Petőfi Sándor – Az apostol – Olvasónapló

8. fejezet:

Két év telik el. Ez alatt Szilveszternek minden napja ugyanúgy telik: koldul és koplal.

Néha koldulás közben elnézi, ahogy más, szerencsésebb gyerekek boldogan és önfeledten játszanak, és kezdi rájönni, hogy ő milyen szerencsétlen és boldogtalan.

Nem kell már úgy tennie koldulás közben, mintha szomorú lenne, vagy sírna, mennek ezek maguktól is.

Egyetlen öröme van, a kutya, akivel közös pokrócon alszanak. Nagyon szoros barátságot kötnek a kedves állattal, annyira szorosat, hogy az már elkezdi zavarni az öregasszonyt.

A banya nehezen viseli, hogy a kutya jobban ragaszkodik Szilveszterhez, mint hozzá, és persze mérgét a kutyán vezeti le, sokszor megverve az ártatlan állatot.

Szilveszter ilyenkor keservesen sír, jobban fáj neki kedves barátja bántalmazása, mintha őt vernék.

A banya végül elkergeti a háztól a kutyát, Szilveszter egyedül marad.

Egy őszi estén is az utcán didereg a kisfiú, amikor egy mogorva úr áll meg előtte, és megkérdezi, hogy kicsoda ő.

Szilveszter már éppen belekezdene a szokásos szövegbe, hogy meghalt az apja, anyja pedig otthon fekszik betegen, de a mogorva úrnak nem mert hazudni.

Bevallja tehát az igazat: nincs se apja, se anyja, talált gyerek.

A mogorva úr ekkor közli vele, hogy kövesse őt, de hirtelen előkerül a banya, aki mindig a közelben vigyázza a fiút.

Az öregasszony persze elkezd sápítozni, hogy Szilveszter nem mond igazat, a fiú az ő fia.

Szilveszter azonban most már nem hagyja magát, és könnyezve mondja a mogorva úrnak, hogy a banya koplaltatja, hogy minél szánalmasabban nézzen ki, és koldulnia kell.

A banya persze felháborodva utasítja ezt vissza, szerinte a legjobb falatokat kapja a kölyök, aki hálátlanul visszaél az ő szívjóságával.

A mogorva öregúr egy idő után elunja a banya részeg karattyolását, és rádörren: másnap, ha a banya kijózanodott, akkor jöjjön el az öregúrhoz a gyerek keresztlevelével, akkor viheti Szilvesztert, egyébként meg takarodjon, mert az öregúr végigver rajta a botjával!

A banya átkozódik, de nem tehet semmit, a láthatóan gazdag úrral nem szállhat szembe.

Szilveszter sorsa tehát megint fordul egyet, megint megvan az esély, hogy jobb élete lesz.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .