Ebben az írásban kicsit eltérünk az oldal profiljától és nem egy mű olvasónaplóját, vagy egy szereplő jellemzését olvashatjátok. Viszonylag sok emailt kaptam ugyanis, amikben arról érdeklődtök, hogy is kell jó olvasónaplót írni. Nyilván a hangsúly a „jó”-n van, hiszen innen-onnan összebuherált, lopkodott, se eleje, se vége naplót bárki tud írni.
A cél természetesen egy olyan olvasmánynapló elkészítése, amire jó jegyet kapsz. Nos, most ennek fogunk utána járni.
A cím kicsit talán megtévesztő, helyesebb lett volna azt írni, „Hogyan ne írjunk olvasónaplót?”, vagy még inkább „Én hogyan írok olvasónaplót?”.
Ne feledjétek, ami most következik, az nem egy kötelező érvényű, atombiztos leírás, amit ha követsz, akkor tuti százezer százalék, hogy csillagos ötös fölét fogsz kapni rá. Ezek csak az én meglátásaim, illetve módszerem, amik alapján az olvasónaplóim készülnek. Az már egy másik kérdés, hogy a közvetlen visszajelzések és az oldalletöltési statisztikák alapján szeretni szoktátok és hasznosnak találjátok az itteni cuccokat.
Az első és legfontosabb dolog, hogy azokat a szempontokat vedd figyelembe, amiket a tanárod megadott. Nyílván nem véletlenül tette, vagyis elsősorban a tanerő elvárásainak kell megfelelnie a munkádnak. Ezen túl azonban, illetve, ha egyáltalán nem kaptál útmutatást az olvasónapló elkészítéséhez, hasznos lehet, amit itt olvasol.
Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat!
Mi az olvasónapló?
Az olvasónapló egy irodalmi műnek az olvasó által történő rövidítése, a tartalom saját szavakkal történő leírása. Ez egy elég egyszerű alaptétel, nem is igényel sok magyarázatot.
Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a rövidítés óhatatlanul azzal jár, hogy egyben értelmezed is a művet. Vagyis olvasónaplódba azok a dolgok kerülnek be, amiket Te fontosnak tartasz a regénnyel, drámával, stb. illetve annak cselekményével, szereplőivel kapcsolatban. Természetesen optimális esetben az általad fontosnak tartott dolgok egybe esnek a tanár (és így tágabb értelemben az iskolai elvárások, tanrend, sőt az irodalomtudomány) által fontosnak tartott dolgokkal.
Az olvasónapló írásának nagy művészete és szent grálja, hogy meg tudd találni, ki tudd szűrni az esetenként több tucat oldalas fejezetekből azt a maximum néhány (tétel)mondatban elmondható lényeget, ami az egészből fontos. Tudom, ez így bonyolultan hangzott, de hidd el, nem kell rögtön a Tiszának (Dunának, Körösnek, Berettyónak) szaladnod, nem olyan vészes!
Mikor írunk olvasónaplót?
Olvasónapló általában két esetben készül:
- Önszorgalomból:
- Ekkor elolvasod a kötelező olvasmányt szabadidődben és azt akarod, hogy tanév közben is emlékezzél rá. Ebben az esetben, bár nem kötelező a napló írása, Te azonban előrelátó módon írsz egyet belőle. A cél az, hogy hónapokkal később, amikor órán feldolgozzátok az adott kötelezőt, akkor ne kelljen újra elolvasnod, elég csak fellapoznod a naplót és minden szép.
- Lássuk be azonban, hogy ez az az eset, ami nem igazán életszerű, a gyakorlatban a legtöbb diák nem azzal tölti a nyári (téli, őszi) szünetet, hogy kötelezőket olvasson és jegyzetelgessen. Vagyis a legtöbben – ne aggódj, annak idején én is – seggel állunk neki az ilyen feladatoknak, lévén, hogy nem kötelező, hobbiból meg egészséges tizenéves nem csinál olyat, amiért sem jutalom, sem büntetés nem jár. Legalábbis nem rögtön. Azt viszont halkan bár, de megjegyzem, hogy rendkívül hasznos tud lenni a későbbiekben, ha mégis megcsinálod!
- Iskolai kötelezettségből
- Na, ez az, ami jóval gyakoribb. Vagyis amikor konkrétan megkapod házi feladatnak, hogy írj egy olvasónaplót valamelyik kötelező olvasmányból. A legtöbben ezt is nehezen viselik, de nincs mese meg kell csinálni. Ilyenkor azért általában órán kapsz valamilyen iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan is kezdj neki, mire kell figyelni, mik az elvárások. Vagy nem kapsz.
Még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
