Beske, a cigányasszony jóslatai

Az Egri csillagokhoz kapcsolódó kérdések között viszonylag sokszor jelenik meg a cigányasszony jóslása. Most ezt fogjuk közelebbről megnézni, illetve azt, hogy a jóslatokból mi vált/nem vált valóra a regényben illetve a valóságban.

A cigányasszony külső leírását az I. rész 4. fejezetében kapjuk meg.

„A rabok többnyire fiatal és erős emberek. A nők között van egy kis sovány, rongyos cigány¬asszony is. Annak a keze-lába cigány szokás szerint börzsönnyel van bepirosítva, de még a haja is.
Időnkint hátraveti a fejét, mert a haja a szemébe lóg. És gyakorta szól cigány nyelven Sárközivel, a ragyás cigánnyal.”

Később Beske az I. rész 10. fejezetében jósol előbb Dobónak, majd Gergelynek.

Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de érdemes megemlíteni, hogy Beske már korábban is villantani akar jóstehetségével az I. rész 4. fejezetében.

„- Hát mit beszélgettek cigányul?
– Ast mondja ezs azs asszony, hogy ha a tűzs mellé erestenék, megmandaná a jevendőnket.”

Gábor pap azonban – ekkor még – gyorsan lerendezi őt.

„- A jövendő Isten kezében van – szólt rájuk a pap. – Ne cselekedjetek az ő nevében semmi komédiát!”

Ne feledjük, a középkorban vagyunk, amikor a jóslás bőven boszorkányságnak számított, szélsőséges esetben öltek is miatta!

A cigányasszony jóslata Dobó Istvánnak

„A cigányasszony odaült a tűzhöz, összekotorta a parazsat, és fekete, apró magvakat szórt reá.
– Datura stramonium- szólt a pap, a magvakra tekintve.”

Lábjegyzetként vetem közbe, hogy a datura stramonium, magyarul csattanó maszlag, aminek a magjai – is – erősen hallucinogének. Vagyis azt mondhatjuk, hogy Beske betépett… Ugyanakkor mielőtt belelkesednétek, jelzem, hogy kipróbálása ellenjavalt, mivel erősen mérgező, élvezeti értéke gyakorlatilag nulla, és fogyasztása esetén sokkal valószínűbb a kórházi kezelés, mint a vihogás… Én szóltam.

„A parázsról kék füstoszlop szállt fel. A cigányasszony kőre ült, és beletartotta a füstbe az orcáját.[…]
– A kezét… – mondotta néhány perc múlva a cigányasszony Dobónak.
Dobó odanyújtotta.
A cigányasszony fölemelte az arcát az égnek. A szeme fehérével nézett fölfelé. És remegő ajkakkal beszélt:
– Vörös és fekete madarakat látok… Szállanak egymás után… Tíz… tizenöt… tizenhét… tizennyolc…
– Ezek az éveim – mondotta Dobó.
– A tizennyolcadik madárral egy angyal repül. Leszáll hozzád, és veled marad. Kendőt rak a homlokodra. A neve Sára.
– Eszerint Sára lesz a feleségem. No, szép vénlegény leszek, mikorra megtalálom Sárát!
– A tizenkilencedik madár vörös. Sötét, villámos felhőt hoz magával. A földön három nagy oszlop eldőlt.
– Buda? Temesvár? Fehérvár? – kérdezi Dobó tűnődve.
– A negyedik is lángol már, te fenntartod azt, noha kezedre, fejedre záporként hull a tűz.
– Szolnok? Eger?
– A huszadik madár aranyszínű. A nap sugaraiba van öltözködve. A fején korona. A korona egy gyémántja az öledbe hull.
– Ez jót jelent.
– Aztán megint vörös és fekete madarak szállanak egymás után. De sötétség következik… Nem látok többé semmit… Lánccsörgést hallok… A te sóhajtásodat…
Összerázkódott, és elbocsátotta Dobónak a kezét.
– Eszerint börtönben halok meg – szólt Dobó összeborzongva.”

Még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Beske, a cigányasszony jóslatai” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf !
    Nagyon jó az összefoglalás DE ne haragudj de én nem találtam Török Bálint jóslását az hol van?

    Válasz
  2. Úgy tudom, azért ezekkel az „előrejelzésekkel” írta le Gergely további sorsát Gárdonyi, hogy ne a regény végén kelljen leírnia, és így ne zavarja meg a pozitív hangulatú végét a történetnek.

    Válasz
    • Kedves Anna!

      Könnyen lehet, hogy igazad van, de azért lehet ellene is érvelni, mert a regény az ostrom végével ér véget, Gergely pedig csak jóval később, évek múlva kerül török fogságba.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .