Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok

 Idegen, régi és régies szavak és jelentésük Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében – Szószedet

Aga Török rang. A regényben leginkább, mint katonai rang jelenik, de a valóságban ennél sokrétűbb volt. Az aga – a katonai rang mellett – közigazgatási tisztviselő is volt, sőt az udvari hivatalnokok egy részét is így hívták.

„Vele együtt tíz apródféle, citromszín ruhás, cirkászi barna fiú. Azok is úgy siettek be, mint az agájuk. Ketten-ketten egy-egy violaszín bársonnyal borított ládát cipeltek. Letették a ládákat kétfelől az aga mellé. S ők is a szőnyegre borultak.

– Isten hozott, Ali aga – szólalt meg ekkor a királyné latin nyelven.” (II. rész 16. fejezet)

„Az aga is vacsorázik már. A rizskásás ürüt ezüsttálban tette eléje a szőnyegre a szakácsa. Csak az ujjával eszik, mert hát késsel és villával enni fölösleges is, illetlen is. Csak a tisztátalan, kutyahitű gyaurok esznek szerszámmal és asztalról.” (III. rész 5. fejezet)

Akindizsi Török könnyűlovas katona, harcértéke nem túl magas, de jó lovasnak számított. Az aszabokkal együtt ők alkották a török hadsereg irreguláris, azaz nem hivatásos katonákból álló részét, akik csak háború, hadjárat esetén álltak szolgálatba.
Alabárd A lándzsa és a bárd „keresztezéséből” létrejött szálfegyver, amit a gyalogosok használtak. Később a különböző testőrségek díszfegyvere lett.

„A kapun alabárdos őr állott, de a fejét se mozdította Gergely felé.” (II. rész 12. fejezet)

Almárium Edények, ruhák tárolására használt fiókos vagy ajtós szekrény.

„Ceceyék az emeleten laktak, s Gergely ahogy benyitott, az öregurat reggeli köntösben, papucsban találta, amint egy hosszú nyelű légycsapóval az almárium oldalán csattogott.” (II. rész 12. fejezet)

Angyalbőr Katonaruha.

„- Jó napot, atyámuram! – mondotta vígan. – Hogyan nem láttam előbb kegyelmedet?

– Csak itt csatlakoztam a menethez – felelte az öreg bámulva. – Hát te micsoda angyalbőrben vagy?

Gergely gyönyörű, vörös és kék atlaszból való apródruháját és drága, gyöngyházas kardját kérdezte ezzel a szavával.” (II. rész 19. fejezet)

Arasz Régi népi hosszmérték, kb. 22. centi.

„Ugyancsak a sekrestye mellett János tűzmester cserépből készült golyókat tömet puskaporral. Azok a labdák. Arasznyi puskaporos kanóc fityeg ki belőlük.” (IV. rész 3. fejezet)

Aszab Török könnyűfegyverzetű gyalogos katona, harcértéke csekély, csak minimális kiképzést kaptak. Az akindzsikkel (könnyűlovas katona) együtt ők alkották a török hadsereg irreguláris, azaz nem hivatásos katonákból álló részét, akik csak háború, hadjárat esetén álltak szolgálatba.
Árkus Az írásra használt papír régies megnevezése.

„- Hát, testvéreim – mondotta egy árkus papirost véve a kezébe -, most még azt beszéljük meg, hogy a falak őrségét hogyan helyezzük el.” (IV. rész 4. fejezet)

Árnika Sebfertőtlenítésre használt gyógynövény.

„A borbélyok és asszonyok ott forgolódnak valamennyien vizes tállal, gyolccsal, tépéssel, timsóval és árnikával a sebesültek körül.” (IV. rész 17. fejezet)

Baksis Több jelentése is van: adomány, jutalom, lefizetés, megvesztegetés.

„A mi öt lovasunk érkezett oda fáradtan, a lovat kantáron vezetve. A purdésereg éktelen nagy csicsergéssel rajozta őket körül. Baksisért nyújtották a tenyérkéjüket.

– Hol a vajda? – kérdezte Gergely törökül. – Kaptok baksist valamennyien, de csak a vajdának adom oda.” (III. rész 7. fejezet)

Békó Bilincs, vagy lánc, amit a rabok kezére, lábára, esetleg nyakára raktak.

„Mikor elvégezik a vacsorát a rabok, idejön az a török, aki engemet megfogott. Idejön, hogy a kezünkre zárja a békót.” (I. rész 4. fejezet)

Bélpoklos Leprás, fekélyes.

„Mi az ott az erdőn? Tábor-e vagy falu? Rablótanya-e vagy bélpoklosok községe? Temetés van-e benne vagy lakodalom?” (III. rész 7. fejezet)

Bocskor Egy darabból szabott, sarkatlan, kerek vagy hegyes orrú, könnyű, olcsó cipőféle. Két fajtája volt: az „egylábast” bármelyik lábra fel lehetett venni, a „féllábast” csak a jobb, vagy csak a bal lábra.

„- Hátha bocskornyom volt?” (I. rész 6. fejezet)

Boncsok Lófarkas török zászló.

„Hát, mint egy világot elnyelő tarka vízáradat, omlik a török a völgyből. Jön nagy csengéssel-bongással, dobpergéssel, trombitamuzsikával. A vörös, fehér és kék színek egymásba hullámozva hordják az óriási boncsokokat.” (IV. rész 8. fejezet)

 

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: V.13. 6.o. | FELADATOK
  2. Kedves Zsiráf!
    Nagyon tetszik az olvasónaplód! az ,,Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Egri csillagok” részben van egy pár szó amit nem találtam meg, de nagyon kéne a jelentésük:
    -kerengő dervis
    -janicsár
    -mangál
    -müezzin
    -Tulipánünnep
    -perzsa gyászünnep
    -szandzsák
    -palotás
    -lutheránus
    -borbély

    Válasz
    • Kedves Eszti!

      -kerengő dervis
      Keresd a dervisnél.
      -janicsár
      Benne van.
      -mangál
      “Kis terembe vezették. Nem volt abban egyéb, csak egy szőnyeg s azon egy vánkos. A vánkos mellett meg óriás rézmedence, hasonlatos a budai templom sárgarézből való keresztelő-medencéjéhez, csakhogy nem oszlop tartotta, hanem egy márványlap, s nem víz volt benne, hanem parázstűz.
      Török Bálint ismerte már azt a bútort: mangál a neve. Az a kályha télen a török földön.”
      -müezzin
      Ő az a személy, aki a mohamedánokat hangosan kiabálva/énekelve imára hívja a minaretek tetejéről.
      -Tulipánünnep
      “- Kapudzsi efendi – szólott Török Bálint -, mi van ma, hogy úgy trombitálnak?
      – Tulipánünnep – felelte a várnagy. – A szerájban az éjjel nem alszanak.
      S odább lépett.
      A rabok tudták már, mi az. Tavaly tavasszal is volt olyan ünnep. Olyankor a szultán minden asszonya ott van a szerájkertben.
      A szultán női sátorokat állíttat fel a tulipánágyak körül, és a sátorokban az alsórendű háremi nőkkel mindenféle csecsebecsét, gyöngyöket, selyemszöveteket, kesztyűt, harisnyát, cipőt, fátyolt és más efféléket árultat.
      Az ő egynéhány száz asszonya sohase mehet ki a bazárba, hát esztendőben egyszer ott örülnek annak, hogy pénzt szórhatnak.
      A kert olyankor zsibong a jókedvtől. A palotabeli papagájok, rigók, fülemilék és kanári-madarak kalitkástól fel vannak függesztve a fákra és bokrokra, s versenyt énekelnek a muzsikával.
      Este aztán kigyulladnak a Boszporusz egy hajóján az illatos fáklyák és tarka papírlámpások, s az egész hárem zeneszóval hajókázik le a Márvány-tengerig.”
      -perzsa gyászünnep
      Vallási körmenet, a harmadik rész 7. fejezetében van szó róla, a könyvben tudsz utána olvasni, mert az olvasónaplóban nincs részletezve.
      -szandzsák
      Török közigazgatási/területi egység, szó szerint zászlót jelent, kb. a magyar vármegyének felel meg.
      -palotás
      A királyi udvarban szolgálatot teljesítő katona/testőr.
      -lutheránus
      A református egyház egyik ágának tagja, nevüket Luther Mártonról kapták.
      -borbély
      A regénybeli jelentése seborvos, de egyébként használják fodrász jelentésben is.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .