Ebben a bejegyzésben találjátok az Egri csillagok összes szereplőjét abc sorrendben. A tartalom kattintásra jelenik meg, kattints először egy betűre, aztán a névre!
- A
- Ahmed pasa
-
Valós történelmi személy, bár a regényben nem kap komoly szerepet. Gárdonyi csak tudatja az olvasóval, hogy ő az egyik török fővezér (Ali pasa a másik)
- Ahmed, a török rab
-
Mellékszereplő, az I. részben találkozunk vele, amikor Gergelyék megérkeznek Szigetvárra Török Bálinthoz, aki ki szokott állni a rabokkal lovagi tornán, aki legyőzi, az visszakapja a szabadságát:
„- No, melyiteknek van még kedve a mérkőzésre? – kurjantott a lovát ugratva Török Bálint. – Aki legyőz, szabadság a jutalma.
– Én – szólt egy izmos, ritka szakállú török. – Ma talán szerencsésebb leszek.
Magára öltötte a nehéz vasruhát. A társai összeszíjazták rajta hátul a vasakat. Sisakot nyomtak a fejére, és másik lábvértet a lábára. Mert a lába nagy volt a töröknek.
Azután emelőrudakkal segítették fel a lóra. A kezébe pallost adtak.
– Bolond vagy te, Ahmed! – kiáltotta vígan Török Bálint. – A pallos nem páncélhoz való szerszám.
– Már én csak így szoktam – felelte a rab. – Ha így nem mersz, uram, másképp meg se próbálom.
Törökül beszéltek.
Bálint úr visszacsatolta a sisakot a fejére. Ő csak a könnyű karddal malmozott nyargaltában az udvar körül.
– Rajta! – kiáltotta aztán, a középnek rohanva.
A török előrehajolt a nyeregben. A pallost két kézre fogva rohant Bálint úrnak. Mikor össze¬értek, fölemelkedett, és iszonyú sújtásra huzakodott.
Azonban Bálint úr is értette ezt a mesterséget. A pajzsával fogta fel a török iszonyú vágását, s abban a pillanatban megkapta a török karját: lerántotta a lováról.
A török féloldalt zuhant a porondra, s porfelhő gomolygott körülötte.” (I. rész, 17. fejezet) - Ali aga
-
Mellékszereplő, a II. részben találkozunk vele, ő a török szultán követe Izabella királynénál:
„- Isten hozott, Ali aga – szólalt meg ekkor a királyné latin nyelven.
Gyönge rebegés volt a hangja. Nem lehetett tudni, hogy a melle erőtlen-e, vagy hogy, mint afféle asszony, nyárfalevél-természetű lélek.
A török fölemelkedett. Csak akkor látszott, micsoda szép arcú arab ember. Lehetett negyvenéves.
– Felséges királyasszony – szólalt meg latinul s dercés, reggeli hangon -, a hatalmas padisah üdvözletét hoztam trónusod elé. Kér, hogy fogadd olyan szívesen, mint ahogy ő adja.” (II. rész, 16. fejezet) - Altin aga
-
Az egész regény tekintve mellékszereplő, de a harmadik fejezet egyik főszereplője.
„…kis szőnyegen egy hollóképű, fekete török ült. A lábát maga alá vonta törökösen.
Az öltözetéről látszott, hogy csakugyan úr. A turbánján két fehér strucctoll. Mellette szolga, aki legyezi. Másik szolga meg, aki italt kever neki. Az udvaron forgott még valami húsz olyan félpiros, félkék szolga. Ittak, főztek. Egyik az aga fehérneműjét mosta a kútnál, másik az ágynak való szőnyeget bontotta le a teve hátáról. Vastag és drága gyapjúszőnyeg.” (III. rész 5. fejezet)Jumurdzsákkal együtt üldözik Gergelyéket útban Konstantinápolyba.
- András, a kocsis
-
Mellékszereplő, csak az első részben bukkan fel, amikor Gergelyéket elrabolja Jumurdzsák. Egy személyben kocsis és szakács is. Hatalmas pofont kap Jumurdzsáktól, amiért túl sok erős paprikát tesz a pörköltbe:
„Egy óra nem telt belé, s az András kocsis olyan pofont kapott, hogy két ölet repült a kalapja.
– Hogy a hetedik pokol emésszen el – ordított rá a félszemű janicsár -, mennyi paprikát tettél ebbe az ételbe?!
A paprikás a raboknak került, a cigánynak nem csekély örömére.”(I. rész, 4. fejezet) - András deák, az egri bíró
-
Valós történelmi személy, Eger ostrománál találkozunk vele, életét vesztette az ostromban.
„A holtak ott hevernek már rendben a templom ajtajában. Véresek, rongyosak, kormosak, mozdulatlanok.
Dobó leszáll a lováról, és leveszi a sisakját, úgy megy végig könnyes szemmel köztük.
Az egri bíró is ott fekszik. Ősz haja be van pirosodva vérrel. Portól lepett, fekete csizmáján is látszik egy lövés vérfoltja. A két fia ott térdel mellette.
A katonák egy része ott ül füstösen, rongyosan, izzadtan, véresen a piacon. A két zászlótartó kétfelől.
Dobó odaszól Balázs apródnak:
– Hozd ide a város lobogóját!
S a város kék-vörös zászlóját leszakítja a nyeléről, s ráteríti az egri bíróra – szemfedőnek.” (IV. rész, 17. fejezet) - Arszlán bég
-
Jumurdzsák testvére, nem jut komoly szerephez, csak néhányszor kerül említésre.
- B
- Bagolyképű török katona
-
Mellékszereplő, a nevét nem tudjuk meg. Akkor jut szerephez, amikor Gergelyék megpróbálják kiszabadítani Török Bálintot. Különös ismertetőjegye, hogy török létére szereti a bort, Gergelyék ezt a tulajdonságát használják ki.
- Bakocsai István
-
Valós történelmi személy, egri várvédő katona, a harcokban kitűnteti magát, Dobó megjutalmazza.
Ő hozza meg a török érkezésének hírét (I. rész 3. fejezet)
- Balázs apród
- lásd Balogh Balázs
- Bálint pap
-
Cecey Péter gyermekkori barátja, együtt harcoltak a Dózsa-felkelésben, majd annak leverését követően Ceceynek levágták a kezét, a papnak pedig kivágták a nyelvét. „Különös, tompa hangja volt a papnak. A mássalhangzókat csak sejteni lehetett a beszédében. De azért akik megszokták, értették a beszédét.” (I. rész, 2, fejezet)
Részt vesz a vár védelmében, de az ostromot nem éli túl.
- Balogh Balázs
-
Valós történelmi személy, Dobó kisebbik apródja. Elesett a harcokban
- Balogh Tamás
-
Rávfalusi nemes. Valójában az álruhás Jumurdzsák, aki magyar nemesnek öltözve látogat el Évához Sopronba, hogy érdeklődjön a gyűrűje felől.
„A tornácra három lépcsőn kell fellépni. Az idegen ott fölemeli a fejét. Félszemű, barna, testes ember. A bajusza huszáros. A kezében olyanféle bot van, aminővel a falusi bírák szoktak járni.
– Jó napot kívánok! – köszön fel az asszonynak. – Azt mondják, itt lakik tekintetes Bornemissza Gergely hadnagy uram.
– Itt lakik – feleli az asszony -, de nincs itthon.
– Hát csakugyan elment már?
– El, Egerbe.
– Ejnye, ejnye – csóválgatja a fejét az ember -, de nagyon sajnálom! Beszélnem kellett volna vele… De talán a felesége is…
– Én vagyok a felesége. Tessék bejönni.
Az ember föllép a lépcsőn. Leveszi a süvegét, és mély tisztelettel meghajol.
– Balogh Tamás a nevem – mondja. – Révfalusi nemes vagyok.
A meghajlásáról lehetett látni, hogy nem paraszt.” (IV. rész, 1. fejezet)Éva azonban későn jön rá, hogy ki is valójában, Jumurdzsák addigra elrabolja a fiát, Jánost:
„Az asszonyt nyugtalanság szállotta meg. De csakhamar korholta is érte magát:
– Nem illik rosszat gondolnom a szerencsétlenről – mondotta a varráshoz visszaülve. – Félszemű ember, azért rossz ránézni.
És hogy kiűzze a nyugtalanságot az elméjéből, dalba fogott. A cseléd dalolt a kertben, ő is azt dalolta, s eközben gyors ujjal igazgatta fel egymás után a meggyszín kamukaruhára a megtágult gombokat. Egy helyen feslés is volt. Arra piros selyemcérnát keresett.
De az eszéből csak nem ment ki a látogató.
– Ki ez az ember? – kérdezte, a ruhát a térdére bocsátva.
A gyűrű, az arcképnézés, Hajván emlegetése, a törökösen való távozás.
Ki ez az ember?
Színehagyott arccal bámult a bezárt kapura, s erőltette az agyát, hogy feleletet kapjon. Már ismerős volt neki az arc is, a hang is. De nem tudta, honnan. A gyűrű fordult az eszébe. Gergely azt mondta, elviszi, de a hétköznapi mellényébe tette. Elvitte-e a mellényt?
Az asszony a ruhásszekrényhez sietett, és kiforgatta, kidobálta a ruhákat. A mellény benne van. Egy tapintás reá: valami keménylik benne. A gyűrű! A gyűrű! Még csak papirosba se takarta.
S akkor, mint a felhőn átcikázó villám, egy név villant fel az agyában. A homlokára csapott:
– Jumurdzsák!” ( - Baloghné asszony
-
Valós történelmi személy, Balázs apród anyja, elesett az ostromkor
- Batthiány Orbán
-
Valós történelmi személyiség, Izabella királyné tanácsosa, nem kap jelentős szerepet a regényben
- Bódogfalvy Péter
-
Egri várvédő katona, Gergely egyik rajtaütésén vesz részt:
„Gergely odaugratott Bódogfalvihoz:
– Szállj le. Eredj kígyóként lappangva az első őrig. Ha kutya van vele, és ugat rád, térj vissza éppoly csendesen és lappangva, mint ahogy odamentél. De ha nincs kutya vele, kerülj a háta mögé, és szúrd le. Azután nézd meg a tüzet. Ha nincs mellette más őr, vess rá fél marok puskaport. De abban a pillanatban lebukjál ám, nehogy valaki meglásson!” (IV. rész, 6. fejezet) - Bolyky Tamás
-
Valós történelmi személy, egri várvédő hadnagy, elesett
- Bornemissza Gergely
-
A regény egyik főszereplője, végigkövethetjük a felnőtté válását. 7 éves az I. részben, 16 a másodikban, Eger ostromakor pedig 26 éves királyi főhadnagy. Cecey Éva férje, Bornemissza János Apja (lásd külön elemzés róla)
- Bornemissza Gergely anyja
-
Nem tudjuk meg a nevét, a regény elején, amikor a törökök megtámadják Keresztesfalvát, az egyik török leszúrja. Erről Dobó és Cecey beszélgetéséből értesülünk:
„- Ne szólj róla, hogy az anyját megölték.
– Hát megölték?
– Meg ám. Valamelyik gazember ráakadt a gyújtogatás közben, és leszúrta.” (I. rész 9. fejezet) - Bornemissza Gergely nagyapja
-
Csak egyszer jelenik meg a regényben, akkor is csak említi Gárdonyi. Ő küldi ki Gergelyt az erdőbe, hogy legeltesse meg a szürke lovat.
„A Gergő gyerek apja valamikor kovács volt Pécsett, de már meghalt. Az asszony Keresztes¬falvára húzódott az apjával, egy ősz, öreg paraszttal, aki harcolt még a Dózsa György lázadásában. Azért is kapott menedéket a falu uránál, Ceceynél.” (I. rész, 1. fejezet)
- Bornemissza János
-
Bornemissza Gergely és Cecey Éva fia
Jumurdzsák elrabolja Sopronból (IV. rész 1. fejezet), és Egerbe viszi, ahol a gyűrűje visszaszerzéséhez akarja felhasználni.
- C-Cs
- Cecey Éva
-
Főszereplő. Bornemissza Gergely gyermekkori játszótársa, majd szerelme, végül felesége. Cecey Péter lánya. Gyerekként kerül Izabella királyné udvarába. A regény végén kalandos körülmények között kerül Egerbe. Kitalált alak, Gárdonyi fantáziájának szülötte. A valóságban Bornemissza Gergelynek két felesége volt: Fügedi Erzsébet és Sygher Dorottya.
- Cecey Péter
-
Főszereplő, Cecey Éva apja, Bornemissza Gergely nevelőapja. Rögtön a regény elején megismerkedünk vele: „Furcsa járása volt az öregúrnak: az egyik lába nem hajlott térdben, a másik nem hajlott bokában. De hogy is hajlott volna, mikor fából volt mind a kettő. És a jobb keze is hiányzott: a vászonzeke ujja csak lötyögött a csuklóján.” (I. rész, 2. fejezet)A 3. részben Éva Fürjessel való házasságkötése kapcsán konfliktusba kerül Gergellyel, de a vár ostromának idejére már kibékülnek. Nem éli túl az ostromot: „A háromszáz halott ott feküdt hosszú sorokban a közös sírgödör körül. Középen Bálint pap egyházi ingben, feszülettel, stólában. Mellette Cecey fejetlenül.” (V. rész, 22. fejezet)
- Cecey Péter felesége
-
Mellékszereplő, nem tudjuk meg a keresztnevét
- Cserhán, a vajda lánya
-
Mellékszereplő, kitalált személy. Gergelyék akkor találkoznak vele, mikor Konstantinápolyba mennek, hogy kiszabadítsák Török Bálintot, és megpihennek egy cigány táborban. Cserhán a cigányvajda lánya. Később komoly segítséget ad Gergelyéknek Konstantinápolyban
- D
- Debrődy György
-
Várbeli kocsmáros,mellékszereplő, csak egyszer jelenik meg
- Dervis bég
-
Valójában Jumurdzsák, ezt a nevet veszi fel, miután a pap elveszi tőle az amulettjét. Gergelyék a Konstantinápolyba vezető úton találkoznak vele, később Jumurdzsák ezen a néven vesz részt Eger ostromában is.
- Dobó István
- A regény egyik főszereplője, minden részben megjelenik. Lásd külön jellemzésben.
- Dzsekidzs, a török katona
-
Mellékszereplő, a magyarok fogságába eső kurd katona:
„A patak túlsó partján meg törökök itattak. A gyalogtörökök közül is mentek oda, s ittak a patakból.
A patak vize bő, hogy a zsilip le van bocsátva. Középen derékig érő. A török is hagyta a zsilipet: neki még több víz kell, s mindennap kell. Nemcsak a rengeteg sok állatnak kell, hanem a sok embernek is. Kút nincs a városban, csak vagy két csorgó a hegy oldalán.
Hogy ím a vízhordó egri paraszt megszokta a törököt, meg azt is látta délelőtt, hogy hogyan meghajszolta, meggázolta őket a várbeli katona, hát amint ott meregeti-töltögeti a vizet a lajtba, meg nem állja, hogy oda ne szóljon a töröknek:
– Gyere át, koma, ha mersz!
A török, ha nem is érti a szót, látja a fej mozdulatát. Hát ő is int: – Gyere át te!
A másik török is elmosolyodik, az is hívogat. A következő percben már öt-hat török meg ugyanannyi magyar hívogatja egymást.
Egy szennyes turbánú, óriás kurd a sebes lábát mossa a túlsó parton. Térdig fel van gyürkőzve. Fölkel, és belép a patakba. Odatolja nagy szőke bajszos pofáját a magyarnak:
– Hát itt vagyok: mi kell, no?
A mi parasztjaink azonban nem ugranak el. Ők is övbe gyűrt gatyaszárral állnak a vízben. Az egyik, mint a villám, elkapja a török karját, s átrántja maguk közé.
Mikorra a többi észhez kap, már ott lökdösi, vonszolja a négy paraszt a kurdot a lajtos taligák közt. A többi meg dárdát tart a vízbe ugráló pogányok felé.
A kurd ordít. Rángatódzik. De erős markok tartják. Szakad róla dolmány, gomb és zsinór. A turbánja lefordul a fejéről. Az orra vérzik: Jetisin-t kiabál, és leveti magát a földre. A segítség nem jön. Húzzák a lábánál fogva oly sebesen, hogy föl se kelhet, míg csak be nem szánkázott a várkapun.” (IV. rész, 12. fejezet) - F
- Fráter György
-
Valós történelmi személy, a regény cselekménye idején komoly politikai hatalma volt.
- Fügedy János
-
Valós történelmi személy, egri várvédő hadnagy. Érdekesség, hogy Gárdonyi beleszövi őt a történetbe, mert ő az a fiatal apród, aki ökörfület ad Gergelynek, mikor az Gyalu várában van, hogy megszöktesse Évát:
„Egy kupa bort is kerítettek az apródok.
Gergely is ivott. Aztán kezet nyújtott az apródnak, aki ismeretlenül megvendégelte.
– Bornemissza Gergely vagyok – mondotta a bajuszkáját megtörülve.
A másik is mondott valami nevet, de egyik sem értette a másikét.” (III. rész, 4. fejezet)Gergely később, amikor Egerben újra találkoznak, emlékezteti is erre Fügedyt:
„Egy vékony képű, kék szemű legény állt Pető mellett. Az is melegen megszorította a Gergely kezét:
– Fügedy János vagyok, a káptalan hadnagya.
Gergely ránéz.
– De ismerős vagy nekem, kedves öcsém!
Amaz vállat vont, s mosolygott.
– Nem emlékszem.
– Nem te adtál-e nekem ökörfület Erdélyben?
– Ökörfület?
– Azt. Mikor Fürjesnek az esküvője lett volna, hátul a konyhaudvaron.
– Lehet, mert csakugyan én osztogattam ott az apródoknak mindenfélét.” (>IV. rész, 2. fejezet) - Fürjes Ádám
-
Kitalált személy. Gergely akkor ismerkedik meg vele, amikor Budán jár Török Bálintnál. Fürjes azonban hűtlenül cserbenhagyja őt, amikor rátámad egy török:
„Gergely markolatig döfte a kardját a töröknek a mellébe.
Bámulva nézett az óriásra, mikor látta, hogy elejti a kardját, és zsákként dől el a fal mellett.
Gergely körülnézett. Fürjest kereste. Az bizony futott, sebesen futott a királyi palota felé.” (II. rész, 21. fejezet)Legközelebb Fürjesről akkor hallunk, amikor Gergely megtudja, hogy el akarja venni feleségül Évát. Gergely azonban az esküvőről megszökteti a lányt. Ezt tekinthetjük méltó bosszúnak is a gyerekkori cserbenhagyás miatt. (III. rész, 3. fejezet)
- G-Gy
- Gasparics Mihály
-
Valós történelmi személy, egri várvédő katona, elesett.
„A romláson dolgoztak a kőmívesek, de még akkora volt ott a rés, hogy akár egy szekér is bemehetett volna rajta.
Gergely szavára kiugrik Gasparics, mellbe szúr egy jatagánokkal körülfegyveres törököt. S visszaugrik.
A török összeesik.” (V. rész, 12. fejezet) - György barát
-
lásd Fráter György
- H
- Hajván
-
Több infó róla: Hajván (Hasszán, Manda bég) jellemzése
- Hasszán
-
lsd Hajván
- Hegedűs István
-
Valós történelmi személy. Fel akarta adni a várat a töröknek, árulásért felakasztották. Valóságosan is ez történt. Lásd bővebben: Hegedüs István jellemzése
- I
- ifjabb Kocsis Gáspár
-
Kocsis Gáspár és Margit fia
Egyetlen felbukkanása a IV. rész, 7. fejezetében történik
- Izabella királyné
-
lásd Jagelló Izabella
- Izmail bég
-
Veli béget követően ő lesz a Héttorony parancsnoka. Mellékszereplő. Gergely megpróbálja százezer arannyal megvesztegetni, hogy segítsen megszöktetni Török Bálintot. Izmail bég látszólag rááll a dologra, de végül nem tartja be ígéretét (III. rész 12. fejezet)
- J
- Jagelló Izabella
-
Többször előkerül a történet folyamán, Cecey Éva az ő udvarába kerül palotáslánynak. A cselekmény szempontjából azonban nincs komoly jelentősége.
- Jaja Oglu Mohamed
-
Jumurdzsák apja
- János Zsigmond
-
Magyarország királya, Izabella királyné fia, II. János néven uralkodik. Valós történelmi személy, de a cselekmény szempontjából nincs komoly jelentősége
- János, a szolga
-
Gergely és Gábor pap szolgája, amikor Gergelyék megpróbálják felrobbantani a török szultánt (II. rész, 1. fejezet és 2. fejezet)
- József mester, a prágai pattantyús
-
Valós történelmi személy, mellékszereplő, várvédő katona
- Juliska, Tulipán felesége
-
Mellékszereplő, a történet szempontjából nincs komoly jelentősége, fő tulajdonsága, hogy folyton panaszkodik, amiért Tulipán túl sok bort iszik. (II. rész, 2. fejezet)
- Jumurdzsák
-
Kitalált alak, a regény egyik főszereplője. A regény elején hazafelé tartó török Janicsár, aki fogságba ejti Gergelyt és Cecey Évát. Később ő kerül magyar fogságba, ahonnan csak úgy tud kiszabadulni, hogy odaadja Gábor papnak a talizmánját, a gyűrűt. A gyűrű több szereplő – Gergely, Éva, Gábor pap, Bornemissza János – sorsára hatással lesz. Jumurdzsák több néven is megjelenik a regényben: Dervis bég, Balogh Tamás révfalusi nemes. Ott van Eger ostrománál is, ahol súlyosan megsebesül. Lásd külön elemzés
- Juszuf, a török katona
-
Eger ostrománál kerül fogságba, amikor az áruló Hegedűs megpróbálja feladni a várat. Tanúként hallgatják ki Hegedűsék perében. A per után ledobják a várfalról (V. rész, 7. fejezet)
- K
- Kalen, a török katona
-
Mellékszereplő, akkor találkozunk vele, amikor Gergely és Tulipán az elvonuló török sereget figyeli:
„Nini, a vén Kalen! Az a tülökorrú, nagy tagú ember! Látja azt a széles, barna pallost az oldalán? Ötvenfontos! A belgrádi csatában olyant vágott avval egy magyarra, hogy nemcsak a magyar fejét szelte le, hanem a lováét is. Pedig vasban volt mind a kettő.” (II. rész, 4. fejezet)
- Kata asszony, Török Bálint felesége
-
Mellékszereplő (I. rész, 17. fejezet)
- Keskin, a török katona
-
Mellékszereplő, akkor találkozunk vele, amikor Gergely és Tulipán az elvonuló török sereget figyeli:
„- Hát ez a szerecsen?
– Nini, te is megvagy még, vén Keskin! Ez ám a fene úszó! Szájába veszi a kardját, és úgy ússza át a folyót, akármilyen széles is.
– No, ezt a magyarok is megcselekszik.
– Lehet. Csakhogy ez nem fárad el. Ez a víz alól is felhozza a pénzt. A szultán is mulatott egyszer vele a Duna partján. Aranyakat dobált a vízbe, és sokan ugráltak utánuk, de ez hozta fel a legtöbbet.” (II. rész, 4. fejezet) - Kocsis Gáspár
-
Margit férje. Gergely a regény elején és a végén találkozik vele.
„A kocsi mellett egy széles mellű parasztlegény ballag…” „A legény mezítláb. A bilincsét a lábán rongyokkal bélelte körül.
A rongyok már véresek.
– Álljunk meg – könyörgött hátrafordulva olykor -, hadd igazítsam meg a bilincsemet.
A janicsárok azonban rá se hederítettek. Törökül fecsegtek egymással, és legfeljebb csak egy bosszús tekintet volt a feleletük.
Gergelynek rátapadt a szeme a legényre. Milyen nagy a keze! És milyen veres lajbi van rajta! Nem fél. Ha a két keze nem volna hátraláncolva, tán mind elfutna tőle a török.
A legény csakugyan nem félt.” (I. rész, 3. fejezet) Ott van Eger ostromakor is, lsd Margit, a parasztlány. - Komlósi Antal
-
Valós történelmi személy, egri várvédő katona, Dobó dicséretben részesíti:
„Hemzseg a török a falon. Egy akindzsi már a toronyra is feljutott. Kitűzi a zászlót. Lenn viharos diadalordítás üdvözli a zászlót. Jézus, segíts! No nem leng az ott két percig se. Odarohanó vitézeink a további feltolakodókat agyalják. Egy rozsdás sisakú magyar vitéz már macskaként kúszik az akindzsi után az oromra. Megveti a sarkát egy kőben, s irtózatos csapást mér rá. Levágja a zászlós török karját úgy, hogy a kar a zászlóval együtt hull le a magasból.
– Ki vagy? – üvölti Pető örömmel a fal alatt.
A vitéz megfordul, és büszkén kiáltja vissza:
– Komlósi Antal.” (IV. rész, 17. fejezet) - Kristóf apród
-
lásd Tarjáni Kristóf
- M
- Magda, a cselédlány
-
Mellékszereplő, Cecey Éva gyerekkori dajkája
- Manda bég
-
lásd Hajván
- Margit,a parasztlány
-
A regény elején és a végén találkozunk vele. Amikor Gergelyék gyerekként török fogságba esnek, a többi rab között találkoznak Margittal, aki próbálja vigasztalni őket. „Kövér képű leány volt a magát Margitnak nevező, és mindig csókra álló szájú. Az arca itt-ott szeplős, és a nyakán kék üvegből való gyöngyöt viselt. A törökök egy Somogy megyei pusztáról ragadták magukkal.” (I. rész, 1. fejezet) Gergely sok évvel később Eger ostrománál találkozik vele – és férjével Kocsis Gáspárral – újra.
„Egy kerek képű, vastag asszony ballagott a kapu felől. Két tejes kupa a kezében. A hátán puttony. A köténye is tele sárgarépával.
Gergely hozzásietett.
– Kedves Margit némém! Kedves jó Margit néném! – Hadd csókoljam képen.
S mielőtt az asszony magához térne, csakugyan meg is cuppantja mind a két orcáját.
Az asszony csak hüledezve néz rá.
– Én vagyok, lelkem, az a kisfiú – mondja Gergely -, akit kend az ölében vitt a pécsi úton.
– Né – mondja az asszony meghőkölve -, kegyelmed volna, vitéz uram?
Olyan vastag hangja volt, mint a fatrombitának.
– Én, lelkem – feleli örömmel Gergely. – De sokszor eszembe jutott az a jóságos, leánykori képe! Meg ahogy bennünket ott anyált, dajkált, a szekér tetején.
Margit asszonynak megvizesedett a szeme az örömtől.” (IV. rész, 7. fejezet) - Martinuzzi György
-
lásd Fráter György
- Márton pap
-
Mellékszereplő a két várbeli pap egyike (A másik Bálint pap)<6p>
- Martonfalvi Imre
-
Török Bálint apródja, mellékszereplő, Gergely akkor köt vele barátságot, amikor Budán jár. (II. rész, 15. fejezet)
- Matyi, a szolga
-
Mellékszereplő, Mekcsey szolgája, amikor Gergelyék megszöktetik Évát az esküvőről, illetve amikor Konstantinápolyban vannak.
- Maylád István
-
Valós történelmi személy. Török Bálint rabtársa a Héttoronyban. (III. rész, 2. fejezet)
- Mekcsey István
-
Főszereplő, valós történelmi személy, Gergely társa a konstantinápolyi kalandban,Dobó helyettese a vár védelmében.
- Miklós diák
-
lásd Réz Miklós diák
- Milciádész, az örmény kocsmáros
-
Mellékszereplő. Gergelyék az ő kocsmájában pihennek meg, amikor Konstantinápolyban vannak, illetve jó pénzért segít nekik álruhát szerezni. (III. rész, 12. fejezet)
- Mohamed, a szultán fia
-
Mellékszereplő, valós történelmi személy, nem jut fontos szerephez
- Móré László
-
Többször felbukkan a regényben, legelőször ő is ott van a rabok között, amikor Gergelyéket elfogják a törökök, bár akkor még nem tudjuk meg a nevét.
„Az egyik egy sebhelyes arcú, szótalan, úrforma ember, akiről nem lehetett tudni, hogy úr-e vagy cigány, mert semmi kérdésre sem válaszolt. Az az ember égettpuskapor-szagot hordozott magával.” (I. rész, 4. fejezet) Később egyezséget köt Jumurdzsákkkal, szabadságáért cserébe elárulja Ceceyt:
„Ha igaz, amit beszélsz, elbocsátalak, sőt meg is jutalmazlak. Ha nem igaz, fölakasztatlak a Cecey kapujára.” (I. rész, 5. fejezet)
Dobó is úgy kerül Keresztesfalvára, hogy Mórét keresi:
„- Hát ti most Mórét keresitek?
– Csak egyet kanyarodtunk erre Móréért ezzel a négy emberemmel. Mert útközben egy csősszel beszéltünk, akinek a pincéjében hált. Azt mondta, hogy erre, Pécs felé tartott.” (I. fejezet, 2. rész)Amikor a törkök megtámadják a falut, Dobóék fogságába esik:
„Dobóék csak este tértek vissza. Sok köpönyeget, páncélinget és mindenféle fegyvert hoztak magukkal. Meg egy rabot is: Móré Lászlót lovon, kötözötten.” (I. rész, 9. fejezet)
Később azonban sikerül megszöknie és az éjszakai országúton találkozik Gergellyel és Gábor pappal:
„Meglassította a lovát a csárda előtt, és belépett az udvarra.
– Mubarek olszun! – kiáltotta a papnak rekedt hollóhangon.
Töröknek nézte, hogy a fején ott fehérlett a vizes kendő.
– Magyar vagyok – felelte a pap fölemelkedve.
Megismerte Mórét.” (I. rész, 14. fejezet)A harmadik részben a Héttoronyban találkozunk vele, ő is török fogságba esik, és összevitatkoznak Török Bálinttal, később szabadulása reményében áttér az iszlám hitre és felveszi a Szelim nevet. (III. rész 8. fejezet)
Valós történelmi személy, és Várpalota ostroma a valóságban is úgy zajlott le, ahogy Gárdonyi leírja.
- N
- Nagy István
-
Valós történelmi személy, mellékszereplő, egri várvédő katona, Dobó zászlótartója:
„ [Dobó] Látja, hogy a nemzetiszínű zászlót golyó töri nyélben. Elhozatja az álló sereg zászlaját. Adja Nagy Istvánnak.
Már akkor hajnalodik.
Nagy István a hajnal piros világosságában fut fel a zászlóval. Nincs rajta páncél, se sisak, mégis felhág a bástya kiálló ormára, és keresi a vasfogót, ahová a zászlót betűzni kellene.
– Ne tűzd ki! – kiáltja Dobó. – Elragadhatnák.
Abban a pillanatban Nagy István a szívéhez kap. Egyet fordul, s elvágódik a falon az ágyú mellett.” (5. rész, 18. fejezet) - Nagy László
-
Várbeli kocsmáros, mellékszereplő, csak egyszer jelenik meg
- Nagy Lukács
-
Valós történelmi személy, mellékszereplő, egri várvédő katona, aki kint rekedt 24 társával az ostrom előtt.
- Nagyfejű parasztember
-
A regény elején találkozunk vele, nem tudjuk meg, hogy hívják.
„A kocsi másik oldalán egy fekete tógás pap vánszorog, meg egy nagy arcú parasztember, aki lehet már negyvenesztendős.” (I. rész 3. fejezet) „Mindig mereven néz, mintha csudálkozna, és úgy lógatja a fejét, mintha a feje sokkal nehezebb volna, mint más ember fiáé. Az igaz, hogy nagy is a feje.” (I. rész, 4. fejezet) Kiderül róla, hogy korábban már tíz évig török rabságban volt. „A pap fölkelt.
– Eszerint kend ösmeri az utat?
– Bár ne ösmerném – felelte az ember.” (I. rész, 4. fejezet) - P
- Paksy Jób
-
Valós történelmi személy, mellékszereplő, egri várvédő hadnagy. Egy rajtaütésen török fogságba esik, társait kerékbe törik. (V. rész, 3. fejezet)
- Papagáj, a török rab
-
Kitalált személy, mellékszereplő. Akkor találkozunk vele, amikor Gergely és Gábor pap Szigetvárra érnek, ahol Török Bálint éppen lovagi tornát tart a török rabokkal:
„- Uram! – kiáltott egy sovány, szürke szakállú rab. – Ma megint mérkőznék veled!
Az udvaron állók nevetésre fakadtak.
– Persze, most az hiszed, elfáradtam. No de legyen meg az örömöd!
S újra a fejébe nyomta a sisakot, amelyet az imént már az ölébe eresztett.
– Hányadszor verekszel velem, Papagáj?
– Tizenhetedszer – felelte siralmasan a papagájorrú török rab.
Török Bálint fogta a sisakját, és eldobta.
– No – azt mondja -, ennyit a javadra az erőmből. – Lássuk!
Szembetűnő volt köztük az erőkülönbség: Bálint úr jól megtermett, javakorú ember; csupa izom és mozgékonyság. A török körülbelül ötvenéves, izomtalan, görbe hátú ember.
Kopjával csaptak össze. Bálint úr mindjárt az első összecsapásnál úgy kivetette a nyeregből, hogy a török bukfencet vetett a levegőben, s puff le a porba!
A szolgák, apródok és rabok egyaránt kacagtak.” (I. rész, 17. fejezet)Érdekesség, hogy Papagáj még egyszer előkerül a regény során, bár akkor nem hivatkoznak rá név szerint. Amikor Török Bálint a Héttoronyban raboskodik, akkor kerül szóba:
„- Egy rab jut sokszor az eszembe – szólt bús elmélázással. – Egy sovány, rossz török, akit a Duna partján ejtettem fogságba. Évekig ott tartottam a várban. Az egyszer engem szemtől szembe megátkozott.” (III. rész, 2. fejezet)
- Pető Gáspár
-
Valós történelmi személy, egri várvédő, királyi főhadnagy
- Petrovich Péter
-
Valós történelmi személy, a kis király rokona, de a történetben nem kap szerepet
- R
- Réz Miklós diák
-
Mellékszereplő. Éva az ő segítségével jut be az alagúton át a várba. Felrobbantja a lőporraktárat. Fontosabb fejezetek, ahol megjelenik: IV. rész, 1. fejezet, V. rész, 1. fejezet, 2. fejezet és 8. fejezet
- S
- Sárközi, a ragyás cigány
-
Több infó róla: Sárközi, a ragyás cigány jellemzése
Főszereplő, a regény minden részében felbukkan. Vicces, komolytalan figura, aki azonban valahogy mindig belekeveredik a dolgokba, sőt olykor komoly szerepet is játszik bennük (lsd Hegedűs lefülelése)
Az első részben jelenik meg először: „A cigányon sokszorosan foltozott kék nadrág és ugyanolyan dolmány van. A dolmánya belső zsebéből egy fasíp tölcsére áll ki.” (I. rész, 3. fejezet) Majd időről-időre újra felbukkan: találkoznak vele Gergelyék, amikor Konstantinápolyba mennek: „A sátorból egy körülbelül negyvenöt éves, szurtos cigány bújt elő. Oláh nadrág volt rajta és kék ing. Az oláh nadrág térde vörös posztóval volt foltozva. A hóna alatt magyar dolmány. Jöttében öltötte magára. Mikorra a vajdához ért, már be is gombolta, a port is leverte a nadrágjáról, meg meg is fésülködött a tíz ujjával. Ragyás volt.” (III. fejezet, 7. rész), illetve amikor Gergely Egerbe tart: „A cigány csakugyan rongyos volt. Csak ing volt rajta meg egy posztódarabokkal foltozott bőrnadrág, vagy talán inkább bőrdarabokkal foltozott posztónadrág. A lába szára kivöröslött belőle. A lábán nem volt semmi se.” (IV. rész, 2. fejezet)
Ott van Eger ostromakor, természetes gyávasága folytán túl is éli a harcokat: „És seb nélkül nincs a vár népe között se férfi, se asszony. Azazhogy mégis van: a cigány.” (V. rész, 23. fejezet)
- Sárközi felesége, Beske
-
Egyszer jut csak komolyabb szerephez, amikor jósol Dobónak és Gergelynek:
„A cigányasszony odaült a tűzhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá.
– Datura stramonium – szólt a pap, a magvakra tekintve.
A parázsról kék füstoszlop szállt fel. A cigányasszony kőre ült, és beletartotta a füstbe az orcáját.
A vitézek meg a volt rabok kíváncsian állották körül.
A kezét… – mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak.” (I. rész, 10. fejezet) - Somogyi Gábor pap
- Főszereplő. Gergely tanítója, mestere, nevelőapja. Már a regény elején megjelenik, ott van a rabok között:
„Széles arcú, magas ember. Se szakálla, se bajusza, de még szemöldöke sincsen. És vörös, mint a cékla. Csak a két szeme bogara fekete. Őt bizony ezelőtt egynéhány nappal forró vízzel öntözgették a törökök, hogy adja elő a temploma kincseit.” (I. rész, 3. fejezet)
Később, elveszi Jumurdzsák talizmánját (a gyűrűt), amivel elindítja a regény egyik fő cselekményszálát, ugyanis emiatt üldözi őt és Gergelyt Jumurdzsák.
„- Minden töröknél van valami amulett, ami védelmezi őt a harcokban, és segíti a jó szerencsében.
A töröknek lecsüggedt a feje.
– A pénzed nem kell – mondotta a pap. – Azt az amulettet kívánom tőled.
– Nyúlj a mellesem alá – rebegte a török -, a nyakamon lóg.” (I. rész, 12. fejezet)„Ahogy megmozdult, megérezte, hogy valami kicsúszott a zsebéből. Fölvette és megbámulta. Aztán, hogy rátapintott, eszébe jutott, hogy a török talizmánja az.
A kis selyemzacskóban valami keménykedett. Fölhasította a kardjával, hát egy gyűrű fordult ki belőle.
A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag.
A zacskó belsejében is tündöklött valami: ezüstfonalakból varrt török írás.
A pap értett törökül, de a török írásjegyeket nem ismerte.” (I. rész, 14. fejezet)A második részben akkor találkozunk vele, amikor Gergellyel közösen fel akarják robbantani a török szultán:
„Gábor pap volt. A diák meg Bornemissza Gergely.
Azóta, hogy nem láttuk őket, nyolc esztendő telt el. A pap nem sokat változott. Mindössze a szemöldöke nőtt ki. Szakállát, bajuszát bizonyosan a forró víz nyomai miatt beretválta. És hát kissé megsoványodott.” (II. rész, 1. fejezet)Gábor pap végül súlyosan megsérül a sikertelen merényletben és a szultán fogságába kerül. Jumurdzsák megpróbálja visszaszerezni tőle a gyűrűjét, sikertelenül:
„A pap hallgatott.
– Az amulettem! – ismételte bosszúsan a török.
És megragadta a pap vállát:
– Az amulettem! – kiáltotta megrázva.
S hogy a pap feje lógott, fölrántotta ülőre.
A pap álla akkor leesett. Megüvegesedett szemmel, nyitott szájjal bámult a semmibe.” (I. rész, 10. fejezet) - Somogyi Imre
-
Mellékszereplő. Amikor Jumurdzsák kerül Gábor pap fogságába, akkor a pap érdeklődik az öccséről:
„- Nem ismertél egy laki gyereket, Imre nevűt, Somogyi Imrét?
– Úgy rémlik, mintha ismertem volna ezt a nevet.
– Kerek fejű, fekete szemű, kis, testes fiú volt, mikor elrabolták, s mindössze ötesztendős. A bal mellén egy lóhere alakú anyajegy, mint nekem.” (I. rész, 12. fejezet)A regény végén ismét találkozunk vele, ott van az ostromló török seregben:
„Egy janicsár horgas végű kötelet dobott a falra, s a jatagánt a foga közé szorítva, majomi ügyességgel mászta meg a kötelet.
A fejére kő hullott, és leütötte róla a sisakot. Kopasz feje olyan volt, mint a sárgadinnye a beforrott kardvágásoktól.
Mászott tovább.
Gergely lándzsát kapott, hogy leszúrja.
Mikor a török már csak egyölnyire van Gergelytől, fölemeli az arcát.
Izzadt volt az az arc, a száj pedig lihegő.
Gergelyt mintha mellbe csapták volna, úgy megdöbbent.
Ez az arc! Ez Gábor pap, az ő néhai mestere! Ugyanazok a szürke szemek; ugyanaz a vékony bajusz; ugyanazok a kiálló szemöldökcsontok!
– Te a Gábor pap öccse vagy! – kiált a törökre.
Az értetlenül mereszti rá a szemét.
– Üssétek agyon! – kiáltja Gergely elfordulva. – Már magyarul se tud!” (V. rész, 18. fejezet) - Soncy Szaniszló
-
Valós történelmi személy, mellékszereplő, Dobó a bátorságáért megjutalmazta
- Sukán János
-
Valós történelmi személy, mellékszereplő, az egri vár számtartója
- Sulyok Sára
-
Valós történelmi személy, Dobó felesége, de a regényben csak megemlítik. Érdekesség viszont, hogy az első részben, amikor Dobóék kiszabadítják Gergelyéket, akkor Sárközi felesége helyesen jósolja meg Dobónak, hogy egy Sára nevű nő lesz a felesége.
- Sz
- Szalkay Balázs
-
Valós történelmi személy, az Eger közelében lévő szarvaskői vár kapitánya. Segít Évának és Réz Miklósnak bejutni Egerbe. (V. rész, 1. fejezet)
- Szelim
-
Móré László iszlám neve
- Szelim, a szultán fia
-
Valós történelmi személy, mellékszereplő, nem kap fontos szerepet
- Szelim, a török fiú
-
Kitalált személy, jelentősége, hogy az ostrom végén őérte cserélik ki Gergely fiát, Jancsit. Fontosabb megjelenései: IV. rész, 7. fejezet, V. rész 15. fejezet és 22. fejezet
- Szulejmán pasa
-
Mellékszereplő. Valós történelmi személy, mellékszereplő, az ostromló török sereg egyik fővezére
- Szulejmán szultán
-
Valós történelmi személy, több hadjáratot is indított Magyarországra. Többször is megjelenik a regényben, de valójában nem kap komoly szerepet. Fontosabb megjelenései:
A Mecseken átvouló török sereg vezére, amikor Gergely és Gábor pap megpróbálja felrobbantani (II. rész 5. fejezet)
Seregével Buda alatt táborozik, itt találkozik Török Bálinttal (II. rész 13. fejezet)
Felajánlja a Héttoronyban raboskodó Török Bálintnak, hogy térjen át az iszlám hitre és akkor kinevezi Magyarország helytartójának. Török Bálint elutasítája ( III. rész, 8. fejezet)
- Szúnyog Eszter
-
Mekcsey felesége, mellékszereplő, csak a nevét említik
- T
- Tarjáni Kristóf
-
Valós történelmi személy, Dobó apródja, elesett
- Tinódi Lantos Sebestyén
-
Valós történelmi személy, a regény során többször előkerül, de a cselekmény szempontjából nincs jelentősége. Valószínűleg azért szerepelteti Gárdonyi, mert Tinódi feldolgozta az egri ostromot, amiből Gárdonyi is merített
- Török Bálint
-
Főszereplő. Gergely nevelőapja, Gergely az ő segítségével tanulhat, lehet belőle diák, majd királyi hadnagy. A regény több részében felbukkan, sőt a harmadik rész (A rab oroszlán) róla szól. Török fogságban hal meg<6p>
Valós történelmi személy, 1502-1550 között élt. Gárdonyi valósághűen írja le török fogságba esését, raboskodását a Héttoronyban. A mai napig történelmi rejtély, hogy a szultán miért is zárta börtönbe.
- Török Ferenc, Török Bálint fia
-
Mellékszereplő, többször is felbukkan a regényben, de nincs komoly szerepe, valós történelmi személy.
- Török János, Török Bálint fia
-
Török Bálint nagyobbik fia, valós történelmi személy. A harmadik részben kap főszerepet, amikor Gergelyék megpróbálják kiszabadítani Török Bálintot.
- Török László
-
Valós történelmi személy, várvédő katona:
„A magyar zászlót leüti egy golyó a falról. Kihull a törökök közé. Íme, mire jó a nagy fal¬szakadék: egy magyar katona kiugrik rajta, szembecsap egy törököt, s beragadja a zászlót, mielőtt hozzávághatnának.
– Látlak, fiam, Török László! – kiáltja örömmel Dobó.” (IV. rész, 17. fejezet) - Tulipán
-
Főszereplő, kitalált alak. A regény egyik legmulatságosabb figurája. Török katonaként kerül Dobóék fogságába az I. részben:
„…a másik török is fölemeli vértől elborított arcát az árokból.
– Kötözd csak – mondja az egyik paraszt -, míg amazt agyonütöm.
– Megállj – mondja Cecey.
Odabaktat a vérbe borult janicsárhoz, és a kardját a mellének szegezve kérdezi:
– Tudsz-e sakkozni?
– Kaplaman – feleli a török bágyadozva.
– Sakk?
– Sakk, sekk, matt? – kérdezi nyögve a török.
– Az, az, Mahomed rúgjon meg. Vigyétek ezt is az udvarra, ez az én rabom!” (I. rész, 8. fejezet)A II. rész elején találkozunk vele újra:
„A szederfa hűvösén csakugyan ott ült egy barna parasztember. Alatta gyékény, előtte zöld mázos kancsó. Még nem volt annyira részeg, hogy a kulcsot el lehetett volna tőle venni. A fiával ivott, egy hatéves kis mezítlábas gyerekkel, akinek a szeme szintén olyan fekete volt, mint az apjáé.
Az a török kapott kegyelmet azért Ceceytől, mert azt mondta, hogy tud sakkozni. Később kiviláglott, hogy sakkozni nem érdemes vele, hanem a ház körül minden munkára használható. Különösen főzni tudott jól. Szakács volt az apja valamelyik basánál. Az asszonyok meg¬kedvelték, hogy megmutatta, hogy szokás piláfot, böreket, malebit meg szörbeteket főzni, és sokat bolondoztak vele. Cecey meg azért szerette meg, mert a török fakezet faragott neki, olyan fakezet, hogy ujjai is voltak. Ha kesztyűt húzott rá, senki se mondta volna, hogy fából van a keze. Az öreg legelőször is nyilazni próbált. Lehozatott a padlásról egy akkora íjat, mint ő maga. A fakézzel ki tudta feszíteni. S akkor az öreg megtette a törököt mindenesnek.
Az egyik magyar menyecskének elesett abban az időben az ura, hát a török összemelegedett vele, aztán elvette feleségül. Persze előbb megkeresztelkedett. Olyan jó magyarrá vált, mintha itt született volna.” (II. rész, 2. fejezet)Tulipán később segít Gergelynek, hogy az megnézhesse a Mecseken keresztülvonuló török sereget, később mindketten török fogságba kerülnek, de sikerül megszökniük.
- Turna, a török katona
-
Mellékszereplő, akkor találkozunk vele, amikor Gergely és Tulipán az elvonuló török sereget figyeli:
„A másik ezred, amely követte őket, zöld csíkos fehér zászlót lobogtatott. Naptól barna, kék bugyogós had. Látszott az arcukon, hogy az éjjel jól ettek-ittak.
– Ezek az ulufedzsik – szólt Tulipán. – Zsoldos katonák, tábori rendőrök. A hadipénztár mellett is ezek járnak. Látja azt a nagy hasú, szétütött homlokú embert? Nagy rézgombok a mellén…
– Látom.
– Turna a neve. Magyarul daru. De inkább disznónak neveznék.
– Miért?
– Láttam egyszer, mikor sündisznót evett.” (II. rész, 4. fejezet) - Tyapken, a török katona
-
Mellékszereplő, akkor találkozunk vele, amikor Gergely és Tulipán az elvonuló török sereget figyeli:<6p>
„Az a sovány, nyápic ember: csodás tőrdobó. Huszonöt lépésről belesújtja a tőrét az ellenség mellébe. Tyapken a neve. Ilyen különben van több is. A janicsáriskolában van egy begyepezett földhányás. Ott tanulják a tőrsújtást. Van olyan, aki kétezerszer is elsújtja a tőrét mindennap.” (II. rész, 4. fejezet)
- V
- Varga János
-
Mellékszereplő, valós történelmi személy, egri várvédő katona:
„Mikor hajnalban ismét ostromra indul a rengeteg török had a völgyben, a legénység a jól elkészültség dühös gyönyörűségével nézi a mozgásukat. A bosszú izgalma felhúzott rugóként feszül az izmaikban. Már nem is tudnak várni. Egy kis, köpcös legény kiugrik a résen a földhányásra, az ordítozva ömlő törökséggel szembe, s megfenyegeti őket a kardjával.
A legények kacagnak persze a falon.
– Ki az? – kérdezi Zoltay maga is nevetve.
– A kis Varga – mondják. – Varga János.
A legény visszaugrott, de ahogy a nagy nevetést látja, másodszor is kipattan a résen, és megfenyegeti a rengeteg török hadat.
Már akkor puskáztak rá a tüfenkcsik, s ő a puskalövéstől még gyorsabban ugrott vissza, mint az előbb. Erre még jobban kacagtak.
Ezt már Dobó is látta. Dicsérőn intett neki a fejével.
Varga János, hogy a Dobó tetszését megpillantja, uccu neki: kipattan harmadszor is, és a golyókkal mit sem törődve emberül ráfenyeget a bőszülten fölfelé törekvő törökökre.
Repül rá golyó, bomba és dárda. Nem találja egyik se. Ugrál csúfolódva, s rájuk nyújtja a nyelvét. Sőt meg is fordul hirtelen, és igen illetlen, de akkor mégis alkalomhoz illő veregetést mível magán. Aztán megint beugrik a résen.
És ez ott a török orra előtt! Százezernyi fegyveres török előtt!
– Ember vagy! – kiáltja le Dobó. – Jutalmat kapsz!” (V. rész, 16. fejezet) - Varsányi Imre
-
A regény elején és végén találkozunk vele. Az I. részben, mint zarándok jelenik meg, aki levelet hoz Cecey Péternek Fráter Györgytől.
„A falubeli kutyák mérges csaholással ugrálnak körül egy fehér szakállú és nagy hajú zarándokot. Le is húznák róla a csuhát bizonyára, ha nagy, keresztes végű botjával vitézül nem hadonászna maga körül.
Eleinte az út közepén ment, de hogy a nagy, bozontos kutyák mindegyre szaporodtak, óvatosan nekihátrált egy L alakban megszögellő sövénynek, és a hátát abban megvetve várta, hogy valaki előjön, és megszabadítja az ostromtól.”<6i> (I. rész, 2. fejezet) Varsányi ekkor 30 éves.Később ő fedezi fel a törökök lábnyomát, amikor a falubeliek az eltűnt gyerekeket keresik.
„- Tisztelendő uram – mondja halkan.
– Mit akarsz, atyámfia?
– Nem vízbe vesztek azok.
– Hát? Mit tudsz róluk?
– Azt, hogy a törökök vitték el őket.
A pap majdnem a falnak esett.
– Honnan tudod?
– Ahogy én is ott jártam a keresőkkel a patak partján, hát egy vakondtúráson láttam a török¬nek a lába nyomát.
– Török lába nyomát?
– Sarkatlan csizmanyom volt. A magyarnak nincsen olyan.
– Hátha bocskornyom volt?
– Azon nincs sarkantyú. Jó az én szemem: török nyom volt. Meg a török lónak is ott a lába nyoma. Azt már csak tetszik tudni, hogy a török patkó milyen?
– Hát mért nem szóltál?
– Meggondoltam, hogy nem szólok. Ki tudja, hogy a török merre vitte őket? Szétszaladt volna az egész falu. Aztán mi haszna lett volna? A török sok, és mind fegyveres.” ( I. rész, 6. fejezet)Legközelebb a regény végén, Eger ostromakor találkozunk vele, amikor Dobó kémeként szállít híreket a török táborba.
„A katonák nemhogy vesztettek volna, hanem inkább szaporodtak. A hosszú legény egy betömött szájú törököt hozott, s egyenesen Dobó elé vezette. Ott kirántotta a szájából a turbángyolcsot.
– Jelentem alássan – mondotta büszkén -, nyelvet is hoztunk.
– Marha! – kiáltotta a török tigrismérgesen a vitéz szeme közé.
Dobó nem szokott nevetni, de ezúttal olyan jóízűt nevetett, hogy a könny is kicsordult a szeméből.
– Varsányi – mondotta a fogolynak -, te hát jól játszod a törököt.
És a vitézhez fordult:
– Ugyan oldozd fel! Hiszen ez a mi kémünk.” (IV. rész, 6. fejezet)Többször az életét kockáztatja, hogy híreket vigyen a várba és komoly szerepe van abban is, hogy Éva épségben bejut.
„- Jöjjön – mondotta az aszab. – Az út itt kétfelé válik. Ha ki tudom bontani a másik nyílást, megszabadultunk. De ha itt is beomlik…
Éva az élet áramlatát érezte újra az ereiben.
– Kicsoda kegyelmed? – kérdezte felocsúdva.
– Varsányi a nevem. Javát akarom.” (V. rész, 8. fejezet) - Vas Miklós
-
Valós történelmi személy, Eger ostromakor Dobó egyik követe, aki háromszor visz a királyhoz levelet
- Veli bég
-
Mellékszereplő, de többször is felbukkan a regény folyamán. Először a Héttorony parancsnokaként találkozunk vele, majd Magyarországra helyezik át, később ott van Eger ostrománál is, súlyosan megsebesül.
- W
- Verbőczy István
- Mellékszereplő, valós történelmi személy, nem kap komoly szerepet a regényben
- Z
- Zoltay István
-
Valós történelmi személy, királyi főhadnagy. Gergely még gyermekkorában barátkozik össze vele:
„Gergely magára maradt az apródok és deákok között.
A mellette beszélgető két ifjúhoz fordult.
– Bornemissza Gergely a nevem. Török Bálint apródja vagyok.
Az egyik ifjú (vidám tekintetű, naptól barnult, szőke hajú) kezet nyújtott neki.
– Zoltay István vagyok, Batthyány uram hadában.” (II. rész, 16. fejezet)Később ott van Eger ostrománál is, különös ismertetőjegye, hogy mindig káromkodva harcol.
- Zrínyi Miklós
-
Mellékszereplő, valós történelmi személy, a történet szempontjából nincs jelentősége
Kitalált személy. Gergely akkor találkozik vele, amikor a pappal sikertelenül próbálják meg felrobbantani a török szultánt és török fogságba esnek. Hajván, akinek eredeti neve Hasszán, ekkor még fiatal, egyszerű szabadkatona:
„Én most vagyok hadban először.
– Azelőtt mi voltál?
– Csordás. Elefántcsordás. Teheránban.
– Mi a neved?
– Hasszán.
Egy másik janicsár ült mellettük a fűben. A markában főtt gerincdarabot tartott. Bicskával faragta róla a húst. Az is megszólalt:
– Mi csak úgy hívjuk, hogy Hajván. Mert marha.
– Miért volna marha? – kérdezte a diák.
– Azért – felelte a janicsár, a csontot a háta mögé dobva -, mert mindig azt álmodja, hogy ő a janicsárbasa.” (II. rész, 7. fejezet)
Később papírokat mutat Gergelynek, amikről kiderül, hogy magyarországi végvárak alaprajzai. Gergely elhiteti Hajvánnal, hogy azok mágikus papírok, amiket, ha feldarabol és a ruhájába rejti, akkor nem fog rajta a golyó. Hajván cserébe segít neki megszökni. (II. rész, 8. fejezet, 9. fejezet, 11. fejezet) A regény folyamán megtudjuk, hogy Hajván valóban a ruhájába varrta a papírokat és el is hitte, hogy nem fog rajta a golyó, ezért bátran harcolt a csatákban és a bég rangig jutott, így lett belőle Manda bég. Gergely találkozik vele Eger ostrománál.
„- Hajván! – kiabálja a felbukkanó óriásra. – Ó, te barom, te bivaly! – folytatja törökül. – Hát te azt hiszed, hogy nem fog a fegyver!
A török megdöbben. Széles, nagy ábrázata megkövülten mered Gergelyre.
Ezt a pillanatot használja fel Gergely. A kezében levő lándzsát a töröknek a szügyébe veti.” (V. rész, 20. fejezet)
Nagyon jó weboldal!! Csak ajánlani tudom! Nekem sokat segített! Köszönöm szépen! 🙂 😉
Kedves Réczi Rita!
Köszönöm! 🙂 Örülök, ha hasznodra volt, gyere máskor is!
Üdv:
Zsiráf
Szia kedves Zsiráf!
Azt szeretném kérdezni hogy tudod e a választ az alábbi kérdésekre. Nagyon megköszönném ❤️
Tehát: 1. Fejezetből
Milyen ajándékot kapott Gergő Dobótól?
Milyen rossz szokása van Tulipánnak?
Mit hisz Móré László ami Ceceyéknél van és ezért meg akarja támadni?
Mi Tulipán címer állata?
Üdv: Éva
Kedves Éva!
Milyen ajándékot kapott Gergely Dobótól?
Válasz ebben a fejezetben.
Milyen rossz szokása van Tulipánnak?
Iszákos.
Mit hisz Móré László, ami Ceceyéknél van, és ezért meg akarja támadni?
Válasz ebben a fejezetben.
Mi Török Bálint címerállata?
„Bosszúsan húzott egyet a nadrágja szíján, s vörös volt, mint az a medve, amely címerként ágaskodott a kapuján.”
Üdv:
Zsiráf
Üdv! Zsiráf. Azt szeretném kérdezni ,hogy tudod-e a válasz arra, mit tesz Török Bálint mikor Móré László a héttoronyba kerül. , Meg amikor a dőmufti megakarja téríteni. Köszönöm!
Kedves Ebéd Elek!
A válaszokat a harmadik rész 8. és 11. fejezetében találod!
Üdv:
Zsiráf
Zsiráf! Tudnál nekem mondani 6 újságíroi kérdést az Egri csillagokbol? Köszönöm előre is.
Kedves Hell Laura!
Na, évek óta nem volt ennyire kreatív kérdés! 🙂 A választ szerintem onnan érdemes megközelíteni, hogy az újságírói kérdések lényege általában a szenzációhajhászás, mint pl:
Igen-e, hogy Dobó István titokban tárgyalásokat folytatott a vár feladásáról?
Török Bálint tényleg randevúzott Izabella királynéval?
Bornemissza Gergely házassága érvénytelen?
Ezek alapján már te is ki tudsz találni még három ilyet! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szerintem nagyon jó ez az oldal főleg az Egri csillagok!!!!!!!!!!
Sziasztok!
Nem bántásképp ,de Gábor papot kihagytátok.
Kedves Dósa Edit!
Köszönöm az észrevétel, de azt hiszem én nyertem 🙂 Gábor papot Somogyi Gábornak hívják, tehát az „S” betűnél van.
Üdv:
Zsiráf
És nekem nem hozza tovább a betüknél az emberek jellemzését esetleg nem tudnád nekem most le írni gyorsan Varsányi Imre jellemzését???Könyörgöm de ne csak anyit hogy Dobó kémje volt … lécives??
Kedves Vass Gabriella!
Egy egész jellemzést? 🙂 Nos, Varsányi nem csak Dobó kéme volt. Mellékszereplő ugyan, de fontos figura, a regény több fontos helyszínén és fordulópontjánál jelen van. Az I. rész 2. fejezetében ő hozza Fráter György levelét Ceceynek és Vicuskáék eltűnésekor ő találja meg a török lábnyomát a földön. Varsányi ekkor 30 éves.
A IV. rész 6. fejezetében Gergelyék fogják el, mint törököt, ekkor derül ki, hogy valójában Dobó kéme.
Az V. rész 8. fejezetében Éva Varsányi segítségével jut be a várba az alagúton keresztül.
Túl sok tulajdonságát nem ismerjük meg. Az biztos, hogy a vár ostroma során többször is kockáztatja az életét, hogy bejusson a várba és híreket vigyen Dobóéknak, tehát bátorsága és hősiessége kétségtelen.
Remélem tudtam segíteni!
Üdv:
Zsiráf
Szia! Esetleg tudnál segíteni a szereplők csoportosításában? Jókra és rosszakra kéne bontani a főb. Szereplőket p3ntekig ???
Kedves Egy kétségbe esett tanuló!
Hát, azért ez eléggé belépő szintű kérdés… Ha elolvasod az olvasónaplót, akkor biztos menni fog a válasz. Péntekig meg pláne! 🙂
Jók pl.: Gergely, Vicuska, Gábor pap, Török Bálint.
Rosszak pl.: Jumurdzsák, Hegedüs, Szulejmán
Üdv:
Zsiráf
Kedves zsiráf !
Tudnál nekem segíteni ? Az utolsó 3 kérdésre nem tudom a választ….
Milyen a kapcsolat van a szereplők között ?
sárközi- hegedűs
szelim-jancsika
éva-Balog Balázs
Kedves Wittmann Katalin!
Sárközi és Hegedűs kapcsolata: ötödik rész hatodik fejezet utolsó bekezdés
Szelim és Jancsi közötti kapcsolat: Ötödik rész huszonkettedik fejezet
Éva és Balogh Balázs kapcsolata: ötödik rész huszadik fejezet
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Tudnál nekem segíteni abban hogy a legfontosabb szereplőket fejezetenként csoportosítod? (Melyik szereplővel melyik részben találkozunk)
Előre is nagyon köszönöm!
Kedves Szonja Perczel!
Minden fejezet elején megtalálod a szereplőket a táblázatban. Ha ezeket átpörgeted, akkor elég jól kirajzolódik, hogy kivel, hol mikor lehet találkozni! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Jó napot!!
Nagyon jó az oldal.
Szeretné kérni egy kis segítséget az Egri csillagok olvasónaplómhoz, ha lehet..
A feladat: Mutasd be a szereplők közötti kapcsolatot:
Ha valaki esetleg tudna segíteni benne megköszönném!!
További szép napot!!
Kedves Vikii!
Szívesen segítek, de ennél azért több infó kéne a feladathoz… Gárdonyi az Egri csillagokban több mint 100 szereplőt mozgat, ha ezek minden kapcsolatát be akarod mutatni, akkor azért az izmos mutatvány lenne…
Üdv:
Zsiráf
Nekem elég a fő szereplők közötti kapcsolat is!! 🙂
Kedves Vikii!
Nos, még így sem kérdeztél egyszerűt, mert ugye kit is tekintünk főszereplőnek… 🙂
A legfőbb főszereplő kétségtelenül Bornemissza Gergely, hiszen az ő életéről szól a regény.
Cecey Éva Gergely gyermekkori játszótársa, majd fiatalkori szerelme, végül felesége és gyermeke, János, anyja.
Dobó István Gergely gyermekkori szabadítója a török rabságból, Gergely példaképe, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Gergelyből végvári vitéz váljon. Gergely ezt azzal „hálálja” meg, hogy Dobó hívására Egerbe megy a vár védelmére.
Cecey Péter, Cecey Éva anyja, Gergely gyámja lesz Gergely anyjának halála után. Éva Fürjes Ádámmal kötendő házasságáig kiegyensúlyozott a kapcsolatuk, de Gyalu várában összevesznek, mert Ceceyék nem akarják Gergely adni feleségül Évát. Gergely (és Mekcsey) erre megszöktetik a lányt. Később Cecey és Gergely kibékülnek (bár az a regényből nem derül ki, hogy hogyan és mikor) és Eger várába már együtt érkeznek.
Sárközi, a ragyás cigány mindenhol ott van: Gerellyel a török rabságban, Török Bálint kiszabadítási kísérleténél, és a várostromnál is. Különleges viszony fűzi Gergelyhez, majdnem barátság, már amennyire két ennyire eltérő társadalmi helyzetű ember között barátság lehet.
Jumurdzsák legalább olyan fontos szereplője a regénynek, mint Gergely. A regény elején ő rabolja el Gergelyt és Évát, úgy, hogy pár nappal korábban még Dobóval közösen harcolt várpalota ostrománál. Keresztesfalva megtámadásakor Dobó fogságába esik, majd Gábor papnak köszönhetően megmenekül az akasztástól, de elveszíti a talizmánját. A regény további részében végig ezt keresi. A török szultán elleni merényletkor találkozik újra a pappal és Gergellyel. Később, a konstantinápolyi kalandnál is „összefutnak”, bár elsőre csak Gergely ismeri fel Jumurdzsákot. Jumurdzsák Évával is konfliktusba keveredik, amikor Balogh Tamás révfalusi nemesnek álcázva magát Sopronban a gyűrűjét keresi és elrabolja Gergely és Éva fiát. Éva végül az ostrom végé áll bosszút Jumurdzsákon.
Nyilván a felsorolás nem teljes, de szerintem ez már jó kiinduló alap lehet egy fogalmazáshoz!
Remélem tudtam segíteni!
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm!! Hatalmas segítség!! További szép napot!!
Kedves Vikii!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Huh! Megnyugtató, hogy valaki gondol erre. Nekünk az olvasónapló után még szereplői gondolattérképet kellett készíteni, úgy, hogy hol találkoztunk velük elősször. Azért azt nem várhatják el tőlünk, hogy kívülről fújjuk az egészet! Igaz a legtöbbet tudtam, de így is nagyon nagyon segítség volt. Köszi!
Kedves Beni!
Gondolattérkép? 🙂 Komoly… Örülök, ha hasznosnak találtad, gyere máskor is!
Üdv:
Zsiráf
jó
Kedves Bognár Botond!
Akkor jó… 🙂
Üdv:
Zsiráf
Gratulálok, „Zsiráf”!
Több napba is kerülhetett mind ezt kijegyzetelni a könyvből!
Köszi: Zoli
Kedves Zoltán!
Szívesen, örülök, ha használni tudtad! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia! Az lenne a kérdésem,hogy kinek a tisztje volt mecskey buda elfoglalasakor?továbbá ki lesz egér kapitánya az ostrom urán. Előre is kösz a választ!
Kedves Nemtudom választ!
„Csak Werbőczy marad Budán, s vele a kedves tisztje, Mekcsey.”
A második kérdésedre az utolsó fejezetben találod a választ!
Üdv:
Zsiráf
Nekem nagyon sokat segített ez az oldal. 🙂
Kedves Dorina!
Örülök! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon sokat sgítenek ezek, ha valamire nem emlékszem akkor itt megtalálom… De lenne egy kérdésem. Az V. részben az ostromnál az asszonyok akik védekeztek azoknak a nevét nem tudjuk?
Kedves KAminonos!
Ha jól emlékszem, csak két asszonyt nevez meg Gárdonyi név szerint: Balogh Balázs apród anyját, Baloghné asszonyt és Kocsis Gáspár feleségét, Margitot, mindketten elestek.
Üdv:
Zsiráf
Pénteken írtunk volna egy 3 oldalas témazárót belőle, könyvnél még csak 120-130. oldalon járok, szóval anyám beleegyezésével akkor hiányoztam. Ha a hétvégén nem találom meg ezt az oldal biztos nem írok jobbat kettesnél. Nagyon szépen köszönöm <3
Kedves xguba01x!
Szívesen, remélem végül jó jegy kerekedett a dologból! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon sokat segített ez az oldal,ha nem lenne,tuti,hogy 1-est kapnék az olvasónaplómra!
Köszi szépen!
Kedves Dorka!
Örülök, ha hasznosítani tudtad, gyere máskor is! 🙂
Üdv:
Zsiráf
hiányzik a névsorból pl. Budaházy István hatlovas tiszt, aki szeptember 12-én kicsapott a várból, súlyosan megsebesült..
Kedves valeri!
Valóban, köszönöm, amint lesz időm beveszem őt is!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nekem 3 kérdésem is lenne!
Egri csillagok:
Törökök tisztségei, rangjai, fegyverei.
Várvédők tisztségei, rangjai, fegyverei.
Milyen török és magyar öltözködési, étkezési és egyéb szokásokról olvastál a regényben.
Ez az oldal szuper, óriási segítség. Üdv Edit
Kedves Edit!
Hm, azért ezek elég átfogó, combos kérdések…
A török tisztségekre, rangokra és fegyverekre rengeteg példát találsz a II. rész, 4. fejezetében, amikor Gárdonyi a török sereg vonulását írja le ( pl: „Aztán a defterdár következett, egy ősz, meggörnyedt arab, a törökök pénzügyi minisztere. Utána másik katonacsoportban a káziaszker hosszú, sárga köntösben, magas, tornyos, fehér süvegben. Az volt a főhadbíró. A csaznegírek, vagyis főtálalók és egyéb ételfogók követték, s az udvari testőrség csapata. Azokon már csillogott a sok arany.”)
A várvédők tisztségeire, rangjaira és fegyvereire pedig a IV. rész, 4. fejezetében van sok infó, amikor Gergely felolvassa a várvédőket és a fegyvereket. (pl.: Eleve Dobó ugye a kapitány, aztán Mekcsey a helyettese, azaz a Kiskapitány, van a 4 főhadnagy (Pető, Gergely, Fügedy és Zoltay), ezenkívül még hadnagyok, tizedesek (Pl: Bakocsait lépteti elő Dobó tizedessé, amikor meghozza a törökök érkezésének hírét) és közkatonák. Fegyverekből pedig ugyanitt találsz egy egész listát.
További tisztségeket találhatsz még a IV. rész 5. fejezetében, amikor Dobó vendégül látja vacsorára az embereit, ott pl. név szerint megtalálod, hogy ki az élelmezőtiszt, a számtartó, a kulcsár, a borospince felügyelője, az írnok, stb.
Magyar étkezési szokások vannak szintén a vacsora leírásánál, a török egyenruhákra, öltözetekre pedig szintén a török hadsereg vonulásánál találsz példát.
Az „egyéb szokás” nem tudom mit takar 🙂
Remélem tudtam segíteni, hirtelen ennyi jut eszembe!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Köszönöm gyors válaszodat, SZUPER VAGY!!!!! 🙂
Edit
Kedves Edit!
Szívesen, szívesen!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Most csak egy kérdésem lenne 🙂 .
Kik mikor és miért viselnek álruhát a regényben?
Üdv Edit
Kedves Edit!
Lássuk csak…
Gergő, Éva, Mekcsey és Török Jancsi török deliknek öltözve utaznak Konstantinápolyba, azután meg olasz énekesnek álcázva jutnak be a Héttoronyba.
Jumurdzsák magyar nemesnek öltözve jelenik meg Sopronban Gergelyéknél
Éva férfinek öltözve érkezik meg az Eger melletti Szarvaskő várába, majd onnan török delinek álcázva oson be a török táborba.
Varsányi – Dobó kéme a török táborban – szintén többféle álruhába bújik: előbb török szolgaként jelenik meg Hajván mellett, aztán dervisként halottakat hord, végül török katonaként találkozik a vár alatti alagútban Évával.
Elsőre ennyi jut eszembe 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
A MesterMC játékban te csak a Mindenható+ rangot kaphatnád mert olyan rendes vagy.
Köszönöm a segítségedet !!
Edit
Kedves Edit!
Ilyen bókot még nem kaptam, de igyekszem megbecsülni 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
!
Azt vettem észre hogy a Werbőczy Istvánt szimpla v-vel Írtad
Üdv:
Vili
Kedves Vili!
Köszi a jelzést, de már nálam is karácsony van, majd jövőre kijavítom! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Ezt a kis apróságot leszámítva nagyon jó ez az oldal.
Nagyon sokat segítettél! Köszönöm szépen!
Üdv:
Vili
Kedves Vili!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szerintem nagyon jó ez az oldal mert, a külön tanárom nem vette észre,hogy nem én irtam.
Kedves Kallo Lilla!
Szerintem nem ezért jó az oldal, de azért köszi! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Korábban én kérdeztem, hogy kik, mikor, miért viselnek álruhát a regényben. Éva fiús kinézettel, cseresznyeszínű atlaszruhában szökik meg az esküvő elől, Eger várában pedig apródruhában harcol, szerinted ezek beleírjam az álruhás történetek közé? Az interneten még valami Nagy Lukácsról is olvastam, aki 24 katonájával töröknek álcázza magát, ezt hol találom a regényben, hányadik oldalon, és ha benne van beleírjam ? 🙂
Üdv Edit
Kedves Edit!
Ha a teljességre törekszel, akkor mindenképpen belefér Éva szökése az esküvőről és az apródként harcolás is. Nagy Lukács a IV. rész 15. fejezetében verekszi be magát a várba:
„- Hát hogyan jöttetek be?
– Várnunk kellett, kapitány uram, míg annyi törököt tudtunk levágni, hogy mindenikünknek jusson egy turbán meg egy köpönyeg. Ki-kirontottunk Szarvaskőről, s ma este már csak két turbán hiányzott. Varsányi ideadta a sípját. És bejöhettünk volna gyöngyen, ha a piacon is lovasság van. De a gyalogság megneszelte, hogy nem hozzájuk tartozunk, aztán ránk támadtak.”
Üdv:
Zsiráf
u.i.: Ha jól sikerül a fogalmazás, küld el és szívesen kirakom az oldalra! 🙂
Kedves Zsiráf tudnátok segíteni esetleg emailben elküldeni hogy mi a neve a 2 delinek a 3.részben és mi a neve a dervisnek? Segítségét Előre Köszönöm
Kedves Szabó Natália!
A választ megtalálod a III. rész 5. fejezetének olvasónaplójában!
Üdv:
Zsiráf
Köszönöm 🙂
Kedves Szabó Natália!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf !
Köszönöm a segítséget, szerintem jövőre megint találkozunk ! 🙂
Boldog Új Évet Kívánok 🙂 🙂
Edit
Kedves Edit!
Szívesen, szerintem itt leszek jövőre is! 🙂
Neked is Boldogságosat! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Milyen magyar és török öltözködési szokásokról olvastál a regényben? Ezen a kérdésen nem tudok túljutni. Írtad a múltkor, hogy mikor a török sereg vonul ott keressem. De egyik így öltözik a másik úgy. A magyaroknál is ez a problémám. Hogy lehet ezt megfogalmazni ?
Üdv Edit
Kedves Edit!
Pont így, ahogy csináltad 🙂 Mint ahogy ma sem öltözködik mindenki egyformán, akkor sem klónok jártak az utcán. A törököknél mindenképpen hangsúlyos a turbán, azt majdnem mindenki hordta, tekintve, hogy vallási előírás (is) volt. Ugyanígy a bugyogó, ami persze nem a mai bugyit jelenti, de neten utána tudsz nézni. Én beleírnám még a görbe kardot és/vagy tőrt, az is majdnem mindenkinél volt. De például az első részben, amikor Varsányi megmondja Bálint papnak, hogy szerinte a törökök vitték el Gergőt és Vicuskát, mert látott egy török lábnyomot egy vakondtúráson, és biztos török volt, mert sarkatlan csizmát viselt. Ebből következik, hogy a törökök általában sarkatlan csizmát viseltek, ha ez alapján azonosítani lehet őket. Nőknél jellegzetes viselet volt a papucs és híresek is voltak a török papucsok. Erre utal az a jelenet, amikor a Gergelyék megtámadják a közelgő török sereget és másnap árverést tartanak a várban. Akkor mondja egy magyar asszony, hogy ő egy pár török papucsot akar venni.
Magyaroknál mindenképpen hangsúlyos a mente, az alap ruhadarabnak számított, ehhez jön még a zeke. A csizma is alap, általában sarkantyúval. És persze majd’ minden férfi hordott kardot. Többször előkerül a süveg is, mint általános fejfedő.
Szóval én valami ilyesmiket írnék! 🙂
Üdv:
Zsiráf
u.i.: Ha sikerül egy jót írnod, küld el és kiteszem az oldalra! 🙂
Kedves Zsiráf!
Köszi, megpróbálom. 🙂
Üdv Edit
Nagyon jó weboldal,sokat segített.
Üdv Yeah!
Örülök, ha használni tudta, gyere máskor is! 🙂
Zsiráf
Szia Zsiráf!
Az egri várvédők hányan voltak, a civilekkel, asszonyokkal, gyerekekkel együtt?
Üdv Edit
Kedves Edit!
Cseles a kérdés, és nem is lehet pontos számot adni:
„- Vagyunk tehát összesen száz ember híján kétezren.
[…]- Ehhez még hozzászámíthatjuk azokat az embereket, akiket várbeli szolgálatra hívtam be: a tizenhárom borbélyt, nyolc mészárost, három lakatost, négy kovácsot, öt ácsot, kilenc molnárt és a harmincnégy parasztembert, akik majd az ágyúknál segítenek. Ostrom idején ez mind fegyvert ragadhat. Azután számítsuk még Nagy Lukácsot, akit Szent János feje vétele napján Szolnok alá elküldtem huszonnégy lovassal.
A nőkről annyit tudunk meg, hogy :
„- Hány asszony van a várban?
– Idáig negyvenöt – felelte Sukán.”
Ha ezeket összeadod, akkor kijön a várvédők száma, de pl. a gyerekek számáról tudtommal nincs infó a regényben…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Köszi 🙂 .
Üdv Edit
Szívesen, szívesen! 🙂
Szia lenne két kérdésem
1.Milyen érdekek Tartják össze a török hadat ?
2.Hányszor és milyen álruhákat hasznát Éva ?
Kedves krisztián!
1. Milyen érdekek tartják össze a török hadat?
Őszintén szólva nem nagyon értem a kérdést… Milyen érdekek tartanak általában össze egy hadsereget? Nyilván a győzelem érdeke… Ezen kívül pedig annyi érdek, ahány katona van, vagy csapattest van. A hivatásos katonák, mint a janicsárok azért harcolnak, mert ez a munkájuk és kötelezi őket a szultán iránit hűség, a zsoldosok, mint topcsik pl. pénzért harcolnak, a fosztogatók, mint az akandzsik, a zsákmányért, a szabadkatonák, mint amilyen Hajván is, meg bármiért, ami egy jobb élet lehetőségét kínálja. És ne felejtsük el az erőszakot sem, vagyis ha a török katonák nem harcolnak, akkor a tisztjeik egyszerűen megverik, vagy kivégzik őket. Aztán vannak még egyéni érdekek is: Jumurdzsák pl. a gyűrűjét keresi, A sereg két fővezére pedig a Török Birodalom területét akarja növelni.
2. Hányszor és milyen álruhákat használ Éva?
Sokszor és sokfélét:
III. rész 5. fejezet
III. rész 11. fejezet
V. rész 1. fejezet és V. rész 2. fejezet
V. rész 20. fejezet
Üdv:
Zsiráf
Hányszor és milyen áruhákat használt Éva? Kérlek segit én nem találom 🙁
le tudnád írni konkrétabban?
A válaszod elöre köszönöm!
Kedves krisztián!
Nem fogom megválaszolni helyetted a kérdést, megírtam az olvasónaplót, sőt, még be is linkeltem Neked, hogy melyik fejezetekben kell keresned, összesen kb 5 oldalt kell elolvasnod és értelmezned… Vegyél egy nagy levegőt és ugorj neki, menni fog! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Az Egri csillagok 2.részét kellet elolvasnom,az a feladatom hozzá,hogy mutassam be Gergely új barátait: Zoltay Istvánt,Mekcsey Zoltánt és Fürjes Ádámot. Légyszives tudnál segíteni nekem a bemutatásukban? Előre is köszönöm.
Üdv:
Petra
Kedves Petra!
Gergely a II. rész 16. fejezetében találkozik velük. Zoltayval hamar összebarátkoznak, de Mekcsey már nehezebb dió, ő semmibe veszi Gergőt, aki ezért meg is haragszik és párbajra hívja Mekcseyt, Zoltay hiába próbálja őket nyugtatgatni.
Gergely Fürjes Ádámot kéri meg, hogy a segédje legyen a párbajnál, ami végül elmarad, hiszen a török közben csellel elfoglalja Budát. Bár Gergely ott van érfélkor a Szent György téren, ahova a párbajt megbeszélték, de se Fürjes, se Mekcsey nem jelenik meg. Gergő végül összefut Fürjessel, közösen indulnak Mekcseyhez, de a ház előtt közdelembe keverednek a törökökkel. Fürjes gyáván elszalad, Gergely végül bejut a házba. Mekcseyvel végül életre szóló barátságot kötnek, Mekcsey pedig Gergely bátorságát látva, ahogy leszúrta a törököt a ház előtt, bocsánatot kér tőle, amiért megbántotta. (II. rész 21. fejezet)
Gergely három új ismerőse Gergely egész életét elkísérik, hiszen Fürjes lesz az, akitől megszökteti Évát, Mekcseyvel közösen próbálják meg kiszabadítani Török Bálintot a Héttoronyból, Zoltayval pedig Eger ostromakor futnak össze újra, tiszttársak lesznek.
Hirtelen ennyi… 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Köszönöm segítségedet! Hálás vagyok!
Üdv:Petra
Kedves Petra!
Szívesen, szívesen! 🙂
Üdv: Zs.
Nagyon király kis oldal, mindent megtud mondani, amit én nem tudtam. A világ LEGJOBB oldala. Köszönöm szépen a segítséget!
Kedves Viktorrrrrr!
Szívesen, örülök, hogy használni tudtad! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nagyon jó ez az oldal! Mindenkinek ajánlom! Csak egy szereplő van akit nem találtam meg :(. Bornemissza Gergely édesapját. Ebben szeretnék kérni egy kis segítséget. Előre is köszönöm!
Kedves Timi!
Nem véletlenül nem találtad, hiszen név szerint nem említik a regényben, szerepe sincs, csak egy fél mondattal utalnak rá:
„A Gergő gyerek apja valamikor kovács volt Pécsett, de már meghalt. Az asszony Keresztes-falvára húzódott az apjával, egy ősz, öreg paraszttal, aki harcolt még a Dózsa György lázadásában. Azért is kapott menedéket a falu uránál, Ceceynél.”
Üdv:
Zsiráf
Köszönöm szépen 🙂
Kedves Timi!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! Az olvasónaplóm 1. fejezetének az 5. kérdése hogy hogyan kerül Gergő Török Bálint udvarába, és hogy mutassam be Török Bálint családját. Ebben szeretnék kérni egy kis segítséget. Előre is köszönöm! 🙂 Üdv: Timi
Kedves Timi!
A kérdéseidre a válaszokat az I. rész 13. fejezetében és az I. rész 17. fejezetében találod!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! A segítségedre lenne szükségem 🙂 . Milyen tervet akar végrehajtani Gábor pap, Gergő és Tulipán? Válaszod előre is köszönöm 🙂 !
Kedves Timi!
Attól, hogy nevet váltasz, az IP-címed még nem változik…
A választ az olvasónapló II. részének 1. fejezetében és 3. fejezetében találod. Igazából a három név miatt itt két „terv” is van. Egyrészt Gábor pap és Gergő terve, másrészt Gergő és Tulipán terve.
Üdv:
Zsiráf
Ilyen kérdést kaptam, csoportosítsd a szereplőket, indokold!
ilyen ötletem volt 1. törökök 2. magyarok vagy 1. fő szereplők 2. mellékszereplők de hogyan lehet ezt indokolni????
Kedves Szőke Bianka!
Azért van még lehetőség bőven: pl: Gergely gyerekkorához kapcsolódó szereplők és a felnőttkorához kapcsolódóak, Gergelyt segítő szereplők, Gergely elleni szereplők, vagy éppen Gergely barátai és ellenségei. Ezeket szerintem könnyebb indokolni.
A Te két csoportosításod sem rossz, de azért nehéz indoklást találni hozzájuk, mert túl általánosak.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf
Egy olyan kérdésen lenne, hogy kik a nem valós, kitalált szereplők?
Kedves Dooo!
Remélem, hogy csak a főszereplőkre gondolsz, mert Gárdonyi több szász szereplőt mozgat a regényben 🙂
Valós szereplők pl: Dobó, Hegedüs, Gergely, Török Bálint, Szulejmán, Werbőczy, Izabella királynő
Kitalált szereplők pl: Vicuska, Jumurzdsák, Sárközi, az öreg Cecey és felesége, Gábor pap, Gáspár, Margit
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf
Tudsz nekem segíteni abban hogy ki kivel van konfliktusban? pl: Gergő és Jumurdzsák
Előre is köszi!
Kedves Kis Bence!
Hm…érdekes kérdés… Az nem is kell, hogy miért, csak az, hogy ki??
Üdv:
Zsiráf
Majdnem kiolvastam már a könyvet a 2016/17-es tanévben és nyárra ebből kaptunk 12+1 kérdést. Nagyon köszönöm h megcsináltad ezt az oldalt nem tudom mire mentem volna nélküle! 🙂 Jó nyarat!
Kedves Unicornis!
Szívesen, örülök, hogy használni tudtad! Neked is szépet! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Csoportosítanom kell a szereplőket a főhőshöz való viszonyulásuk alapján. Tudnál segíteni?
Üdv:
Unicornis
Kedves Unicornis!
Nos, ez azért elég belépő szintű kérdés, az olvasónapló átolvasása után simán tudsz rá válaszolni! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Hatalmas segítség az oldalad, nagyon szépen köszönöm mindenki nevében! Egyetlen kérdésre nem találtam választ! Ha az Egri csillagokat 5 részre kellene tagolnod (Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás, mindegyik 1 mondat lehet), te hogy tagolnád? Szerintem ez egy nagyon hülye feladat, mert pont ez a mű az, ami ebből a szempontból elég zavaros, több tetőpontot is meg lehetne nevezni, bonyodalom bonyodalom hátán, mégis csak egyet választhatunk, azt is le kell tudni 1 mondatban. Mi a véleményed?
Kedves Monna!
Szerintem érdemes kiválasztani egy-egy cselekményszálat, és aszerint megfogalmazni a mondatokat.
Például, ha a regényt úgy értelmezzük, hogy az egri vár ostromát meséli el, akkor a regény első, második és harmadik része előkészítés, a negyedik részben van a bonyodalom és a kibontakozás, és az ötödikben a tetőpont és a megoldás.
De, ha úgy értelmezzük, hogy a regény Bornemissza Gergely életét meséli el, addig, amíg eljut Eger várának főhadnagyi tisztéig, akkor az első és második rész az előkészítés, hiszen a gyerekkort és az ifjúkort meséli el, a harmadik rész a bonyodalom, a negyedik rész a kibontakozás, az ötödik rész pedig a tetőpont és a megoldás, hiszen Gergely túléli az ostromot.
Lehet kisebb témákat is kiválasztanod: pl, Gergely és Vicuska kapcsolatának alakulását. Itt is van előkészítés ( a gyerekkori barátság), bonyodalom (amikor Gergely úgy gondolja, hogy nem fogja tudni elvenni Vicát feleségül), kibontakozás (amikor Gergely tudomást szerez Fürjes és Vixa esküvőjéről), tetőpont (a szöktetés), megoldás (sikerül a szöktetés).
Vagy ott van Jumurdzsák és a gyűrű kérdése: előkészítés az első rész, amikor megtudjuk, hogy van gyűrűje, bonyodalom, amikor Gábor pap elveszi tőle, kibontakozás, amikor Jumurdzsák keresi a gyűrűt, tetőpont, amikor elmegy Sopronba, megoldás itt mondjuk nincs, legalábbis Jumurdzsák számára, mert nem kapja vissza a gyűrűt.
Tagolhatod Gergely fiának, Jancsinak a történetét is, vagy Török Bálint elrablását, fogságát és halálát, esetleg a kiszabadítására indított akciót is.
Remélem tudtam segíteni! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Köszönöm szépen a segítséget! Igen, több lehetséges megoldás is van, hát valamelyik mellett le fogjuk tenni a voksot, és kész. 🙂 Reméljük, jól döntünk! Gratulálok az oldalhoz, kivételes minőségű, és még személyes segítséget is kapunk! Le a kalappal! Minden jót kívánok!
Kedves Monna!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Az oldal nagyon jó és a neve is jópofa,és sokat segített köszi zsiráf
Kedves Botond!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Verbőczy Istvánt a „W”-hez írtad!!
De amúgy nagypn jó!!
Kedves Hubert Gyula!
Valóban, de nem rossz helyen van, hanem én ütöttem el e nevét: Werbőczy István 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nem tudom hol van Sebők bácsi
Kedves Sutu s Máté!
Javaslom, hogy olvasd el ezt…!
Üdv:
Zsiráf
SZIA,KÖSZI EZT AZ OLDALT.
GERGELYRŐL TUDNÁL MÉG PÁR TULAJDONSÁGOT.
PLS. ELŐRE IS KOSZI
Kedves Lebron James!
Próbálkozz a jellemzések menüpont alatt 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia! az a kérdésem mi a terve Dobónak Gergővel ?????
Kedves Lilla!
Ez így kevés lesz… Mikor mi a terve?
Üdv:
Zsiráf
Szia,ne haragudj a zavarásért segitségedet szeretném kérni Geregely és Éva összetartozását milyen jelképek fejezik ki?Jumurdzsák gyürüjét és a csillagos eget irtam .Jó?
Kedves Dalma!
Hm…hát, ez egy elég fura kérdés… 😀 Nagyjából sejtem, hogy miért ezt a kettőt írtad, de szerintem nem biztos, hogy jó. Igaz, hogy Gergely odaadja Vicuskának Budán a gyűrűt, de azt a lány vissza is adja neki. A gyűrű max Gergely és Jumurdzsák „összetartozását” fejezi ki… A csillagos eget meg gondolom a házasságkötés miatt írtad.
Ha pontosan így tették fel Neked a kérdést, akkor ezzel az a bajom, hogy a jelkép általában valamilyen tárgy, dolog. Ha az lenne a kérdés, hogy milyen cselekedetek jelképezik az összetartozást, akkor mondhatnánk az esküvőt, vagy a szöktetést.
Nekem egyetlen dolog jut eszembe, ez pedig a galamb, még az első részből, amikor Beske, a cigányasszony jósol Gergelynek…
Remélem azért tudtam valamit segíteni! 🙂
Üdv:
Zsiráf
u.i.: Azért ha kijavították, akkor esetleg írd meg, hogy mi volt a helyes válasz, mert komolyan érdekel engem is 🙂
Kedves Zsiráf!Ki volt a regényben Gazsi?Mennyi aranya volt? Köszönöm!
Kedves Darnai Marika!
“- Sárközi barátom! Volt-e már valaha tíz aranyad?
A cigány meglepődve nézett a magyar szóra.
– Volt már tebb is. De csak álmomba, instálom.
– Hát valóságban?
– Valóságban kettő volt egyser. Azs egyiket két estendeig tartogattam. Egy kisgyereknek akartam adni. Azstán lovat vettem rajta. A ló megdeglett. Most se ló, se arany.”
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf,
van pár kérdés, amire nem tudom, hogy jól válaszoltunk- e, azért szeretném a s segítségedet kérni:
– Gergely életútjában mely állomások voltak azok, amikor a magánélet és a történelem összefonódott
– miért tudták megnyerni az egri vár védelmének csatáját a magyarok?
Segítséged előre is köszönöm!
Lara
Kedves Lara!
És mit válaszoltatok rá? 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf,
– Gergely/ magánélet/ történelem: először is az elrablásuk és szabadulásuk a trököktől gyerekként; aztán még mikor Vicuska megszökik a saját esküvéjéről és Gergellyel megy Konstantinápolyba megpróbálni megszöktetni Tötörk Bálintot… nem tudom, ezek jók- e, ill. ha jók, akkor van- e még… köszi
– az egri vár csatájára: a furfangos ötletek; az elfogott törököktől megtudják, mi a török terve; az eskü fontossága;az asszonyok is „beszállnak” a csatába… szerinted?
Köszi!
Lara
Kedves Lara!
Hm…Nem egészen… Azt hiszem, nem jól értelmezed az első kérdést.
A kérdés szerintem arra vonatkozik, hogy a történelem, azaz Magyarország középkori történelme hogyan fonódik össze Gergely életével. Vagy másképp: az írói fantázia hogyan köti össze a főszereplő sorsát a történelemmel. Erre példák:
– Az első részben, amikor Gergelyt elviszi Gábor pap a falujába, és képet kapnak arról, hogy mekkora pusztítást végeztek a törökök a Balaton környékén. Ebből nyilván az a történelmi tény, hogy a törökök letarolták a Balaton-Felvidéket.
-Aztán a második részben, amikor Gergely és Gábor pap megpróbálják felrobbantani a török szultánt, amikor az a Mecseken át vonul a seregével. Ebből annyi igaz, hogy a török Szultán valóban átvonult a Mecseken Buda felé, és persze a merénylet-kísérlet csak fantázia.
-Később Gergely ott van Budán, amikor a törökök csellel beveszik a várat, és a szultán foglyul esti Török Bálintot. Mindkettő történelmi tény.
-Ide vehetjük a Konstantinápolyi kalandot is, mert Török Bálint valóban a Héttoronyban raboskodott, de természetesen semmilyen kalandos szabadítási kísérlet nem történt.
-Vicuskát inkább hagyjuk ki, mert ő teljes egészében kitalált figura.
A második kérdésre jók a válaszaid, talán annyival lehetne kiegészíteni, amit Fregolinak írtam egy hasonló kérdésre:
Miért győzhettek az egriek a túlerejű törökkel szemben?
Nos, ez azért egy elég összetett kérdés. Egyrészt azért – mint ahogy Dobó is elmondja a vacsorán a tiszteknek -, mert mind magyarok és a hazájukat védték. “Ha kell vérrel, ha kell élettel” Tehát itt a hazaszeretet a fő motiváció, és aki véd egy számára kedves, fontos dolgot, az mindig előnyben van azzal szemben, akit mondjuk csak a zsákmány motivál.
Másrészt – de ez már nem feltétlenül derül ki a regényből – vannak ennél földhözragadtabb okok is. Eger ostroma a 1552-es török hadjárat utolsó hadi eseménye volt és eredetileg nem is szerepelt a “programban”. A török seregnek az ostrom végére fogytán volt az élelme, és az idő is kezdett elromlani, végéhez közeledett az évnek az az időszaka, amikor még lehet és érdemes hadi cselekményeket folytatni..
A hadtörténészek szerint egy megerősített helyet – várat – mindig könnyebb védeni, mint ostromolni, tehát a védők mindig előnyben vannak. Dobó és emberei remekül használták ki a vár adottságait, és húzták el az időt addig, míg a török kénytelen volt elvonulni a vár alól azért, hogy még időben a téli szálláshelyükre érjenek.
Tehát több dolog játszott össze, a hősiesség, a helytállás, a tudás, és a szerencse is kellett a győzelemhez.
Üdv:
Zsiráf
Szia,
nagyon szépen köszönöm a segítséged!
Üdv: Lara
Kedves Lara!
Szívesen, szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf !
Nagyon sokat segített nekem az oldalad. Szeretném a segítségedet kérni van pár kérdés amire nem tudom a választ vagy hogy jól válaszoltam-e .
Mi az Egri csillagok történelmi háttere
Képzeld el hogy Dobó idejében is volt internet milyen üzeneteket írhattak volna egymásnak ?
Előre is köszönöm
Linda
Kedves Linda!
Az Egri csillagok történelmi hátteréről most már tényleg kénytelen leszek írni egy posztot, mert nagyon sokan kérdezitek 🙂 Sajnos pont emiatt, a válasz meghaladja egy komment kereteit, de ha megnézed a történelmi háttér menüpontot, ott elég sok anyagot találsz a témáról. Közvetlen történelmi háttér mindenképpen a háromfelé szakadt Magyarország és az 1552-es török hadjárat, aminek a vége volt az egri ostrom.
Ami az internetes üzenetet illeti, itt szerintem érdemes facebookos üzenetet fogalmazni, és csak a fantáziád szab határt, itt van pl ez: https://www.facebook.com/olvasonaplopo/photos/a.823173384485069.1073741828.685095361626206/1093102460825492/?type=3&theater
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nagyon szépen köszönöm a segítséget
Linda
Kedves Linda!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Azt a feladatot kaptuk hogy minden szereplőt jellemezzük egy egy szóval tudnál nekem ebbe segíteni?
Előre is köszönöm a válaszod
Linda
Kedves Linda!
Egy kicsit szűkítsük a dolgot, mert ha az összes (majdnem 200) szereplőt jellemezni kell, akkor az eltart egy darabig… 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia,Zsiráf! Szeretnék kérdezni,ki volt a regényben Bizám néven,és hogy emlegették még más néven?köszönöm a segítséged
Kedves Lengyel Istvánné!
Azt hiszem, itt valami félreértés, vagy elírás lesz, mert az Egri csillagokban nincsen Bizám nevű szereplő…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! az unokám kapta a regény feldolgozási feladatlapon:Milyen másnéven emlegetik még a regényben:8db,ebből mindet megtaláltuk,csakBizámot nem.Lehetséges,hogy Bizánc neve lenne elírással?Kérlek válaszolj rá?Hálásan köszönöm.
Kedves Lengyel Istvánné!
Valószínű, hogy elírás lesz, és tényleg Bizáncról van szó. Ha igen, akkor a másik neve Konstantinápoly (ma pedig Isztambul).
Üdv:
Zsiráf
KEDVES !Így tiszta nagybetűvel,köszönöm a gyors és kielégítő válaszodat,remélem segítséged még sokáig működik.Minden szépet és jót kívánok a következő évre.Tiszteletem
Kedves Lengyel Istvánné!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szeretnék kérni egy teljes jellemtérképet Dobó Istvánról.
Előre is nagyon szépen köszönöm.
Üdv.:Gellért
Kedves Gellért!
Ez azért nem így működik… Dobó Istvánról rengeteg infót találsz ebben a bejegyzésben!
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm kedves Zsiráf sokat segítettél,most már nem fogok egyest kapni a suliba.
Üdv.:Gellért
Kedves Gellért!
Reméljük, reméljük! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
nagyon nagy segítség ez az oldal.
egy fejezetet 3-4 mondatba én is le tudtam írni.
Kedves mancs2007!
Örülök, hogy tetszik! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf!Segítségedet szeretném kérni,hogy ki az a híres kronikás a regényben?
Válaszodat előre is köszönöm.
Nagyon szuper az oldal.
További sok sikert kívánok!
Szia!
Kedves Géczi Vivien!
Tinódi Lantos Sebestyén. 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon jó az oldal nagyon sokat segít az olvasó naplóba🙂
Kedves Maja!
Örülök neki! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf remélem tudsz válaszolni a következő kérdéseimre:
1. 1533-at írunk. Kik uralkodnak az országban?
2. Kik élnek a Mecsek völgyében rejtőző kis faluban? Mivel szórakoznak?
3. Ki ejti rabul a gyerekeket? Sikerül-e megszökniük?
4. Közben a Cecey-házba vitézek érkeznek. (Cecey még Dózsa seregében harcolt.) Ki a vitézek vezetője, kit keresnek?
5. Betoppan egy küldönc is Fráter György levelével, majd észreveszik, hogy eltűnt a két gyermek.
6. Mi lesz a többi foglyul ejtett emberrel? Köztük fontos szerepe jut egy papnak, s egy amulett-gyűrűnek. Ki a pap? Kié a gyűrű? Mi lesz a sorsuk?
7. Dobó megígéri, hogy vitézt neveltet a talpraesett Gergőből, s vitézi iskolába küldi. Kinek az udvarába kerül Gergő Szigetváron?
Nagyon fontos lenne
Előre is köszönöm
Kedves Szerencsi Ádám!
Ezek teljesen alap kérdések, mindegyikre megtalálod a választ, ha elolvasod legalább az olvasónaplót! 🙂
Üdv:
Zsiráf
142 hozzaszolás enyemmel eggyut 143 csak gratolalni tudok
nagyon sokat segitett ez az oldal
koszonom szepen
Kedves Iko!
Ha az egész oldalt nézzük, akkor majdnem 4000 kommentnél tartunk jelenleg! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Fiam Egri Csillagok házi feladatához kaptunk egy kérdést, ami kifogott rajtunk. A kérdés: Mi a különbség a török kisfiú (Szelim) és Jancsika kiszabadulása között? Köszönettel Attila
Kedves Attila!
Hát, kb. minden… 🙂 Jancsit ugye Jumurdzsák rabolja el még Sopronból, így kerül az egri vár alatt táborozó török seregbe. Aztán megszökik Jumurdzsáktól, de ennek részleteiről nem tudunk meg semmit, mint ahogy arról sem, hogy végül hogy kerül Szelim anyjához.
Szelim akkor kerül az egriekhez, amikor Gergelyék megtámadják a török sereg előőrsét, a kisfiú egy ládában keres menedéket, amit aztán hadizsákmányként a várba visznek. Később az anyja megjelenik a várnál, és bár bemenni nem mer a várba, de a Gergely karján ülő Szelim közli vele, hogy az ostrom végén egy rab keresztény gyerekért kicserélheti őt az anyja.
A regény legvégén pedig ez meg is történik, a török sereg már elvonult, amikor megjelenik Szelim anyja Jancsival, és átadja a gyereket cserébe Szelimért.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Köszönöm a sok segítséget!
🙏🏻🙏🏻🙏🏻😃🙂🦒📖✏️💛🤎
Üdv:
Frida M
Kedves Frida M!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
kedves zsiráf remélem tudsz segíteni ebben a 4 kérdésben:
1:Gergő magázza Évát – mit gondolsz miért?
2:Miért lankadt el az őrök figyelme? Hol szerepel hasonló motívum a János vitézben?
3:Jellemezd Gergőt a fejezetben látott tettei alapján! írd két oszlopba a szavakat! Mit tesz – milyen jellemvonásra vall?
4:Milyennek látod Vicuskát? Hasonlítsd össze tettei alapján Gergővel!
Kedves István!
1. Gergő magázza Évát – mit gondolsz miért?
Mert Gergő egy jobbágy fia, Éva pedig a nemes Cecey egyetlen lánya, és Gergő már gyerekként tisztában van azzal, hogy mekkora a különbség az ő és Éva társadalmi helyzete között.
2. Miért lankadt az őrök figyelme: Hol szerepel hasonló motívum a János vitézben?
Túl sok bort ittak. A János vitéz hasonló jelenetét itt találod.
A 3. és 4. kérdésedre nem tudok válaszolni, mert egyrészt nem tudom, hogy melyik fejezetre gondolsz, másrészt pedig neked kell jellemezned őket, nem nekem.
Üdv:
Zsiráf
Köszönöm szépen a válaszodat ez tényleg 1 jó oldal
Kedves István!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Tudnál nekem segíteni abba ,hogy a tanárunk adott nekünk egy olyan címet hogy Rabságban Isztambulban. Szerinted melyik fejezetből tudnék erről írni?
Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv.:Lili
Kedves Lili!
A harmadik rész (A rab oroszlán) Török Bálint rabságáról és a kiszabadítására tett kísérletekről szól. Ha azt átolvasod, akkor bőven vannak benne olyan fejezetek, amik a rabságról szólnak, azokat fel tudod használni!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Tudnál nekem segíteni abba ,hogy „konfliktusok a műben?”.. ez lenne a kérdés?
Válaszodat előre is köszönöm!
Üdv.
Kedves Pitonya Csaba!
Hát, így nem sok értelme van a kérdésnek, mert az Egri csillagok egy több száz oldalas regény, amiben rengeteg konfliktus van: pl.: Jumurdzsák és Gergely konfliktusa a gyűrű miatt, Gergely és Fürjes Ádám konfliktusa Fürjes gyávasága miatt, Gergő és az Ceceyék konfliktusa, amiért nem akarják Évát Gergőhöz adni, Eger ostromakor úgy általában a törökök és a magyarok konfliktusa, az áruló Hegedüs konfliktusa Dobóval még az árulás előtt az ostrompénz miatt.
De mondom, ez csak néhány, példálózó konfliktus, ennél jóval több van, de ha mindet fel akarod sorolni, akkor újraírod a regényt… Nincs valami konkrétabb infód, hogy mondjuk melyik részre vonatkozik a kérdés?
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
1 kérdésem lenne.. Tudnál nekem segíteni abban, hogy 10 várvédő egri hőst a regény végéről! (név + foglalkozás + egyéb)
A válaszodat előre is köszönöm.🙂
Kedves Letti!
A várvédő egri hősök névsorát itt találod, szemezgess belőle! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Gyorsan szalad az idő, a kisebbik unokám is 6. osztályba lépett. Négy évvel ezelőtt az oldal segítségével már kiveséztük a regényt, nem csak az unokám, hanem én magam is 50 év után újra kézbe vettem és elolvastam. Nem bántam meg, mert ha kötelező olvasmányként nem is érdekelt, most annál nagyobb élményt nyújtott.
Viszont most falba ütköztem, és nem találok egy kérdésre választ, hiába futottam át az utolsó két részt. Arra kerestem a választ, hogy: „Mi a baja Fügedynek az ostrom alatt?”
Előre is köszönöm szépen a segítségét.
További sok sikert kívánok!
Üdv.: Katalin
Kedves Katalin!
„Fügedy talpig vasban jelent meg. A szeme zavaros volt. Fogfájásról panaszkodott.
– Annál jobban ütöd a törököt! – vigasztalta Zoltay. – Jó, ha a vitéz ilyenkor mérges.
– Mérges vagyok én enélkül is! – morogta Fügedy.”
Később azért megoldódik a problémája:
„A főtisztek is mind sebesültek. Dobó, Bornemissza kezén-lábán, Zoltay fekszik, Mekcsey tetőtől talpig a sebek és ütések gyűjteménye, Fügedy három fogával áldozott Mohamednek. Buzogánnyal ütötte ki valamelyik török. De vígan szenvedte, mert a fájósat is kiütötték.”
Üdv:
Zsiráf
ui.: Tényleg gyorsan telik az idő 😀
Kedves Zsiráf!
Nagyon szépen köszönöm a választ. Ilyen a felületes olvasás, sikerült átugrani a válaszon.
😀 😀
Üdv: Kata
Kedves Kata!
Szívesen, szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf lehet, hogy tök rossz kérdést teszek fel vagy egyszerűen nem láttam de a regényben benne van Ilosvai Selymes Péter? Ha igen akkor ő mellék szereplő? Előre köszönöm a választ. Kéra
Kedves Kéra!
Ha esetleg elnézted, és Tinódi Lantos Sebestyénre gondolsz, akkor ő benne van. Ilosvai nincs.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf
Eseteg kaphatnék bővebb szeélyleírást Hegedűsről mert nem találtam,előre is köszönöm
Kedves Lilla!
Itt találod!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Azt szeretném kérdezni, hogy tudod-e, hogy ki volt Dózsa György kincstartója, hogy ki volt „jól megtermett, javakorú ember” és, hogy ki volt Szigetvár ura?
Válaszod előre is köszönöm.
Kedves Valaki, akinek segítségre van szüksége!
Dózsa György kincstartója – Cecey
“jól megtermett, javakorú ember” – Török Bálint
Szigetvár ura – Török Bálint
Üdv:
Zsiráf
Kösziii😊
Szívesen, szívesen!
Kedves Zsiráf!
Tudom, hogy nem szabadna még egyszer írnom, de nem találok választ a kérdésemre….(nem haragszom vagy ilyesmi)
Az lenne a kérdésem, hogy lehetne keresőt rakni az oldalba? Mert tényleg nagyon jó ez a honlap, csak nehéz a bejegyzések között megtalálni ami nekem kéne.
Válaszod előre is köszönöm.
Kedves Egy elégedett felhasználó!
Az oldalon van kereső. Ha asztali gépen nézed, akkor az oldalsávban van, ha mobilon, akkor valahol középtájon. Innentől már csak az a feladat, hogy megkeresd a keresőt! 🙂 Tény viszont, hogy nincs valami hangsúlyos helyen, úgyhogy a nyári szokásos ráncfelvarráson majd keresek neki valami jobb helyet…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nagyon bajba vagyok mert nem tudok mondani 10 db valós személyt az egri csillagból.
Tudna segíteni?
Válaszát előre is köszönöm
Atilla
Kedves Csaba!
A posztban, ami alá kommenteltél, a legtöbb szereplőhöz oda van írva, ha valós személy… Vagyis nincs más dolgod mint végigkattintgatni őket, és keresni tízet…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Tudnál segíteni?
A lenne a kérdésem, hogy: ,,melyik településre ismersz a rövid leírásokból?”
a., A Mecsek egyik völgyében rejtőzködő település ,mindössze harminc vályogházból és egy nagy kőházból állt.
b., a vörös és a kék színű zászló messziről hirdette hogy itt volt Török Bálint udvara.
Nagyon szépen köszönöm a munkádat!!!
Kedves Anci!
a. Keresztesfalva
b. Szigetvár
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nem tudom , hogy mennyi időd van ezeket megcsinálni , de tuti , hogy nem tudnám megcsinálni.
Az olvasó napló pedig nagyon jó.
Üdvözlettel:
Maja
Kedves Maja!
Köszönöm! 🙂
Üdv:
Zsiráf