A regény és részei címeinek értelmezése – Egri csillagok

Második rész: Oda Buda!

A második rész olvasása közben sokáig nem egyértelmű, hogy mit is jelent a cím. Viszont a cím végén a felkiáltó jel arra utal, hogy valami fontos, valami végzetes dolog fog történni.

Az olvasó eleinte ostromra számít, vagy valami véres eseményre, és Gárdonyi ráadásul még el is altatja a figyelmet azzal, hogy látszólag továbbra is Gergely sorsával, a szultán látogatásával és a királyi udvar belső ügyeinek leírásával foglalkozik.

Sőt, sok időt szentel Török Bálint tépelődéseinek is, amivel már a következő részt készíti elő.

A cím majd csak a rész végén kap értelmet, amikor a janicsárok csellel végül tényleg elfoglalják Budát, és így a Magyar Királyság egyik legfontosabb városának elvesztése szinte még fájóbb, mintha kemény küzdelemben, hősies önfeláldozás ellenére foglalta volna el a török.

Cím tehát egy felkiáltás, és pontosan azt jelenti, amit első ránézésre is sugall, nincs mögöttes tartalom: Buda elveszett, Budát elfoglalta a török! Mélypont ez a magyarság számára, és tragédia lesz majd Török Bálintnak, akinek Gergely ugye rengeteget köszönhet.

Harmadik rész: A rab oroszlán

A cím Török Bálintra utal, aki a korszak egyik legnagyobb hatalmú főnemese volt. Hatalmas kiterjedésű birtokainak köszönhetően nem csak komoly gazdasági hatalommal rendelkezett, de olyan méretű magánhadsereget is ki tudott állítani, amivel még a török szultánnak is számolnia kellett.

Emellett nem elhanyagolható az a befolyás sem, amivel Bálint úr a királyi udvarban rendelkezett, a szultán szempontjából tehát mindenképpen logikus lépés volt az elfogása.

Török Bálint mindig mindenhol oroszlánként küzdött: úgy a török elleni csatákban, mint birtokai és a haza védelmében.

Érdekes egyébként, hogy Gárdonyi végül az oroszlánt választotta Török Bálint jelképének, mert a főúr címerében a medve szerepelt, illetve még egy másik állattal is „kapcsolatba”  kerül a regény során: a szultán nevezi őt „enyingi eb”-nek.

Ez utóbbi természetesen lekicsinylő, becsmérlő jelző a törökök részéről, és Bálint úr teljesen nevéből, az Enyingi Török Bálintból származik.

Az oroszlán tehát Török Bálint nagyságát, vadságát, keménységét szimbolizálja, ahogy az oroszlán az állatok királya, úgy Török Bálint is kiemelkedett a korabeli magyar főurak közül. Nem véletlen, hogy a szultán végül nem is erőszakkal, hanem csak csellel tudja elfogni.

Maga a fogság oka egyébként fejtörést okoz Török Bálintnak is, aki már a Héttoronybeli raboskodása közben elmélkedik azon, hogy tulajdonképpen miért is fogatta el őt a szultán. Mivel konkrét okot nem talál, ezért jut el végül odáig, hogy beteljesült az egyik török rabja korábbi átka.

És ahogy a rabságban tartott oroszlán is egyre gyengül, egyre érdektelenebbé válik, fokozatosan megtörik, úgy viseli egyre nehezebben Török Bálint is a Jedikula bezártságát. Telnek az évek, oroszlánsörényre emlékeztető haja megőszül, de a szabadulás lehetőségét mégis elutasítja, amikor a szultán felajánlja neki, hiszen ahhoz törökké kéne válnia.

Erre pedig egy magyar főúr, egy olyan ember, aki egész életében oroszlánként küzdött a törökkel szemben, soha nem hajlandó.

A részben szereplő konstantinápolyi kaland, amely során Gergelyék megpróbálják kiszabadítani Török Bálintot, teljes egészében Gárdonyi képzeletének szüleménye.

A valóságban Török Bálint túl fontos és túl befolyásos személy volt ahhoz, hogy akár csak felmerüljön a szabadon engedése, és az igazsághoz az is hozzátartozott, hogy valójában nem volt ő olyan gáncs nélküli lovag, mint ahogy a regényben szerepel, ezért a magyar diplomácia olyan nagyon azért nem is erőlködött a kiszabadítása érdekében.

Török Bálint egyébként 1550-ben, kb. 48 éves korában, 9 évnyi raboskodás után halt meg Konstantinápolyban.

Negyedik rész: Eger veszedelme

A rész címéből némi bizonytalanság érezhető ki, hiszen nem derül ki belőle, hogy milyen veszély fenyegeti Egert, mint ahogy az sem, hogy kinek a részéről várható ez a veszély.

És ez nem véletlen. Elsőre persze egyértelmű, hogy a veszedelem a török ostromra vonatkozik, valójában azonban Dobónak és embereinek ugyanúgy meg kellet küzdeni a magyar és európai közvélemény nemtörődömségével. Mivel senki sem látott esélyt arra, hogy egy kis magyar vár ellent tudjon állni a törököknek, ezért a segítséget kérő üzenetekre sem érkezett válasz. Meg semmi más sem.

Tehát Egert minden oldalról veszély fenyegeti, nem csak a hatalmas török sereg közeledik, de az is kétséges, hogy lesz-e elég ember, fegyver, felszerelés, élelem. És akkor még nem is beszéltünk a belső veszedelemről, Hegedüs hadnagy árulásáról.

A cím veszélyt, valamilyen veszedelmes dolgot sugall, amivel az egri csillagoknak, azaz az egri hősöknek kell szembenézniük, jöjjön az bárhonnan, bármilyen formában is.

Ötödik rész: Holdfogyatkozás

És akkor a végére maradt egy zseniális, többértelmű cím.

Azt tudjuk, hogy a törökök jelképe a félhold volt, sőt valójában ma is az, a manapság használatos török zászlóban is szerepel a félhold.

Az egy másik kérdés, hogy a félhold eredetéről, azaz hogy mikor és miért lett a törökök jelképe, megoszlanak a vélemények, ebbe most nem is megyünk bele, a lényeg, hogy a XVI. században mindenki ismerte a török félholdat, hiszen fél Európa felett lengett.

A cím a török hatalmat, a török hódítást, a török hadsereget jelképező félhold „elfogyását” jelenti, azaz a kudarcot, a vereséget, ami a törököket Eger alatt érte.

Elfogyott a lendületük, a harci kedvük, a lelkesedésük, az élelmük, elfogyott a „holdjuk”. Az addig mindenhol büszkén trónoló félhold lehanyatlott, a törökök nem bírtak Egerrel, az alig kétezer fős védősereg kitartott a rommá lőtt várban, történelmi jelentőségű sikert és győzelmet aratva.

A Holdfogyatkozás tehát tekinthető a török vereség egy nagy elegáns hasonlatának is.

-Vége-




“A regény és részei címeinek értelmezése – Egri csillagok” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!
    Röviden meg kéne fogalmaznom a regény címének és az öt alfejezet címének az értelmezését de nem megy. Remélem fogsz segíteni!
    Segítséged előre is köszönöm!

    Üdv: #merjolvasonaplotkesziteni

    Válasz
    • Kedves #merjolvasonaplotkesziteni!

      És én miben tudok segíteni? 🙂 Írtam róla egy két oldalas anyagot, olvasd el, fogalmazd át, és kész! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf!
    Légyszíves írd meg mely részekben voltak a következők:
    1.Török Bálinint elbúcsuzik legénységétől
    2.Cecey udvarába menekül a falu népe
    3.Cecey elzavarja Gergőt,mert máshoz adná lányát
    4.Vicuska és Gergely örök hűséget fogadnak a gyulai havasokban
    Köszönöm szépen

    Válasz
    • Kedves Mátyás!

      1.Török Bálinint elbúcsuzik legénységétől
      Második rész 19. fejezet
      „- Vitézeim! Fiaim! – szólt mély rezgésű hangon a katonái előtt. – Emlékeztek rá, hogy alig egy hónapja itt, ennél a kapunál fogadta meg a szavamra minden főúr és minden katona, hogy Buda várát sem a németnek, sem a töröknek oda nem adjuk?
      – Emlékszünk – morajlott a csapat.
      Bálint úr folytatta:
      – A németet elvertük. Most a török táborba megyünk a szultán elé. Isten a tanúm, és legyetek ti is tanúim rá, hogy én a tanácsban ezt a kimenetelt elleneztem.
      Ezt dörgő hangon mondta. Aztán a hangja zengéstelenné vált:
      – Én, édes fiaim, érzem, hogy nem látlak többé bennetek. Isten a tanúm, hogy csak a haza iránt való tekinteteknek engedelmeskedem. Az Ég áldjon meg, édes fiaim!
      Nem tudott többet mondani: a hangja elcsuklott. Ahogy a kezét kinyújtotta, a katonák egyenként szorították meg. A szemek megteltek könnyekkel. Török Bálint lehajolt, és egy katonáját arcon csókolta.
      – Ez az én búcsúcsókom, mindnyájatoké!
      S megsarkantyúzta lovát: kilovagolt a várkapun.”
      2.Cecey udvarába menekül a falu népe
      Első rész 8. fejezet.3.Cecey elzavarja Gergőt,mert máshoz adná lányát
      4.Vicuska és Gergely örök hűséget fogadnak a gyulai havasokban
      Harmadik rész 6. fejezet, de ez nincs benne az olvasónaplóban, a könyvből kell kikeresned.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Kedves Zsiráf!

    Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:

    1.Miért ijedtek meg a Sárközi névtől a „lovagok” (harmadik részben)?

    2.Mi történt 1548-ban?

    3.Mit érdemel Nagy Lukács hőstettéért? („láncot a lábára, aranyláncot a nyakára”???)

    4.Miért nem mondja el Dobó, hogy nem fog jönni a felmentő had?

    5.Miért kiáltja Pető: „Éljenek az asszonyok!”?

    Köszönöm

    Válasz
    • Kedves Napraforgó!

      1. Miért ijedtek meg Sárközi nevétől a „lovagok” (harmadik részben)?
      Több okból is: egyrészt mert nem számítottak egy magyar hangzású névre, másrészt pedig mert Gergő ismerte Sárközit, és mivel gyerekkorában találkozott vele utoljára, most pont nem hiányzott neki egy ismerős, amikor épp Török Bálintot akarják titokban kiszabadítani.

      2. Mi történt 1548-ban?
      „1548: Luther és Kálvin vallása az egész országban terjedez. Nemcsak a török és az osztrák az ellenség, hanem egymásnak is ellensége a magyar.” (IV. rész 1. fejezet)

      3.Mit érdemel Nagy Lukács a hőstettéért?
      Pontosan.

      4. Miért nem monda el Dobó, hogy nem fog jönni a felmentő had?
      Miért mondaná el?! Amíg a vár népe elhiszi, hogy úton van a felmentő sereg, addig nagyobb lelkesedéssel harcol. Ha Dobó bejelentené, hogy magukra vannak hagyva, akkor sokan kezdenék el reménytelennek látni a várvédelmet, ami akár engedetlenséghez, lázadáshoz is vezethetne.

      5. Miért kiálltja Pető: „Éljenek az asszonyok!”?
      Mert ők is harcolnak.
      „Az asszonyok már akkor mind felragadták a heverő fegyvereket, s ádáz-dühösen, vércsevisongással viaskodnak a törökkel. A kendőjük leesett. A hajuk kibomlott. Szoknyájuk ide-oda csavarodik a küzdelemben. De ők nem gondolnak immár asszonyi voltukra: rikoltozva esnek a töröknek. Kardjuk nem fog fel semmi csapást. Ami rájuk hull, az az övék. De amit ők adnak, az meg a töröké.
      – Éljenek az asszonyok! – hangzik mögöttük Pető kiáltása.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .