Mikszáth Kálmán – Szent Péter esernyője – Az esernyő legendája

Az esernyő története eleinte tulajdonképpen két külön történet (I. és II. rész) majd a III. részben érnek össze a szálak.

1. Az esernyő megjelenik Glogován (a glogovai szál)

Az esernyő az I. rész 4. fejezetében jelenik meg először. Nekünk azonban kicsit korábbról kell indítani, vagyis az I. rész 3. fejezetétől. Ebben a fejezetben érkezik Bélyi János, az új pap Glogovára, hogy elfoglalja a paplakot és megkezdje szolgálatát a faluban. Bélyi János elégedett is lehet, meg nem is.

Elégedett azért, mert végre önálló parókiája van, saját házzal, saját gyülekezettel. Ebben azonban nem sok köszönet van, hiszen a falusiaktól megtudja, hogy túl sok bevételre nem számíthat: a temetések és a házasságkötések rendszertelenek a faluban, mint ahogy az ezekből befolyó egyházi jövedelmek is, a papi földek pedig a falu határának rossz minőségű területein vannak. Bélyi János tehát nem sok jóra számíthat Glogova faluban, már ami az anyagi boldogulást illeti.

Mivel azonban a pap alapvetően jó szándékú, igénytelen ember – már persze a szó nemes értelmében –, nem panaszkodik, elfogadja azt, amit a sorsa rámért, legfeljebb az imádságba menekül.

„Vékony kilátások voltak ezek a jövőre nézve. De csak mégis megnyugodott apránkint, ha aggodalmak szorongatták, leöblítette őket egy imádsággal. Az imádság volt a domíniuma, örökké termő földjével; minden percben mindent kaszálhat rajta, amire szüksége van: türelmet, reményt, vigasztalást, megelégedést. Lassan hozzálátott a lakása rendbehozásához, hogy végre egyszer a maga ura lehessen. Csak egy káplán tudja, hogy mit jelent az. Szerencsére a szomszéd faluban, Kopanyicán, egy iskolatársát fedezte fel. Urszinyi Tamás volt ez, nagy brontes ember, nyers, egyenes szavú, de jószívű. Urszinyi segíté némi kölcsönnel.”

Bélyi János ezzel a türelemmel le is élné az egész életét a szegényes Glogova faluban, történik azonban valami, ami egész más irányt ad az eseményeknek. Ez a valami pedig Bélyi János húgának, Veronkának az érkezése.

Egészen addig, amíg Billeghi Máté, a halápi gazda meg nem hozza szekerén egy kosárban a kislányt, Bélyi Jánosnak csak saját magáról kell gondoskodni – ha nem számítjuk Visztulát, a kutyát. Most azonban hirtelen lett egy pici lány, akiért felelősséget kell vállalni, holott még soha sem látta. Nehéz helyzet ez, hiszen húga érkezésével egyidőben megtudja azt is, hogy meghalt az anyja.

„És most ezt nekem kell felnevelnem!? – tűnődött János, s végtelen melegség futotta el a szíve táját – és föl is fogom nevelni. De miből? Istenem, miből? Hiszen magamnak sincs mit ennem. Mihez kezdjek, mihez?”

János a templomban, az imádkozásban keres menedéket, ekkor már az I. rész 4. fejeztében járunk.

„- Segíts meg engem, Uram Jézus – e gondolatokat terjeszté eléje János pap. – Anyám meghalt, kis húgomat elhozták, nekem kell őt fölnevelnem. Szegény vagyok, gyámoltalan vagyok, sohase tudtam, hogy egy gyermekkel mit kell csinálni. Ah, adj mentő gondolatot, Jézus! S hajítsd le kimeríthetlen bőségszarudból az eszközöket, hogy őt táplálhassam, gondozhassam. Tégy velem csudát, uram, Jézus.”

Vagyis a pap az egyetlen hatalomtól kér segítséget, mit ismer és elismer, az Istentől.

FIGYELEM, ennek a könyörgésnek még jelentősége lesz a későbbiekben!

Közben azonban nagy vihar támad, szakadni kezd az eső, Bélyi azonban annyira elmerül az imában, hogy ezt észre sem veszi. Hirtelen azonban mégis feleszmél, eszébe jut a kislány, akit kint hagyott a kosárban. Természetesen megijed, hogy a kislány megfázik, megázik. Azonban szerencséje van (neki és a kislánynak is).

„A kosár ott állt még most is. A gyermek a kosárban ült és a lúd az udvarban szaladgált, s az eső zuhogott egyre, zuhogott az eszterhaj alá is, patakban folyt ott is az esővíz, de a gyermek szárazon maradt, sértetlenül, mert egy hatalmas, fakó, piros szövetű esernyő volt a kosár fölé borítva. Folt hátán folt volt már az esernyőn, az alján is alig lehetett felismerni az apró virágos csíkot, mely köröskörül futott, régi időknek divatja szerint.

A fiatal pap hálás szemeket vetett az égre, s fölkapván a gyermeket a kosárból, összecsókolta és bevitte az esernyő alatt a szegényes szobákba.”

Veronka tehát megmenekült. A papot pedig az első ijedtség után természetesen elkezdi foglalkoztatni a kérdés: hogy került oda az ernyő, ki rakhatta a kislány kosara fölé?

„De honnan kerülhetett föléje ez az esernyő? Megfoghatatlan! Glogován nincsen esernyője senkinek.”

Körbekérdezi a falusiakat, nem láttak-e valamit. Természetesen többféle választ kap:

  • Az öreg Adamecz Mátyásné szerint látta, ahogy „Szűz Mária maga eresztette le azt a szerszámot az árva védelmére”.
  • Kvapka Pál, a harangozó viszont látott, egy öreg zsidóforma alakot, akit az esőben haladt a parókia felé. Az ő kezében volt olyan „vászongomba”, mint amilyet a kosár fölött találtak.

Figyeljük meg, hogy az esernyő eredetére adott kétféle válasz mennyire eltér egymástól. A pap kap egy csodálatos, meseszerű magyarázatot, és egy földhözragadt, józan verziót is. Az Olvasó számára nyilvánvaló, hogy az esernyőt a „zsidóforma” alak borította Veronka kosara fölé.

Az esernyő legendájának még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Mikszáth Kálmán – Szent Péter esernyője – Az esernyő legendája” bejegyzéshez 28 hozzászólás

  1. Szia! Az lenne a kérdésem,hogy milyen változásokon ment keresztül Glogova attól kezdve hogy az esernyő megérkezett? Tehát hogyan virágzott fel Glogova az esernyő érkezésétől?

    Válasz
    • Kedves Belényesi Betti!

      “S íme, a csoda megtörtént. Pénz, jólét, gazdagság árad az egyszerű, rongyos esernyőbül, mintha a mesebeli bárányka volna, mely ha megrázza magát, aranyok potyognak a gyapjából.” (I. rész 4. fejezet)

      “De nemcsak a papnak vált javára az esernyő, ki csakhamar igavonó barmokat szerzett be, s nagy gazdaságot kezdett művelni, néhány év múlva pedig csinos kőházat építtetett, fogatot tartott, hanem Glogova községét is emelte. Nyarankint egész rajokban jártak a környékbeli fürdőből úri asszonyok, sokszor grófnék is (többnyire vén grófnék), hogy az esernyő alá állva, egy imádságot elmondhassanak, s ezek számára egy vendéglő is épült, szemben a paplakkal, a Csodatevő esernyőhöz címezve. Egyszóval Glogova szemlátomást emelkedni kezdett, a harang¬lábat a sok látogató miatt megrestellték a helybeliek, s takaros ólomfedeles tornyot húztak fel a templomra, abba két új harangot hozatván Besztercéről. Srankó János a halál országából való visszatérése emlékéül egy gyönyörű Szentháromság-szobrot faragtatott a templom elé. A nevelőnő (mert Veronka mellett kalapban járó nevelőnőt tartott idővel János pap) teleültette a pap udvarát georginákkal és fuksziákkal, aminő virágokat még glogovai szem nem látott. Minden megszépült, megcsinosodott (kivévén Adamecznét, mert az még csúnyább lett azóta), s annyira ment a glogovaiak dölyfe, hogy vasárnaponkint délután, mikor az emberek ráérnek összevissza fecsegni mindenfélét, immár azt kezdték feszegetni, nem jó volna-e egy kálváriát építeni Glogován, olyanformát, aminő Selmecen van, hogy a búcsús népek ide seregelvén, koronkint pénzt és elevenséget hoznának őnekik.” (I. rész 4. fejezet)

      “Teringettét, mennyit haladt ez a Glogova! Fent a dombon a Krizsánék háza mögött ott fehérlik a kálvária tizenkét stációval. Aztán a templomra is milyen szép sugár tornyot húztak pléhfedéllel! Nincs hozzáfogható egész Losoncig. Csakhogy a losoncin kakas van!
      A falu közepén vendéglő emelkedik. »A Szent Esernyőhöz« címezve, túl rajta vadszőlővel befuttatott, oszlopos, feltűnő szép házacska áll (a Sztrelnyik Mihályék régi fundusán), fehér, mintha cukorból lenne kifaragva; hátul sorompós kert, elöl sudar fiatal topolyfák állnak kevélyen sort, mint valami gránátosok.
      – Kinek a háza ez? – kérdé Gyuri hátrafordulva.
      – Ott a bakon ül a gazdája.
      – Ah, úgy! A magáé Veronka?
      Némán, szégyenlősen bólintott a fejével.”
      (V. rész 2. fejezet)

      Remélem tudtam segíteni!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Köszi 🙂 Nagyon sokat segítettél! Nagyon hasznos volt a blogod számomra,sok mindent megértettem belőle. Csak így tovább! Gratulálok!

    Válasz
  3. Szia! Tudnál-e nekem segíteni abban hogy az esernyőnek
    -milyen a vászna
    -milyen színű minták vannak rajta?
    -milyen színű a nyele?
    -miből van a kapója?
    -Miből van a vászna?
    Válaszod előre is köszönöm, apropó nagyon hasznos az oldal sokat segített esetleg lehet valahol támogatni?

    Válasz
    • Kedves Máté!

      Az összes kérdésedre benne van a válasz az esernyő legendája című írásban, olvasd át és megtalálod, ha mégsem, akkor szólj!

      Köszönöm nagylelkű felajánlásodat, de igazából álruhás herceg vagyok, akit egy boszorkány lúddá változtatott, de a vagyonát meghagyta 🙂

      Valójában az oldal non-profit, nem kérek a használatért semmilyen támogatást, úgy tudsz segíteni, ha minél több helyen megosztod, terjeszted és reklámozod az oldalt!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. szia!
    egy kérdésem lenne:milyen babona kerül végül egy vagyonba?
    válaszod előre is köszönöm

    Válasz
    • Kedves Csuriiqueen!

      Szerintem a választ a Három üszög című fejezetben találod. A babona az, hogy Adameczné elhiszi, hogy a fiát szemmel verték és azt gyógyítja a három elszenesedett fadarab, azaz üszög. Adameczné pedig az esernyő régi fanyelét égeti el, hogy megkapja a három üszögöt. És az esernyő nyelével valószínűleg elégeti a végrendeletet is, vagyis Gyuri vagyonát is. Így került egy babona egy vagyonba. Legalábbis szerintem 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  5. Szia! Következő kérdésekkel nem birkózom meg 🙁 1 az első regény 5 részből áll, két külön történettel indít, amelyek közelítenek egymáshoz. ..Melyik részben ? 2 es kérdés … Az I. előzmény rövid elírása…3 as kérdés II. előzmény rövid elírása….4 es kérdés az alaphelyzet rövid leírása

    Válasz
  6. Kedves Zsiráf!

    Meg szeretném kérdezni hogy az esernyő nyelvek mit és hogyan gyógyítottak.
    Holnapra kéne a sulib. Előre is köszi

    Válasz
    • Kedves Vivien!

      Amikor először kérdezted, még azt hittem, hogy elírtad, de mivel türelmetlen vagy, ezért megkérdezem: mik azok az esernyő nyelvek?

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
        • Kedves Vivien!

          Adameczné unokája, Matykó beteg lett. Adameczné szerint valaki szemmel verte (megátkozta) és a néphit szerint erre az egyetlen orvosság, hogy három üszögöt (elszenesedett fadarabot) kell a gyerek ivóvizébe tenni, és azzal itatni három napig. Adameczné így is tett, de a kúra nem használt. Éppen akkor cserélte le a falu az esernyő fa nyelét egy ezüst nyélre, ezért Adameczné fogta a régi fa nyelet és azt égette el, abból vett három üszögöt, mondván, hogy egy ilyen szent dologból vett üszög, mint az esernyő, majd biztos segít a gyereken.

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz
  7. Kedves Zsiráf, vagy bárki más, aki tudja a választ!
    Én azt nem tudom megválaszolni, hogy az egész történet alapján milyen babona kerül végül, szó szerint, egy vagyonba?
    Köszönöm a segítséget!

    Válasz
    • Kedves Terka!

      A babona az esernyő nyelével az pedig Adameczné beteg unokájával függ össze, részleteket itt találsz!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  8. Szia Zsiráf!
    Tudnál nekem a regényből fontos tárgyakat leírni és leírni (elég csak röviden :D), hogy mi a “történetük”? Olvastam a regényt, de nem bízom abban, hogy én jól csinálnám 😀
    Előre is köszönöm!
    Üdv: BenceCheese

    Válasz
    • Kedves BenceCheese!

      Mindig morcos leszek egy kicsit, amikor olyan poszthoz tesztek fel kérdést, ami éppen arról szól, mint ami a kérdés… Az esernyő történetének összefoglalását megtalálod a bejegyzésben.
      Aztán ott van még Czobor Mária rózsája, arról is van egy külön poszt.
      Fontos tárgy lehet még Veronka fülbevalója, hiszen annak elvesztése és megtalálása révén ismerkednek meg Gyurival, erről itt olvashatsz.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..