Simonyi József életrajza

Ismét néhány békeév következik, majd menetrend szerint kitör az újabb háború, aminek során emberünket 1813. szeptember 11-én alezredessé léptetik elő, októberben pedig megkapja az orosz cártól a Szent György Katonai Rend IV. osztályát.

  1. októberében Simonyi is részt vesz huszárjaival „a népek csatájában” Lipcsénél, ami majd Napóleon bukását fogja okozni, de az alezredes is majdnem otthagyja a fogát: a csata forgatagában szíven találja egy puskagolyó és csak a belső zsebében tartott jelentőkönyvnek köszönheti, hogy túléli a találatot.

Ez a csata hozza meg Simonyinak az ezredesi rangot, ugyanis a helyszínen lévő I. Ferenc császár soron kívül előlépteti és kinevezi a 4. számú Hessen-Homburg huszárezred parancsnokává.

Simonyi József – bár ő még nem tudja – ezzel elért katonai karrierjének csúcsára, közhuszárból ezredes (óbester) lett. Viharosan közeledik azonban a tartós béke ideje, ami majd katasztrófát hoz hősünknek.

Egyenlőre azonban még dúl a háború Napóleon ellen, amiből Simonyi is bőven kiveszi a részét, egészen 1814. április 19-ig, amikor is Napóleon császár lemond a trónjáról és bár bő egy évvel később még visszatér, de 1815. július 11-én, Waterloonál döntő és végleges vereséget szenved.

A békeidőben Simonyi óbester ezrede előbb Ausztriában, majd Magyarországon – Debrecenben – állomásozik, egészen 1823 őszéig.

Az ezredesnek látszólag nem okozott gondot a békére való átállás, hamar és gyorsan beilleszkedett gyermekkori városának életébe, élvezte a háborús hős tisztnek kijáró figyelmet.

Simonyinak végre arra is van ideje, hogy 49 évesen családot alapítson, 1822 októberében feleségül veszi Bécsben Theresia Leiner von Negelsfürst kisasszonyt. Apró érdekesség, hogy a hölgy ekkor 18 éves.

Fiúk, Lajos Ádám Ágoston 1824. április 13-án született, majd lányuk, Katalin Zsuzsanna 1825. márciusában.

Minden rendben lévőnek tűnik tehát, hősünk majdnem felért a katonai hierarchia csúcsára (nála magasabb rangban már csak tábornokok voltak), egy huszárezred parancsnoka, fiatal felsége és gyermeki vannak.

Egy annyira vakmerő és a harcért, kalandért annyira lelkesedő katonát, mint Simonyi József ezredest, csak két dolog győzhet le: egy halálos sebesülés, vagy a béke.

Ez utóbbi fogja az ezredes vesztét okozni, ugyanis 1824. november 24-én felfüggesztik beosztásából és hadbíróság elé idézik.

Az életrajznak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..