdagság. „Minden vonása azt mondta, hogy az, ami itt körülötte történik, őt nem érdekli.”

Ödön összetalálkozik az estélyen barátjával, a fiatal orosz nemessel, Remiroff Leoninnal, aki „…fiatal testőrtiszt volt, feszes egyenruhában; egészséges, telt arcú ifjú alak, pompás, fölkunkorított szőke bajusszal és arcszakállal és sűrű, szőke szemöldökkel, amikhez jól illettek határozott tekintetű, élénk, szürke szemei.”

Leonin láthatóan nagyon unja az estélyt, ráveszi Ödönt, hogy menjenek máshova mulatni. Ödön rááll a dologra, szánra ülnek és a Petrovszkoi szigetre hajtanak. Ödönt váratlanul éri, hogy az itt lévő cukorgyárak alatt van egy hatalmas terem, ahol egy illegális színház működik. A színpadot páholyok veszik körül, de a páholyokon rács van, ami miatt nem lehet látni, hogy ki ül bennük. Ödön ámulva kérdezi barátjától, hogy nem félnek-e az itt lévő emberek a lebukástól, mire Leonin nevetve meséli el, hogy a színház szigorú titoktartással működik, csak meghívással lehet bejönni és senki sem árulja el őket, mivel az egész zenekar vak zenészekből áll, akik nem tudják, hogy hol játszanak.

Ödön és Leonin helyet foglalnak Leonin páholyába, ahol hamarosan megjelenik Jéza is, a cserkesz táncoslány.

„Az ezeregy éji mesék egyik bűbájos alakja; hosszú, bokáig érő perzsa kaftánkában, mely szorosan simult telt idomaihoz, karcsú derekát arannyal áttört öv szorítá, keblét föl nyakáig gyöngyfüzérek fedték, a kaftán hosszan lelógó ujjai elöl felhasítva, s csak a váll hegyén tartva össze, végig láttatni engedték a legremekebb karokat, minőkről szobrász álmodott valaha. Arca a kaukázi nemes jelleg, a legtökéletesb tojásdad, finom metszésű orr, élveteg ajkak, hosszú, holdgömbölyű szemöldök és a legfeketébb égető szemek; fejét nem ékíti semmi, csupán két sarkig érő hajfonadék királyi dísze.”

Kiderül hogy Jéza Leonin szeretője, a lány azonban azonnal beleszeret Ödönbe, de Ödönt ez (is) hidegen hagyja.

Leonin ráveszi Jézát, hogy mutassa be a színpadon kedvenc táncos számát, mire Jéza (Ödön kedvéért) rááll erre és elhagyja a páholyt. Helyette egy futár érkezik, aki levelet hoz Ödönnek. A levél az anyjától érkezik és csak egy sor:

„Atyád meghalt. Jöjj azonnal! Szerető anyád, Mária.”

Ödön azonnal felugrik és közli barátjával, hogy indulni kell Magyarországra. Leonin hiába próbálja lebeszélni, hiába sorolja a nehézségeket: tél közepe van, mindent beborít a hó, nagyon hideg van, és ha most Ödön hirtelen és bejelentés nélkül elhagyja hivatali állomáshelyét, az súlyosan vissza fogja vetni a karrierjét. Ödön hajthatatlan, mindenáron menni akar, ezért végül Leonin úgy dönt, hogy elkíséri barátját.

Nekiindulnak a mínusz 25 fokos orosz pusztának egy szánon, amelyet egy kocsis (imsik) hajt. Az úton számos kalandjuk van:

  • Elkapja őket a burána, az orosz hóvihar, ami majdnem betemeti őket.
  • Miután a buranát túlélik, eltévednek az orosz téli pusztában.
  • Messziről meglátnak egy lovast, akitől útba igazítást akarnak kérni, de közelebb érve kiderül, hogy a hóban álló alak egy kozák lovas, aki lovával együtt megfagyott.
  • Megtámadják őket a farkasok, amiket először puskákkal tartanak távol, de a lovak annyira megijednek, hogy felborítják a szánt a befagyott Dnyeper partján. Leonin és Ödön azonban nem adják fel, korcsolyát húznak és a jégen suhanva menekülnek tovább a farkasok elől.
  • Leonin korcsolyájának szíjja elszakad, kénytelen megállni, amíg megjavítja, addig Ödön pisztollyal és karddal tartja távol a farkasokat.
  • A farkasokat végül lehagyják és már látszik a folyó partján egy katonai tábor füstje, afelé igyekeznek, Ödön azonban hirtelen belecsúszik egy lékbe. Leonin azonnal utána ugrik a jeges vízbe és megmenti barátját, akiről nem tudni, hogy él-e még.

A fejezet vége bizonytalanságban hagyja az olvasót, hogy Ödön túléli-e a jeges fürdőt.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

“Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – 1-25. fejezet – Olvasónapló” bejegyzéshez 588 hozzászólás

  1. Nagyon köszönöm hogy megcsináltad az oldalt!
    Csak így tovább és remélem hogy még a többi kötelezö olvasmányból is csinálsz olvasónaplót! 🙂

    Válasz

    • Kedves Tomi!

      Örülök, ha tetszik az oldal 🙂

      Ne aggódj, folyamatosan dolgozom az új anyagokon!

      Üdv:Zsiráf

      Válasz

        • Nagyon örülök, hogy létrehoztátok ezt az oldalt! Nagyon sokat segített nekem a fejezetek leírásában! Tényleg szuper! Csak ajánlani tudom mindenkinek! Tényleg megérte!

          Válasz

        • Kedves Zsiráf!
          Én is nagyon szépen köszönöm hogy meg csináltad ezt az olvasó naplót.
          Így sokkal könnyebb nekem is. Szerintem szuper ez az oldal.
          Az első kettő fejezetet innen csináltuk a barátnőmmel és 5-ös lett.
          köszönöm szépen 🙂

          Válasz

        • Kedves Kristóf Demeter!

          Hát, erre most mit mondjak? 🙂 Ezek az olvasónaplók olyanok, mint a kalóztörvény a Karib tenger kalózaiban, csak amolyan iránymutatások 🙂

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

      • Ez az oldal nagyon jó!!Nekem az Egri csillagokba nem vette észre hogy netről irtam szóval szerintem itt se fogja észre venni!!Vagyis remélem hogy nem!!:D

        Válasz

      • Kedves Zsiràf!
        A következő kèrdèsekre szeretnèm ha vàlaszolna nekem.
        NADÌR: 1.Mihez hasonlitja Ödön a szabadsàgharc küzdelmèt?
        2. Mit javasol Boksa Gergő ödönnek?
        3. Hovà vezette Boksa Gergő Ödönt?
        A NEM MUTATOTT LEVÈL
        1. Kinek èrkezett hivatalos levèl, mit tartalmazott?
        2.Mit tanàcsol Aranka Jenőnek (szò szerint)?
        3. Milyen vègzetes tèvedès törtènt a levèl cimzèsèben?
        Nagyon szèpen köszönöm előre is a vàlaszokat. A könyvet el olvastam, de semmit nem èrtettem meg belőle.:(
        Üdv; AnnaSzofia

        Válasz

        • Kedves Anna Szofia!

          Mihez hasonlítja Ödön a szabadságharc küzdelmét?
          A délibábhoz.

          A 2. és 3. kérdésre megtalálod a választ az olvasónapló Nadír című fejezetében

          A nem mutatott levél című fejezethez kapcsolódó kérdések közül az elsőre és a harmadikra szintén benne van a válasz az olvasónaplóban

          Aranka tanács Jenőnek: „Tedd, amit a szíved parancsol!”

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

      • Kedves Zsiráf!

        Tetszik az oldal és bevallom kellett ahhoz , hogy megértsem rendesen az olvasmányt, de szeretnék kérni valamit.

        Nem akarok plusz munkát adni , de ha ráérsz segítenél azzal , hogy egy rövid ( pár pontos ) vázlatot írsz nekem?? (bocs ha már írtál, de számomra fontos )

        Előre is köszi 🙂

        Válasz

        • Kedves Csakegysrác!

          Nem teljesen értem, hogy mire gondolsz? Miből szeretnél vázlatot? Az egész regényből még én sem tudok csak egy pár pontban vázlatot írni, annál azért Jókai egy összetettebb író volt…

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

          • Most gondolkodtam tényleg nem tisztán fogalmaztam.
            Az a feladat , hogy rövid (vagyis hát pár oldalas) tartalmat írjunk .
            Én általában egy vázlap alapján indulok el , de már megoldottam 🙂

            Már csak kérdésem lenne:
            Szerinted jó megoldás az ha bekezdésenként más a helyszín??
            most lehet nem érthető de megpróbálom elmagyarázni :
            a tárgyalás részeben több vázlatpontra osztottam a tartalmat .. szám szerint 8-ra és mindegyik külön bekezdést kap ,de bekezdésenként változhat a helyszín és olyan hirtelen történik az egész ,hogy zavaros lehet…nem értem , hogy lehetne egy érthető ,jó fogalmazást csinálni ilyen hosszú anyagból..

            Tudnál egy kicsit segíteni??
            ezt a vázlatot írtam magamnak:

            B.Gyűlés
            T:
            -végrendelet
            -fogadalom
            -Ödön hazatérése
            -Richárd hazaérés
            -Jenő és Baradlayné ( hazatérés, a levél, …stb)
            -csaták:
            -Isaszeg
            -Kassa
            -Buda ostroma
            – párbaj
            -névcsere
            -feláldozás a családért
            bf:végszó

            a véleményedet kérném erről az úgymond ,,alapról” .. szerinted jó lesz e??

          • Kedves Csakegysrác!

            A vázlat teljesen rendben van, és szerintem nem jelent problémát a bekezdésenként eltérő helyszín! Nyilván minél rövidebben kell összefoglalni egy minél hosszabb tartalmat, annál nehezebb a feladat. Óhatatlan, hogy bizonyos részek, szereplők, cselekményszálak kimaradnak.
            Ahogy nézem Te azt választottad, hogy a Baradlay-család történetét veszed alapul, ami – mivel egy családregényről van szó – okés megoldás.
            Talán annyiban változtatnék, hogy a gyűlésnek ebből a szempontból nincs jelentősége, én Baradlay Kazimír betegségét tenném meg kiindulópontnak, illetve ehhez kapcsolódóan a végrendelet és a fogadalom szerintem még mehet a bevezetésbe.

            De ezek természetesen nem kötelező javaslatok! 🙂

            Jó úton jársz, hajrá! 🙂

            Üdv:

            Zsiráf

            ui.: Ha úgy érzed, hogy jó lett, akkor küld el és kirakom az oldalra! 🙂

        • Köszönöm 🙂
          Jólesik egy tapasztaltabb véleménye ,de szerinted baj ha hosszú lesz a bekezdés?

          Köszönettel: Csakegysrác

          Válasz

          • Kedves Csakegysrác!

            Mi számít hosszúnak? 🙂 Te tudod, hogy összesen mennyit kell írnod, ehhez képest kell beosztanod a helyet.

            Üdv:

            Zs.

      • Kedves Zsiráf !A kérdésem az lenne hogy ki viselte Ödön és Aranka gyűrűit?Köszönöm!Sehol nem találom csak azt hogy már valakik hordták előttük.

        Válasz

        • Kedves demeter ágnes!

          Mert nem is derül ki a regényből, hogy kik hordták őket korábban….

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

      • Szia az lenne a kérdés em hogy a haldokló palvicz legyőzőjére bízza élete nagy titkát mit kér Richárd tól?

        Válasz

      • Szia a kérdésem hogy a tanár nekünk azt a kérdés rakta fel hogy baradlaynét ödönt Jenő és richárdot jellemezzük
        Körülbelül 5 mondattal és a regényből vett két találó idézettel ezt mondta a tanár és Szeretném ha segítenél benne Először is jó lenne ha abban segítenél először hogy a két találó idézetek ha megtudnád mondani hogy pontosan melyik fejezetben van még az is több segítség hogy ha nem is akarod elárulni Az is több segítség ha megmondod hogy melyik fejezetben találom Ezeket a mondatokat amikben ez le van írva de hogy ha segítenél megírni az egész feladatot hogy ilyen jellemezzük hogy 5 mondatban ugye annak is nagyon örülnék Előre köszönöm a segítségedet Üdv lazanapsi

        Válasz

        • Kedves lazanapsi!

          Mikorra kell a választ? Leghamarabb holnap tudok foglalkozni a kérdéseddel…

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

          • Szia ha lehetne akkor ezen a héten vagy legkésőbb hétfőn kéne. Köszönöm megértésed.

            Üdv. LazaNapsi

          • Kedves LazaNapsi!

            Baradlay Jenő:

            „Hozzá volt szokva, hogy akaratát mindig alárendelje a másénak, elébb szülői, azután főnökei – végre szeretője akaratának.” (Tavaszi napok című fejezet)

            „Meghalni egy ügyért, melyet imádunk, s melyben hiszünk – emberi becsvágy; ámde meghalni egy ügyért, melyet imádunk, de melyben sohasem hittünk – emberfölötti áldozat. Amazok „derék emberek”, de az a „hős”.” (A kőszívű ember előtt című fejezet”

            Baradlayné

            „Csodálatos az, amit egy nő megbír! – Egy nő, aki anya – egy anya, aki szeret. – Fiát, hazáját.” (Akik igazán szeretnek című fejezet)

            „Nekem még egy fiam van abban a városban, s én visszamegyek érte; ha tűzbe-lángba lesz is borulva és ellenséggel megtöltve: mégis kihozom onnan a fiamat, ott nem hagyom nekik!” (Akik igazán szeretnek)

            Baradlay Ödön

            „Baradlay Ödön nem volt katona, nem volt hadvezéri talentom, de bírt azzal az adománnyal, ami nélkül nagy ember nem lehet senki – hidegvérrel.” (AZ első tandíj)

            „Teljes díszöltözetben, mely egyúttal gyászpompa ruha volt, fekete bársonydolmány, sötét granátszín mente, kékróka prémmel, ugyanolyan kalpag fejébe nyomva, fekete gémforgóval, minden boglár, csat és mentelánc öltözetén sötétkék oxidált ezüstből; széles díszkardja övkötőstül együtt jobb kezében; sietett, kardját már nem volt ideje felkötni.” (Az első lépcső ama magaslathoz)

            Baradlay Richárd:

            „Komolyan katonának fogta magát. Nem csatangolt a városba, nem bálozott, nem kurizált. Katonái között lakott, azok társaságában élt; a kaszárnyaéletet osztotta velük, s a legszorgalmasabb tisztek egyike volt. A város elvesztette ránézve minden vonzerejét. Felhagyott a régi társaságokkal. Csak testvérét látogatta meg néha; azt is csak azért, hogy Edit felől kérdezősködjék; akiről mindannyiszor azt a hírt hallotta, hogy még mindig ott van a nevelőintézetben, hová Plankenhorstné átküldte mindjárt másnap, hogy Richárd megkérte a kezét.” (Az érem másik oldala)

            „- De én felfogadtam haldokló ellenfelemnek, hogy gyermeke anyjának nevét soha senkinek el nem árulom. Nemesi szavamra fogadtam. S minthogy enmagam előtt még most is nemesember vagyok, azért önnek sem mondom meg azt!” (A kérő)

            Üdv:

            Zsiráf

      • Köszönöm, hogy megcsinàltad ezt az oldalt! Benne volt az a kérdés amit mindenhol kerestem de sehol sem találtam!🥰

        Válasz

      • Szia! Nekem arra a kérdésre kéne a vàlasz, hogy mit tanàcsolt Salamon Richàrdnak, de sajnos sehol sem talàlom rà a vàlaszt. Tudnàl esetleg nekem ebben segíteni?☺️💕

        Válasz

        • Kedves Titok!

          „Csak maradjon ön olyan, amilyen. Én nem avatkozom az ön dolgaiba, kapitány úr; de emlékezzék rá a vén zsibárusra, a Porcelán utcában, a Nro 3 alatt. Én azt mondom önnek, hogy becsületes embernek lenni igen jó gescheft! Ráemlékezzék! Egyszer az életben még fogja ön látni a Porcelán utcai zsibárust, vagy akarja, vagy nem. Akkor meg fogja ön érteni, amit önnek mondtam: „Becsületes embernek lenni a legjobb üzlet.” Istennel járjon!”

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

      • Kedves Zsiràf! Tudnál nekem segíteni abban, hogy milyen tanácsot ad Baradlayné, Ödönnek a “ A kézfogó című fejezetben? Nagyon fontos lenne! Vàlaszodat előre is köszönöm!☺️😊

        Válasz

        • Kedves Anna!

          „Csak Ödön maradt hallgatag. Ő megtartotta anyja mondását: „Gondold meg, mikor szólj, mikor mondd el, amit szívedben érzesz; meddig hallgass, s mindvégig hallgass-e.”

          Üdv:

          Zsiráf

          u.i.: Attól, hogy nevet váltasz, az IP címes nem változik 🙂

          Válasz

      • szia én is nagyon köszönöm néha jól esik egy kicsit az olvasás után átismételni amit olvastam nagyon szépen köszönöm mégegyszer

        Válasz

      • Kedves Zsiráf! Nekem az kellene értelmeznem, hogy „meg csokolja a hegyével a markolatát” ennek a jelentesét letudnád nekem írni? Előre is nagyon szépen köszönöm

        Válasz

        • Kedves Alexa!

          „S azzal a kard pengéjét reszkető kezeivel meghajtva, Richárd derekát öv gyanánt fogta vele körül.”

          A kard pengéje olyan hajlékony, hogy karikába lehet hajtani anélkül, hogy eltörne, vagyis nagyon jó minőségű.

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

    • Kedves Zsiráf!
      Nagyon szépen,válsztékosan fogalmazol!Igazán olvasott és tanult embernek látszol.
      Csak azzal,hogy leírod a könyvek tartalmát(ilyen szépen és részletesen:)) biztosra veszem,hogy a fiatalok semmit sem fognak olvasni…még a fáradságot sem veszik,hogy belenézzenek a könyvbe és megnézzék,hogy milyem egy zseniális ember volt Jókai Mór és milyen gazdagon és ékesen tudott fogalmazni.

      Válasz

      • Kedves Greenpeace!

        Ez a Te nézőpontod! 🙂 A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a diákok egyébként sem olvasnak Jókait, akár létezik az oldalam, akár nem. Egyébként szívesen megvitatom Veled ezt a kérdést, de nem hiszem, hogy ez itt a megfelelő fórum erre…

        Üdv:

        Zsiráf

        Válasz

    • Helló, egy kis helyesírási hibára bukkantam, a kőszívű ember fiai című olvasónaplónál az 1. fejezetben 1.-nek a Kazimír nevet kis i betűvel írta. Amúgy még továbbra is úgy gondolom mint eddig! 🙂

      Válasz

    • Szia Zsiráf! Nagyon hasznos ez az oldal, szinte minden kérdésemre megtalàltam a vàlaszt! De ezekre nem:
      -Hogyan adja tovàbb a kastélybeli híreket Bakó Màrton?
      -Mit jelent a fejezetcím “Az alàhúzott sorok”
      Mindkét kérdés az Alàhúzott sorok című fejezetből van
      Tudnàl benne segíteni?
      Előre is köszönöm☺️

      Válasz

      • Kedves Titok!

        Hogyan adja tovább a kastélybeli híreket Bakó Márton?

        „Valóságos igaz pedig, hogy Bakó Márton uram soha egy kérdését sem hagyta felelet nélkül Szalmás Mihályné asszonyomnak; csupán abban tartván fel magának némi kis koncessziót, hogy amit kérdéseire válaszolni szokott, az szabályszerűleg diametraliter ellenkezik a való igazsággal. És ez óriási eltéréseket a históriai adatoktól, sőt gyakran még a költői valószínűségtől is oly quakeri igazmondó ábrázattal szokta Bakó Márton uram Szalmás Mihályné asszonyom nyakába varrni, hogy annak teljes lehetetlenség marad a hallottakban való kételkedés.”

        Vagyis csak elég, ha elmondja Szalmás Mihálynénak, az pedig telekürtöli vele a környéket.

        Mit jelent a fejezetcím „Az aláhúzott sorok”?

        „A szomorú özvegy elsuhant közülük; ott hagyta őket boldogságukkal egyedül; van azoknak mit beszélni egymáshoz.
        Ő maga pedig szobájába lopózott; elővette írótárcájából azt az emlékezetes iratot, melyet haldokló férje mondatolt írótolla alá, s a mai nap történetére vonatkozó sorokat – aláhúzta vörös ironnal.”

        Baradlayné megesküdött, hogy mindenben éppen az ellenkezőjét fogja tenni, mint amit neki a férje a végrendeletben lediktált. Most ezek közül az utasítások közül húzza alá azt, amit éppen megszegett, miszerint Ödön nem veheti feleségül Arankát.

        Üdv:

        Zsiráf

        Válasz

    • Szia,megtudnád mondani,hogy hol keressem azt hogy:Tallérosy leborotvàlja a szakállàt és megszökik, honann és miért
      Kérlek légyszíves

      Válasz

    • Szerintem is jó ez az oldal mert sokat segít. Enélkül az oldal nélkül nem is tudom hogy hol tartanék az olvasónaplóban.

      Csak így tovább!

      Válasz

  2. Kedves „Zsiráf”!
    Az oldal nagyon hasznos,precízen pontosan annyira kifejtve készíted az olvasónaplókat,hogy az olvasó számára érthető a történet!

    Köszönettel:Balázs

    Válasz

  3. Nagyon köszi, sokat segít az oldal. Az eredeti olvasmány nagyon hosszú és részletes, de te röviden, mégis alaposan megfogalmazod a tartalmát. A továbbiakban is az oldaladhoz fogok fordulni kötelező olvasmányoknál.:)
    Mégegyszer köszi, ne hagyd abba! 😉

    Válasz

  6. Kedves Zsiráf!

    Most nem kérdésel jövök, hanem köszönettel.
    Nagyon hasznos az odalad és még emelett segítesz is!
    Nagyon jol csinálod azt amit csinálsz, és ne hagyd abba.
    Jövőre A Légy Jó Mindhaláligot kel kiolvasnunk, Ésd igérem ha segítségre szorulok majd, ehhez az oldalhoz jövök!
    Ne foglalkozz aval hogy mások belekötnek abba ha valamit elirtál, mert ők szerintem még így se tudnák összehozni mint te, Emellet nagyon lényegre törö az oldal.

    Mégegyszer köszönöm a sok segítséget!!!!!!!!! 🙂 🙂 😀 🙂 🙂

    Válasz

  7. Nagyon köszi nekem nagyon nem jött be ez a könyv de ennek az oldalnak hála már értem (egyébként szeretek nagyon olvasni csak ez nekem nagyon vontatott volt) köszönöm!!!!!!!!!!! <3 ????

    Válasz

    • Kedves Janka!

      Tudod, ízlések és pofonok… 🙂 Viszont, ha fejben gyorsan átgondolod a cselekményt, akkor rájössz, hogy valójában egy izgalmas, fordulatos történet, bár tény, hogy hosszú.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  8. Kedves Zsiráf! A párbajba hol találta el őket a golyó? A válaszodat előre is köszönöm 🙂

    Válasz

    • Kedves Kálmi!

      Ha jól gondolom, akkor Richárd és Palvicz Ottó párbajáról van szó az „Elől víz, hátul tűz” című fejezetben.

      „A két vezér a zuhatag két partján maradt, mely fölött recsegő lánggal égett a híd; jó világítás egy éjjeli párbajhoz.
      Fehér köpönyeg volt mind a kettőn, jó céltábla. Kétszer lőttek egymásra; Palvicz golyója Richárd csákóját fúrta keresztül, míg Richárd ónja Palvicz mellvértjén ütött horpadást.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  9. Szia ! Egy picurka hibát véltem találni ! 🙂 18. fejezet utolsó bekezdés : „Végü hat napnyi menekülés és viszontagság után átkelnek a Kárpátokon és Magyarországra érnek. ” ( Végül * ) Egyébként köszönöm , eddig nagyon sokat tudtál segíteni nekem az adott feladatok helyes kitöltésében ! 🙂

    Üdvözlettel : Emese

    Válasz

    • Kedves Mesi!

      Köszönöm a jelzést, a hiba javítva!

      Örülök, ha hasznodra van az oldal 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

      • Szia ! Megint én ☺ 😉 ! (Röstellem hogy beleköpök a munkádba…Megint… ) 23. „Amikor leesi(k*) a lóváról , akkor Pál úr ráborul testével , hogy védje a körülöttük forgolódó lovaktól.” Mégegyszer köszönöm ! ^-^ További jó munkát kívánok ! Üdvozlettel : Emese

        Válasz

        • Kedves Mesi!

          Köszönöm a jelzést, a hiba javítva!

          Ha találsz még, nyugodtan szóljál, szerintem akad még ilyen bőven! 🙂

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz

          • Kedves Zsiráf!
            Köszönöm a Te által készített oldal segítségét,és gratulálok a sikeres oladalnak. 😀

          • Kedves Tomika

            Örülök, ha hasznosnak találtad, gyere máskor is! 🙂

            Üdv:

            Zsiráf

  10. Elnèzèst de èn nem èrtem mert egy fontos dolgot hagytálki a vegeröl ennek a fejezetnek (richárd milyen parancsotkap a hadügyminiszteről meg a főhadparancsnoktól) ezt a kis hibát elnèzve jò az oldal nár szinte kiolvastam 😉

    Válasz

    • Kedves Zsombor!

      Azért ne harapd le a fejem! 🙂 Ha jól sejtem, akkor az „Az érem másik oldala” című fejezetre gondolsz.

      „Két jó óra telt bele, míg a nyargoncok visszaérkeztek. Mind a kettő hozott Richárdnak pecsétes levelet. Legelőször azt olvasta el Richárd, amit Mausmann hozott neki a főhad-parancsnoktól.
      Huh, de fel volt paprikázva őexcellenciája. Hogy lehordta a kapitányt azért a lágyságért, hanyagságért, amit ez ideig tanúsított. Mért nem vágott rögtön közbe? Minek hagyta a zendülést ennyire nőni? Kötelessége lett volna rögtön lőni, vágni, mindent eltiporni.
      Jövőre a legszigorúbb felelősség terhe alatt ehhez tartsa magát. Az ördög fiának se irgalmaz-zon!
      „No, ez jó egynek.”
      Lássuk a másikat; hát a hadügyminiszter levele mit mond?
      No hiszen abban volt még csak lehordva Richárd azért a szeles hebehurgyaságért, hogy minek vágott időnek előtte a nép közé, minek idézett elő vérengzést, mikor az egész kravallt puszta fegyveres demonstrációval el lehetett volna nyomni. Ezúttal szigorúan megdorgáltatik. Jövőre pedig több ésszel és tapintattal járjon el hasonló esetekben. Ha az angyalokat húzzák is le lábaiknál fogva az égből, még akkor se kezdjen verekedést.”

      Tehát Richárd egymásnak ellentmondó parancsokat kap az elöljáróitól. Az egyik lehordja, amiért nem lépett fel erőteljesebben, a másik pedig azért, mert túl erőteljesen lépett fel.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  13. Kedves Zsiráf
    A 20. fejezetben a szereplőknél felül elírtad(gondolom)Ödon nevét
    Baradaly-Baradlay
    Mindenesetre az oldal szuper , nagyon sokat segített
    Köszi

    Válasz

    • Kedves Márk!

      Köszönöm a jelzést, a hiba javítva! Ha találsz még, kérlek szólj! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  14. Kedves zsiráf!
    Észrevettem hogy a 7.fejezetben 7.bekezdés végén úgy írtad Atoinette az Antoinette helyett . Semmi rosszindulat nélkül mondom neked 🙂

    Válasz

  15. Üdv zsiráf !
    Megint én!
    A 11. Fejezet időpontjánál elsp t irtál a (szerintem) első helyett !
    Kérlek javítsd ha hiba !? Am nagyon jo az olvasó naplo amit irtál !hasznomra vált!
    Köszi !

    Válasz

    • Kedves Horney!

      Köszönöm, a hiba javítva! Ha találsz még, ne tartsd magadban! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  16. Szia zsiráf !
    Megint én! Egy újabb hibát találtam: 14.fejezet utolsó bekezdésben azt irtad Plankenorst hölgyek ami szerintem Plankenhorst akar lenni!kérlek avítsd ha hiba ?

    Válasz

  18. Üdv zsiráf
    Újra én !
    Megint találtam egy hibát !
    Azt irtad a 15. Fejezet szereplőinél hogy soro Remigia majd később a 7. Bekezdésben pedig már ugyvan soror Remigia !!
    Azt elsőt lécci javítsd ha hiba
    ?

    Válasz

    • Kedves Nevenincs!

      Ööööö…izé…sajnos nem igazán értem a kérdést 🙂 Sokat segítene, ha megírnád, hogy melyik fejezetere és pontosan mire gondolsz…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  20. Szia zsiráf !
    Azt szeretném megkérdezni hogy a 20. Fejezet melyik év-évszakban játszódik!
    Ha segítenél megfejteni annak nagyon örülnék!
    Köszi !
    Üdv :horney

    Válasz

    • Kedves Horney!

      A 20. fejezetből (A szalmakomisszárus) – szerintem – derül ki sem az évszak, sem az év… Néhány utalás azért van benne a hidegre, a télre. A következő fejezetből (Az első tandíj) viszont kiderül, hogy a magyar csapatok vereséget szenvedtek Kassánál.

      Kassánál pedig 1849 január 4-én szenvedtek vereséget a Mészáros Lázár altábornagy, hadügyminiszter vezette magyar csapatok Franz von Schlik altábornagy császári hadtestétől.

      A válasz tehát 1849 január, azaz tél. Sajnos idézettel ezt nem tudom alátámasztani, de lehet, hogy csak én nem találtam 🙂

      Remélem azért tudtam segíteni!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  22. Nagyon sokat foglalkozol (úgy tünik) ezeknek a megirásával Mondd csak, miért csinálod ezt? Mert megtehetnéd, hogy nem foglalkozol ezekkel. Az emberek felviditása okoz neked annyi insirációt, hogy ilyen sokat foglalkozol egy OLVASÓNAPLÓ-s oldallal?

    Válasz

    • Kedves Cristo23!

      Mindenkinek van valamilyen fejlövése, hobbija, az enyém ez… 🙂 Az Olvasónaplopó eredetileg csak intellektuális kikapcsolódásnak indult számomra, na meg egy tesztnek, hogy le tudok-e programozni és üzemeltetni egy ilyen oldalt. Az meg gyakorlatilag engem lepett meg a legjobban, hogy ekkora az érdeklődés iránta, hiszen egy csomó másik oldalnak is ez a profilja. És elébe menve a következő kérdésnek: addig csinálom, amíg örömet okoz. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  23. Kedves Zsiráf!

    Szeretném megköszönni a munkád azoknak az embereknek a nevében is, akik ezt nem tették meg. Az oldal rendezett és igényes, az olvasónaplók szépen és érthetően vannak megfogalmazva, így tényleg sokat segít. Ugye vannak, akik úgy gondolják, hogy ez kevés, de szerintem mondjuk aki elolvassa a regényt, annak elegendő.
    A lényeg: ügyes vagy, így tovább. 🙂

    Válasz

    • Kedves Rowan!

      Köszönöm az elismerést, a visszajelzés mindig fontos és jól esik! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  26. Kedves Zsiráf!

    Én kiolvastam a könyvet,de csak nyáron és ezzel a naplóval jó volt felfrissíteni az ismereteket. 🙂
    Köszönöm szépen! 🙂

    Válasz

    • Kedves Krizsanjani!

      Úgy értsd, hogy ha nem tudsz intelligensen és normálisan hozzászólást írni, akkor tiltom az IP-címedet…!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  28. az a helyzet hogy a tanárunk nem a „2nagynagyfejezetre,, kíváncsi hanem az 50részfejezetre.

    Válasz

    • Kedves Krizsanjani!

      Van baj bőven, úgy látom… Javaslom, hogy nézd meg még egyszer a bejegyzéseket: nem „2nagynagyfejezet” van, hanem két bejegyzés van, ami egyenként 25-25 „részfejezetet” tartalmaz… Nem tudom másként elmagyarázni, eddig még mindenkinek egyértelmű volt…!

      Remélem sikeres leszel! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  29. Kedves Zsiráf!
    Ezzel az olvasónaplóval megmentettél és nagyon jól van megírva!☺
    Csak annyi kérdésem lenne, hogy mi volt Ödönnek az első lépése a magaslathoz???

    Válasz

    • Kedves Naomi!

      Ödön első lépése a magaslathoz, vagyis a vérpad, vagyis a kivégzés felé, a 12 fejezetben történik. Ennek lényege, hogy a megyei főispán Ödön apja, Baradlay Kazimír, de annak betegsége miatt már évek óta Rideghváry helyettesíti. Rideghváry pedig rossz dolgokra használja főispáni hatalmát, leginkább arra, hogy saját híveit juttassa pozícióba, nekik kedvezzen, vagyis itt korabeli korrupcióról van szó. Ödön pedig hirtelen megjelenik a megyei gyűlésen és közli Rideghváryval, hogy „A főispán meggyógyult”, vagyis ő, mármint Ödön a jogos főispán, és átveszi a tisztséget Rideghvárytól.

      Tehát gyakorlatilag keményen keresztbe tesz Rideghvárynak, aki hatalmi- és ezzel presztízsveszteséget szenved el a gyűlésen. Egy Rideghváry-féle ember ezt nehezen viseli, Ödön tehát egy komoly ellenséget szerzett magának, ezért mondja azt Rideghváry, hogy Ödön megtette az első lépést ama magaslat, vagyis a vérpad felé. Burkoltan ez egy fenyegetés, ami azt jelenti, hogy Rideghváry mindent el fog követni, hogy Ödönt tönkre tegye. Mint tudjuk, elég komoly erőfeszítéseket is tett ennek érdekében…

      Remélem így már kicsit érthetőbb! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  30. köszönöm! hát azt én is nagyon remélem! már megtaláltam amit kerestem.ennek az oldalnak én 5csillagot adnék.bocs az előbbiért! de engem tökre felpumpált az ,hogy nemtudtam mit keresek!

    Válasz

  31. Szia Zsiráf!
    Nemtudom hogy a 2. fejezetbe tévedtél-e vagy sem?
    Ott az hogy futólag, az nem utólag szeretett volna lenni? De egyébként egész jó ez az egész kis rövidített változat 🙂

    Válasz

    • Kedves ervin!

      Végül is az „utólag” is helyes lenne, de nem véletlenül írtam „futólag”-ot. Arra gondoltam, hogy csak említés esik a lányról és a kapcsolatukról Ödönnel. Csak futólag, vagyis csak érintőlegesen, felszínesen, utalásszerűen kerül szóba a dolog.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

      • Rendben, de mégegy hibát találtam 🙂
        5.fejezet
        „Richárd Pár úrral ebédel”
        én helyeslem: „Richárd Pál úrral ebédel” 🙂

        Válasz

  32. Kedves Zsiráf!
    Találtam a Napfény és holdfény című fejezetben egy hibát. A második bekezdésben körösszigeten helyett köröszigeten olvasható.

    Válasz

  34. Kedves zsiráf!!!
    Nagyon köszönöm neked ezt az olvasónaplót,nagyon sokat segítettél vele nekem is,és másoknak is.
    Nagyon nagy színvonalúnak tartom,hogy válaszolsz minden egyes comment-re.

    Válasz

    • Kedves Activitmen!

      Örülök, ha hasznosítani tudtad az oldalt! 🙂

      A kommentekre való válaszolás szerintem egy oda-vissza dolog. Nekem jól esik a visszajelzés, annak aki írta meg gondolom jól esik az, ha reagálok rá. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

    • Kedves Activitmen!

      Nem, mert összetett szó, ha fejben elkezded szótagolni, akkor minden világos lesz! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  37. Kedves Zsiráf!

    Igazán hasznos és jó oldal ez. 🙂 De a helyesírásra is figyelj oda 😉

    Remélem visszaírsz! 🙂

    Válasz

    • Kedves Lepke!

      Mindenkinek visszaírok és bármilyen hibát kijavítok, amit találtok! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  38. Kedves „Zsiráf”
    Enek az oldalnak a segítségével nem kellet el olvsnom egyik kötelező olvasmányt sem!de,mindegyikből amiből doga vólt 5-ös re írtam!Az osztály nevében mondom,hogy:!KÖSZÖNJÜK!
    Üdv:Bagolyka

    Válasz

  39. Kedves zsiráf
    Nagyon tetszet az olvasónaplód de az 5. fejezetben észrevettem egy hibát a ,, Pál urat ” egyszer ,,Pár úrnak” írták le véletlenül.

    Kérem javítsák ki ez a hibát.
    Megértésük köszönöm.

    Valaki

    Válasz

  40. Kedves „Zsiráf”!
    Ennek az oldalnak hála nem kell égész nyáron güriznem az olvasmánynaplóval!!! nagyon szépen köszi!!!!!
    Üdv:Én

    Válasz

    • Kedves Én!

      Örülök, ha spóroltam Neked egy kis időt, amit gondolom természetesen hasznosan, a szeptemberre készülve fogsz tölteni! 😀 😀

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  41. Kedves Zsiráf!

    Az oldal nagyszerű, a meglévők közül a legjobb. (Szerintem!)
    Azért, hogy mégjobb legyen, szólók, hogy a 3. fejezet 4. sora elején azt írtad „tudotta szerencsétlen” Lehet, hogy nincs igazam, de szerintem a tudott és az a külön van!
    Mégegyszer köszi, hogy megírtad ezeket, nem is tudom, honnan van ennyi szabadidőd!:)

    Üdv, Peter!

    Válasz

    • Kedves Peter!

      Köszönöm a jelzést, hiba javítva, azok is, amiket a későbbi hozzászólásaidban írtál!

      Ha találsz még, nyugodtan szólj! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  42. Köszi,hogy megcsináltad az oldalt! Ha valahol elakadok, itt mindig találok segítséget! Nagyon jól írod le a történetet! Köszi még egyszer! ?

    Válasz

  43. Szia Zsiráf!
    Nagyon sokat segít ez az oldal! Már tavaly az Egri csillagoknál is az volt a problémám a könyvvel kapcsolatban, hogy, túl részletes. Te viszont úgy rövidíted le, hogy bárki számára érthető legyen a történet.
    Köszönöm! ?

    Válasz

    • Kedves nem akarok lebukni!

      Szívesen, mindig örülök a rendszeres visszajáróknak! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  44. Kedves Zsiráf! Nagyon köszönöm hogy megcsináltad ezt az oldalt! Már pár éve innen másolgatom az olvasónaplót. 😀 És találtam egy hibát (nem kötekedésből ennyit én se tudnék leírni :D) a 7.-ik fejezetben az estélyire helyett azt írtad hogy estéjire pontos j-vel. És tényleg nem kötekedésből 😉

    Válasz

    • Kedves Mrs. Sartorius!

      Hiba javítva, köszönöm az észrevételt, ilyesmiért soha nem sértődöm meg! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  46. Kedves,Zsiráf! Nagyon tetszik ez az oldal! Köszönöm hogy elkészítetted. Megkönnyítetted a dolgom. 🙂

    Válasz

  47. Kedves Zsíráf! Nagyon klassz az oldalad! Az lenne a kérdésem, hogy miért akár Bosszút állni Kaziméné? Köszönöm szépen!

    Válasz

    • Kedves Fantom!

      Kicsit zavarba hozol… Mármint miért akar bosszút állni Kazimírné kin? A férjén?

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  49. Szia nagyon jó az oldal !
    Nekem csak az a problémám,hogy nem tudom kijelölni és kinyomtatni a szöveget, pedig az nagyon jó lenne, ha esetleg meg tudnád oldani ezt a problémát annak nagy hasznát tudnám venni.

    Válasz

  51. Nagyon szépen köszönöm neked ezt a pontos, tömör és érthető munkát, ami miatt nem muszály kiolvasnom egy-egy fejezetet amit nem értek, hanem elég idejönnöm és 1 óra olvasás heyett 10-20 perc alatt megértem az egész fejezet lényegét!

    Ezek után 100%-ig biztos vagyok benne, hogy vissza fogok ide járni.

    Mégegyszer köszi! ☺

    Válasz

    • Kedves Kendi Pál Dávid!

      Szívesen, mindig örülök az elégedett felhasználónak! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  52. Az oldal fantasztikus,aprólékos és remekül kidolgozott.☺
    Nem szeretnék belekötni,de a könyvben Goldner és nem Golder,csak gondoltam szólok.

    Válasz

    • Kedves Vörös kutya!

      Köszönöm az elismerést s a hiba jelzését is, amint lesz egy percem, kijavítom! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  54. Köszi hogy ennyit segítettél nagyon kellet mert nem értem a könyv nay részét de te megtudtad értetni velem kösziiiiiii

    Válasz

  55. Nagyon hasznos! Örűlök hogy végre találtam valami használhatót és érthetőt a neten! Köszönöm! <3 😀

    Válasz

  57. Szia a 6odik fejezet 7edik sor végén oda van írva hogy az „apjuk” és ezt Jenő mondja Richárdnak de akkor kik apja az nem elírás?

    Válasz

    • Kedves Iglár Ádám!

      Jenő azt mondja a bátyjának, hogy az úr, akit megsértett és letegezett nem más, mint Rideghváry Bence, aki apjuk, vagyis Richárd és Jenő apja, azaz Baradlay Kazimír végrendelete alapját el fogja van az anyjukat, vagyis a mostohaapjuk lesz.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  58. szia a 11edik fejezet legalján nincs vastagon és feketén írva hogy ,nincs vége az olvasónaplónak … stb.!!

    Válasz

  60. Nagyon halas vagyok, hogy elkeszitetted ezt a weboldalt. Nagyon sokat segitettel. Sok turelmet es odaadast a kovetkezokben, mert kelleni fog 😉

    Válasz

    • Kedves Ede!

      Szívesen, örülök, ha használni tudtad! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i.: Az eredeti nevedet moderáltam, mert ha tényleg komolyan gondoltad, akkor elég vészes bajok vannak Nálad fejben…

      Válasz

  61. OMG! Ez nagyon sokat segít, köszi Zsiráf!
    Viszont..Most Baradlay Kazimír vagy Baradlay Kazimér? Mert valahol így van, valahol úgy :/

    Válasz

    • Kedves Adri!

      Kazimír a helyes, bár Jókai sem mindenhol következetes. Igazából a Kázmér keresztnévről van szó, csak németes formában. A lényeg, hogy Kazimír. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  63. nagyon jól írod a fejezeteket,de néhol vélek felfedezni pl.a nevekben helyesírási hibákat 🙂 nem kötekedésből mondom ne erre gondolj! 🙂

    Válasz

    • Kedves könyv moly!

      Nem erre gondolok! 🙂 Természetesen vannak benne hibák, és bár igyekszem a – majdnem – tökéletességre törekedni, de mindig is maradni fognak benne. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  65. Nagyon jóóóóóóóó!!!
    És amúgy..mért nem lehet kimásolni a szöveget? :/
    Ki akarnám nyomtatni 🙁

    Válasz

  66. Szia! Nagyon jó ez az oldal! 🙂 Mindig innen másolom az olvasónaplókat. ^3 ^^
    Imádok olvasni, de ez nem az én könyvem 🙁 xD

    Válasz

  67. Szia! Találtam egy hibát -nem kötekedésből- a 20. fejezetben azt írtad,hogy alkormánybiztosnak a helyett hogy alkotmánybiztosnak 🙂 De tényleg nem kötekedésből 🙂

    Válasz

  68. Nagyon tetszik az oldal ahol képest hogy kevés szabadidőm van ezzel mindig meg tudom csinálni amennyit kell

    Válasz

  70. Nincs meg a TALLÉROSI ZEBULON nekem pont az kéne upúgyhogy légy olyan kedves kezd el csinálni mert január 2-ára kellene de nincs fönt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    Válasz

  71. oda van írva hogy futólag. az tényleg futólag vagy utólag? Válaszodat előre is köszönöm.

    Válasz

    • Kedves benja2003!

      Melyik fejezetre gondolsz, mert én csak azt látom, hogy melyik bejegyzéshez írtál kommentet…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  72. Kedves Zsiráf!

    A huszadik fejezetben találtam egy hibát. Remélem előttem még nem jelezték de ha igen akkor én is megírom. Tallérosy Zebulon helyett Tallárosy Zebulont írtál. Amúgy az olvasónaplóid nagyon jók.

    Válasz

  74. Szia Zsiráf! Én csak kíváncsi lennék, hogy az összes olvasónaplót egyedül csináltad? Nagyon sok munka van benne, az látszik. Neked melyik a kedvenc könyved? Én imádok olvasni, de ezek a régi kötelezők nagyon nem nekem valók. xD Köszönöm az összes diák nevében, hogy létrehoztad az oldalt, igazán hasznos! 🙂 BUÉK!

    Válasz

    • Kedves Ami!

      Igen, magányos harcos vagyok, de mindig keresek olyanokat, akik szívesen csatlakoznának az oldal szerkesztőségéhez és nem feltétlenül olvasónaplók írásában, hanem mondjuk jellemzéseket, olvasónapló kérdéseket, történelmi hátteret, életrajzokat írni. Mondjuk nem tülekednek a népek 🙂

      Alapvetően mindenevő vagyok, egyetlen mércém a minőség 🙂 Most mondjuk éppen a sci-fi korszakomat élem, a Vének háborúja sorozatot csak ajánlani tudom, ha van időd és kedved hozzá.

      A régi kötelező olvasmányok pedig szerintem igenis Neked valók, csak pont seggel áll nekik az ember, éppen azért, mert kötelezőek. De pl. Jókaitól Az arany ember, egy tökéletes krimi, vagy Mikszáthtól az Új Zrínyiász egy korát meghaladó sci-fi, Homérosz Íliászában pedig olyan véres csatajelenetek vannak, hogy a Ryan közlegény megmentése simán elbújhat mellette. Csak meg tanulni értékelni őket. Pár év múlva, ha újra elolvasod a Kőszívűt, akkor rájössz majd, hogy milyen zseniális történet 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

      • Kedves Zsiráf! Köszönöm a tartalmas válaszod. 🙂 Ha túl leszek Cassandra Clare árnyvadászos könyvein, elolvasom a Vének háborúját, úgysem volt még dolgom sci-fivel. Igazad lehet a kötelezőkkel kapcsolatban, mert a 8.-os házi vizsgákra ezek tartalmát is kérik, és ahogy újra megnéztem az olvasónaplókat, rájöttem, hogy nem is rossz könyvek ezek 😀

        Válasz

  76. Szia zsiráf a 25.fejezetben azt írtad
    ,,ő maga egész nem ápolja a sebesülteket”
    Ez mit akar jeleneteni?

    Válasz

    • Kedves Gábor!

      Ez semmit 🙂 A mondat helyesen: „Ő maga egész nap ápolja a sebesülteket”

      Köszi, javítottam!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  78. Ezt miért csinálod? Nem kapsz érte pénzt, (gondolom :D) nem kis idő ezt össze dobni, mi az az ok amiért ezt csinálod? (persze nagyon jó örülök ennek jó egy kis útmutató 🙂 )

    Válasz

  79. A 25 résznél rosszul írtad:azt írtad „a Baradlay cslád körösszigeti és nemesdombi kastélya

    Válasz

  80. kössz hogy leröviditetted és csak a lényeget irtad le.mert mind az ötvenből le kell írni 5 mondatot a tanár parancsára.

    Válasz

  81. Ha nézegetted az e-mail-eidet akkor igen megint én vagyok! Annyit szeretnék kérdezni, hogy egy darab ilyen bejegyzést mennyi idő alatt írod le? Válaszodat köszi!

    ui.: Miért nem találtam én előbb erre?

    Válasz

    • Kedves A tigris nem bánt!

      Kicsit komolytalan a kérdés, amire csak azt tudom mondani, hogy változó. Nyilván nem mindegy, hogy A kőszívű ember fiairól van szó, vagy a Toldiról. Függ a terjedelemtől, a stílustól és persze az én dolgaimtól is: van kedvem, nincs kedvem, van időm, nincs időm, van időm, de nincs kedvem, van kedvem, de nincs időm…

      Üdv:

      Zsiráf

      ui.: Válaszoltam a mailedre is.

      Válasz

  82. Kedves Zsiráf azt szeretném kérdezni , hogy melyik a leghosszabb fejezet a kőszívű ember fiaiban?

    Válasz

    • Kedves Balogh Martin$

      Őszintén bevallom, hogy nem tudom, de nem hinném, hogy ez fontos lenne…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  84. Szia Zsiráf te egy „állat”vagy(jó értelemben )nagyon szépen köszönön az osztály fiú közösség nevében mert minden szünetben rólad másoltuk a jó válaszokat

    U.I.:mégegyszer köszi mindent

    Válasz

    • Kedves Zsombi és a fiú team!

      Örülök, ha összehozta a társaságot az oldal 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  85. Bocsi hamarabb nyomtam meg az entert. NA Arra a kerdesre kene a valsz hogy milyen ervekkel hxozi meg jenot a hazajutasra?

    Válasz

    • Kedves Twenty One 9+10=21!

      Kérlek gondold át még egyszer azt, hogy mit akartál írni, fogalmazd össze és tedd fel újra a kérdést…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

    • Kedves Patyesz69!

      Nos, attól függ, kit értesz idős Baradlay-n? Ha a három Baradlay testvér apját, akkor ezzel kezdődik a regény, vagyis az első fejezetben…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  88. Szép estét!
    Nagyon sokat segítettél. Én elolvastam a könyvet, bár velem az a baj, hogy a régimódi szöveget annyira nem sikerül feldolgoznom, így nagy segítség ez az olvasónapló!
    Köszönöm!

    Válasz

  90. Kedves zsiráf!
    Tudnál bővebb leírást adni a 19.fejezetről (Egy nemzeti hadsereg) ugyanis ezt kell megtanulnom.
    Válaszodat előre is köszi!!!

    Válasz

  93. Kedves Zsiráf!
    Milyen fontos lépésre szánja el magát Jenő kétszer is?
    Milyen válaszokat kap?
    Hogyan szökött ki a körülzárt Bécsből Jenő és az anyja?
    Köszönöm válaszod!

    Válasz

    • Kedves Vidéki Blanka!

      Huh, Te azért mindig erős kérdéseket kapsz 🙂

      Az első két kérdésre a válasz az olvasónapló 17. fejezetében van. Ott keresd, ahol Jenő megkéri Alfonsine kezét, elsőre elutasítják, később Rideghvárynak köszönhetően már nem.

      A harmadik kérdésre a válasz:

      „Bizony magával ragadta a harmadik fiát is az a rettenetes asszony.
      Merre tűnt el, hol mehetett ki a szoros őrizet közül, sohasem találta ki senki. Hiszen minden útja el volt állva.
      Arra a gondolatra nem jött senki, hogy ilyenkor a Duna folyama is jó országút olyan emberek számára, akiknek van szívük éjjel, sötétben, sűrű köd alatt egypár vakmerő halász evezése mellett egy keskeny csónakon a hullámokra bízni életüket.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  94. Kedves Zsiráf!
    Az oldal rendkívül hasznos számomra! 🙂
    Azt szeretném kérdezni, hogy van-e remény Aranka édesapjának kiszabadítására Kufsteinből? (Női bosszú) VÁLASZOD ELŐRE IS KÖSZÖNÖM!!!

    Válasz

    • Kedves Bernadett!

      Hm…Nem igazán értem a kérdésedet… Amennyire én tudom, Aranka apja, Lánghy Bertalan soha nem is került börtönbe. Richárd és Jenő közbenjárására elengedték.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  95. Nekem nagyon jól jött mert iskolában maradt a könyvem.
    3 fejezetet kellet el olvasnom…
    Szerintem nagyon jó az oldal csak így tovább B-)

    Válasz

  96. Kedes zsiráf. Megmutattam a tanárnak az oldalt es csak ezt olvastuk semmi könyv. Az interaktiv tábláról. Nagyon sok sikert kívánok a továbbiakban.
    Köszönöm a segítséget.

    Válasz

    • Kedves Mirtill!

      Úgy látom, hogy egészen váratlan helyekre is eljut az oldal, örülök, ha használni tudtátok! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  97. Kedves zsiráf megint én.
    A 18- adik fejezetben azt irtad, hogy Palvicz x2 is Plávicz helyett. Bocsi hogy én szólok ebbe bele….
    Amint az előző hozzászólásban is mondtam nagyon köszönök mindent.
    Imádom amit csinálsz…
    Üdv:
    Mirtill

    Válasz

  100. Szia. Lenne egy kérdésem és légyszíves válaszolj rá.
    Alphonsie és édesanyja hogyan viselkedik a forradalom alatt kezdetben és a végén?

    Válasz

  101. Köszike, 🙂 Ön sok időt megspóról nekem a nyáriszünetemből…. Persze azért a hangoskönyv kell mert felünk és dolgozatokat irat velünk, ha van egy hiba újra kell írnod 5 kérdés van általában, meg egy „témazáró” szerűség is van mindig (sajnos)….

    Válasz

  102. Kedves Zsiráf!

    Köszönjük szépen a segítséget! Nagyon jó iránymutatás ahhoz, hogy ne fogalmazza se túl, se alul kislányom az olvasónaplóját. Nekem pedig nagyon klassz emlékeztető, hiszen már kb. 28 éve olvastam a „Kőszívű ember fiai”-t 🙂 szóval tényleg szuper és köszönet a munkádért!
    Üdvözlettel: Netti

    Válasz

  103. Szia. Köszi hogy megcsináltad a kőszívűt mert a felét nem értettem a régies szóhasználat miatt.

    Válasz

  104. Kedves, Zsiráf!

    Válaszolni ezekre a kérdésekre kérlek szépen!?

    1.Ki és miért akarja halva látni Baradlay Richárdot?
    2.Milyen titkot bíz Balvicz Ottó Richárdra és mit kér tőle?
    3.Mit jelent a forradalmi párbaj?
    4.Milyen véletlen és milyen szándék okozza Jenő halálát?
    5.Milyen sirs vár Alfonzine-ra?

    Válasz

    • Kedves Lau!

      1. Ki és miért akarja halva látni Baradlay Richárdot?
      A ki(k) kiderül a 15. fejezetből, a miért már egy kicsit bonyolultabb, tulajdonképpen csak a regény végén, a 48. fejezetben derül ki.

      2. Milyen titkot bíz Palvicz Ottó Richárdra és mit kér tőle?
      Lásd 24. fejezet

      3. Mit jelent a forradalmi párbaj?
      Lásd 31. fejezet

      4. Milyen véletlen és milyen szándék okozza Jenő halálát?
      Lásd 37-38. fejezet

      5. Milyen sors vár Alfonsine-ra?
      Lásd 49. fejezet

      Remélem tudtam segíteni!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  107. Köszönöm hogy meg csináltad az oldalt nekem altalában rajzot kell készitenem de azt is meg ooldom de egy két kötelezö olvasmányt a rövidited vátozatban is meg tudnál–e csinálni a válaszodat elöre is köszönöm

    Válasz

  108. Szia Zsiráf! Nagyon örülök, hogy megcsináltad ezt az oldalt! E-nélkül sosem tudnám megírni az olvasónapló! 🙂 Csak így tovább!

    Válasz

  110. Kedves Zsiráf! Nagyon jo az oldal jol összefoglaltad! Az lenne a kérdésem hogy baradlayné mért teljesíti férje végakaratának az ellenkezőjét? Előre is köszi Zsiráf!!

    Válasz

    • Kedves Egylány!

      Huh, keményt kérdést dobtál fel! 🙂 A regényből kiderül – bár nyíltan kimondva nincs -, hogy Bardlay Kazimír erőszakos, akarnok, kemény ember volt, aki elnyomta a családját, feleségét s fiait egyaránt. Egy romantikus regény szereposztása szerint „rossz” figura ő. Amíg élt, addig a korabeli társadalmi szabályok és az illem szerint a felesége nem szállhatott vele nyíltan szembe.
      A halála után azonban ezt már megteheti, főleg úgy, hogy Baradlayné „jó” szereplő, tehát az olvasó azonosulni tud a céljaival és igazat tud adni neki.

      Nagyjából röviden így tudnám összefoglalni…

      Remélem tudtam segíteni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  111. Kedves Zsiráf!
    Az lenne a kérdésem hogy amikor Palvicz Ottó és Richárd harcolcan hogyan ér véget a dolog illetve ezt hol találom részletesen leírva?
    Nagyon szuper az amit csinálsz csak így tovább!

    Válasz

  113. Kedves Zsiráf!

    Lenne egy kis tanácsom. Lehet, hogy ez direkt van így, vagy véletlen, nem tudom, de ha lehetne kis részeket kimásolni az oldalból, talán sokaknak könnyebb lenne elkészíteni a feladatukat.

    Üdv, Bátor

    Válasz

    • Kedves Bátor!

      A jobb egérkattintás nem véletlenül van letiltva. Ha lehetséges lenne a másolás, kivágás funkció, akkor holnapra az összes hasonló tematikájú oldalon fenn lennének az olvasónaplók, természetesen forrásmegjelölés nélkül. Én pedig elég sok időt és energiát ölök az oldalba ahhoz, hogy ezt lehetőleg elkerüljem…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  114. Kedves Zsiráf!
    Második rész 7.fejezet
    Milyen fajta kutyája van Baradlaynénak??

    Mit hímzett Aranka a zsebkendőre??

    Kivel beszélgetett éjszaka Baradlayné??

    Válasz

    • Kedves Dia!

      Milyen fajta kutyája van Baradlaynénak?
      „A veranda túlsó részében egy hároméves gyermeknek van nagy dolga egy óriási újfundlandi kutyával, melyet mindenáron rá akar bírni, hogy legyen neki lova.”

      Mit hímzett Aranka a zsebkendőre?
      Hát, itt valami félreértés lesz, mert Aranka semmit sem hímez zsebkendőre, bár tény, hogy van szó zsebkendőről…

      „- Ah! Haha! – nevetett. – Te azt hiszed, hogy azok a chiffrek olyan közönséges betűk, amikben valakinek a kézvonását meg lehet ismerni. Megállj, mindjárt megismertetem veled a mi chiffreinket, amikkel egymás közt, ha titkunk van, levelezni szoktunk. Két egyenes vonás ide-amoda téve adja ki az egész ábécénket.
      Azzal lerajzolta Arankának egy szelet papírra az egész titkos ábécét.
      – Aztán ne gondold, hogy ezt is papírra szokás írni, hanem amit izenni akarunk, ilyen keresztöltésekkel felvarrjuk egy zsebkendőre. Akárki a kezébe veheti, mit lát rajta? De aki tudja a titkát, a fehér zsebkendőrül egy nagyítóüveggel szépen leolvassa az izenetet. Mármost hát hogy ismernéd meg ezekből az egyenes pálcákból az Ödön kézvonásait?”

      Kivel beszélget éjszaka Baradlayiné?
      „Az órák az éjfél szakaszait számlálják, a telehold a magas ablakokon át a rámák kísérteteit eleveníti meg; a ház nagyasszonya ott jár végig e sóhajhallgató szobában, s kezeit hátratéve meg-megáll a legfenyegetőbb kép előtt.
      A kőszívű ember képe az.
      És beszél vele:”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

    • Kedves Dia!

      Milyen fajta kutyája van Baradlaynénak?
      „A veranda túlsó részében egy hároméves gyermeknek van nagy dolga egy óriási újfundlandi kutyával, melyet mindenáron rá akar bírni, hogy legyen neki lova.”

      Mit hímzett Aranka a zsebkendőre?
      Hát, itt valami félreértés lesz, mert Aranka semmit sem hímez zsebkendőre, bár tény, hogy van szó zsebkendőről…

      „- Ah! Haha! – nevetett. – Te azt hiszed, hogy azok a chiffrek olyan közönséges betűk, amikben valakinek a kézvonását meg lehet ismerni. Megállj, mindjárt megismertetem veled a mi chiffreinket, amikkel egymás közt, ha titkunk van, levelezni szoktunk. Két egyenes vonás ide-amoda téve adja ki az egész ábécénket.
      Azzal lerajzolta Arankának egy szelet papírra az egész titkos ábécét.
      – Aztán ne gondold, hogy ezt is papírra szokás írni, hanem amit izenni akarunk, ilyen keresztöltésekkel felvarrjuk egy zsebkendőre. Akárki a kezébe veheti, mit lát rajta? De aki tudja a titkát, a fehér zsebkendőrül egy nagyítóüveggel szépen leolvassa az izenetet. Mármost hát hogy ismernéd meg ezekből az egyenes pálcákból az Ödön kézvonásait?”

      Kivel beszélget éjszaka Baradlayiné?
      „Az órák az éjfél szakaszait számlálják, a telehold a magas ablakokon át a rámák kísérteteit eleveníti meg; a ház nagyasszonya ott jár végig e sóhajhallgató szobában, s kezeit hátratéve meg-megáll a legfenyegetőbb kép előtt.
      A kőszívű ember képe az.
      És beszél vele:”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  115. Kedves Zsiráf!

    Lenne egy kérdésem. Nekem vagy egy olyan feladatom, hogy gyűjtsek ki a könyvből egy olyan részletet, amikor a „Baradlay asszonyság” beszélget elhunyt férje szellemével. De sajnos én ilyet sehol nem találtam. Tudnál segíteni? Válaszodat előre is köszönöm! 😉

    Üdv, Bátor

    Válasz

  117. Nagyon jó ez az olvasónapló igaz néhány hosszabb fejezet lehetne egy kicsit rövidebb de amúgy nekem nagyon tetszik. 🙂

    Válasz

  118. Üdv.
    Azt szeretném kérdezni,hogy tudnál -e segíteni az alábbi kérdésekben.

    1,Szerinted miért fogadja meg Baradlayné hogy férje végakaratának az ellenkezőjét teljesíti?

    2,Mutasd be a Plankenhorstház résztvevőit és a köztük lévő érzelmi kapcsolatokat

    3,Mit tudunk meg a három Baradlay fiúról,hogyan határozza meg további életüket a kőszívű apa?

    4,Ki lehet a nemzeti hadsereg című fejezetben a Meteornak nevezett költő?

    5,Sorolj fel bizonyítékokat az összefogásra,lelkesedésre az egy nemzeti hadsereg című fejezetből

    nagyon jó lenne ha tudnál segíteni
    Előre is kösönöm!

    Válasz

    • Kedves mályvacukor!

      Hát, ezek azért elég összetett kérdések, ha nem olvasod el legalább az olvasónaplót, akkor nem fogom tudni Neked egy-két szóban elmagyarázni…

      1. Szerinted Miért fogadja meg Baradlayné, hogy férje végakaratának az ellenkezőjét teljesíti?
      Ez a kérdés már előkerült pár napja, keresd ki egylány hozzászólását augusztus 9-én!

      2. Mutasd be a Plankenhorst ház résztvevőit és a köztük lévő érzelmi kapcsolatokat!
      Résztvevőit??? Ha a Plankenhost család tagjait kell bemutatni, akkor az anya és lánya, Alfonsine, illetve ide tartozik még Edit is. Anya és lánya között nem túl szeretetteljes a viszony, mindkét nőt leginkább a pénz motiválja, azaz az anyagi érdek. Ő a mű egyik leggonoszabb alakja, bár az alap motivációi érthetőek. Ha tényleg a „résztvevőket” kell bemutatni, akkor végül is a családhoz veheted még akár Palviczo Ottót is.

      3. Mit tudunk meg a három Baradlay fiúról, hogyan határozza meg további életüket a kőszívű apa?
      Erről szól a regény legeslegelső fejezete…

      4. Ki lehet az Egy nemzeti hadsereg című fejezetben a Meteornak nevezett költő?
      Petőfi Sándor

      5. Sorolj fel bizonyítékokat az összefogásra, lelkesedésre az Egy nemzeti hadsereg című fejezetből!
      Ez pedig nem lehet kihívás Neked sem, egy rövid fejezetről van szó, a szövegét itt találod!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  120. Nagyon jó ez az olvasónapló csak egy kicsit a hosszab fejezetek ne lennének ilyen hosszúak!

    Válasz

    • Kedves Szakács József!

      Tisztában vagyok vele, hogy milyen kegyetlen a diákélet…! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  122. Kedves Zsiráf!
    Azt szeretném kérdezni,hogy melyek a humoros részek? / Melyik szereplő viselkedése humoros? Válaszodat előre is köszönöm! 🙂

    Válasz

    • Kedves Felhőcske!

      Tallérossy Zebulon karaktere úgy ahogy van elég humoros, leginkább a beszéde és az a tulajdonsága, hogy mindig éppen abba keveredik bele, amiből ki akart maradni. Ilyen rész, amikor Mindenváró Ádámhoz kerül, majd onnan menekül.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  123. Kedves Zsiráf!
    Egy hibát észleltem a 11. fejezetben.
    A szereplők között nem volt ott Baradlay Ödön pedig a fejezetben jelen van.

    Válasz

  124. Szia!

    Megint én vagyok 🙂
    Tudnál segíteni 3 kérdésben?

    A regény legjelentősebb fordulata Jenő döntése,miért?
    Hogyan fordul át ellentétébe egy gonosz szándéka a fejgörcsök napján?
    A húsz év múlva című fejezet a mesei igazságszolgáltatásra emlékeztet,miért?

    Válasz

    • Kedves mályvacukor!

      A regény legjelentősebb fordulata Jenő döntése, miért?
      Válasz: 39. fejezet

      Hogyan fordul át ellentétébe egy gonosz szándék a fejgörcsök napján?
      Válasz: 44. fejezet

      A húsz év múlva című fejezet a mesei igazságszolgáltatásra emlékeztet, miért?
      Mert mindenki megkapja azt, ami a történet és a saját jelleme szerint jár neki, azaz a gonosz a méltó büntetését, a jó pedig a jutalmát.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  128. Kedves Zsiráf!
    Remélem választ tudsz adni ezekre a kérdésekre nagyon fontos lenne:
    -Milyen véletlenek játszanak szerepet a cselekmény alakulásában?
    -Mit kíván Baradlayné a fiaitól apjuk halála után?
    -Melyik fejezetekben áll Baradlayné férje képe előtt vele(a férjével) perelve?
    -Milyennek látjuk Jenőt Bécsben és milyen szerepet játszik Kőrösszigeten?
    Előre is köszönöm!

    Üdv: Egy lány

    Válasz

  129. KEdves Zsiráf!
    Ezekre a kérdésekre tudnál válaszolni? 🙂
    -Ki mondja ezt:,,Meneküljön, aki tud!”
    -,,E vésznek a mi urai fogunk lenni” -Antoinette mondta. Hogyan fordították ezt a javukra?
    -milyen küldöttség érkezik bécsbe?Kik a tagjai?

    meg egy olyan kérdésem lenne hogy már az eddigi megcsinált olvasónaplóim alapján rengeteg olyan kérdésre lenne válaszom ami esetleg lehet nincs fent. (Egri csillagok,meg a kőszívű egy részéből) Hogy ezeket betudod írni vagy esetleg küldjem el kommentbe vagy haggyam nem fontos?

    Válasz

    • Kedves Zselyke!

      Ki mondja ezt: „Meneküljön, akit tud!”
      Ezt így senki… Ugyanis a mondat nem magyarul, hanem latinul hangzik el: „Sauve, qui peut!” És egy általános felszólítás azoknak a nagyuraknak és nemeseknek, akik összegyűltek a Plankenhorst házban, amikor kitör a forradalom.

      „E vésznek mi urai fogunk lenni” – Antoinette mondta. Hogyan fordították ezt a javukra?
      Alfonsine és az anyja nem menekültek el Bécsből, amikor kitört a forradalom, hanem látszólag a forradalom oldalára álltak. Azaz megnyitották házukat a felkelés előtt, segítették a forradalmárokat. Ez a lelkesedés azonban csak látszólagos, csak arra szolgál, hogy a Plankenhorst hölgyek túléljék a számukra nehéz időszakot. Nem szívből állnak a forradalom mellé, hanem képmutatásból.

      Milyen küldöttség érkezik Bécsbe? Ki a tagjai?
      „A magyar országgyűlés küldöttsége érkezett megy Pozsonyból” Tagjai: „A magyar hongyűlés leghíresebb vezérférfiai” és Ödön.

      Ha van egy kis időd, akkor küld el őket emailben, és átnézem őket! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  131. szia Zsiráf!

    találtam egy hibát a 11. fejezet legalján a „Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz” elött van egy „strong>”

    Válasz

    • Kedve Bocika!

      Igen, tudok róla, már többen felfedeztétek, programozási hiba, csak soha nincs kedvem kijavítani 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  132. Kedves Zsiráf!

    Én most 7.-es vagyok, folyamatosan írjuk a dolgozatokat a Kőszívűből. Miután elolvastam az adott részt mindig megnézem a te olvasónaplódat. Így sokkal jobban ki tudom szűrni a
    regényből mi az ami fontos (amit kérdezni fognak) és mi az amit nem. Olyan jól van összeállítva, hogy az már csoda.
    Gratulálok az olvasónaplóhoz, és kívánok neked minnél több sikerélményt!!

    Válasz

  133. Kedves Zsiráf!

    Nagyon jó ez az oldal! Sokat segít,mert kicsit elkéstem az olvasónaplóval,szóval köszönöm,hogy megcsináltad ezt az oldalt! Neked köszönhető,hogy nem kapok 1est! 😀 😉

    Válasz

  134. Szis Zsiráf!
    Lenne egy kérdésem: Mit jelent az hogy szalmakomissziárius? A 2. rész 2. fejezetének a címe, de nem tudom mit jelent.

    Válasz

    • Kedves HannaDobos!

      A komisszárius – legalábbis a regényben – kormánybiztost jelent. A szalma legközelebbi szinonimája – szintén csak itt – az lehetne, hogy botcsinálta. És ez igaz is Tallérossy Zebulonra, aki mindig ott van, ahol nem kéne, mindig belekeveredik abba, amibe nem akar és persze még véletlenül sem tudja elvégezni azt a feladatot, amit rábíznak, akár akarja, akár nem. A szalmakommisszárius egy botcsinálta tisztségviselő, egy kifordított, komolytalan kormánybiztos, aki tökéletes alkalmatlan arra a pozícióra, amit el kéne látnia.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  135. Szis Zsiráf!
    Köszönöm a segítséged de még lenne pár kérdésem 🙂
    _ Idézd a szalmakomisszárius jellemzését
    – Ki viszi magával Zebulont hadjáratba?
    – Mit kér végül Zebulon?
    2. rész 2. fejezet

    Válasz

  136. Kedves Zsiráf !
    Azt szeretném meg kérdezni hogy hanyadik fejezetben találom Ödön feladatvállalását a megyegyűlésen ?

    Válasz

  137. Értékelem a munkádat nagyszerű amit művelsz, bele áldozol egy csomó időt. Dicsérendő a munkád!
    Egy csomó időt spórolnak meg az emberek a te oldaladdal. Szerintem mindenki részéről kijár feléd a tisztelet. TAPS

    Válasz

  139. Kedves Zsiráf!

    Nagyon jó az oldal, de a segítségedet kérném.

    Az „az a harmadik” és az „Elöl víz, hátul tűz” fejezetből kéne nekem pár kérdésre választ adnod.

    1. az „az a haramdik” és az „elöl víz, hátul tűz” fejezet:
    -szereplőit (külön mind a kettőt)
    -helyszíneit (-ll-)
    -eseményét (-II-)
    ezeket kellene leírnod ha megkérhetlek

    Válasz

    • Kedves KisMókus15!

      Összetévesztesz valakivel, nem csinálom meg helyetted a házidat 🙂 Az olvasónaplóban részletesen le vannak írva a kérdéseidre a válaszok, olvasd el és menni fog! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  140. Sziasztok a kézfogó napjából lenne egy kérdésem

    ödön és aranka esküvője napján rideghváry volt a legszomorúbb ember. de mit jósolt meg baradlaynénak??

    Válasz

    • Kedves unicornis!

      „- Nagyságos asszonyom. Ma utoljára volt szerencsém a Baradlay-ház vendége lehetni. Ezt még ma reggel nem hittem volna semmi prófétának. Pedig én magamban is van látnoki szellem. Ön, nagyságos asszonyom, fiával együtt eltért arról az útról, melyet a boldogult nagy férfiú, igaz barátom, végleheletével önök elé diktált, de velem is közölt, mielőtt önnek szólt volna. Önök az ellenkező utat választották. Asszonyom, emlékezzék ön ez órában mondott szavaimra. Ez az út is elvezet egy magaslatra: annak a magaslatnak a neve „vérpad”.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  141. Kedves zsiráf!
    Borzaztóan örülök ennek az oldalnak. Mikor még nem ismertem az oldalt elég rossz jegyeket írtam…. De miután tavaly rá találtam azóta 5,4 vagyok belőle. Azóta már az összes osztály társam inenn olvassa, és nekik is nagyon bevált. Szóval szeretném meg köszönni h ezzel az oldallal kisegítesz.
    üdv : Eliza

    Válasz

    • Kedves ELiza!

      Nagyon szívesen, örülök, hogy feljavult a társaság teljesítménye! 🙂 🙂 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  142. Kedves:Zsiráf

    Két kérdésem lenne
    1 A Napfény és holdfény című részben AKörös szigeti idil helyszini bemutatása kellen

    2. Ugyan ebböl a részböl kéne a szeleplők bemutatása is

    ELÖRE IS KÖSZÖNÖM

    Válasz

  143. Kedves Zsiráf
    Azt most miért csináltad meg hogy mindenkinek leírtad a választ de nekem nem ez felháboríto.

    Ui.:Kössz rendes vagy

    Válasz

    • Kedves Dani Bognár!

      Azért, mert összekeversz valakivel… Nem csinálom meg helyetted a házidat, mert nem én kaptam, hanem Te. Ha figyelmesebben végignézed a kommenteket, akkor láthatod, hogy senkiét nem szoktam megcsinálni, max. tanácsot, iránymutatást adok. Egyébként egy kb. 15 oldalas fejezet miatt vagy kiborulva és azalatt az idő alatt, amíg engem sértegetsz, már rég megcsinálhattad volna.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

    • Kedves Tomi!

      Az első kérdésedre a választ a 11. fejezetben találod! A második kérdés azért gonosz, mert Petőfi nem jelenik meg név szerint a regényben…:

      „S a költő, ki meteorkint futotta végig az egész eget fölöttünk, nem zengett egyébről, mint e szent harcról; ez hangzott alá onnan a magasból; ez volt utolsó szava, midőn az ismeretlen láthatáron lebukott előttünk. – Talán nem is a földre esett le? Talán egy új földforgás alkalmával ismét meglátjuk őt, szikrázva, mennydörögve fejeink felett.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  145. Kedves Zsiráf!
    Megtudnád nekem válaszolni ezt a kérdést?
    Mit gondolt Jenő anyja mi lenne a legjobb fiának ebben a politikai helyzetben?
    Nem találtam meg lágyszives válaszolj! Annak örülnék hogyha holnapra tudnál válaszolni nekem kérdésemre..!
    Előre is köszönöm!

    Válasz

    • Kedves joskaposta3!

      Huh, a kérdés azért nem teljesen egyértelmű… Baradlayné ugyanis felfest egy lehetséges jövőt fia számára:

      „- A te barátaid. A te pártfogóid. Nem szidalmazom őket, ne félj. Ők jobbat akarnak veled, mint én. Én elvesztenélek, ők megmentenek. Én sötét, zord, örömtelen életet készítenék számodra; ők neked boldog szerelmet, fényes pályát adnak. Jobban szeretnek, mint én. Nem versengek velük. Nem, fiam! Igazad van neked és nekik. Mi őrjöngők vagyunk, kik egy semmiért, egy gondolatért, egy álomképért mindenünket odaadjuk; megkínozzuk magunkat, és meghalunk: Ne érts meg bennünket soha! Légy boldog ember! Eredj azokkal, kik most elindulandnak a minden oroszok birodalmába szövetséget keresni felháborodott hazájuk ellen. Mind magyarok ők, s bizonyosan mindannyinak úgy fáj a szíve, mint neked, midőn legfélelmesebb ellenségüket meghívják tulajdon anyjuk, tulajdon testvéreik ellen. És mégis megteszik, mert erős meggyőződésük, hogy az anyát, a testvért meg kell hódítani. A Baradlay-címeren két nagy folt esett. Ödön és Richárd nevei. A te neved be fogja azt aranyozni. Minő fényes cáfolat lesz az a világ előtt, ha hirdetni fogják: a két hűtelen Baradlay ellen tulajdon testvérük, a harmadik indult el meghívni a nagy hatalmú szövetségest.”

      Vagyis Baradlayné burkoltan rámutat arra, hogyha Jenő a Plankenhorst hölgyeket választja, akkor ezzel „oldalt” is választ a szabadságharcban, mégpedig a két bátyjával és anyjával ellentétes oldalt. Ez pedig minden bizonnyal a nyertes oldal lesz, hiszen a valószínű orosz beavatkozás miatt a szab. harc el fog bukni. Tehát, ha Jenő Athelie-t választja, akkor a szerelmet, a boldogságot választja és a szab.harc utáni új politikai helyzetben valószínűleg fényes karriert fog befutni. De elveszíti anyját, két bátyját és a becsületét is, hiszen az átáll az osztrák oldalra.
      Jenő ebbe eddig nem gondolt bele, most hirtelen ráeszmél, hogy mit is tesz valójában, és ezért inkább az anyját választja. Baradlayné nagy valószínűséggel tisztában volt azzal, hogy el fogja ezt érni, ezért nem Jenő eszére akart hatni, hanem a szívére.
      Miután Jenő eldönti, hogy anyjával megy, Baradlayné felvázolja a további terveket is:

      „- Téged nem bocsátlak harcolni; te velünk maradsz. Vigasztalónk leszesz. Én azt akarom, hogy te élj; én azt akarom, hogy te boldog ember légy. Ugye, megengeded nekem, hogy én azt remélhessem, hogy te boldog ember fogsz lenni?”

      Remélem tudtam segíteni!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  146. Kedves Zsiráf! A 21. fejezetben a szereplőknél Baradaly van.

    U. i.: Nem idegesítő a sok „hiba” kommentet nézni? 🙂

    Válasz

    • Kedves Random valkai aki nem tud írni !

      Köszi, javítva! 🙂 Egyáltalán nem az! 🙂 Ezek a kommentek csak jobbá teszik az oldalt és az olvasónaplókat, persze csak addig, amíg tényleg segítő szándékkal érkeznek és nem kárörvendő módon. Ez is csak azt mutatja, hogy én is ember vagyok és bizony előfordul, hogy melléütök 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  148. ××××MODERÁLVA!××××
    Viccet félre téve 😀 😀
    Eddig 15 fejezetet csináltam meg (szépen átfogalmazva,mert nem csak én csalok ám az osztályból 😀 :D) de rengeteg időt spóroltál meg nekem.Hatalmas köszönet,további sok sikert 😀

    Válasz

    • Kedves Misi!

      Szívesen!

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i.: Kérlek vedd figyelembe, hogy az oldalon semmilyen politikai megnyilvánulást sem tűrök meg, még vicc formában sem. A következő ilyennél kitiltalak az oldalról!

      Válasz

  149. Kedves zsiráf!
    Ez egy nagyon jó oldal! 🙂 Viszont ha lenne rá időd,légyszíves leírnád a „burána” leírását?

    Válasz

    • Kedves Máté A hetedik A-ból!

      „Leonin kitekint az ernyő alul, s halkan dörmögé társának:
      – No, bajtárs, most megkaptuk a buránát!
      – Mi az a burána?
      – Majd mindjárt megtudod.
      A burána meg szokta azt mondani maga, hogy ő kicsoda.
      Az egész ég egyetlen felhővé alakult, mely jött sebesen gomolyogva, alatta sötétkéknek látszott már az egész róna, s e fekete ég, e sötétkék föld között jött táncolva, keringve egy rettenetes, fehér kísértet, a hótölcsér, a jégmezők tüneménye, melynek talapja lenn a földön, feje fenn a felhők között! Az északi „szélmenyasszony”, ki homok helyett hóbul emel oszlo¬pot ég és föld között, s ez őrült keringő oszlop ádáz rohammal nyargal végig a síkon, lerom¬bolva, összetépve, zúzva mindent, mit útjában talál: erdőt, házat, embert, vadállatot.
      Ez a burána.
      – No, fiam. Ha ez megkap bennünket, igazán együtt megyünk égbe, pokolba – haza!”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  150. Szia Zsiráf ez egy ilyen személyes kérdés neked mi a véleményed Baradlay Kazimírről? Egy sima kérdés szerintem nagyon rossz szerepet vet rá mint apa mert a gyerekeinek feleségének rossz sorsot szán, nem érdekli a véleményük emelett még rosszszándékú is. SZerunted? neked mi róla a véleményed?

    Válasz

    • Kedves könyvecske!

      Induljunk ki abból, hogy a könyv egy romantikus nagyregény, aminek egyik fő jellemzője, hogy a szereplők egyértelműen elkülönülnek aszerint, hogy melyik jó és melyik rossz. A kettő között nincs átmenet, tehát egy szereplő vagy jó, vagy rossz. Baradlay Kazimír természetesen „rossz” szereplő, legalábbis az olvasó (és Jókai) értékrendje szerint.
      Baradlay személyesíti meg azt a régi rendet, ami ellen majd a szabadságharc is ki fog törni: a központosított, ellentmondást nem tűrő, mindenen és mindenkin átgázoló, a céljait bármilyen eszközzel elérő hatalmat.
      Ugyanakkor természetesen Baradlay a saját szemszögéből nézve csak a családját védi és úgy cselekszik, ahogyan szerinte azt a családja érdekei, fennmaradása és előre jutása megkívánja: az ő számára logikus, hogy a felesége nem maradhat végleg özvegy, hiszen akkor nem lenne „FÉRFI” a háznál, aki a családi birtokot igazgatja, és a korszakban egyébként is szokás volt az özvegyeknek a gyászidő letelte után újra férjhez menni (ne feledjük, hogy ez még az a kor, amikor az emberek – főleg a nemesek – nem szerelemből házasodtak, hanem anyagi és hatalmi érdekek szerint) + előre elrendezi három fia sorsát, aszerint, hogy hogyan tudják legjobban a család érdekeit szolgálni.
      Baradla célja tehát – gondoskodás a családról – még akár elfogadható is lenne, a baj a módszerrel van: mindezt úgy teszi, hogy ő, egyedül dönt minden kérdésben, nem érdekli sem a felesége, sem a fiai véleménye, akarata, vagy kívánsága. Úgy van vele, hogy ő a családfő, az ő szava szent, eszébe sem jut, hogy a neki alárendelt családtagok esetleg majd másképp fognak viselkedni.
      A család szerencséjére és Baradlay szerencsétlenségére özvegye, Marie van olyan erős, hogy mindenben pont az ellenkezőjét csinálja, mint amit férje meghagyott neki.
      Összességében tehát szerintem Kazimír nem a tipikus szerető apafigura, de ettől még a tervei logikusak, csak éppen az olvasó szempontjából „rossz” oldalon áll.

      Remélem valami ilyesmi válaszra gondoltál! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  151. Szia Zsiráf!Találtam egy apró hibát a 11-es résznél.Idézem:”strong>Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!”Igaz ez csak apró esztétikai hiba,de gondoltam szólok!:)

    Válasz

    • Kedves Atesz!

      Köszi, programozási hiba, javítottam! Kapsz egy piros pontot, ha meg tudod mondani, hogy miért volt hibás sor! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  152. Kedves Zsiráf!
    Lenne két kérdésem:
    Az első: ki a forradalmárok árulója?
    A második: kinek a közvetítésével juttatja célba az információit?
    Előre is köszönöm!
    Kata

    Válasz

  153. Hello.A „19. fejezet: Egy nemzeti hadsereg” című fejezetet szerintem sokkal jobb lenne,ha legalább a lényeg ki lenne írva hogy kikből és milyen fegyverekkel várnak kiket.Engem az egész regényben az érdekelt a legjobban,és sajnos el kellett olvasnom,mert gyanús lenne a tanárnak ha csak annyi lenne leírva.Én innen másolom ki,és gyönyörűen átírom.Az Egri csillagokkal is ugyan ezt tettem és nem vette észre.Legszívesebben oda írnám hogy (Made by Zsiráf) de nekem nem lenne kedvező 😀 😀 Gondoltam leírom észre vételeimet.És köszi hogy megírtad,életmentő sok ember számára 🙂

    Válasz

    • Kedves Zoltán!

      „…és sajnos le kellet olvasnom…” Hát, ez mégis csak botrányos ám! 🙂 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  155. Nagyon jó ez az oldal jobban megértem a dolgokat órakon is hozzá tudok szolni a dolgokhoz nagyon köszönöm😊

    Válasz

  156. Sziasztok valaki tudna segíteni egy kérdésben?
    -mutasd be a Plankenhorst-ház estélyének résztvevőit és a közöttük lévő érzelmi kapcsolatokat.
    Erre mi lenne a helyes válasz?

    Üdv.:Patyesz

    Válasz

  157. Lenne két kérdésem
    -hogyan verbuválódott a nemzeti hadsereg?
    -mik a győztes csaták helyszinei?

    Válasz

  158. Kedves Zsiráf!
    Légy szíves mondasz nekem 2 humoros jelenetet e regényből?
    Előre is köszi!

    Válasz

  159. Kedves Zsiráf!
    Hogyan viselkedik Jenő a Plankenhorsték estélyein?
    A bécsi forradalom napjaiban?
    Amikor Goldner hívja, menjen vele megfékezni a csőcseléket?
    Rideghváry szentpétervári követségi állást ajánl neki?

    Válaszod előre is köszönöm!

    Válasz

  160. Kedves Zsiráf!
    Nagyon szépen köszönöm hogy ezt megírtad, mert amúgy én elkezdtem elolvasni a könyvet és aránylag sokáig eljutottam … csak nehezen tudtam megérteni a régies kifejezése miatt…

    Egyébként csak annyit szeretnék kérdezni és kérni hogy nem tudnád e megcsinálni úgy, hogy kitudjam másolni a szöveget, mert ki szeretném magamnak nyomtatni hogy ne csak a gépen / telefonion legyen meg!?
    Előre is köszi!

    Válasz

    • Kedves Dorko!

      Nagyon szívesen, örülök, hogy használni tudtad! 🙂 A másolás funkció szándékosan van letiltva az oldalon…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  161. Kedves Zsiráf!

    Le tudnád nekem irni hogyan végződik a kőszívű ember és az özvegy hosszú küzdelme?

    Válaszodat előre is köszönöm.

    Válasz

    • Kedves Kristóf!

      Fura kérdés ez, legalábbis a megfogalmazás, hiszen Baradlay Kazimír, a kőszívű ember, az első fejezetben meghal, tehát aligha az ő és az özvegye közötti harcról van szó… Az első fejezetben Kazimír lediktálja a végrendeletét feleségének, ami tulajdonképpen parancsok sorozata, Marie-nek nem nagyon van beleszólása abba, hogy teljesíti-e ezeket, vagy sem. Ennek ellenére az Baradlay-né megfogadja, hogy mindenben pont az ellenkezőjét fogja tenni. Ez többé-kevésbé így is lesz, bár ennek ára van, hiszen Baradlayné elveszíti legkisebb fiát, Jenőt.
      Ajánlott fejezetek: Hatvan perc, A kőszívű ember előtt, a kőszívű ember felel.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  163. Szia Zsiráf tudnál nekem segíteni? Ezek a kérdéseim:
    1. Mire vonatkozik a cím?
    2. Ki mondja? Hogy fojtatódik? Egy nagy művet alkottam, melynek nem szavad velem együtt összeroskadni
    3 Milyen fogadalmat tett, imát mondott Marie férje halála után?

    Válasz

    • Kedves Tomi!

      Az első kérdésed nem mire, hanem kire vonatkozik, és a választ megtalálod az olvasónapló ELSŐ fejezetében…
      Az idézet így hangzik:       „Egy nagy művet alkottam, melynek nem szabad velem együtt összeroskadni. A föld ne mozogjon, hanem álljon. S ha az egész föld előremegy is, ez a darab föld, ami a mienk, ne menjen vele. Sokan vannak, akik értenek engem; de kevesen, akik tenni tudnak, és kevesebben, akik tenni mernek.” És Baralay Kazimír mondja.
      A harmadik kérdésre a választ ugyanott találod, ahol az elsőre…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  164. Szia Zsiráf!
    Még 2018 augusztusábán is tudok kérdezni? Mert nézem a kommenteket és utoljára májusi commentet láttam.
    Üdv: CsakEgyLány

    Válasz

  165. Kedves Zsiráf!
    Tudnál segíteni?
    Az a feladatom, hogy le kell írnom a regény történelmi hátterét,de oda van írva zárójelbe hogy 1848-49 Magyarországa. Tudnál valami alapot adni ami alapján meg tudom írni?
    Előre is köszönöm válaszodat.
    CsakEgyLány

    Válasz

    • Kedves CsakEgyLány!

      Feltételezem, hogy a magyartanárod a töri tudásodra próbál alapozni. 🙂 A történelmi hátteret ugye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc adja, ezzel kell legalább minimálisan tisztában lenni. A szabadságharc minden szereplőt arra kényszerít, hogy válasszon, melyik oldalra áll. Mivel ez egy romantikus nagyregény, ezért természetesen minden fekete és fehér: a magyarok a jók, az osztrákok a rosszak, ennek megfelelően, aki a magyar oldalra áll, az jó, aki az osztrákra, az rossz.
      A három Baradlay fiú is választani kényszer: Ödön rögtön a magyar oldalra áll, Richárdnak azonban ehhez kell az anyja, Baradlayné ösztönzése, hiszen ő eredetileg osztrák lovas tiszt. Egyedül Jenő nem tud dönteni, a szíve a magyarokhoz húzná, de az Alfonsine iránti szerelme az osztrák oldalra, ezért inkább nem is választ, csak sodródik az eseményekkel, egészen a történet végéig, amikor viszont Ödön helyett vállalja a kivégzést.

      Szerintem valami ilyesmire gondolj. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  166. Kedves Zsiráf!
    Tud segíteni? Olvasónaplót kell csináljak és az egyik kérdés benne az, hogy mi a második lépcső ama magaslathoz
    Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz

    • Kedves Linda!

      Hát átolvasod a kommenteket, akkor meg fogod találni, ez a kérdés az elmúlt években vagy harmincszor előkerült! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  167. Kedves Zsiráf!
    Nem szeretnék plusz munkát adni, és ha nem akarsz nem kell válaszolnod.
    De nagyon jó lenne ha tudnál válaszol pár kérdésemre. Elolvastam a könyvet, de nem értem.
    Kérdéseim:
    -Milyen eseményt, kinek a megjelenése szakítja félbe a megyegyűlésen a két párt verekedésbe torkolló vitáját?
    -Amikor kitör a Bécsi forradalom, a nemesek, főurak mind félnek a nép haragjától. Mit tesz ekkor Plankenhorst bárónő és a lánya?
    -Miért olyan fontos Richárd számára, hogy a csapatával a felkelőktől megvédjen egy kolostort?
    -Hogyan tudja meg Edit azt, hogy a Plankenhorst hölgyek valójában a forradalom ellenségei, és ráadásul Richárd halálát is kívánják? Kit keres föl, hogy együtt figyelmeztessék Richárdot?
    -Hogyan dönt Richárd, mit fog tenni a csapatával?
    -Milyen tervei vannak Jenőnek, és teljesülnek-e? Mire veszi rá anyja végül?
    -Milyen veszélyek között kell hazajutnia Richárd csapatának? Említs meg néhányat.

    A válaszodat előre is nagyon szépen köszönöm.

    Válasz

    • Kedves csakegydiák!

      Milyen eseményt, kinek a megjelenése szakítja félbe a megyegyűlésen a két párt verekedésbe torkolló vitáját?
      Válasz: 12. fejezet

      Amikor kitör a bécsi forradalom, a nemesek, főurak mind félnek a nép haragjától. Mit tesz ekkor Plankenhorst bárónő és a lánya?
      Válasz: 13. fejezet

      Miért olyan fontos Richárd számára, hogy a csapatával a felkelőktől megvédjen egy kolostort?
      Válasz: 14. fejezet

      Hogyan tudja meg Edit azt, hogy a Plankenhorst hölgyek valójában a forradalom ellenségei, és ráadásul Richárd halálát is kívánják? Kit keres föl, hogy együtt figyelmeztessék Richárdot?
      Válasz: 15. fejezet

      Hogyan dönt Richárd, mit fog tenni a csapatával?
      Válasz: 15. fejezet

      Milyen tervei vannak Jenőnek, és teljesülnek-e? Mire veszi rá anyja végül?
      Válasz: 17. fejezet

      Milyen veszélyek között kell hazajutni Richárd csapatának? Említs meg néhányat.
      Válasz: 18. fejezet

      Ahogy látod, a kérdések egymás utáni fejezetekből való, tehát nemhogy a könyvet nem olvastad el, de az olvasónaplót sem! 🙂 Ez nem feltétlenül baj, elvégre azért van az oldal, hogy segítsen Neked, csak azért máskor vigyázz, hogy mit írsz! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  168. Kedves Zsiráf!
    Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál!
    Ezzel is nagyon sokat segítettél nekem. 🙂

    Válasz

  169. Kedves Zsiráf!
    Nagyon szépen köszönöm az olvasó naplót! Segített meg érteni a regényt mert hiába olvastam el, a régi nyelvezete miatt nem mindig értettem meg… Ugyanis a suliba kellett olvasó naplót írnunk, de mivel nem értettem, ezért felkerestem ezt a weboldalt és nagyon sokat segített Nekem.
    Másoknak is ajánlom ezt a honlapot!
    Még egyszer köszönöm, Zsiráf! 🙂
    Üdv:
    Rebeka

    Válasz

  170. Kedves Zsiráf
    Az lenne a kérdésem , hogy amikor kitör a bécsi forradalom, a nemesek,főurak mind félnek a nép haragjától.Mit tesz ekkor Plankenhorst bárónő és lánya?

    Válasz

    • Kedves Military Girl!

      Úgy látom, ez a kérdés minden évben előkerült, többször is! 🙂 Olvasd vissza a kommenteket, meg fogod találni közöttük!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  171. Kedves Zsiráf!
    Minden dolog benne van a rövid tartalmaidban amit egy tanár kérdezhet??
    Am nagyon jó ez az oldal.

    Válasz

    • Kedves Vakán Julianna!

      Természetesen nem tudok 100%-os igennek válaszolni, minden tanár mást kérdez 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  172. Szia Zsiráf,
    Remélem tudsz segíteni egy kicsit a következő kérdésekben:
    10 példa a regényből a romantikus stílusra,
    illetve:
    Jellemezni a regény beszélő neveit és értelmezni őket 3-4 mondatban
    Előre is köszi!

    Válasz

    • Kedves Orsi!

      Lássuk csak…

      10 példa a romantikus stílusra: (Egyébként fura a kérdés, mert a „stílusra” elég nehéz példákat mondani, inkább romantikus „fordulatokat” lehet találni)
      1. Az első fejezetben Baradlayné teátrális esküje, miszerint fiai érdekében mindent éppen ellenkezőleg fog csinálni, mint ahogy azt a férje a végrendeletben kikötötte.
      2. A negyedik fejezetben Ödön és Leonin kalandos útja a befagyott Dnyeperen.
      3. Az ötödik fejezetben Richárd nagyvonalúsága, ahogy utolsó aranyát adja oda a papnak, hogy az megfelelő szállást kapjon.
      4. A hatodik fejezetben Richárd és Edit találkozása, amikor Richárd azt hiszi, hogy Edit csak egy szolgálólány.
      5. A hetedik fejezetben Richárd romantikus lánykérése.
      6. A kilencedik fejezetben, amikor Baradlayné újra összehozza Ödönt és Arankát, ezzel is eleget téve az első fejezetben tett esküjének.
      7. A tizenkettedik fejezetben, amikor Ödön váratlanul megjelenik a megyegyűlésen, és egy pillanat alatt rendet tesz és megalázza Rideghváryt.
      8. A tizennegyedik fejezetben, amikor Richárd megvédi a Brigitta szüzek kolostorát, főleg, miután megtudja, hogy Edit ott van.
      9. A tizenötödik fejezetben, amikor Edit kalandos úton megszökik, hogy értesítse Baradlaynét a Richárd elleni tervről.
      10. A tizennyolcadik fejezetben, amikor Richárd és huszárjai kalandos úton menekülnek Magyarországra.

      Ha mégis mindenképpen a romantikus stílust kell jellemezni, akkor azt ezeken a példákon keresztül is megteheted: kalandos, olykor már-már valószerűtlen fordulatok, egyértelműen elkülöníthető jó és rossz szereplők, felfokozott, túlfűtött érzelmek és cselekedetek, sokszor a valamilyen szélsőségbe hajló érzelem (szerelem, gyűlölet) a cselekvés mozgatórugója.

      Beszélő nevekből most hirtelen három jut eszembe:

      Rideghváry Bence: Ezt azért nem kell túlmagyarázni, rideg, hideg, kemény szereplő, tulajdonképpen a negatív főszereplő, aki mindig a saját érdekét nézi, és a Baradlay család fő ellensége, mindent elkövet azért, hogy elpusztítsa a három testvért.

      Mindenváró Ádám: Ő ugye egy komikus figura, neve arra utal, hogy tulajdonképpen semmit sem csinál, mindent és mindenre csak vár, de semmit sem akar. Az egész élete eltelik azzal, hogy otthon van, eszik, iszik, pihen és kerül minden megerőltetést.

      Lánghy: Ez Aranka, Ödön szerelmének vezetékneve, de nem is miatta fontos, hanem az apja, a nemesdombi plébános miatt. Ő az, aki lángoló, gyújtó hangú beszédet mond Baradlay Kazimír temetésén, amiből az olvasó rájön arra, hogy milyen is volt valójában Kazimír. Persze a következmény sem marad el, hiszen a plébánost ezért felrendelik Bécsbe.

      Remélem tudtam segíteni:

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  173. Kedves Zsiráf!
    Nagyon szépen köszönöm a segítséget, megmentetted az olvasónaplómat!
    Ha pár hét múlva a Fekete várost vagy a Szent Péter esernyőjét vesszük, szintén hozzád fordulok majd segítségért!
    Még egyszer köszönöm szépen!

    Válasz

    • Kedves Orsi!

      Nagyon szívesen! 🙂 Bár a Fekete várost még ne keresd az oldalon 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  174. Kedves Zsiráf!
    A suliban azt a feladatot kaptuk, hogy jellemezzük a 3 Baradlay fiút külső és belső tulajdonságaik alapján. Tudnál esetleg néhány pontot írni, hogy mik alapján indulhatok el ezzel kapcsolatban?
    Köszi szépen!

    Válasz

    • Kedves Klau Ferenczi!

      Ez a kérdés évről évre visszatér 🙂 Ha átpörgeted a kommenteket, biztos megtalálod, mert már legalább háromszor megválaszoltam 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  175. Szia! Imádom ezt az oldalt és már nagyon rég óta használom. Köszönöm hogy foglalkozol vele, érthetően leírsz mindent és, hogy válaszolsz az összes kommentre.

    Válasz

  176. Kedves Zsiráf!

    Biztosan jártam már az oldaladon egy másik kötelező olvasmány miatt és már akkor is „el voltam ájulva”, hogy milyen tökéletes a felkészüléshez. Én is csak megköszönni tudom az olvasónaplót, a munkádat és a kérdésekre adott válaszaidat is. További jó munkát és boldog új évet kívánok! (Csak egy anyuka vagyok, aki segíteni akar a kislányának a felkészülésben és ez az oldal erre nagyon szuper 🙂 ! )

    Válasz

    • Kedves Éva!

      Nagyon szívesen, és örülök, hogy visszatérő látogató(k) vagy(tok)! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  177. szia! imádom az oldaladat, tehetek fel némi kérdést?
    Mi volt a jelszó amivel a három kofa bejutott a huszárok táborába?
    röviden: hogyan jut haza Ödön?
    meg a helyes sorrendbe kell raknom a Baradlay házban történteket: Ödönnek visszaköltözése Kőrös-szigetről, Baradlay Kazimír végrendelkezése és halála, A forradalom ideján Baradlayné kórházat rendezett be, Baradlayné férjével „beszélgetett” , Kéz fogó napja- Ödön és Aranka eljegyzése, Richárd szabadulásáról levél érkezett, halotti tor, Jenő átlőtt mellényét egy katona viszi haza. Ha mindezekre tudsz válaszolni akkor imádlak!

    Válasz

    • Kedves Gajdán Gyuri!

      Mi volt a jelszó, amivel a három kofa bejutott a huszárok táborába?
      „- Jelszót!
      – „Nyergelj, fordulj!””

      Hogyan jut haza Ödön?
      4. fejezet és 9. fejezet

      Helyes sorrend:
      Baradlay Kazimír végrendelkezése és halála (1. fejezet)
      Halotti tor (3. fejezet)
      A kézfogó napja – Ödön és Aranka eljegyzése (11. fejezet)
      A forradalom idején Baradlayné kórházat rendezett be (25. fejezet)
      Ödönnek visszaköltözése Köröszszigetről (39. fejezet)
      Jenő átlőtt mellényét egy katona viszi haza (39. fejezet)
      Baradlayné férjével beszélgetett (40. fejezet)
      Richárd szabadulásáról levél érkezett (45. fejezet)

      Ha villogni is akarsz, akkor megjegyezheted, hogy Baradlayné az első fejezetben is beszél a már meghalt Kazimírhoz, illetve Jenő mellényét nem egy katona viszi haza, hanem egy csendőr.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  178. De most ha Arankát Bécsben veszik feleségül,mert a szövegben arról is volt szó,hogy ott valakinek majd kezét nyújtja,akkor hogy kerül ide,a Nemesdombi kastélyba,a kezfogo napjára?

    Válasz

  179. Szia lenne egy kérdésem. Mégpedig az, hogy ma írtam a kőszívűből, és az volt benne, hogy meg kellett nevezni egy szereplőt: – neve még a térképen se szerepel: és ezt nem tudtam.

    Válasz

    • Kedves Borsó0492!

      Nem csodálom, mert elég gonosz kérdés, ráadásul pontosan nem is egy szereplőre, hanem egy helyszínre vonatkozik.

      „Mindjárt elő is kereste Ádám úr valahonnan a máglyára ítélt könyvek közül, mik lassú fidibuszhalállal enyésznek el csendesen, azt a sok rétbe hajtogatott térképet, melyet kiterítvén az asztalra, nagy kereséssel rátalált benne a megye székvárosára.
      – No látod; itt a város, itt a szomszéd falu, itt a másik falu, itt a harmadik falu; ez a két szőrös hernyóforma, ez a két hegy; ez a kis kukacforma, ez a patak; hanem a falu ki van felejtve belőle. Mink nem vagyunk sehol.
      Ádám úr nagy önérzettel csapott a térképre. Nagyszerű öntudat oly faluban lakhatni, aminek a létezéséről a térkép nem ád tanúságot.”

      Vagyis Mindenváró Ádám az, aki azzal henceg Tallérossy Zebulonnak, hogy az ő faluja még a térképen sincs rajta.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  180. Szia gratulálok hogy megcsináltad az oldalt de nem gondolod azt hogy a gyerekeknek maguktól kéne megírni az olvasónaplót.Meg amúgy is nem szép dolog lopni tanítani a diákokat.

    Üdvözlettel:Gergő

    Válasz

  181. Szia kedves zsiráf fogalmazás kell írni a kőszívű ember fiaiból és jellemezni kell Jenőt tudsz egy kicsit segíteni mert fogalmam sincs hogy kezdjek hozzá akár vázlat szeruen vagy ahogy neked jobb csak tényleg fogalmam sincs
    Üdv Dorottya és előre is köszi

    Válasz

    • Kedves Dorottya!

      Jenő és úgy általában a Baradlay tesók jellemzése már többször előkerült a kommentek között, ha átpörgeted őket, biztosan megtalálod!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  182. Tudnom kell holnapra a válaszokat a kérdésekre:
    a bécsi forradalom idején hogyan mentette meg magát Alfonsi és édes anyja?
    ki volt a forradalmi bécsi diákság vezetője?
    kinek a serege üldözték Richárdékat Magyarországig?
    miért nem akart Jenő az édesanyjával Magyarországra vissza menni?

    Válasz

    • Kedves hajdu roland!

      A bécsi forradalom idején hogyan mentette meg magát Alfonsine és édesanyja? – Válasz a Tavaszi napok című fejezetben.
      Ki volt a forradalmi bécsi diákság vezetője? – Válasz: Goldner Frici és Mausmann Hugó, ha csak egy választ árnak, akkor az első.
      Kinek a serege üldözte Richárdékat Magyarországig? – Válasz Az elől víz, hátul tűz című fejezetben.
      Miért nem akart Jenő az édesanyjával Magyarországra visszamenni? – Válasz: Az a harmadik című fejezetben.

      Üdv:

      Zsiráf

      ui.: Biztos vagyok benne, hogy siettél, amikor a kérdéseket feltetted, de ha a házit is úgy adod be, hogy a kisbetűs mondatkezdést leszámítva is minimum 4 helyesírási hiba van öt sor szövegedben, akkor könnyen lehet, hogy a tanár el se jut addig, hogy megnézze, jó dolgokat írtál-e egyáltalán…

      Válasz

  183. Szia! Holnap írunk egy fogalmazást a kőszívűből,és az lenne a kérdésem,hogy szerinted mik a regényből azok a témák vagy részek amik jelentősebbek,vagy így kiemelkednek,fontosak…stb….
    mert már írtunk egy „próbafogalmazást” és annak az volt a címe hogy a ” konfliktudok „,szóval egy fontos rész a műből!
    És azt mondta a tanár hogy valami könnyűt fog címnek megadni,amiről lehet írni,és fontosabb a regényben. Mert úgy a konfliktusokon kívül nem tudom mi számít még jelentős résznek,de nem hiszem hogy ugyanazt belerakja,mint amit gyakoroltunk.Ebben szeretnék segítséget kérni,hogy ilyen fontos/jelentős részeket vagy jeleneteket tudnál e irni és majd azokat gyakorlom.
    Előre is köszi a válaszod:)

    Válasz

    • Kedves Orsi Benke!

      Ha tudnák válaszolni a kérésedre, akkor nem honlapot szerkesztenék és olvasónaplókat írnék, hanem valahol a trópusokon lógatnám a lábamat, miközben a millióimat számlálom. Amit tudni szeretnél, az ugyanis a jövőbelátás kategóriájába esik, és sajnos ezzel a képességgel nem rendelkezem. A kőszívű ember fiai egy több száz oldalas, viszonylag bonyolult cselekményű, több tucat szereplőt mozgató romantikus nagyregény, sajnos nem tudom Neked megmondani, hogy a tanárod ebből mit tart fontosnak, vagy jelentősnek…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  184. Kedves Zsiráf!
    Azt szeretném megtudni, hogy Zebulon a XX. részben milyen szerepet töltött be? Egyik helyen azt írják, hogy élelmezésibiztos, te azt írtad, hogy alkormánybiztos. Akkor most melyik a helyes?

    Válasz

    • Kedves Valaki!

      A kettő nem zárja ki egymást, külön külön és együtt is helyesek! 🙂 Baradlay Ödön élelmezését felelős kormánybiztos, vagy főkormánybiztos, ha úgy tetszik. Neki vannak alkormánybiztosai, azaz helyettesei, mint pl. Zebulon is. Zebulon pontos megnevezése tehát élelemezési alkormánybiztos.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  185. Kedves Zsiráf!
    Azt szeretném kérni ha időd engedi válaszolj egy kérdésemre!
    : Kicsoda,Micsoda? Az alábbi szavakkal kit,mit jelöl az író? Írd le a szereplők nevét ahol lehet!
    -Szalmakomisszárus
    -Az eldobott lélek
    Előre is köszönöm a válaszodat!

    Válasz

  186. Kedves Zsiráf!
    Ezt az oldalt a tanárnőm mutatta nekünk ,mert ő már régen ismeri ezt az oldalt és tanít ,feleltet az itt leírtakból.
    Csak az lenne a kérdésem (tudom,hogy nem de kellene írnom), hogy az Abigélről tudnál még írni 🙂

    Válasz

  187. Kedves Zsiráf! Lenne pár kérdésem, mert akárhogy keresem nem találom! ( igaz vagy hamis kérdésekből áll!)
    1. Ödön, Aranka és a két kisfiú a Körös-szigeten töltötték a mindennapjaikat.
    2. Jenőnek sokszor kellett vigasztalnia a férjéért és apjáért aggódó fiatalasszonyt.
    3. A kastélyban Baradlayné kórházat rendezett be a sebesültek számára.
    4. Nemesdombon kolerajárvány pusztított, a kastély a „halál királyi kúriája” lett.
    5. Baradlayné férje mellszobra előtt megvallotta hogy nem bánata meg tetteit.
    Ez már nem egy igaz vagy hamis kérdéssel.lenne kapcsolatos. Alfonsine kinek szánta a tőrdöfést és kit vett célba a második tőrdöfés?

    Nagyon hasznos oldalt hosztál létre. Előre is nagyon nagyon szépen köszönöm a válaszodat!!!

    Válasz

    • Kedves Mind1!

      Hm…úgy látom egyre kreatívabbak a tanárok! 🙂

      1. Ödön, Aranka és a két kisfiú a Körösszigeten töltötték a mindennapjaikat.
      A választ a Napfény és holdfény című fejezetben találod. Segítség: Ödönnel lesz a gond.

      2. Jenőnek sokszor kellett vigasztalnia a férjéért és apjáért aggódó fiatalasszonyt.
      Ez bizony így van.

      3. A kastélyban Baradlayné kórházat rendezett be a sebesültek számára.
      Erre a választ ugyancsak a Napfény és holdfény című fejezetben találod meg.

      4. Nemesdombon kolerajárvány pusztított, a kastély a “halál királyi kúriája” lett.
      Válasz ugyanabban a fejezetben.

      5. Baradlayné férje mellszobra előtt megvallotta hogy nem bánata meg tetteit.
      Válasz ugyanabban a fejezetben. Segítség: a szoborral lesz a gond.

      Alfonsine kinek szánta a tőrdöfést és kit vett célba a második tőrdöfés?
      Válasz Az első tőrdöfés című fejezetben

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  188. Kedves Zsiráf!🙂

    Nagyon szépen köszönöm hogy segíted munkámat azzal hogy ezt ide megírod. Így elég ha ezt elolvasom és filmben megzézem. Nagyon hasznos ez az oldal. Tényleg köszönöm!🙂
    Üdv: Mirella.

    Válasz

  189. köszönöm hogy ilyen segítő kész vagy a kötelező olvasmányok szempontjából

    SOKAT SEGÍTESZ EZZEL!!!!!!!

    Válasz

  190. Kedves Zsiráf!

    Gyermekemmel együtt olvassuk a regényt (nekem régen megkegyelmeztek és Az arany ember volt helyette a kötelező). Minden fejezet után segítségül hívom az olvasónaplódat, ami segít összefoglalni a történést. Köszönet érte!
    A temetési ima című fejezethez lenne egy kis kiigazítás:
    Ebben a fejezetben még csak sejteni lehet, ki az a lány, de Ödönre nincs konkrét utalás. Az sem egyértelmű, hogy a pap a lány apja. Illetve a papot nem kizárták a torról, hanem ő maga döntött úgy, hogy nem megy.
    „A vén pap leghátul maradt, s midőn mindenki a kastély felé rohant, megfogva annak a barnaruhás leánynak a kezét, egy mellékúton másfelé került.Az ő számára hiába terítettek a kastély dísztermében.”

    Remélem, nem veszed rossz néven a hozzászólásomat; nem kukacoskodásnak szánom, hanem jó szándékú kiigazításnak. 😉

    Válasz

    • Kedves Andrisanyukája!

      Mindig szívesen látom az építő kritikát! 🙂 A temetési ima című fejezet szándékosan tartalmaz egy kicsit több infót, egyszerűbbnek találtam így. Azon pedig szerintem kedélyesen el lehet vitatkozni, hogy akkor most a papot kizárták, vagy ő nem akart menni. Később azért lesz rá utalás, hogy valószínűleg inkább kizárták, és emiatt kerül bajba is, és hívatják fel Bécsbe.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  191. Sry! A 60 percnél van egy olyan kérdés, hogy: Mi doguk lesz fiaimnak halálom után ( Baradlay Kazimír) És ezt a könyben sehol nem találom! Remélem tudsz segíteni előre köszönöm!

    Válasz

    • Kedves Zdroba Adrienn!

      A válasz az olvasónapló első fejezetének második bekezdésében van…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  192. Köszönöm! Sokat segítesz. Ez szinte olyan mint ha kiolvasnám a könyvet 😀

    Köszönöm!
    Üdvözlettel: Vmacko3

    Válasz

  193. Kedves Zsiráf!
    Köszönön a segítséget!
    Egy 12 évesnek Ez a könyv érhetetlen.
    Mi együtt olvassuk és a te olvasónaplód alapján írunk sajátot. Még ezt is egyszerűbben ,rövidebben próbálom .
    Felnőttként szórakoztató regény ,de gyerekként én sem értettem és szerettem . Szerintem nagy segítség ez az oldal mindenkinek.
    További jó munkát!

    Válasz

    • Kedves Egy Anyuka!

      örülök, hogy használni tudjátok az oldalt! 🙂 Ami a kritikát illeti: igazad van…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  194. Kedves Zsiráf!
    megköszönném ha tudnál nekem egy kérdésben segíteni.
    -Hogyan dönt Richárd mit fog tenni csapatával?

    köszönettel előre is: BPG girl

    Válasz

  195. Szia!
    Látom a hozzászólások nagyrésze még 2016-os,de remélem még most is visszairsz!
    Nagyon jóféle cucc az oldal,sokat segitett!
    (Bocsi,de amerikai billenytűzetem van,amin nincs hosszú „I” )
    Szóval annyit szeretnék,hogy a mi irodalom tanárunk mondta,hogy nem fogja elolvasni a naplót,ha 6-7-8 A4-es oldalnál hosszabb,ezt viszont még röviditve sem tudom 13 oldalnál kevesebbre irni,és nem hiszem hogy egy 13-14 éves gyereknek tudnia kéne megfogalmazni,és a lényeget kiszedni egy közel 500 oldalas könyvből úgy,hogy ilyen kevés oldalba beleférjen.Na de mindegy,amit a tanár mond,az úgy van.Szóval a segitségedet szeretném kérni,hogy irhatnál egy nagy összefoglaló vázlatot is az olvasónaplókból,ami rövid,és tömör,mert bár az oldal igy is nagy segitség,de jó lenne egy röviditett változat is az egészből,csak a magamfajtáknak 🙂

    Köszi!

    Válasz

    • Kedves Dani!

      Értem a problémádat, és egyet is értek vele, de sajnos időhiány miatt ez nem hiszem, hogy valaha is megvalósul. Hacsak valaki más meg nem csinálja… 🙂 A helyzet az, hogy az oldalt a szabadidőmben csinálom, és mivel elég sok meló van vele, nem igazán tudok visszatérni egy olyan műhöz, amiből már van fenn az oldalon anyag. Inkább olyan kötelezőkre koncentrálok, amikből még nem készült el az olvasónapló!

      De ha van kedved/időd és nekiugrassz, akkor szívesen kirakom az oldalra! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  196. Kedves Zsiráf!

    kiknek az esküvőjére kerül sor Ridegváry és baradlayné esküvője hejett?

    Válaszod előre is köszönöm stako!!!!

    Válasz

    • Kedves stako!

      A választ ebben a fejezetben találod!

      +1 barátságos jó tanács: ha bármilyen dolgozatban leírod a helyett szót j-vel, akkor szinte biztos, hogy a tanárod azonnal kötél általi golyóra ítél…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  197. Szia kedves Zsiráf 😅lenne egy pár kérdésem a 2. Részéből
    1.Hogyan találja meg Richárd Pálvicz Ottó gyermekét?
    2.Hogyan próbált menekűlni Ödön a szabadságharc után, és mi lett a sorsa?
    3.Mi volt a félreértés Jenő és Ödön nevével kapcsolatban?
    4.Mi a vérsekezű Haynau döntése?
    5.Mi a regény legjelentősebb fordulata?Miért?
    6.,,Ő volt közöttünk az egyedüli hős.”Ki mondta ezt kiről?
    7.Richárdnak tekintélyes méretű adósága volt. Hogyan tudták a fiatal házasok ezt ki fizetni?
    8. Mi lessz Alfonsine és anyja sorsa 20 év múlva?
    9. Menekülés közben a huszároknak, hogyan sikerűlt az őrszem mellett el haladniuk?
    Ennyi előre is kószönöm a válszát.

    Válasz

    • Kedves Emma!

      Egyrészt minden kérdésedre benne van a válasz az olvasónaplóban. Másrészt ezek klasszikus alapkérdések, az elmúlt években mindegyiket megválaszoltam már legalább kétszer. Pörgesd át a kommenteket, meg fogod találni őket. Szívesen segítek egy-két kérdésben, ha elakadsz valahol, de a teljes házidat ne velem akard megcsináltatni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  198. Szia kedves Zsiráf!
    2 kérdésem lenne, kiket nevezhet Lánghy Bertelan földi Istennek?
    Miért mondhatjuk,hogy istenként próbáltak viselkedni?
    Olvastam a fejezett is és az olvasó naplódat is de nem tudok rájönni.
    Előre is köszönöm

    Válasz

    • Kedves Szabó Anna!

      Szerintem itt a hatalmaskodó urakról van szó, esősorban Rideghváry-ról és Baradlay Kazimírról. Kazimír ugye ekkor már halott, de még előtte lediktálta a feleségének a végrendeletét, amiben meghatározta, hogy melyik fiának mit kell tennie, kit vehetnek feleségül és kit nem, továbbá, hogy Baradlay-nénak férje halála után hat héttel feleségül kell mennie Rideghváryhoz stb.
      Azért mondhatjuk, hogy istenekként próbáltak viselkedni, mert egyedül döntöttek el olyan kérdéseket, amik mások életére is befolyással voltak, és döntésüket anélkül hozták meg, hogy tekintettel vagy figyelemmel lettek volna másokra, vagy kikérték volna az érintettek véleményét. Más kérdés, hogy Baradlay-né végül nem teljesíti a végrendeletben foglaltakat, sőt, megesküszik, hogy mindenben az ellenkezőjét fogja csinálni.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

    • Kedves Tomi!

      A poszt alatt találod, hogy oldalak 1 2 3 … A számokra kattintással tudod léptetni a bejegyzést. Ha nem tudsz a számra kattintani, akkor frissítsd az oldalt, utána menni fog! Mivel az otthonról tanulás miatt most megugrott a látogatók száma, ezért a szerver nem mindig bírja a terhelést. Már dolgozom a probléma megoldásán! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  200. Szia Zsiráf

    Annyi lenne a kérdésem hogy: Baradlayné hova mentette Ödönt és feleségét és gyerekét a vírus elől.

    Válasz

  201. Kedves Zsiráf!
    Nem értem, hogy én tudom rosszul van Ön írta le mindig hibásan ezt: Goldner Frici? Ön mindig úgy írta, hogy Golder.
    Előre is köszönöm válaszát: Lotte Walmsley

    Válasz

  202. Szia! Nagyon tetszik ez az oldal :D. Még milyen könyvekből készítettél ilyen olvasónaplót és hol találom meg? Válaszodat előre is köszi. 🙂

    Válasz

  203. Kedves Zsiráf!
    A segítségedet szeretném kérni. Érvelni kellene amellett, hogy Baradlay fiúk édesanyja helyesen döntött, amikor megfogadja, hogy férje végrendeletével ellentétesen cselekszik. Sajnos már nagyon sok oldalt kerestem hogy megtalálja a választ de sehol se sikerül találnom valami felhasználható, remélem te tudsz segíteni.
    Előre is nagyon köszönöm szépen a válaszodat!

    Válasz

    • Kedves Blanka!

      Azt hiszem, nem véletlen, hogy nem nagyon találtál választ erre a kérdésre, mert a könyvben sincs konkrétan kimondva, hogy miért döntött helyesen (helyesen döntött-e egyáltalán) Baradlayné. Ezt tulajdonképpen magának az olvasónak kell eldöntenie, ahogy halad előre a regényben.
      Szóval a válasz elég összetett. Azt tudjuk, hogy Baradlay Kazimír kegyetlen, hideg ember volt, aki kegyetlenül és hidegen bánt a családjával is, főleg a feleségével. Fiait igyekezett úgy nevelni, hogy hozzá hasonlóan kegyetlen, törtető emberek legyenek, más kérdés, hogy ez nem sikerült, főleg Baradlaynénak köszönhetően.
      A kor társadalmi szokásai (a feleség nem mondhat ellent a férjnek), és talán Baradlayné alapvetően szelíd és jóságos személyisége is közrejátszott abban, hogy amíg Baradlay élt, addig a felesége nyíltan nem mert/akart vele szembe szállni.
      Baradlayné azonban sokkal erősebb egyéniség, mint amilyennek elsőre tűnik, ezért dönt úgy, hogy mindenben éppen az ellenkezőjét fogja tenni, mint amit a férje akart. Az nem derül ki, hogy ebben mennyire motiválja a férjével szembeni gyűlölet/ellenszenv, és mennyire az, hogy felismeri, hogy azok az életutak, amiket Baradlay szánt a fiaiknak pont nem valók nekik.
      Valószínűleg a kettő keverékéről van szó: egyrészt úgy akar bosszút állni a férjén egy életnyi megaláztatásért és (lelki) bántalmazásért, hogy pont az ellenkezőjét csinálja egykori férje akaratának, másrészt pedig esélyt akar adni a fiainak, hogy olyan életet éljenek, amilyet ők akarnak/választanak maguknak.
      Alapvetően azt kell mondanunk, hogy helyesen döntött, mert pl. az ő döntése következtében házasodhat össze Ödön és Aranka, vagy áll át Richárd (aki alapvetően ugye császár huszártiszt) a magyar forradalom oldalára, és veszi feleségül végül Editet.
      Baradlayné döntésének azonban ára is van, ez pedig Jenő halála, aki valószínűleg életben maradt volna, ha az asszony követi férje utasításait.

      Ezeken a gondolatokon szerintem már el tudsz indulni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      ui.: Ha fogalmazást kell ebből írnod, és jól sikerült, akkor küldd el, és kiteszem az oldalra! 🙂

      Válasz

  204. Kedves Zsiráf!
    Nagyon jó az oldal, csak most bukkantam rá, nagy segítség a fiataloknak, de a szülőknek is. Fiamnak a házi feladata a regénnyel kapcsolatban, olyan amelyet nem találtam az olvasónaplódban, mert ezt a fejezetet nem fejtetted ki. Nekik a Nógrádi féle rövidített változatot kellett olvasni, abban sem volt, illetve a filmet is megnézte, igaz nem most. Mindegy , ezekre én sem emlékszem…
    Köszönöm , ha segítesz.
    Üdvözlettel: Mariann
    ami nem megy: 6.7.8.10.11.
    Egy nemzeti hadsereg c. fejezet:
    1. Kik álltak a zászlók alá?
    2. Milyen fegyverzete volt a honvédseregnek?
    3. Hogy segítette a lakosság a honvédokat?
    4. Miből tartották fenn a sereget?
    5. Kassa mellett kik érkeznek váratlan segítségként?
    6. Mi a nevük? Mi a harci taktikájuk?
    7. Honnan érkezik a segítség, ami mindkét egységet megmenti?
    8. Mit tett a huszárcsapat?
    9. Buda vár osrománál milyen volt a védők, illetve a támadók felszereltsége
    (mennyiség, minőség)?
    10. Mi volt a célja az álrohamnak?
    11. Kik párbajoztak?
    12. Miért győztek a magyarok?

    Válasz

    • Kedves Horváthné Gacsályi Marianna!

      Furcsa kérdéssor ez, s nem véletlen, hogy nem tudtatok mindre válaszolni. Ugyanis a kérdések egy része nem az Egy nemzeti hadsereg című fejezetből van, hanem Az első tandíj és a Párharc a mennykövekkel című fejezetekben, és ott bizony megtalálod a válaszokat!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  205. Kedves zsiráf!
    Kérhetné valamilyen elérhetőséget,mert ezt privátban szeretném megkérdezni!?

    Válasz

    • Kedves Zolika!

      Ha PC-n nézed az oldalt, akkor a bal oldalsávban, ha mobilon, akkor a lap alján találod az email címet. Viszont most szólok, hogy privátban nem válaszolok kérdésekre… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  206. szia tudnál segiteni?
    hogyan viselkedik Jenő az alábbi helyzetekben?
    -Plankenhorsték estélyein
    -a bécsi forradalom napján

    Válasz

  208. Szia!
    Segítséget szeretnék kérni a következő válaszokra ha lehet.
    Milyen céllal érkezett Richárd?
    Miért mond le róla?
    Milyen eredménnyel távozik ehelyett?
    Mely jelenetben ejti Richárd ámulatba a zsibárust?
    Hogyan éri el az író, hogy Richárd szinte emberfeletti hőssé magaskodjék a jelenetben?
    Miből tudjuk meg, hogy Richárd nemcsak erős, hanem tisztességes ember is?
    Válaszod előre is köszönöm!

    Válasz

    • Kedves AdamKa!

      Az összes kérdésedre benne van a választ A Zsibárus című fejezetben. Kiegészítésként még annyit, hogy a Richárd a karddal végzett mutatványokkal nyűgözi le a zsibárust.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  209. Nagyon örülök, hogy van ez az oldal :D! Tényleg nagyon sokat segít, magamtól nem tudtam volna ilyen jól megcsinálni

    Válasz

  210. Szia Zsiráf én nagyon szeretem ezt az oldalt de a szüleim nem annyira ezt én jobban olvasom mint a könyvet tömören de érthetően le van írva

    Válasz

    • Kedves Áron!

      Örülök, hogy hasznosnak találod az oldalt, még ha a szüleid nem is annyira! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  211. Kedves Zsiráf!

    Náluk három iskolás dolgozik egyszerre ezen a honlapon. Vagyis nem is dolgozik mert szerencsére te már előttünk elkészítetted. Nagyon szépen köszönöm ezt a nagy segítséget.

    Válasz

  212. nagyon tetszik és nagyon jól jött mert csak 2 napom marat 50 fejezetre, de csak egy kérdés ezek mind a könyv alapján készült ?

    Válasz

  213. Kedves Zsiráf!

    Neharagudj, hogy ilyen sokat kérdezek Tőled…
    Még ha nem bánod lenne pár kérdésem.
    „Baradlayné láthatatlanul is mindvégig jelen van az eseményekben. Sorold fel a tulajdonságait!”
    Én ezekre gondoltam: eltökélt, elszánt, bátor, öntörvényű, gondoskodó, előrelátó, szeretetteljes, emberséges, jóakaratú, békés.
    Szerinted meg indokoljam vagy így is jó…? Esetleg írjak hozzá többet? Ha egy tanár fejével gondolnám lehet, hogy konkrét indokot is várna nem csak szavakat, de így volt a kérdés ahogy idéztem…
    Te mit gondolsz? Szerinted így jó…?
    A másik pedig az, hogy ha a regényből vett példákat kell bizonyítani, akkor idézzek vagy fogalmazzam meg a saját szavaimmal?
    Mégegyszer bocsánat a sok kérdés miatt…

    Csodálatos napot!

    Üdv.:
    TAnuló

    Válasz

    • Kedves TAnuló!

      Ha szigorúan a kérdésre koncentrálunk, akkor abban nincs benne, hogy indokolni, vagy idézettel alátámasztani kéne a tulajdonságokat. Tehát elméletben ez nem feladatod, abból persze a közoktatás fennállása során még soha nem lett baj, ha túlteljesíted a feladatot, és akár idézetekkel, akár a saját szavaiddal meg is indokolod a tulajdonságokat! 🙂
      A felsoroltak egyébként teljesen rendben vannak, talán a békéssel vitatkoznék, vagy inkább azt mondanám, hogy tud békés is lenni… 🙂

      Nem kell bocsánatot kérned, ha tudok, szívesen segítek!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  215. Kedves Zsiráf!
    Az lenne a kérdésem hogy a „Hatvan perc!” című fejezetben a nemesúr milyen értelemben mondja azt hogy ” A föld ne mozogjon,hanem álljon?
    Illetve azt kell bizonyítani hogy Baradlay Kazimir szíve nem csak orvosi értelemben vált kővé?

    Válasz

    • Kedves Klau!

      Érdemes nem csak ezt az egy mondatot nézni, hanem azt is, ami utána következik, mert az már szinte önmagában megválaszolja a kérdésedet:
      „A föld ne mozogjon, hanem álljon. S ha az egész föld előremegy is, ez a darab föld, ami a mienk, ne menjen vele.”
      Vagyis Kazimír igazi konzervatív és maradi, minden jó úgy, ahogy van, semmi se változzon, semmilyen értelemben, se politikailag, se társadalmilag, sehogy. Ne legyen újítás, fejlődés, változás. Nyilván azért, mert a fennálló rendszernek a nemesség – köztük Kazimír – a kedvezményezettje, rögtön másképp gondolkodna, ha mondjuk jobbágynak született volna.
      A kővé vált szívhez: fiai életének elrendezése azok megkérdezése, vagy beleegyezése nélkül, és ahogy újra férjhez akarja adni a feleségét a saját halálát követő hat hét után.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  216. Kedves Zsiráf,

    a mű idejét bele tudnád írni, mert sehol se találtam meg
    Előre is köszönöm!

    Üdv, Lampert Gergő

    Válasz

    • Kedves Lampert Gergő!

      Nos, ez nem véletlen, mert nem olyan egyszerű megállapítani… Hivatalosan ugye a regény az 1848-49-es szabadságharcnak állít emléket, de a regény cselekménye legalább négy évet ölel fel, de akár többet is, ezt nem lehet pontosan megállapítani.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  217. sziaaa kérlek segíts
    Kinek a szavait olvasod: ,,E vésznek urai fogunk lenni”
    Betartotta-e ez a személy az ígéretét?
    Hogyan fogadta Baradlay Janő a népmozgalom kitörésének a hírét?
    Miként változtatta meg a tavaszi napok az Alfonsine-nal való kacsolatát?
    azt nem tudom hanyadik fejezetből kérdezem de: Kinek volt szokatlanul nagy az orra?
    köszönöm szépen ha segítettél!
    Sok szerencsét az életben

    Válasz

    • Kedves tanuló55!

      Nyugi, elég egyszer leírni a kérdést! 🙂
      Kinek a szavait olvasod: „E vésznek urai fogunk lenni”.
      Az idézet nem teljesen pontos: „- E vésznek mi urai fogunk lenni.
      Alfonsine bámulva nézett anyjára. Azt hitte, megtébolyodott. Volt rá hajlama.”
      Vagyis Antoinette asszony mondja.
      Igazából az utolsó kivételével az összes kérdésed a Tavaszi napok című fejezetből van, mindegyikre megtalálod a választ ott.
      Kinek volt szokatlanul nagy az orra?
      Mausmann Hugónak
      „Ki jön, mi jön? Egy furcsa, bizarr alak. Ez is diák, roppant hórihorgas termet, kalapja mellett három szertelen nagy strucctoll; arca sima, sovány, piros – hatalmas nagy orral a közepén; vállán tenyérnyi széles háromszínű szalag, és arra egy kicsiny kis kocperd egész a hóna alá felkötve, hogy el ne essék benne. Hosszú haja repül utána.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

    • Kedves Nemtudomkivagyok!

      A regényből nem derül ki pontosan, csak annyi, hogy valahol az Alföldön. És ez nem véletlen, mivel Nemesdomb a valóságban nem létezik, Jókai találta ki.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  220. Mi történt Ödönnel amikor Világosról indult haza? Ismertetnem kéne a kalandos útját. Előre is köszi a segítséget

    Válasz

  221. Szia Zsiráf!
    Tudnál segíteni ezekben a kérdésekben?
    Honnan tudta meg Edit, hogy Richárdot meg akarják ölni?
    Hogyan sikerült őt figyelmeztetnie?
    Hogyan vezette félre Palvicz Ottót?

    Válasz

  222. Kedves Zsiráf!

    Buda ostromakor az egyik ház ablakaiban gyertyafénnyel jeleztek. Ki fedezte ezt fel?
    Ki volt az áruló és mi lett a sorsa?

    Válasz

  223. Kedves Zsiráf!
    Ha nem baj, lenne még egy pár kérdésem. Köszönöm, ha válaszolsz.

    1.Kinek és hogyan köszönhette Richárd, hogy megmeneküt a kivégzéstől?
    2. Salamon milyen titkot árult el Editnek és Richárdnak, mely megmagyarázta számukra, hogy Plankenhorsték miért akarták elválasztani őket egymástól.
    3.Miért kell Ödön családjának a Kőrös-szigeti kastélyba mennie? Miért nem akart látogatóba menni oda az anyósa?

    Btw: nagyon tetszik ez az oldal, sokat segítesz vele 🙂

    Válasz

  224. Szia!
    Tudsz nekem arra a kérdésre válaszolni hogy kik azok akik „igazán szeretnek”?
    Sosbe kéne
    Holnapra

    Válasz

    • Kedves Erik!

      Van felugró ablak, amiben arra kérek mindenkit, hogy olvassa el a kommentelési szabályokat, és a főoldalon is az az első poszt. Vajon mit kéne még csinálnom, hogy tényleg el is olvassátok?!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  226. Köszönöm hogy megcsináltad az oldalt nekem és az osztálytársaimnak is sokat segített!!!
    Máté

    Válasz

  229. Kedves Zsiráf!
    Nagyon hálás vagyok ezért az oldalért, elősször is szeretném megköszönni, nagyon sokat segít nekem.
    Mésodszor pedig szeretnék kérdezni valamit. Szerinted, baj, ha az olvasónaplóm elején egyből Baradlay Kazimírnének írom Marie-t, mármint, még a könyvben nem írja a nevét, így nem tudom, írhatom -e?
    Előre is köszönettel: Áfonya Luca

    Válasz

  230. Kedves Zsiráf!
    ,,Az olvsónaplónak még nincs vége, kattins a folytatáshoz,,
    Nem tudom lehet, hogy én vagyok vak de nem látom, hogy hova kell katintani.
    És nagyon köszönöm a segítséget:)

    Válasz

  231. Kedves Zsiráf!

    Nagyon tetszik ez az oldal, de kérdeznék egyet ha nem baj.

    Egy könyvet mennyi idő így kielemezni?

    Üdvözlettel: zAlfa79

    Válasz

    • Kedves zAlfa79!

      Erre sajnos nem tudok konkrét választ adni, mert nagyon sok mindentől függ. 🙂 A kőszívűt ráadásul elég régen is csináltam már, de ha a honlapra való beszerekesztést is nézzük, akkor jó pár hét volt, azt biztos.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  232. Kedves Zsiráf!

    Köszönöm, hogy visszaadtad nekem a reményt (az emberiségbe és a magyar irodalomba)! Annak idején – idestova ezer éve – még nekem is kötelező volt „A kőszívű ember fiai” és nem írom le – mivel nem összeegyeztethető semmilyen szabályzattal -, hogy milyen véleménnyel voltam a regényről… Egészen addig, amíg bele nem futottam az olvasónaplódba… Hálás köszönet, hogy magadra vállaltad ezt a feladatot, létrehoztad ezt az oldalt és felraktad a netre, illetve hálás köszönet a tehetségedért, amivel szerethetővé tetted számomra (de úgy veszem észre, hogy sokak számára) a magyar irodalmat (na jó, a „Légy jó mindhalálig” és az „Abigél” nagy kedvenceim voltak).

    A lényeg: hálás köszönet!

    Phoenix

    Válasz

    • Kedves Phoenix!

      Elmézésedet kérem a kései válaszért, de valamiért a rendszer eldugta a hozzászólásodat és csak most vettem észre… 🙂 Örülök, hogy tetszik az oldal és köszönöm a pozitív visszajelzést, mindig jól esik! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  234. Lenne két kérdésem! Ha valaki tudja a választ azt meg köszönöm ha segít! Elolvastam a könyvet de sajnos nem találtam meg ezt a két kérdést!
    1. Mi volt Bakó Márton legjellegzetesebb tulajdonsága?
    2.,,idáig bevégeztetett!” Ki mondta és mért?

    Válaszodat / Válaszotokat Előre is köszönöm!

    Üdv Titok!

    Válasz

    • Kedves Titok!

      Mi volt Bakó Márton legjellegzetesebb tualjdonsága?
      „Valóságos igaz pedig, hogy Bakó Márton uram soha egy kérdését sem hagyta felelet nélkül Szalmás Mihályné asszonyomnak; csupán abban tartván fel magának némi kis koncessziót, hogy amit kérdéseire válaszolni szokott, az szabályszerűleg diametraliter ellenkezik a való igaz¬sággal. És ez óriási eltéréseket a históriai adatoktól, sőt gyakran még a költői valószí-nűségtől is oly quakeri igazmondó ábrázattal szokta Bakó Márton uram Szalmás Mihályné asszonyom nyakába varrni, hogy annak teljes lehetetlenség marad a hallottakban való kétel-kedés.”

      Vagyis Bakó Mártonra jellemző a nagyotmondás, még egyszerűbben: Márton uram az esetek nagy részében hazudik, mint a vízfolyás.

      „Idáig bevégeztetett!” Ki mondta és miért?
      Baradlayné mondja az aláhúzott sorok című fejezet végén.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  235. Hali !
    Vannak a szövegbe ilyen idézet szerű dolgok.
    Azokat a rendes könyvből idézed?
    Üdv.: K. Bogi

    Válasz

  236. Szia,kedves Zsiráf!😍
    Örülök neki hogy létrhoztad ezt az oldalt! Tökéletesen segít a fogalmazásom megírásában! A gond csak az (lehet h én vok ennyire vak😅😂)h az olvasónaplót nem írtad ki teljesen és a „folytatás”gombot nem találom…😞 Tudnál nekem segíteni h az hol lehet?☺😅Előre is köszönöm válaszodat/válaszaitokat❣
    Üdv.: Hihiiii😀

    Válasz

  237. Kedves Zsiráf !
    Észrevettem egy hibát a 11. fejezetben a szereplőknél.
    A Tellérosyt kéne kijavítani(előre is köszi)!
    Különben nagyon köszönöm, hogy létrehoztad ezt az oldalt!!!!!!

    Válasz

  238. szia zsiráf nagyon jó lett az oldal (nem is kell így a könyv) mindenkinek csak ajánlani tudom

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .